Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1986-08-01 / 179. szám, péntek

ÚJ szó 3 1986. VIII. 1. Afgán - pakisztáni tárgyalások Újabb forduló Genfben (ČSTK) - Genfben a Nemzetek Palotájában tegnap megkezdődött az afgán-pakisztáni tárgyalások újabb fordulója az Afganisztán körül kialakult helyzet rendezésé­ről. A két delegáció más-más helyiségben foglal helyet és közöt­tük Diego Cordovez, az ENSZ főtitkárának különleges politikai ügyekben illetékes helyettese köz­vetít. Az afgán küldöttséget Sah Mohammed Doszt külügyminisz­ter, a pakisztánit pedig kollégája, Jakub Khan, vezeti. Az afgán küldöttség azzal a ha­tározott szándékkal érkezett Genf- be, hogy előrelépés történjen a tárgyalásokon, s ennek érdeké­ben minden tőle telhetőt elkövet. A tárgyalás-sorozat sikerét előse­gítheti a Szovjetuniónak az a na­pokban Mihail Gorbacsov által ismertetett pozitív döntése, hogy az év végéig visszavon hát olyan ezredet, amely az Afganisztánban tartózkodó szovjet korlátozott ka­tonai kontingens részét alkotja. Diego Cordovez a tárgyalások felújításának előestéjén pozitív lépésnek minősítette a szovjet bejelentést, úgy vélte, hogy nagy­mértékben hozzájárulhat a hala­dás eléréséhez Genfben. Egyéb­ként a tárgyalásoknak eredetileg szerdán kellett volna kezdődniük. Bush az izraeli kormányfő üzenetével érkezett Jordániába (ČSTK) - George Bush, az Egyesült Államok alelnöke szer­dán a késő esti órákban Jeruzsá­lemből a jordán fővárosba, Am- manba érkezett. Jordánia 10-na- pos közel-keleti kőrútjának máso­dik állomása, s tartózkodásának az a nyilvánvaló célja, hogy a fel­keresett és felkeresendő országo­kat megnyerje azon amerikai és izraeli közel-keleti rendezési terv támogatásához, amely ezt Camp David-i mintára különmegállapo- dások formájában képzeli el. Bush a tervek szerint ma talál­kozik Husszein jordániai királlyal, akinek átadja Simon Peresz izra­eli kormányfő személyes üzene­tét. Az amerikai alelnök még jeruzsálemi tárgyalásai idején úgy foglalt állást, hogy Peresz és Husszein négyszemközti eszme­cseréje úgymond újabb logikus lépés lenne a közel-keleti békéhez vezető úton. A jordániai király azonban már a hét elején kijelentette, hogy számításba sem jöhet találkozója Peresszel. Kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a közel- keleti válságot csakis egy olyan nemzetközi konferencián lehetne rendbzni, amelyen részt vesz va­lamennyi érdekelt fél, beleértve a PFSZ-t is és az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának öt állandó tagját. Reagan kész a Líbia elleni szankciók meghosszabbítására (ČSTK) - A Fehér Ház meg­küldte a Kongresszusnak azt a kü­lönleges jelentést, amely a Líbia elleni amerikai gazdasági szankci­ókat tartalmazza. A jelentésből az is kiderül, hogy az amerikai kor­mányzat részéről erre a független országra gyakorolt durva nyomás az amerikai adófizetőknek már hozzávetőleg 1,3 millió dollárjá­ba került. A jelentés azonban ennek elle­nére azt állítja, hogy a líbiai kormány politikája és akciói úgy­mond továbbra is „rendkívüli ve­szélyt jelentenek az Egyesült Álla­mok nemzetbiztonságára és kül­politikájára“ nézve. Ronald Rea­gan már közölte, hogy kész a Lí­bia elleni szankciók hatályának a meghosszabbítására. Feszültség és felháborodás Bejrútban (ČSTK) - Az izraeli hadsereg ismét behatolt a dél-libanoni úgy­nevezett biztonsági övezetbe. Kb. 100 izraeli katona hajtott végre razziákat az övezetben fekvő fal­vakban. A libanoni hazafiak az elmúlt 24 óra során" támadásokat hajtottak végre az Izrael-barát úgynevezett dél-libanoni hadsereg megerősí­tett állásai ellen. Az akciók során kb. 10 kollaboráns megsebesült. Bejrútban továbbra is feszült a helyzet és nagy a felháborodás a legutóbbi bombamerényietek és a vallási-politikai erőszak értel­metlen fokozódása miatt. Az ural­kodó véleményt jutatta kifejezésre Szalim Hossz munkaügyi, oktatá­si és kulturális miniszter, aki hang­súlyozta: a harcnak erre a módjára mindig csak az ártatlan emberek fizetnek rá. xxx Az ENSZ New York-i székhe­lyén közzétették Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fótitkár A közel- keleti helyzet címú dokumentu­mát, amely tartalmazza több tag­ország álláspontját a közel-keleti kérdés megoldásának lehetősé­geiről. A dokumentum többek kö­zött tükrözi a Szovjetunió szilárd meggyőződését, hogy az arab-iz­raeli konfliktus átfogó és igaz­ságos rendezése eléréséhez ve­zető egyedüli hatékony út egy nemzetközi konferencia összehí­vása valamennyi érdekelt fél, így a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet részvételével. Bolívia északkeleti részében harci helikopterekkel és speciális repülőgépekkel ellátott mintegy 160 amerikai katona a bolíviai hadsereg egységeivel közösen tisztogatási akcióba kezdett. Az akció célja e hivatalos La Paz-i hatósági bejelentés szerint az ottani kábítószer-termeló és -előállító titkos központok felderítése, mivel becslések szerint mindenekelőtt a kokain illegális exportja az utóbbi két évben többszörösen meghaladta az ország hivatalos exportjá­nak volumenét. A terület átfésüiését országszerte egyre nagyobb felháborodással követik, s a közvélemény helyteleníti, hogy a kormány a parlament beleegyezése nélkül hívta be az országba az amerikai egységeket. Képünkön: kábítószer-termeléssel és csem­pészéssel gyanúsított férfiakat tartóztatnak le. (Telefoto - ČSTK) Brazil javaslat atomfegyvermentes övezet létrehozására (ČSTK) - Buenos Airesben befejeződtek az argentin-brazil csúcsszintú tárgyalások Raul Al­fons ín argentin és Jósé Sarney brazil elnök között. A tárgyalások zárónapján aláírt közös nyilatko­zatban mindkét politikus támoga­tásáról biztosította a Contadora- csoport béketörekvéseit. A nyilatkozatban állást foglaltak nukleáris fegyverek latin-amerikai telepítése ellen és az adósság- probléma igazságos megoldását sürgették. Buenos Airesből történt eluta­zása előtt a brazil elnök támogatta Argentínának azt a követelését, hogy visszakapja a Malvin-szige- teket, amelyek birtoklásáért 1982- ben sikertelen háborút vívott Nagy-Britannia ellen. Jósé Sarney azt is bejelentette, hogy Brazília az ENSZ-közgyü- tés szeptemberben kezdődő ülésszakán határozattervezetet terjesztett elő, amelyben indít­ványozza, hogy demilitarizálják az Atlanti-óceán déli térségét és nyilvánítsák azt atomfegy­vermentes térséggé. A második ■ ■■ ■■ " mm m r kozos urrepules francia jelöltjei (ČSTK) - A francia űrkutatási központ tegnap közölte, hogy be­fejeződött a jelöltek kiválasztása az 1988-ra tervezett második szovjet-francia űrrepülésre. Az ősszel a Moszkva melletti Csillag- városba érkezik Jean-Loup Chrétien, az első francia űrhajós és a tartalékos, Michel Tognini. Kiképzésük befejezése után dön­tenek arról, hogy kettőjük közül melyik vesz részt a Mir szovjet űrállomáson egy hosszú időtarta­mú közös űrrepülésen. Jean-Loup Chrétien 1982 köze­pén vett részt szovjet kollégáival egy egyhetes űrrepülésen a Szo­juz T-6 űrhajó és a Szaljut-7 tudományos űrállomás fedélzetén. Csökkentik a pénzügyi segélyt (ČSTK) - A francia kormány szerdán úgy döntött, hogy a követ­kező évtől 11 milliárd frankkal csökkentik azt a pénzügyi segélyt, amelyet eddig az állam nyújtott a gazdasági válság által leginkább sújtott különböző ipari ágaza­toknak. Ezenkívül már augusztustól fel­számolják az ipar korszerűsítésé­re a szocialista kormány által 1982-ben létrehozott alapot. Az iparnak nyújtott anyagi támogatás csökkentése a múltban mindig csődhullámhoz vezetett. A közel­múltban például csődöt jelentett a NORMED, az egyik legnagyobb francia hajóépítő társaság. Ezáltal több mint 6 ezer munkást és alkalmazottat fenyeget az elbo­csátás. A Szovjetuniónak érdeke a nemzetközi feszültség enyhítése (Folytatás az 1. oldalról) konkrét és pozitív tartalommal töltsék meg. A szovjet diplomácia aktivitása az elmúlt hónapokban és a konstruktív békejavaslatok ezt sokatmondóan bizonyítják. Oleg Grinyevszkij a stockhol­mi biztonsági és bizalomerősítő intézkedésről és a leszerelésről tárgyaló konferencia eddigi ered­ményeit értékelve közölte, hogy a legutóbbi, július 18-án befejező­dött fordulón sikerült haladást elérni. Lényegesen javult a ta­nácskozás légköre, van remény a pozitív eredményre. Elsősorban sikerült haladást elérni a légierő hadgyakorlatairól való tájékozta­tás kérdésében. Az elért kompro­misszum alapján ez a megállapo­dás gyakorlatilag kiterjed Európá­ban a légierő minden tevékenysé­gének 90 százalékára, sót az olyan tevékenységre is, amely a váratlan támadás szempontjából a legveszélyesebb. A szocialista országok számos ország - NATO-tagállamok, vala­mint semleges és el nem kötele­CL iúcmüjfébűl\ SZOVJETSZKAJA ROSSZIJA Z Mérlegen Helsinki tizenegy éve (ČSTK) - Jóval több ered­ményt is el lehetett volna érni, szögezi le a Szovjetsz­kaja Rosszija tegnapi szá­mában Mihail Ozerov, a hel­sinki európai biztonsági és együttműködési konferencia Záróokmánya aláírásának 11. évfordulója alkalmából írt kommentárjában. A Záróok­mány több pontja teljesül, számos további rendelkezé­sének a megvalósítása von­tatottan halad, sőt, egyes esetekben visszalépés ta­pasztalható. A szerző a továbbiakban meg­állapítja, hogy ezért elsősorban az Egyesült Államokat terheli a fele­lősség, majd felidézi az utóbbi időszak legkirívóbb példáit - az úgynevezett stratégiai védelmi kezdeményezést, az Egyesült Ál­lamok szándékát a SALT-II szer­ződés eltemetésére, új rakéták kifejlesztését és 15 föld alatti nukleáris kísérlet végrehajtását az egyoldalú szovjet moratórium ér­vényessége óta. A Reagan-kor­mányzat a gazdasági együttműkö­dést is sajátosan értelmezi. Éve­ken át ugyanis a legkülönfélébb szankciókat rendelte el a szocia­lista országok ellen. Az amerikai lépések rendkívül kedvezőtlenül hatottak a népek közötti bizalom légkörének a meg­teremtésére. A szerző így folytat­ta: ,,A helsinki konferencián részt vett országok képviselőinek há­rom fórumán voltam jelen Belg­rádban, Madridban és Stockholm­ban. Mindig annak voltam szemta­núja, hogy az amerikai küldöttség a fő kérdésekről mellékvágányra akarta terelni a tárgyalások me­netét. Ennek ellenére a jövőre nézve több okunk van a derűlátásra, mint a pesszimizmusra, s erre a Szov­jetunió magatartása ad okot. Szovjet részről ugyanis fáradha­tatlanul a feszültség enyhítése és a leszerelés mellett szállnak síkra. A szovjet-francia együttműködés­ben például lényeges eredménye­ket értek el több vonatkozásban is - a világűr békés kihasználásá­ban, az atomenergetika biztonsá­gának szavatolásában és a termo­nukleáris szintézis irányításával kapcsolatos kutatásokban. A Szovjetunió arra törekszik, hogy sikeresen fejeződjön be a stockholmi konferencia elsó sza­kasza és felelősségteljesen készül a folytatásra, a Záróokmányt aláírt országok bécsi találkozójára. A Szovjetunió békejavaslatait azonban nem csupán a Nyugat­nak szánja. Mihail Gorbacsov a hét elején Vlagyivosztokban javaslatot tett a nemzetközi biz­tonság átfogó rendszerének a lét­rehozására, beleértve az ázsiai és a csendes-óceáni térséget is. In­dítványozta, hogy Helsinki mintá­jára Hirosimában tartsanak csen­des-óceáni konferenciát. Jelké­pes, hogy ezt a kezdeményezést a helsinki konferencia évfordulójá­nak előestéjén terjesztették elő. zett országok - kívánságának elébe mentek, a tájékoztatás alá eső limitek csökkentését illetően. Ja­vasolták, hogy ez a szint 18 ezer katona legyen. A NATO-tagorszá- gok kijelentették, hogy hajlandóak emelni a tájékoztatások számát, de nem terjesztettek elő semmi­lyen konkrét javaslatot. Jelentős haladást sikerült elérni az erő alkalmazásáról való lemon­dás elvének konkretizálásában is - mondotta Grinyevszkij. Semmi­lyen komolyabb akadályok nincse­nek ezen a téren. A szocialista országok véleménye szerint a végső megállapodás alapjául szolgálhatna a semleges és el nem kötelezett országok javaslata és figyelembe lehetne venni a NA- TO-tagországok javaslatainak po­zitív elemeit is. A stockolmi konfe­rencia sikeres befejezéséig azon­ban még nem egy bonyolult prob­lémát kell megoldani, például a hadgyakorlatok kiterjedésének korlátozását és ellenőrzését, ami­nek a szocialista országok nagy jelentőséget tulajdonítanak. Eh­hez arra van szükség, hogy min­den résztvevő felelősséget és rugalmasságot tanúsítson. Csak az egyenlőség elvéből kiinduló engedmények vezethetnek pozitív eredményhez. A szocialista orszá­gok őszintén erre törekednek. Nem vagyunk a hosszas diplomá­ciai huzavonák hívei, amikor a megállapodást csak a tanácsko­zás utolsó óráiban sikerül elérni. Ha a stockholmi konferencia mun­kája nem gyorsul fel, akkor a jó­szándék sem lesz képes pótolni az elvesztegetett időt. Ezért üdvö­zöljük, hogy az utolsó fordulón megállapodás született, miszerint a mostani szünet nem hivatalos konzultációkra lesz kihasználva- hangsúlyozta Grinyevszkij nagy­követ. Viktor Tatarnyikov vezérőr­nagy a helsinki Záróokmány azon részének jelentőségéről beszélt, amely a külföldi megfigyelők rész­vételével foglalkozik a hadgyakor­latokon. A Szovjetunió tiszteletben tartja ezt az elvet és a nyugati határától számított eredeti 250 kilométeres sávról egész európai részére kiterjesztette érvényessé­gét. A stockholmi konferencia dönthetne arról is, hogy a részt vevő országok nemcsak a száraz­földi erők hadgyakorlatairól fogják egymást kölcsönösen tájékoztatni, hanem a haditengerészeti és légi hadgyakorlatokról is. Mindezekre a hadgyakorlatokra meg lehetne hívni valamennyi európai ország, az USA és Kanada megfigyelőit. Jelentős lépés lenne ezen a téren az államok katonai tevékenysége évi terveinek cseréje is, így min­den európai országnak áttekintése lenne az egész kontinensen folyó katonai tevékenységről - mondot­ta Tatarnyikov. Végezetül Grinyevszkij nagykö­vet kijelentette: a Szovjetunió ak­kor fogja sikeresnek tartani a stockholmi konferenciát, ha ott lényeges és konkrét megállapodá­sok születnek. Ha sikerülne elfo­gadtatni az új bizalomerősítő in­tézkedéseket, ez fordulatot jelen­tene a nemzetközi kapcsolatok­ban nemcsak Európában, hanem az egész világon is. A stockholmi siker egyben jelentős lépcsőfok lenne a siker eléréséhez a bécsi találkozón és garantálná a stock­holmi konferencia második szaka­szának pozitív lefolyását is, me­lyen megállapodás születhetne az európai leszerelés kérdéseiről. Csehszlovák felszólalás Genfben (ČSTK) - A genfi leszerelési konferencia tegnapi pelnáris ülé­sén felszólalt Andrej Cima cseh­szlovák küldött. Kifejezésre juttat­ta a szocialista országok nyugta­lanságát amiatt, hogy mindeddig nem sikerült megállapodásra jutni a leszerelés általános programjá­ról, melyet az ENSZ-közgyűlés idei 41. ülésszaka elé kell terjesz­teni. Mint hangsúlyozta, a hatéves munka befejezésének fó akadálya az, hogy az Egyesült Államok nem ért egyet az atomfegyver-kísérle­tek betiltásával, a világűr militari- zálásának elhárításával és más elsőrendű nukleáris leszerelési feladatokkal. Az USA mindeddig nem reagált a már egy éve érvényben levő egyoldalú szovjet moratóriumra és folytatja a „csil­lagháborús“ program megvalósí­tásával összefüggő nukleáris kísér­leteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom