Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-30 / 230. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Keleti Vasútigazgatóság körzetében a forgalom folyamatossága és biztonsága szempontjából a legjobb eredményeket a Spišská Nová Ves-i vasúti pályaszakasz-főnökség éri el. Csaknem 400 dolgozója a Marge­cany és Poprad közötti 64,5 kilométer hosszú fővonalszakasz és 54 kilométer hosszú szárnyvonalszakasz karbantartását végzi. Sikeresen alkalmazzák a Zlobin- és a Bászov-módszert. Az elmúlt húsz évben a főnökség területén nem történt súlyosabb baleset. A képen: Jozef Franko és Jozef Hric ívhegesztést végez. (Svätopluk Pisecký felvétele - ČSTK) Csehszlovák-bolgár kormányfői tárgyalások Szófiában Napirenden a kétoldalú együttműködés bővítésének lehetőségei és időszerű nemzetközi kérdések SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA München tanulságai Szeptember 30-a legújabbkori történelmünkben nagyon tragi­kus eseményhez kapcsolódik, a müncheni diktátumhoz, amelyet az akkor szövetséges Nagy-Britannia és Franciaország, vala­mint a fasiszta Németország és Olaszország kormánya kénysze- rített ránk. Sohasem feledjük és feledhetjük: Chamberlain, Dala- dier, Hitler és Mussolini 1938. szeptember 29-éról 30-ára virradó éjszakán Münchenben „egyezményt“ kötött a csehszlovák határvidék elszakításáról és a náci Németországhoz való csato­lásáról. Egyidejűleg eleget tettek Horthy és Beck reakciós kormánya területzsákmányolási követeléseinek is. Egy nappal később, szeptember 30-án Syrový tábornok kormánya szégyen- teljes módon alávetette magát a müncheni diktátumnak. A mün­cheni „egyezmény“ az alig 20 éve létező csehszlovák állam megsemmisítésének kezdete volt... A történelmi igazság kedvéért egy további fontos körül­ményre is rámutattak: Franciaországon és Nagy-Britannián kívül - amelyek osztály- és hatalmi-politikai céljaikat követve elárulták és Hitler zsákmányává tették a szövetséges Csehszlo­vákiát - országunk szétzúzásában az Amerikai Egyesült Államok bizonyos körei is áldatlan szerepet töltöttek be: Cordell Hull, az Egyesült Államok akkori külügyminisztere 1938. szeptember 30-án a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy a müncheni konferencia eredményei „a megkönnyebbülés általános érzését keltik“. Ma már jól ismert a müncheni összeesküvés igazi háttere: Csehszlovákia feláldozásával mindenekelőtt elhárították az útból egyik akadályát annak, hogy a fasiszta agressziót a Szov­jetunió ellen irányíthassák. Igen, talán éppen ez a körülmény játszotta a legfontosabb szerepet 1938 kritikus szeptemberi napjaiban. Csehszlovákia népe számára München mindig a hazai nagy­burzsoázia árulásának, s a reformista pártok vezetői kapituláns magatartásának szinonimája marad. Teljesen összeomlott a burzsoá politika egész kül- és belpolitikai irányvonala. A bur­zsoázia uralkodó körei a két évtized alatt egyetlen alapvető szociális problémát sem voltak képesek megoldani. Sőt, ezeket még kiélezték a gyakorlati politika szempontjából bonyolult osztály- és nemzetiségi ellentétek. Nem voltak képesek munkát és kenyeret, alapvető lét- és szociális biztonságot adni a nép számára. Amikor a hitleri Németország fokozott mértékben veszélyeztette köztársaságunkat, a burzsoázia akkor sem volt képes túllépni politikájának szűk korlátain. Külpolitikája a nyu­gati hatalmakkal való szövetségre támaszkodott, s politikai orientációja akkor sem változott, amikor a fasiszta agresszió veszélye fenyegetően megnőtt. Nem vette igénybe a Szovjetunió felkínált segítségét, annak ellenére, hogy 1935-ben szövetségi szerződést kötött vele. Ez az álláspontja a müncheni válság idején sem változott, amikor már közvetlenüKa csehszlovák állam függetlensége és szabadsága volt a tét. A fasizmus egyedüli határozott és következetes ellenfelei, akik a köztársaságot fenyegető megnövekedett veszély idején a leghazafiasabb erőként cselekedtek, a kommunisták voltak, a munkásosztályt képviselve. A külföldi szövetségesek közül egyedül a Szovjetunió maradt hú kötelezettségeihez, azonnali segítséget ígért országunknak, ha erre a csehszlovák kormány hivatalosan felkérte volna. Amint azt Eduard Beneš elnök emlékirataiban tanúsította, „ebben a nehéz percben egyedül a Szovjetunió maradt velünk és többet kínált fel, mint amennyire köteles volt“. A müncheni diktátum után a Szovjetunió élesen tiltakozott Csehszlovákia területi egységének megsértése ellen. Az államunk, nemzeteink számára legnehezebb napokban egye­dül Csehszlovákia Kommunista Pártja állta meg a helyét és a Szovjetunió maradt legközelebbi és leghúbb szövetségesünk, mivel a müncheni egyezmény érvényességét sohasem ismer­te el. Természetes volt, hogy a burzsoá köztársaság idején szerzett és a háborús években drágán megfizetett keserű tapasztalatok­ból népünk levonta a tanulságokat. Gottwald jelszava - Soha többé Münchent! - örökre bevésődött nemzeteink történelmi tudatába, s ma is kifejezi eltökéltségünket: nem engedjük, hogy megismétlődjön, semmilyen időpontban és korban nem enged­jük meg az imperializmus reakciós politikájával szembeni kapi­tulációt. Biztonságunk, és békés életünk záloga ma a szocialista közösséghez való tartozásunk, barátságunk és védelmi szövet­ségünk a Szovjetunióval és más testvéri országokkal. Az osztályerők nemzetközi megoszlása ma szembeszökően más, mint a második világháború küszöbén volt, a nemzetközi imperializmus ma már nem alkalmazhatja önkényesen másokkal szemben a „müncheni taktikát“. A háború utáni időszakban a nemzetközi élet számos eseménye - így a kubai vagy a vietnami példa - megmutatta, hogy a jelen korszakban a szocialista világrendszer és a forradalmi erők támogatásával a gyengébb államok is sikeresen szembeszállhatnak az imperializmus nyo­másával. A történelem nem ismétlődik meg, de vannak tanulságos analógiák, a régi problémákat új formában aktualizálja. Úgy, ahogyan a harmincas években, a müncheni árulás időszakában a fasiszta agresszor kezének a lefogása volt a legfontosabb feladat, épp ilyen kötelesség ma csírájukban meghiúsítani az imperialista erők háborús terveit. Ezek az erők különféle helyi konfliktusokat szítanak, és közösségünk országai ellen háborút készítenek elő. A müncheni árulás ma, negyvennyolc év távlatából sem pusztán történelem. Éppen akkor, a politikában és az azt megelőző eseményekben is szemmel láthatóan és tanulságosan megmutatkozott a nemzeti és a nemzetközi tényezők ma is annyira időszerű és állandóan érvényes összefüggése - ai haladó és a forradalmi mozgalmak képviselői által követett tétel helyessége: a világbéke oszthatatlan. RUDÉ PRÁVO KEDD 1986. szeptember 30. XXXIX. évfolyam 230. szám Ára 50 fillér (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök tegnap Georgi Atanaszov bolgár kor­mányfő meghívására kétnapos baráti munkalátogatásra Bulgáriá­ba utazott. Kíséretében tartózko­dik Ladislav Gerle, a szövetségi kormány alelnöke, Jindŕich Ŕe- hoŕek, a külügyminiszter első he­lyettese, Alois Hloch külkereske­delmi miniszterhelyettes, Karel Jelinek, az Állami Tervbizottság helyettes elnöke és Václav Janou­šek, Csehszlovákia bulgáriai nagykövete. ' Pártközi megbeszélések (ČSTK) - Mikulás Beňo, a CSKP KB titkára tegnap fogadta a Jemeni Népi Demokratikus Köz­társaság küldöttségét, amely Sza- leh Munasszer Szailinak, a Je­meni Szocialista Párt KB Politikai Bizottsága tagjának, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének, bel­ügyminiszternek a vezetésével munkalátogatáson tartózkodik ha­zánkban. A találkozón a felek tájékoztat-' ták egymást a két testvérpárt tevé­kenységéről, és áttekintették az együttműködés további javításá­nak lehetőségeit. Ľubomír štrougal és kíséreté­nek búcsúztatására a Ruzynéi re­pülőtéren megjelent Rudolf Roh­líček, a szövetségi kormány elsó alelnöke, Josef Korčák, Matej Lúčan, Jaromír Obzina és Mi­roslav Toman, a szövetségi kor­mány alelnökei, Milán Václavík vezérezredes, nemzetvédelmi mi­niszter és más hivatalos személyi­(Folytatás a 2. oldalon) Időszerű kérdésekről (ČSTK) - Gustáv Husák a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap Prágában fogadta Viktor Lomakint, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetét. Talál­kozójukon áttekintették a két or­szág együttműködésének több időszerű kérdését. Üdvözlő táviratok (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Quetto Ketumile Jonny Masirenak, a Botswanai Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bo­huslav Chňoupek külügyminisz­ter üdvözlő táviratot küldött Gao- sitwa Kaegakwa Tiba Chiepe asszonynak, Botswana külügymi­niszterének. Baráti találkozó (ČSTK) - Jindŕich Poledník, a CSKP KB titkára tegnap fogadta Marat Gramovot, a Szovjetunió Állami Testnevelési és Sportbi­zottságának elnökét. A szívélyes légkörű találkozón nagyra értékelték a két ország együttműködését a testnevelés és a sport területén. Jindŕich Poled­ník tájékoztatta a szovjet vendéget a CSKP XVII. kongresszusa utáni időszakra kitűzött feladatok telje­sítéséről. A fogadáson részt vett Matej Lúčan szövetségi miniszterelnök­helyettes, a szövetségi kormány testnevelési és sportbizottságá­nak elnöke és Antonín Himl, a Csehszlovák Testnevelési Szö­vetség Központi Bizottságának el­nöke. A kultúra és a művészet szerepéről Kerületi aktívaértekezlet Prágában (ČSTK) - Kerületi aktívaértekezletet tartottak tegnap Prágában a Közép-csehországi kerület kulturális és művészeti életének fejleszté­séről. A tanácskozáson részt vett Josef Havlín, a CSKP KB titkára és Milan Klusák cseh kulturális miniszter. Bevezetőjében Lubislava Fia- a CSKP XVII. kongresszusa ha­lová, a kerületi pártbizottság titká­ra egyebek között megállapította, hogy az emberek műveltségével és aktivitásával szemben támasz­tott új igények megkövetelik a kul­turális értékek terjesztéséhez való új viszonyt. A tanácskozás vitájában Josef Havlín elvtárs is felszólalt. Hang­súlyozta, hogy hazánk gazdasági és szociális fejlesztése meggyor­sításának stratégiája, amelyet gyott jóvá, s amely elsősorban a tudományos és a kutatási ered­mények széles körű gyakorlati fel- használásán, a rendelkezésre álló erőforrások teljes hasznosításán s főként a társadalmi termelés in- tenzifikálásán, hatékonyságának növelésén és a munka minőségé­nek javításán alapul, a párt- és az állami szervek határozatainak kö­szönhetően konkrét formát ölt (Folytatás a 2. oldalon) A XXI. SZÁZADRA GONDOLVA Szakemberképzés és tudományos munka A kassai (Košice) Šafárik Egyetemet 1959-ben alapították, az intézmény öt karán eddig 19 841-en szereztek diplomát. Az egye­temnek az 1977/78-as tanévben volt a legtöbb hallgatója, számuk meghaladta a 7300-at. Ettől a tanévtől kezdve a diákok létszáma fokozatosan csökkent, Jelenleg mintegy 4700-an tanulnak az egye­tem kassai, illetve prešovi karain. Slavko Chalúpka professzortól, az egyetem rektorától először is azt kérdezzük, minek tudható be ez a létszámcsökkenés.- Az utóbbi években a műszaki főiskolák kerültek előtérbe, ugyanis társadalmi szükségletté vált, hogy minél több jól képzett fiatal mérnök kerüljön az üzemekbe - jóllehet, ez nem jelenti azt, hogy a társada­lomtudományi irányzatú egyete­mek szerepe csökkent volna. Egyetemünk iránt most is nagy az érdeklődés, csak a hallgatók kivá­lasztására fordítunk nagyobb fi­gyelmet, mint korábban.- Tehát itt is a tudás és ráter- fnettség a mérvadó?- A maximumra kell töreked­nünk, jelenleg olyan embereket nevelünk, akik nagyobbrészt a XXI. században kamatoztatják majd tudásukat. Alaposan felké­szíteni őket nem könnyű feladat, ,,recept" nincs is rá, de abban biztosak vagyunk: meg kell tanul­niuk, önállóan gondolkodni és cselekedni, Ennek csak akkor lehet ered­ményesen eleget tenni - ha sok egyében kívül - folyamatosan fi­gyelemmel kísérjük az új kutatási eredményeket a világban. Korunk tudományos fejlődésének nyo- monkövetése korántsem könnyű feladat.- Igaza van, lépést kell tarta­nunk a fejlődéssel, s ez új oktatási programunkban is tükröződik, melynek megvalósítását 1976- ban kezdtük el. A tananyag szer­kezetének átdolgozásával reagá­lunk a tudomány világában történő változásokra. Elmondhatom to­vábbá, hogy egyetemünk 706 ok­tatója közül eddig 50-en kaptak professzori, 171-en docensi, 162-en (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom