Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-03 / 207. szám, szerda
ÚJ szú 3 % 1986. IX. 3. A japán közvéleményt aggasztja az amerikai hadihajók nagyarányú összevonása Jövő hétre várható a (ČSTK) - A japán kormány jövő keddi ülésén jelentik be hivatalosan, hogy Japán csatlakozik az Egyesült Államok „csillagháborús“ programjához. Ezt az értesülést jól tájékozott körökre hivatkozva tegnapi számában közölte a Tokio Simbun. A Nakaszone-kormány arról már döntött, hogy az úrfegyverkezési terv kivitelezésébe japán magáncégek és egyes állami vállalatok is részt vesznek. Az ellenzéki pártok elítélték ezt a lépést és rámutattak arra, hogy a kabinetnek ez a döntése összeegyeztethetetlen a parlament határozatával, amely kizárólag békés célú kutatások végrehajtására kötelezi a kormányt. Sasebo japán kikötőt tegnap elhagyta a 32 Tomahawk típusú rakétával felszerelt New Jersey amerikai hadihajó. Várhatóan csatlakozik az amerikai távol-keleti flotta többi hadihajójához, amelyek részt vesznek a Japán-tengeDaniloff-ügy Nem volt „léprecsalás“ (ČSTK) - Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási hivatalának vezetője visszautasította azokat a koholmányokat, hogy Nicholas Daniloffnak, a U. S. News and World Report amerikai hetilap tudósítójának letartóztatása „léprecsalás“ eredménye. Sžovjet és külföldi újságírók előtt tartott sajtó- értekezletén Geraszimov rámutatott arra, hogy ezek a Nyugaton terjesztett spekulációk teljesen megalapozatlanok. Hozzáfűzte, hogy a vizsgálat befejezése után az ügyet átadják a bíróságnak. A vizsgálati fogságban levő amerikai újságírót meglátogatta felesége és 16 éves fia is. Geraszimov kijelentette: Daniloffnak nincsenek semmilyen panaszai a vele való bánásmóddal összefüggésben. Kolumbiai merényletek (ČSTK) - Villavicencio kolumbiai városban hétfőn két ismeretlen tettes lelőtte Pedro Jimenez Obendót, a szenátus tagját. Az utóbbi három nap során ó volt a negyedik olyan politikus, aki a Hazafias Szövetség nevű haladó párt tagjai közül a merénylők áldozatává esett. A pártot 1985-ben hozták létre a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű legnagyobb partizáncsoport tagjai, azt követően, hogy a FARC és a kormány tüzszüneti megállapodást kötött és megegyezett a belpolitikai válság tárgyalásos rendezésében. A FARC abban az időben a demokratikus változásokért fegyverrel harcoló hazafiak kb. 80 százalékát egyesítette. Példáját azután több partizáncsoport követte. ,csillagháborús“ programban való tokiói részvétel hivatalos bejelentése ren szeptember 10-én kezdődő nagyszabású közös amerikai-japán hadgyakorlaton. Köztük van a Carl Vinson és a Ranger repüló- géphordozó, a Merrill torpedóromboló és a Long Beach nukleáris meghajtású hadihajó, s ezek 2000 kilométeres hatótávolságú Tomahawk rakétákkal vannak felszerelve. A japán közvélemény erőteljes tiltakozását fejezte ki az utóbbi napokban a New Jersey kilencna- pos sasebói tartózkodása miatt. Közvélemény-kutatások eredményei azt igazolják, hogy a japánok 82 százaléka úgy véli: az amerikai hadihajók fedélzetén atomfegyverek vannak, s 62 százalékuk azt a nézetet vallja, hogy a kormánynak be kellene tiltania a New Jersey lehorgonyzását japán kikötőkben. A Washington Times a hadgyakorlat előkészületeivel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a második világháború óta nem tartózkodott japán partoknál annyi amerikai hadihajó, mint jelenleg. Számukat több mint 30-ra becsülik. A nicaraguai ellenzék az alkotmányvita bojkottálására törekszik (ČSTK) - Tegnap öt ellenzéki nicaraguai párt egy „össznépi párbeszéd“ megrendezésének feltételéhez kötötte részvételét az új alkotmány megvitatásában. Ezzel a kifejezéssel tavaly Washington állt elő arra törekedve, hogy a különböző ellenzéki pártokkal való tárgyalások leple alatt a managuai kormányt rákényszerítse az egyezkedésre a Hondurasban tevékenykedő ellenforradalmi erők vezetőivel, ami lényegében diplomáciai elismerésükkel lenne egyenlő. A követelést tartalmazó üzenetet tegnap juttatták el Sergio Ramirez alelnökhöz, de tartalmát már hétfőn közzétették a nicaraguai ellenforradalmi körök és Hondurasban az Amerika Hangja rádióadó. Ezzel összefüggésben Carlos Nunez, a nicaraguai parlament elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az USA managuai nagykövetségének munkatársai nyomást gyakorolnak a különböző nicaraKABULI TILTAKOZÁS (ČSTK) - Az ismételt afganisztáni tiltakozások ellenére Pakisztán továbbra is újabb határsértéseket követ el. Augusztus 28-án a pakisztáni légierő egyik gépe hat méteres mélységben behatolt az afgán légtérbe és 7 percen át felderítő repülést folytatott. A kabuli kormány határozott tiltakozását fejezte ki a légiprovokáció miatt, amelyet az afgán külügyminisztériumban tolmácsoltak Pakisztán ideiglenes kabuli ügyvivőjének is. guai politikai pártok képviselőire, hogy rávegyék őket az új alkotmány előkészítésének bojkottálására. Guillermo Quant, a nicaraguai kereskedelmi kamara kémkedés miatt augusztus 19-én letartóztatott alelnöke hétfői sajtóértekezletén megerősítette, hogy az USA managuai nagykövetségének munkatársai aktívan részt vesznek Washington Nicaragua elleni politikájában. Izraeli-amerikai tárgyalások A különutas rendezésről (ČSTK) - A közel-keleti körúton tartózkodó Richard Murphy amerikai külügyminiszter-helyettes tegnapra virradó éjszaka Jeruzsálemben találkozott Simon Peresz izraeli kormányfővel. Murphy nem volt hajlandó részleteket közölni a megbeszélésekről, az izraeli rádió azonban úgy tudja, hogy annak egyik fó témája Peresz tervezett találkozója volt Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel. Ezen a találkozón kellene megállapodni a közel-keleti válság különutas rendezéséről - a palesztinok nélkül. Az előzetesen szeptember ,10-re tervezett találkozón befolyásolni szeretnék Husszein jordániai király álláspontját is a rendezéssel kapcsolatban. Peresz ez ügyben Nyugat-Európába küldte kabinetje tagját, Ezer Weiz- mant, hogy támogatást szerezzen Tel Aviv terveihez. A mexikói államfő jelentése a kormány tevékenységéről (ČSTK) - Mexikó legalapvetőbb külpolitikai törekvései közé tartozik változatlanul a tartós béke biztosításáért és a nemzeti érdekek védelméért folyó küzdelem - állapítja meg a mexikói államfőnek a kormány tevékenységéről a törvényhozás elé terjesztett jelentése. Miguel de la Madrid ebben leszögezte, hogy kormánya a nemzetközi együttműködés elmélyítésére és a válsághelyzetek Nemzetközi jelentőségű dokumentum Tizenöt éwel ezelőtt, 1971. szeptember 3-án a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország nagykövetei aláírták a Nyugat-Berlinröl szóló négyoldalú egyezményt. Az egyezmény egyértelműen véget vetett a Nyugat-Berlinben gyakorolt jogkör körüli vitáknak, egyúttal előre jelzett további jelentős egyezményeket, főként a két német állam közötti kapcsolatokra vonatkozóan. Az egyezmény egyik legfontosabb rendelkezése a második fejezetének b szakaszában foglalt azon megállapítás, hogy Berlin nyugati szektorai nem alkotják a Német Szövetségi Köztársaság részét és nem állnak igazgatása alatt. Az egyezmény ugyanakkor meghatározza, hogy Nyugat-Berlinben nem gyakorolhatnak joghatalmat az NSZK kormányszervei, nem ülésezhet ott a szövetségi kormány, a szövetségi tanács és a szövetségi parlament. A Szovjetunió ós az NDK mindig feltétel nélkül és a nemzetközi jog elveinek szellemében teljesítette a Nyugat-Berlinról szóló négyoldalú egyezményből következő kötelezettségeit. Az elmúlt tizenöt év alatt azonban nem egyszer megsértette az egyezményt az NSZK vagy három nyugati szövetségese, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország: nemcsak hogy Nyugat-Berlinben üléseztek az NSZK szövetségi szervei, hanem például külföldi látogatókat is fogadtak ott NSZK-beli politikusok kíséretében. A Nyugat-Berlinról szóló négyoldalú egyezmény ennek ellenére ma is széles körű nemzetközi jelentőséggel bíró, állandóan érvényes dokumentum. Neki köszönhetően a Nyugat-Berlin körüli helyzet, amely 25 évvel ezelőtt a feszültség egyik legnagyobb góca volt Európában, lényegesen megnyugodott és minden esetleges vitás kérdést nemzetközi érvényű dokumentum alapján lehet megoldani. Az NDK és az NSZK közötti kapcsolatokban és egész Európában az egészséges légkör érdekében most az szükséges, hogy valamennyi résztvevő fél és a Nyugat-berlini szenátus is szigorúan az egyezmény rendelkezéseihez igazodjék. (č) diplomáciai rendezésére irányul, s ennek felel meg például az ország tevékenysége a Conta- dora-csoportban. Az ország belpolitikai helyzetét taglaló részben de la Madrid megállapítja, hogy a multinacionális monopóliumok önkényes politikája, az olajár-zuhanás és a tavalyi súlyos földrengés következtében Mexikó mély gazdasági válságot él át. Éppen ezért a kormány folytatja takarékos gazdaság-politikáját, ugyanakkor az adósság- problémát a nemzeti érdekek figyelembe vételével kell megoldani. A jelentésből kiderül, hogy Mexikó bevételei egyharmaddal csökkentek a már említett olajár- zuhanás következtében és az ország százmilliárd dollárt elérő külföldi adósságát tükrözi az infláció mértéke is, amely jelenleg eléri a 100 százalékot. 42 ÉVE ÉRT VÉGET A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ...Szoviet-Oroszország e nagy döntése“ A címben idézett mondat egy konkrét személytől származik: több mint negyven évvel ezelőtt, 1945 augusztusában abban a rendkívüli kormánynyilatkozatban szerepelt, amelyet Clement Attlee, Nagy-Britannia miniszterelnöke tett abból az alkalomból, hogy a Szovjetunió hadat üzent a militarista Japánnak. A Hitlerel- lenes koalíció szövetségesének e lépése akkor az Egyesült Államokban is széles körű visszhangot keltett. „Aligha lehet kételkedni abban - írta például vezércikkében a New York Herald Tribune -, hogy a Szovjetunió belépése a háborúba katonai tekintetben döntő lesz“. De minél inkább a múltba tűnnek a legutóbbi háború eseményei, annál több olyan történetíró akad Nyugaton, aki makacsul azt a tézist igyekszik beoltani saját állampolgárainak tudatába, hogy „az oroszok hitszegő cselekedetet“ követtek el... Hattori Takusziro, a japán császári vezérkar volt tisztje például, a nyilvánvaló tények ellenére, ezt írta: ,,Japán, mivel bízott a szov- jet-japán semlegességi szerződésben, azt az irányvonalat követte, hogy ezt lelkiismeretesen megtartja, és továbbra is arra az elvi álláspontra helyezkedett, hogy megőrzi a nyugalmat a Szovjetunióval kapcsolatban. Ez a politika kezdettől fogva mindvégig nem változott...“ Ugyanezt hangoztatja az amerikai A. Grigg, aki 1985- ben az Egyesüli Államokban és Angliában megjelent könyvében azt állítja, hogy Japán, miután meg nem támadási szerződést kötött a Szovjetunióval, „vele szemben mindenféle ellenséges akcióról lemondott“. Valóban így volt ez? Vizsgáljuk meg a tényeket. Ezek arról beszélnek, hogy miután 1939 augusztusban-szeptember- ben a szovjet-mongol csapatok szétzúzták a japán szárazföldi erőknek a Mongol Népköztársaság területére behatolt nagy csoportosítását, Japán vezető körei egyáltalán nem mondtak le a Szovjetunió elleni agresszív háború terveiről, amelyeket a harmincas években eszeltek ki. 1940 elejére a japán vezérkar kidolgozta a Szovjetunió elleni hadműveletek operatív tervét, amely az egészen a Bajkál-tóig terjedő szovjet területek fegyverrel történő meghódítását irányozta elő. Az 1941. július 2-i császári konferencia döntése szerint összeállították azoknak az intézkedéseknek a komplexumát, amelyek a Szovjetunió távol-keleti és szibériai fegyveres erői elleni támadó hadműveletek előkészítésének fokozására irányultak. Ez a terv a japán titkos okmányokban a „Kantogun Tokubecu Enszju“ (A Kvantungrhadsereg különleges manőverei) elnevezést kapta - rövidítése: ,,Kantokuen“. E hadsereg létszáma ugyanazon év szeptemberében több mint 800 ezer katona és tiszt volt. A szovjet hadseregnek a fasiszta Németország ellen indított döntő hadműveletei messzire nyúló következményekkel jártak: megmutatták a japánoknak, hogy a Szovjetunió elleni nagy háború katasztrófává válik számukra. Ennek az időpontját előbb 1942-re, azután pedig 1943-ra halasztották. A Kvantung-hadsereg mindazonáltal több tucat szovjet hadosztályt kötött le, s Japán továbbra is átadta fő „tengelyhatalom “-szövetségesének a Szovjetunióra vonatkozó hírszerzési adatokat, hadászati nyersanyaggal látta el Németországot, szovjet kereskedelmi hajókat süllyesztett el. A Szovjetuniónak a militarista Japán ellen indított háborúja így tehát a fasiszta Németország szétzúzásának logikus folytatása volt. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy bizonyos nyugati körökben már nem sokkal a háború befejezése után azt a tételt kezdték mindinkább hangoztatni, hogy a Szovjetunió csupán saját távol-keleti pozícióinak megerősítésére használta fel ezt az alkalmat, a hadműveletekben pedig egyáltalán nem játszott lényeges szerepet, mivel Japán kapitulációja amúgy is mindennap várható volt. Az ilyesféle állítások semmiképp sem egyez- tethetőek össze azzal, ahogyan maga a japán vezetőség értékelte a Szovjetunió belépését a távolkeleti háborúba. 1945. augusztus 9-én, a legfelsőbb haditanács ülésén például Szudtuki Konori miniszterelnök kijelentette, hogy „a Szovjetunió ma reggel történt hadba lépése végképp kilátástalan helyzetbe juttat bennünket, és lehetetlenné teszi a háború továbbfolytatását“. Nagy jelentőségű az a kijelentés, amelyet Chennault tábornok, az Egyesült Államok Kínában állomásozó légierejének parancsnoka tett 1945 augusztusában: ,,A Szovjetunió belépése a Japán elleni háborúba döntő tényező volt, amely meggyorsította a csendes-óceáni háború befejezését. S ez még abban az esetben is bekövetkezett volna, ha nem alkalmaztunk volna atombombát“. Mellesleg szólva, az a verzió, amely szerint az atombomba volt az a „döntő tényező“, amely állítólag Japán kapitulációját előidézte, az egyik legelterjedtebb manapság Nyugaton. „Ledobtunk két bombát - és a háború véget ért. Kell-e ezután bizonygatni, hogy ők (az oroszok) mennyire gyorsították meg a háború befejezését?“ - jelentik ki. Emellett mellőzik e barbár cselekedet igazi értékelését - ez több százezer polgári lakos életébe került, azután pedig a Szovjetunió és a világ valamennyi haladó ereje ellen irányuló atomzsarolás céljait szolgálta. A szovjet hadsereg 1945. évi távol-keleti hadjárata rövid volt- csupán három hétig tartott, jelentősége tekintetében azonban nincsen párja Ázsiában és a Csendes-óceán medencéjében: az ellenség 677 ezer katonáját és tisztjét semmisítették meg és ejtették fogságba. Ez volt a japán fegyveres erők legnagyobb és pótolhatatlan vesztesége, amelyet egyetlen hadművelet során valaha is elszenvedtek. A csendes-óceáni háború egész ideje alatt a japán hadsereg halottakban, eltűntekben és foglyokban mintegy kétmillió főt veszített, a szovjet csapatok „mindössze“ három heti hadjárata pedig ezt több mint 33 százalékkal növelte. Ebben a helyzetben a japánok ellenállása egyre értelmetlenebbnek látszott. És 1945. szeptember 2-án a Tokióiöbölben, a Missouri amerikai sorhajó fedélzetén aláírták a kapitulációt. A szovjet csapatok távolkeleti felszabadító hadjárata véget vetett a második világháborúnak- az emberiség történelme legkegyetlenebb és legvéresebb háborújának. (APN) A moszkvai Pravda beszámolója a csernobili munkálatokról (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnap beszámolt a csernobili atomerőműben bekövetkezett baleset után négy hónappal a helyszínen tevékenykedő szakértők fő feladatairól. A beszámoló szerint ezekben a hetekben jelentősen bővültek a szakemberek feladatai a baleset következményeinek felszámolása során. A fó feladat a 4. energiablokk „betemetése“, s egyben az első két reaktor beindításának előkészítése. Ezenkívül folytatódik a terület fertőtlenítése és az új város építése a kijevi víztározó partján. Tartós figyelmet szentelnek a felszíni vizek és a talajvíz védelmének, valamint a megfelelő élelmiszer- ellátásnak. A radioaktív szennyezés határának és szintjének pontos megállapítása lehetővé tette, hogy a 61 evakuált faluba legalább rövid időre visszatérhessen a lakosság. Cseremosnaja és Novickoje faluba tartósan visszatért a lakosság, több faluból elvihették tulajdonukat új lakhelyükre. A kitelepített falvakban a radioaktivitás tartósan csökken. A reaktor körzetében is olyan mértékű javulás állt be, hogy Csernobil és Pripjaty városok lakossága is elszállíthatta tulajdonát. A Pravda megállapítja: a csernobili tapasztalatokért nagy árat kellett fizetni, de azok később felhasználhatóak kevésbé szélsőséges helyzetekben is. Csernobil- ban számos kiemelkedő szakember tevékenykedik, együttműködésük tapasztalatai tartós figyelmet érdemelnek - írja a Pravda.
