Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-05 / 209. szám, péntek

ÚJ szú 5 1986. IX. 5. Serény munka folyik a Dolina Bányában Negyvenhat szocialista munkabrigád fejti a szenet Az államosítást követő években a pőtori szénbányászat is roha­mos fejlődésnek indult. A köztár­saságnak nagy szüksége volt a szénre. A bányaüzem gyorsan nőtt, egyre-másra dőltek meg a jö- vesztési rekordok, egyre több em­ber érkezett ide Szlovákia csak­nem minden szögletéből. Nagy­kürtösön (Veľký Krtíš) gyorsan nőtt a bányászlakások száma. A környékbeli ingázó munkások azonban továbbra is komoly gon­dokkal küszködtek. Megfelelő au­tóbuszjáratok hiányában a délutá­ni vagy az éjszakai műszakokra sok esetben csak a bányaüzem nyitott teherkocsijain tudtak eljutni. Nem csoda, hogy ilyen körülmé­nyek között nagy volt a munkaerő­vándorlás, akadozott a tervteljesí­tés. Az egyik tapasztalt bányász, Magverő Pál, aki egy ízben 271 százalékra teljesítette havi mun­katervét, szinte minden termelési értekezleten szóvá tette:- Tarthatatlan ez a helyzet, elvtársak! Ha lesz busz, meglátjá­tok, jobb lesz a teljesítmény! A munkatársak bizonyítják, hogy igaza volt Magveró Pálnak. Az akkoriak közül ma már csak négyen dolgoznak a Dolina Bá­nyában, egyikük Jaroslav Gábor mérnök, a vállalat igazgatója.- Friss diplomával, a közgazda- sági főiskola befejeztével kerültem Nagykürtösre - emlékezik vissza. Nehéz munkát ad néha a fejtő­gép kezelése.- Buzogott .bennem a tenniakarás. Harmincöt éve dolgozom a bányá­ban, sok tapasztalatot szereztem, 1981 óta irányítom a vállalat munkáját. Vállalatunk egyébként 1951 január elsején önállósult, korábban a handlovái központhoz tartoztunk. A Dolina Bánya nevet 1965 július elsején vettük fel. Abban az évben 715 000 tonna szenet termeltek bányászaink. El­ső ízben 1983-ban szárnyaltuk túl az évi 1 millió tonnát. Jelenleg három aknánk üzemel. Gábor mérnök feleséget is a bánya dolgozói közül választott magának. Két fia közül az egyik, Branislav szintén bányász: a gép­karbantartó csoport vezetője. Az igazgató számos rangos kitünte­tés tulajdonosa.- Az elmúlt időszakban- mondja - rosszabbodtak a bá­nyászati feltételek. A múlt évinél jóval igényesebb feladatok teljesí­tése komoly terheket ró minden dolgozónkra, különösképpen a ko­rábban kimagasló munkasikerek­kel jó hírnevet szerzett vájárcso­portokra. Többek között a munkai­dő minél tökéletesebb kihasználá­sával igyekszünk pótolni az egyes részlegeken keletkezett lemara­dásokat. Most, múszakváltások idején sem szünetel a fejtés. A napi részfeladatok túlteljesítésé­vel, valamint a munkaszombatok beiktatásával sikerült is lefaragni lemaradásunk jelentős részét. Azért még van pótolnivalónk. A megkezdett gondolatsort Mi­lan Chamula, a személyzeti osz­tály vezetője folytatja.- Komoly munkaerő gondjaink voltak, összesen 1982 munkásra lenne szükségünk, azonban csu­pán 1940 dolgozónk van. A mun­kásfelvételkor azonban ma máraz előző évek keserű tapasztalataiból okulva, körültekintően járunk el. Dolgozóink átlagkeresete 1985- ben 4283 korona volt, a vájárbri­gádok tagjai 4726 koronát vihettek haza. Az elmúlt évben 9 járásból toboroztunk munkásokat, diákokat a szakmunkásképzőbe, most vi­szont már 17 járásból vehetünk fel dolgozókat az üzembe. Jövőre újból megkezdhetjük az oktatást. Az 58 esztendős Sarinay Fe­renc 1946 óta dolgozik a bányá­ban. Jelenleg osztályvezető üzemgazdász. Egy ideig dél­előttönként szenet jövesztett, dél­után pedig hivatali munkát vég­zett.- Ezerkilencszáznyolcvanötben- újságolja a tapasztalt szakember- évi termelési tervünket túlteljesí­tettük: bányászaink 1 013 000 tonna barnaszenet küldtek a fel­színre. A kitermelt mennyiség 87 százaléka ipari, zúzott porszén, amely a novákyi hőerőművet táp­lálja. Mintegy 130 000 tonnányi az osztályozott diószén, s Szlovákia egyes szénraktáraiba, szénlera- kataiba kerül.- Legkitartóbb dolgozóink hű­ségjutalmat kapnak. Sajnos, Nagykürtösön, ahol bányászaink zöme él, a művelődési és sporto­lási lehetőségek korlátozottak, pe­dig néhány esztendeje még női kórusunk, színjátszócsoportunk, több zenekarunk és számos szak­körünk működött. Volt tornater­münk is, s szinte minden sportág­ban képviseltették magukat bá­nyászfiataljaink. Sokáig még mű­velődési háza sem volt a bányász- városnak. Szórakozni ma már szinte csak a Dolina Szállóban lehet. A családi és pionírüdülteté­sekre a közeli Koprovnicában, esetenként pedig külföldön kerül sor. Az igazgató másnapra bányalá­togatást javasolt. Reggel fél nyolckor én is beál­lók a sorba: gumicsizmát húzok, olajzöld munkaruhát veszek ma­gamra, kezembe lámpát kapok, vállamra a fényképezőgép mellé egyéni mentőkészüléket akasztok, s Stanislav Baláž kíséretében in­dulhatunk a bányába. Robog velünk a fapados bánya­vasút, majd fél óra múlva kiszál­lunk.- Jó szerencsét! - köszönnek ránk innen is, onnan is az embe­rek. Gyér világításban küszködnek a sötéttel. Hosszú ideig tartó gyaloglás után átlépünk egy desz­kaajtón, aztán máris a kettes számú fejtési szakaszon vagyunk. Lassan haladunk előre, nehéz a levegő, a szénfalon maróhenger dolgozik. Igyekszem összehúzni magam, fejemet mégis mindunta­lan a mennyezetbe verem. Én, megvallom, ilyen szűk he­lyen a fényképezőgépemet alig bírtam felemelni, a lapáttal nem boldogulnék...- Aprócska manóknak kellene idelent dolgozniuk - jegyzi meg kedélyesen Miroslav čevejka, Ján Kyzek ifjúsági szocialista brigádjá­nak a vezetőhelyettese —, mert bizony kevés a hely errefelé. Egyébként 25 éve vagyok bá­nyász, Nagykürtösön élek. Mű­szak után sietek haza, a csalá­domhoz.- Meg aztán - folytatja társa, Dalibor Surkoš -, nem is igen tud hová menni az ember a városban. Jól keresünk, nem tagadom, ám a pénzünkért nem tudunk az ízlésünknek megfelelő holmit vá­Jaroslav Gábor mérnök, a Doli­na Bánya igazgatója. sárolni. Az üzletek áruellátása elég silány. Dalibor 26 esztendős, párttag, a feleségéhez hasonlóan, levele­ző tagozaton képezi tovább ma­gát. Leányuk két és fél éves. Tovább megyünk, majd pedig Štefan Strhárský brigádjához ér­kezünk. Az 57 esztendős elóvájár 21 tagú ezüstjelvényes szocialista brigádja elsőként dolgozott mo­dern falfejtő kombájnnal.- Majd harminc éve vagyok bányász - vallja a pelsőci (Pleši- vec) születésű brigádvezető -, mi nem hagyjuk pihenni a gépeket. Ha munkáról van szó, nem isme­rünk lehetetlent. Pótmúszakokra járunk, túlórázunk is. Kell a pénz, de a szén is fontos nagyon, tudjuk mi jól. Átnedvesedett kabátom a há­tamra tapad, az egyéni mentőké­szüléket Stanislav előzékenyen „átvállalja“. A gyújtővágatban a bányavasút felé igyekszünk. A százhúsz méter ezerkettószáz- nak tűnik. Egyszercsak Štefan Cmorík mérnökkel, bányabizton­sági felügyelővel találkozunk. Nagyapja, apja is bányász volt... Végre kiértünk! Azért még Má­ria Šusterová brigádfelelósnél megállók egy szusszanásnyi időre.- A Dolina Bányában - tájékoz­tat - 46 szocialista munkabrigád tevékenykedik. Közülük 21 ezüst-, 3 pedig aranyjelvényes kollektíva. Jozef Bartko brigádja 23 tagot számlál, az idén 7 rekordot értek el. Köböl Róbert ifjúsági brigádja, Tóth Tibor lelkes gárdája és még néhány brigád a pártkongresszus, a választások és hazánk felszaba­dításának tiszteletére tett értékes felajánlást, rekordjavítási kötele­zettségvállalást. A Dolina Bányában a hetedik ötéves tervidőszak alatt 63 új rekord született. ZOLCZER LÁSZLÓ Miroslav Čevejka és csapata röpgyűlésen beszéli meg a munkák menetét. A szerző felvételei A társadalmi-gazdasági fejlődés ütemének gyorsítása A fejlett szocializmus az alkotó néptömegek céltudatos aktivitásá­nak eredménye. A szocializmus jelenlegi fejlődési szakaszában is egységes rendszert képez az ob­jektív törvényszerűségek és a szubjektív tényezők révén. E fej­lődés feltétele az intenziven fejlő­dő népgazdaság és vele pj huza­mosan a társadalmi alapzat, a nép alkotó tevékenysége. A szocializmus dinamikus fej­lesztésének szükségszerűségét az SZKP programja is leszögezte, amikor meghatározta a gazdasá­gi, társadalmi, politikai előrelépés, valamint a tudományos-műszaki haladás feladatainak összeségét és sorrendjét, s hangsúlyozta, hogy elsősorban a társadalmi­gazdasági programok meggyorsí­tása az elsőrendű stratégiai fela­dat. Ezért mondhatjuk, hogy az SZKP XXVII. és a CSKP XVII. kongresszusa a stratégiai dönté­sek kongresszusa is volt, melyek közül a legfontosabb a szocializ­mus építése ütemének a meg­gyorsítása, a társadalmi-gazdasá- gi folyamatok felgyorsítása. Szo­cialista társadalmunk fejlesztésé­nek meggyorsítása kulcsfontossá­gú követelmény. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára a XVII. pártkongresszu­son erről a szükségszerűségről így nyilatkozott. ,,Kulcsfontosságú kérdés - melyet belpolitikai és nemzetközi szempontból egyaránt elénk állít a fejlődés jelenlegi szakasza - társadalmunk gazda­sági és szociális fejlődésének meggyorsítása, valamint a nép­gazdaság teljesítőképességének és hatékonyságának lényeges fo­kozása. Ehhez hatékonyabban kell mozgósítani egész anyagi és szellemi potenciálunkat. A belőle eredó feladatokat egész forradal­mi jellegükben kell értelmezni... Teljesítésük érinti mind a terme­lést, mind pedig a felépítményt, a párt és a szocialista állam, a gazdasági szervek, a szakszer­vezetek mozgalma, az egész Nemzeti Front, a nemzeti bizottsá­gok és szocialista hazánk vala­mennyi állampolgárának munká­ját“. Husák elvtárs politikai beszá­molójában továbbá hangsúlyozta: ,, törekvéseink fő értelmét elsősor­ban abban látjuk, hogy tovább emeljük a nép életszínvonalát és szilárdítsuk szociális bizton­ságát“. A szocialista gazdaságfejlesz­tés meggyorsítása tehát miňáany- nyiunk programja, cselekvésünk célja. Kettős jelentősége van. Ki kell elégítenünk a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteit, tudatosítanunk kell azt is, hogy a növekvő szükségleteket csak úgy biztosíthatjuk, ha fokozatosan növeljük részvételünket az anyagi erőforrások képzésében és a nemzeti jövedelem gyarapításá­ban. Ez az említett program dia­lektikája. A gyorsítási folyamat feltételezi a szociál- és gazdaságpolitika ütemének fokozását is, melynek folytán a dolgozó ember nemcsak az életszínvonala emeléséhez szükséges javakat teremti meg, hanem egyúttal önmegvalósításá­nak sokoldalú társadalmi feltételeit is. A gazdasági fejlődés biztosít­hatja csak az emberek életének legfontosabb anyagi feltételeit. A társadalmi fejlődésben integráló funkciója van, mert meghatározza a szociális, politikai, szellemi és kulturális életünket. A szociális fejlődés viszonylag önálló ténye­ző, de tulajdonképpen a gazdasá­gi eredményektől függ. A szociális fejlődés fő tárgya a társadalmi osztályok, rétegek, egyének, kö­zösségek valós élete és alkotó tevékenysége, ezért a szociálpoli­tika legfőbb tartalma az ember sokoldalú tevékenységének növe­lése és életkörülményeinek javítá­sa. A szocializmus építésének jelenlegi szakaszában a hangsúly azon van, hogy a szociális-gazda­sági folyamatok együtt hassanak a szocialista emberre, erősítve az osztályok közeledésének feltéte­leit. A szociális-gazdasági fejlődés fő célja tehát a dolgozó emberhez kötődik, mindenekelőtt a munkás- osztályhoz, amely a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában a gazdasági-szociális fejlődés meggyorsításának folyamatát ve­zető erő. Nem véletlenül, mert a társadalmi-gazdasági fejlődés­nek napjainkban nemcsak új tar­talma és új társadalmi alapja van, hanem új társadalmi szubjektuma is. A párt szocialista társadal­munkban betöltött vezető szerepe a munkásosztály hatalmi szere­pén keresztül érvényesül. A társadalmi-gazdasági fejlő­dés ütemének meggyorsítása kor­parancs, nem ér véget azzal, hogy meghatározzuk szerepét az álta­lános fejlődésben. Ki kell dolgozni e gyorsítás tartalmát, tervét, meg­valósítási formáit. A feladat nehe­zebb része tehát csak utána következik. Strukturális változtatá­sokat kell eszközölni a termelés­ben. Fokozni kell az irányítási rendszer hatékonyságát, a tudo- mányos-technikai fejlődést és vív­mányainak alkalmazását, s ezzel párhuzamosan a munka haté­konysága terén is növekedést kell elérni a társadalmi, gazdasági, műszaki fejlődés alapján. Fel kell számolni a felmerült és felmerülő negatív jelenségeket, az extenzív fejlődés maradványait, és annak alapján dinamikusabbá tenni a szocializmus egész fejlődését, felgyorsítani a fejlődés ütemét. Ahogyan már említettük, a tár­sadalmi-gazdasági feladatok telje­sítésének meggyorsítása bel- és külpolitikai szempontból is fontos. A szocializmus ereje csakis a bel­ső fejlődés alapján növekedhet. A belső stabilitás fokozza a szoci­alizmus erejét világviszonylatban, s növeli befolyását a világ bonyo­lult kérdéseinek igazságos rende­zésére, főleg a haladó és forradalmi folyamatok elősegítése terén. A társadalmi-gazdasági fejlő­désre, mint minden más átalaku­lásra, nem kerülhet sor a társadal­mi és az egyéni tudat megváltoz­tatása nélkül. Nemcsak az elavult termelési formákat kell megszün­tetni, hanem a maradi gondolko­dást, elképzeléseket, elavult szemléletet is. Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára az SZKP XXVII. kongresszusán ezt a gondolatot tovább bővítette. Azt mondta, hogy a gondolkodásmód megvál­toztatásával meg kell változtatni a munka szervezését, stílusát is. Ennek alapján szilárdítani kell a munkafegyelmet, fokozni a fele­lősségtudatot, s biztosítani a ma­gas fokú termelékenységet, gaz­daságosságot. Mindehhez tovább kell növelni a tömegek politikai és munkaaktivitását. Lenin ama gon­dolatának, hogy a szocializmust a nép építi a maga számára, nagy módszertani jelentősége van az általunk elemzett témakörben is. Az egyén nem élhet a néptöme­gek életének és tevékenységének a határain túl. Az egyén élete lehetetlen a néptömegek élete nélkül. Csakis az ő munkájukon keresztül érvényesülhet, formál­hatja álláspontjait, s érheti el célját. Ez vonatkozik az egyén szerepére a tá rsadalmi-gazdasági program ütemének fokozatos meggyorsításában is. A szocializ­mus építése ugyan feltételezi min­den egyén kezdeményezését és önállóságát, de mindig megfelelő társadalmi szervezettség alapján. Az ember minél jobban ismeri a természet és a társadalom törvényszerűségeit, annál inkább bővül látóköre, fejlődik világnéze­te, s változik tevékenységének tartalma és formája is. Velük együtt növekszik felelősségérzete önmagával és másokkal szemben is. Fegyelmezettség nélkül nem lehet egységes, humánus tartalmú társadalmi-gazdasági fejlődést elérni. Korunk megköveteli a szi­gorúbb, tudatos önfegyelem kiala­kítását. Ha tehát a társadalmi­gazdasági program kiindulópontja, célja maga a termelő ember, a dolgozó néptömegek, akkor ez a program az emberek változásá­nak programja is azáltal, hogy e folyamat aktív részesévé válnak. Dr. PUSZTAY JÁNOS, a bratislavai Közgazdasági Főiskola docense

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom