Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-26 / 227. szám, péntek
ÚJ szú 5 986. ÍX. 26. A TÁPLÁLKOZÁS MINŐSÉGE - AZ ÉLETSZÍNVONAL FONTOS RÉSZE Vádol a gyümölcs és a zöldség (II.) Zöldségtermelés Évi zöldségtermelésünk nagyjából egymillió százezer tonna s az utóbbi másfél évtizedben alig változott. Ezzel szemben a jelenleg éves szinten 700 ezer tonnás felvásárlás hosszabb távon évente 8-9 ezer tonnával növekszik, fóleg a kistermelőknek köszönhetően. A piacra kerülő zöldség túlnyomó hányadát a 286 szakosított üzem termeli, ebből 105 az SZSZK-ban. Elsősorban azonban az ültetvények bővítésével, mivel az esetek zömében alacsonyak a hektárhozamok, s a terméseredmények az egyes években ingadozóak. Számításaink szerint 1990-ben 1370 ezer, 2000-ben pedig 1610 ezer tonna zöldséget fogunk termelni, ebből a mennyiségből piacra 860 ezer, illetve 1220 ezer tonnát. A szocialista szektor részesedése 62, illetve az ezredfordulón 77 százalékos lesz. Ezáltal gyakorlatilag az egész zöldségszükségletet hazai termeléssel fogjuk fedezni. A termelés növelése nyilván megkívánja a vetésterület további bővítését, 2000-ig csaknem nyolcvanezer hektárra. Látnunk kell a hektárhozamok növelésének nagy lehetőségeit is. Ezért a megoldás leghatásosabb módja a ter- nelési folyamat intenzifikálása és az ágazat megfelelő ellátása a szükséges eszközökkel. A következő tizenöt esztendőben zöldségtermelésünk fejlesztésére számításaink szerint 9,5 milliárd koronát kell fordítani, ebből 5,5 milliár- dot a zöldségfeldolgozó iparra. A minőség és a feldolgozás A megoldásra váró legkomolyabb problémák egyike a gyümölcs és a zöldség minőségének javítása. Az előbbinek ugyanis az 50, az utóbbinak pedig 30 százaléka silányabb minőségű. A minőségromlást nemcsak a növényi kártevők okozzák, hanem jóval nagyobb mértékben a gépesített betakarítás, majd az azt követő gondozás fogyatékosságai s végül a fel nem szerelt kereskedelmi hálózatban az értékesítés kezdetleges módja. Egyebek között az a nehéz feladat hárul ránk, hogy csökkentsük a zöldség nitráttartalmát. Nyilván túl nagy adagokban, meg nem felelő módon és választékban alkalmazzuk a nitrogéntartalmú műtrágyát. Feladatunk ugyanakkor a zöldség hozamának és minőségének javítása. Bármennyire is nehéz ez, de a problémának van nyitja. Nem oldhatja meg azonban csak a termelés. Erre válvetve kell törekednie a mezőgazdaságnak, a feldolgozó iparnak, a kereskedelemnek, a konyhakész feldölgozásnak és a fogyasztóknak is. Nemcsak a termelési technológián és minden szakaszon a fegyelmen kell alapvetően változtatni, hanem szükséges a fogyasztók körében is a jobb felvilágosító munka. Az utóbbi években az élelmiszeripar a felvásárolt zöldségnek hozzávetőleg az egyharmadát (235 ezer tonna), a zöldségnek pedig a kétharmadát (223 ezer tonna) dolgozza fel. A termelés tervezett növelésével kapcsolatban a következő időszakban számolunk a feldolgozás lényeges, mintegy egyharmadával való fokozásával. A kereskedelem A termelés további nagy partnere, amelytől sok vonatkozásban függ a folyamatos gyümölcs- és zöldségellátás, a kereskedelem. Elsősorban a Gyümölcs- és Zöldségértékesitő Vállalat, amely a gyümölcsnek 80, a zöldségnek 70 százalékát vásárolja fel. A felvásárlás lehetőségei ezért elsősorban ennek a kereskedelmi szervezetnek közismerten nem csekély és a termelés érdekeit közvetlenül érintő problémáival függnek össze. A gyümölcs és a zöldség esetében - más terményekhez képest- a termelés és a felvásárlás jóval szorosabban, kötődik egymáshoz. A termelésnek nemcsak az egyes évek közti, de a szezonális kilengései is alapvetően hatnak a felvásárlásra, a kereskedelemre és a piac általános helyzetére. Különben világviszonylatban is ez a helyzet. Ebből következően jogos a kereskedelem követelménye, hogy a zöldség és a gyümölcs termelése jobban igazodjon a piac szükségleteihez. Hiszen a munka dandárját vállaló 505 szakosított üzemben a termelést részletekbe menően nagyon pontosan lehet irányítani és beprogramozni. Persze a megvalósítás függvénye a termelés és a felvásárlás tökéletesebb szervezésének és egységes irányításának a számítástechnika igénybevételével. Számos közös problémát az integráció és az együttműködés segítsévégel kell megoldani. A zöldséget és a gyümölcsöt fogyasztásra konyhakészen előkészítő központok létesítésével, amelyek kötődnek a tárolóhelyekhez és a termeléshez, elmélyíthetnénk az integrációt és az együttműködést, ami közelebb hozna bennünket célunkhoz - a nagyobb zöldség- és gyümölcsfogyasztáshoz. A következő években igen lényegesen fogjuk növelni a gyümölcs és a zöldség felvásárlását. A jelenlegi szinthez képest összesen 320 ezer tonnával. Persze ezt lehetetlen lenne elérni a kereskedelem jelenlegi műszaki ellátottsága mellett. A kereskedelem ugyanis nem rendelkezik megfelelő kapacitású tárolókkal, szállítótechnikával, jól felszerelt boltokkal és egyáltalában elegendő bolttal. S nemcsak a technikát kell tökéletesíteni, hanem az értékesítés módját is, az eladószemélyzetet és a munka szervezését illetően egyaránt. Tartalékaink A közelmúltban felmértük a mezőgazdasági termelésben - beleértve a gyümölcsöt és a zöldséget- keletkező veszteségeket és általában a tartalékokat. Arra a megalapozott következtetésre jutottunk, hogy a zöldség- és gyümölcstermelés tartalékai hozzávetőleg negyven százalékosak. A közvetlen veszteségek pénzbeli értéke az őstermelésben 340, a feldolgozóiparban 109 és a kereskedelemben 90 millió korona. Ezeknek a veszteségeknek a megelőzésével és a tartalékok Az olomouci Észak- morvaországi Cukorgyárak mind a kilenc üzemében folynak az idei cukor- gyártási idény előkészületei. A Brodek u Prerová-i üzemben csaknem 10 millió korona értékben végeztek karbantartási munkákat. Jelenleg kísérleti szennyvíztisztítót építenek. A képen: Ladislav Ha- báň a szennyvíztisztító vákuumszürőit állítja be (Vladislav Galgonek felvétele - ČTK) kihasználásával már most teljesítenénk az ezredforduló mutatóit. A tartalékok hasznosítása nem minden esetben követel beruházásokat vagy egyéb költségekéi. Gyakran csak pontos munkát, a gazdasági és technológiai fegyelem megtartását, a munka megfontoltabb szervezését, a partnerszervezetek - termelés, feldogozás, kereskedelem - kölcsönös megértését és együttműködését, ami semmibe sem kerül. Nagy tartalékaink egyike a tudomány és a technika ismereteinek alkalmazása is. A gyümölcs- és a zöldségtermelésben a múltban több ízben álltunk sürgető és igényes feladatok előtt. A halaszthatatlan tennivalók zömét általában elvégeztük, noha felkészületlenebbek voltunk, mint ma, amikor számolhatunk a társadalom és a népgazdaság nagyobb segítségével is. Ma a helyzet jóval kedvezőbb. Konszolidált termeléssel, a nagyüzemi termelés irányítására képes káderekkel, legalább alapvető műszaki ellátottsággal rendelkezünk és céljaink is világosak. A párt XVII. kongresszusán kitűzött célok, a 8. ötéves tervidőszaknak és a további időszaknak feladatai valósak és inkább minimálisak, mint maximálisak. Ezért teljesíthetőek és teljesíteni is kell , őket. (HN) m S li ň I mm.mm m A kolíni Tesla vállalat az automatizált berendezések legnagyobb gyártói közé tartozik hazánkban. Dolgozói az utóbbi időben nagy gondot fordítottak a munkatermelékenység fokozására és a szerelőmunkák meggyorsítására. Elsősorban vezérlőrendszereket gyártanak. A képen: Aleš Vokál (baloldalt) és Petr Michera a programozható automaták alkotóelemeit állítja be. (Petr Josek felvétele - ČTK) Változások és változtatások Közös cselekvés példája Az új technikai vívmányok alkalmazásának a tempójától is nagymértékben függ a jövőben is a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítására irányuló törekvések sikere. AZ SZKP XXVII. kongresszusának anyagai közt, az SZKP KB júniusi ülésének határozataiban és a Szovjetunió Minisztertanácsának több határozatában is fontos rendelkezések találhatók, amelyeknek célja a legfontosabb fejlesztési munkák határidejének a lerövidítése. Ez talán azt jelenti, hogy a tudományos intézetek kollektíváinak, a kutatóknak és tervezőknek várniuk kell, amíg a problémát „fönt“ megoldják? Egyáltalán nem. A szovjetunióbeli Szövetségi Kohóipari Gépgyártási Kutatóintézetben például tisztában vannak a kezdeményezés és az alkotókészség fontosságával. Az intézet pártbizottságának a technikai újdonságok gyors bevezetésének kérdésével foglalkozó szakbizottsága nyugtalanító értesülést szerzett: lemaradás tapasztalható az uráli kohászokkal kötött egyik fontos szerződésnek a teljesítésében. A pártbizottság nyomban vizsgálni kezdte az esetet. Amit íViegtudott: a kohóipari vállalatnál nagy a feszültség, dolgozói elmaradnak a terv teljesítésével, ezért nem jutott idejük az új berendezéssel való foglalkozásra. A kutatóintézet illetékesei nem hagyták magukat meggyőzni az ,,objektív okokra“ való hivatkozás által. Az intézet pártbizottsága az üzem pártbizottságához fordult, s megkezdődött annak a felmérése, milyen lehetőségek vannak az új aggregát üzembe helyezésével összefüggő munkák elvégzésére. A termelésben dolgozóknak javaslatot tettek, hogyan oszthatnák be optimálisan erőiket, hogy el tudják látni az új feladatokat is. A kutatóintézetnek az üzemben dolgozó munkatársai ugyancsak utasítást kaptak ezzel kapcsolatban. Végül is meglelték a kivezető utat. Mennyi minden függ a szakbizottságokban dolgozó kommunistáktól! Milyen fontos, hogy az életben felmerülő problémákkal, az aktuális feladatokkal foglalkozzanak, ne pedig papírmunkával! Az intézet kommunistái minden új gép kísérleti példányát megvizsgálják, és mindent megtesznek, hogy a lehető leggyorsabban üzembe helyezzék őket a vállalatok. Az ehhez szükséges idó másfél év körül van. Csakhogy mi történik, ha késés fenyeget? A Magnyitogorszki Kohóipari Kombinát hengerpadját a dolgozók szocialista kötelezettségvállalása nyomán a tervezettnél korábban kellett üzembe helyezni. Ment is minden a maga útján. Csakhogy időközben az üzem két érintett részlegének a dolgozói a pártbizottsághoz fordultak, és közölték aggodalmukat, hogy a hidraulikus berendezés, amely a gépcsoport része, nem felel meg minden tekintetben a technológia! Hüvetelményeknek. Sikerül a megfelelő változtatásokat elvégezni? Az idő sürgetett. A pártbizottság végül is talált megoldást: más pártszervezetekhez fordult, s azoknak a segítsége lehetővé tette, hogy a szükséges átalakítást Moszkvában végezzék el, ne pedig a távoli Magnyito- gorszkban. A befejező munkálatokat sikerült meggyorsítani, s ez lehetővé tette, hogy a berendezést a kijelölt időpontban átadják, a tervezők és a termelésben dolgozók kötelezettségvállalásának megfelelően.- Nagy figyelmet fordítunk a hosszú lejáratú szerződések teljesítésére. Nemcsak iparágunkon belüli üzemekkel kötöttünk ilyeneket, hanem más ágazatokhoz tartozókkal is - mondja Vlagyimir Pervusin, a kutatóintézet pártbizottságának tagja. Már nem egy- egy fejlesztési feladatról van szó: intézetünk részt vesz az említett üzemekben folyó termelés műszaki színvonalának az általános - és jelentős - emelésében. A termelékenység növelésének, a termék- minőség javításának és az anyagtakarékosságnak a kérdését összevontan vizsgáljuk. Ilyen jellegű szerződésünk van az Ural- massal, a ZIL Autógyárral és a Sarló és Kalapács Vállalattal. Talán ez azt jelenti, hogy nálunk minden rendben van? Korántsem. Vannak nekünk is problémáink, akár a termelés gyenge pontjainak - ahol új technikai eszközöket kell alkalmazni - a megtalálását, akár a kísérleti konstrukciós munkákat és az üzembe helyezendő aggregátok beállításával összefüggőket, akár a velünk kooperáló vállalatokkal való együttműködést nézzük. A pártszervezetek közti közvetlen kapcsolatoknak különböző formái vannak. Ilyen a szocialista kötelezettségvállalások közös megtárgyalása, teljesítésük rendszeres értékelése és a káderek elhelyezése a fejlesztéstől a berendezés átadásáig húzódó lánc mentén úgy, hogy a kulcsfontosságú területeken a legjobban képzett, legöntudatosabb szakemberek dolgozzanak, beleértve a kutatásban és a termelésben foglalkoztatottakat egyaránt. Hosszú idő óta alkalmazzák azt a módszert, hogy a pártbizottság tagjai ellátogatnak az egyes üzemrészlegekre, valamint laboratóriumokba, és a helyszínen oldják meg a felmerült nagyobb problémákat. Az olyan nehézségeket, amelyeknek a kiküszöbölése hosz- szabb időt vesz igénybe, valamint a szélesebb területtel kapcsolatos kérdéseket a kutatóintézet és az érintett vállalatok pártbizottságának az együttes ülésein vitatják meg, s az intézet pártbizottságának a képviselői részt vesznek a pártgyűléseken is azoknál a vállalatoknál, ahol gépeiket alkalmazni fogják. A kommunistáknak a munkát illető kérdésekről folytatott nyílt légkörű megbeszélései, amelyeken mindkét fél kifejti álláspontját és az elvtársi együttműködés szellemében egyeztetik őket, segítik a felmerült nehézségek áthidalását.- Az említett és hasonló kapcsolattartási formák közül sokat alkalmazunk a kollégáinkkal, más kísérleti és tervezőintézetek munkatársaival való együttműködés során is - halljuk Vlagyimir Pervu- sintól. - Most folynak például intézetünk, továbbá az Állami Kohó- üzem-tervezési Intézet és az Országos Vaskohászati és Acélgyártási Tudományos Kutatóintézet pártbizottságának az együttes ülésére való előkészületek. Ezen a tanácskozáson közösen szeretnénk határozni abban a kérdésben, milyen formában oldják meg az erőknek az ágazat műszaki átszervezésére - ahogyan az SZKP kongresszusán és az SZKP KB júniusi ülésén hozott határozatok tartalmazzák - való összevonását. Az ilyen megbeszéléseket a felmerülő problémák teszik szükségessé, ezért mentesek minden formalizmustól. Már most, az új ötéves tervidőszak elején kijelöljük azokat az objektumokat, ahol a tervezők és a konstruktőrök közös munkájára szükség van. Ezenkívül távlati tervet is készítünk. Olyan határköveket rakunk le, amelyek aztán útmutatásul szolgálnak a pártbizottságoknak és a kommunistáknak a közös munkában és eredményeinek az értékelésében. S. MULADZSANOV
