Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-14 / 163. szám, hétfő

Arjai, egyesüljetek; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HÉTFŐ 1986. július 14. XXXIX. évfolyam 163. szám Ára 50 fillér Legfőbb szempont a minőség A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány nemrég tárgyalta meg a népgazdaság fejlesztésének és a tudományos­műszaki fejlesztésnek 1986-1990. évi ötéves tervjavaslatát, valamint a jövő évi állami végrehajtási tervjavaslatokat. Ezek a tervjavaslatok a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött célokkal összhangban hazánk gazdasági és szociális fejlesztésének meggyorsítására irányulnak, s a hozzászólások alapján sorra kerülő kiegészítések után a Szövetségi Gyűlés elé terjesztik. Habár az említett tervek pontos és részletes szövege csak az ősz folyamán válik ismertté, egyetlen vállalat vagy szervezet sem helyezkedhet addig várakozó álláspontra. Az idei év feladatait mindenki világosan ismeri, s a CSKP XVII. kongresz- szusa pontosan meghatározta, milyen feladatok előtt áll népgazdaságunk a 8. ötéves tervidőszakban. Az idei feladatok eddigi teljesítéséből azonban arra lehet következtetni, hogy amíg a mennyiségi mutatók teljesítése egészében véve eredményesnek mondható, ugyanakkor sok helyen kevés figyelmet fordítanak az olyan minőségi mutatókra, amilyen például a munkatermelékenység növekedése és a ter­melői fogyasztás csökkentése. Nem tudatosítják eléggé e muta­tók alapvető stratégiai jelentőségét a népgazdaság intenzifikálá­sában, az erőforrások dinamikusabb és hatékonyabb létrehozá­sában. A nemzeti jövedelem előirányzott 3,5 százalékos növekedési ütemének biztosításához újszerűen kell gondoskodni a munka­termelékenység növeléséről, s a termelői fogyasztás csökkenté­séről is. Ez azt jelenti, hogy intenzíven kell támogatni a tudományos-múszaki haladást, s meg kell gyorsítani az ismeretek gyakorlati hasznosítását. Vajon milyen mértékben felel meg vállalataink és szervezeteink munkája ennek a követel­ménynek? Az intenzív gazdaságfejlesztéshez jelentős szerkezeti változá­sokat kell végrehajtani a feldolgozó szakágazatok javára. Ezek a szerkezeti változások a termelés anyag-, energetikai és beruházási igényességének csökkentéséből, gazdaságunk exportképességének a növeléséből, s a hazai piac minőségileg jobb ellátásából indulnak ki. Ilyen értelemben tovább növekszik a gépipar részaránya az egész ipari termelésben, a leggyorsabb ütemben az elektrotechnikai ipar termelése növekszik, miköz­ben csökkenni fog a tüzelőanyag-ipar, az energetika, a kohászat, a vegyipar és az építönyaggyártás súlya az ipari termelés egész szerkezetében. Az ágazatokon és szakágazatokon belül hasonló értelmű szerkezeti változásokra kerül sor. Az energetikában például megnövekszik az atomenergetika részaránya, a kohászatban fokozódik a nemesebb acélfajták termelése, a vegyiparban tovább növekszik a könnyűvegyipar termelése és a gyógyszeri­par részaránya. Az előirányzott szerkezeti változások eddigi ütemével azonban nem lehetünk elégedettek. Különösen meg­nyilvánul ez a kohászat területén, ahol egészében véve a termelés csekély mértékű beszükítésével számolnak, s nem növekszik kifejező mértékben a legjobb minőségű termékek gyártása, habár a folyamatok mindkét irányban való meggyorsí­tása jelentős mértékben emelné a késztermékek minőségi színvonalát. Ez a példa egyúttal azt is bizonyítja, hogy az intenzív fejlesztésnek nemcsak az adott ágazaton, vagy szakágazaton belül van jelentősége, hanem sokkal nagyobb hatása van a termelés minőségi színvonalának emelésére a feldolgozó ágazatokban. Az intenzív gazdaságfejlesztés elsősorban azt jelenti, hogy hatékonyabban, jövedelmezőbben, gazdaságosabban és jobb minőségben termeljünk. Arról van szó, hogy a termékek jobb minősége teljesebb mértékben és jobban elégítse ki a társada­lom jelenlegi és jövő szükségleteit. Ezt a célt csak a munka, az emberi tevékenység színvonalá­nak állandó emelésével érhetjük el. Ez egyúttal gyorsabb ütemű gazdasági és szociális fejlődésünk pótolhatatlan felétele. E cél elérése teljes mértékben az emberektől függ. A dolgozók átgondolt, ésszerű és újító törekvései nélkül a legnagyszerűbb anyagi-műszaki feltételek sem hozhatják meg a kívánt eredmé­nyeket. Ez az oka annak is, hogy olyan gyakran emlegetjük az újszerű gondolkozás, a feladatokhoz való újszerű viszonyulás szüksé­gességét. A gazdasági és szociális fejlődés meggyorsításának a feladata szigorúan megköveteli a tartalékok feltárásához vezető új utak keresését. Az intenzifikálás forrásait nemcsak az új gépek és technológiai eljárások jelentik, ezek kivétel nélkül jelen vannak a termelés minden szakaszán, minden munkahe­lyen. Csupán meg kell ezeket találni, s gondoskodni kell a kihasználásukról. Ebben nyilvánul meg az újszerű gondolko­zás és hozzáállás. Amennyiben az idei terv teljesítése folyamán egyes helyeken akadozik a munka, ez többek között abból is ered, hogy a vezető gazdasági dolgozók még nem szabadultak meg a problémák megoldásának régi módszereitől, s úgy gondolják, hogy újabb behozatali igénylések és beruházások nélkül semmit sem lehet javítani. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány a 8. ötéves tervjavaslat megtárgyalása során hangsúlyozta, hogy a kitűzött célok elérésének egyik döntő feltétele az irányító és szervező munka javítása, valamint a dolgozók következetes tájékoztatása a tervek igényes feladatairól. Régi közmondás, hogy minden jó, ha a vége jó. Azt viszont, hogy a 8. ötéves tervidőszak milyen eredménnyel fog zárulni, nagyon sok tekintetben függ a kezdetétől, az idei évtől. Ezért egyetlen feladat sem maradhat teljesítés nélkül, egyetlen lehetőség sem maradhat kihasználatlanul. Erre kell most összpontosítani, minden vezető gazdasági dolgozó igyekezetét, s erre kell irányítani a dolgozók aktivitásának és kezdeményezé­sének széles körű fejlesztését is. (Rudé právo) ünnepi ülés Prágában és Bratislavában az építők napja alkalmából Szorgalmas munkával az igényesebb feladatok teljesítéséért Kitüntették a legjobb dolgozókat és kollektívákat (ČSTK) - A csehországi építői­par élenjáró kollektíváinak mint­egy 700 képviselője jött össze a vasutasok prágai központi mű­velődési házában az építők napja alkalmából az Építőipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Cseh­országi Bizottságának és a CSSZK Építőipari Minisztériu­mának közös értekezletén. Az értekezleten részt vevő párt- és kormányküldöttséget Jaroslav Tlapák, a CSSZK kormányának alelnöke vezette. Amint arra Karel Šindeláŕ, az Építőipari Dolgozók Szakszerve­zeti Szövetsége Csehországi Bi­zottságának elnöke rámutatott, az építők napja jó alkalom arra, hogy elgondolkodjunk az elvégzett munka felett, s további feladatokat tűzzünk ki. Kiemelte, hogy a dol­gozók kezdeményezésének döntő szerepe volt az építőipar kivitele­zési feladatainak teljesítésében, a hatékonyság növelésében s a gazdasági mutatók javításá­ban. Ezt az a 70 ezer egyéni, 28 ezer kollektív, 649 üzemi, 147 vállalati és 19 összesített szaká­gazati kötelezettségvállalás is bi­zonyítja, amelyet a dolgozók a CSKP XVII. kongresszusának tiszteletére tettek. Az újítók és feltalálók mozgal­mát értékelve rámutatott, hogy ez a 7. ötéves tervidőszakban 3 milli­árd 200 millió korona értékű társa­dalmi hasznot hozott. Elismerően szólt az ágazat 48 szervezetéről, valamint a 21 városi és járási építőipari vállalatról, amely csatla­kozott a prágai felhíváshoz. Válla­lásuk elkészítésekor a felhívásra elsőkként csatlakozó vállalatok, a Prefa Olomouc, a Nyugat-cseh­Üdvözlő táviratok Gustáv Husák köztársasági el­nök táviratbán fejezte ki jókíván­ságait Francois Mitterrandnak, a Francia Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkal­mából. Ugyanebből az alkalomból Ľubomír Štrougal, a szövetségi kormány elnöke táviratban üdvö­zölte Jacques Chiracot, a Fran­cia Köztársaság kormányának el­nökét. Gustáv Husák köztársasági el­nök táviratban üdvözölte Szad- dam Husszeint, az Iraki Köztár­saság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. országi Kerámiagyárak, az Olo­mouci és a Libereci Magasépítő Vállalat, továbbá a Metrostav és a Prágai Épületfelújító Vállalat tapasztalataiból indultak ki. Az elmúlt év eredményeit érté­kelve Karel Polák cseh építőipari miniszter megállapította, hogy az építkezések állami tervét 100,4, az építőanyagok gyártási tervét pedig 102 százalékra sikerült tel­jesíteni. Az építőipari dolgozók elsősorban az állami terv kötelező feladataira, a komplex lakásépí­tésre, valamint a területileg össz­pontosított beruházások kivitele­zésére törekedtek. A kiemelt épít­kezések előirányzott feladatait 637 millió koronával túlteljesítet­ték. Az egy dolgozóra számított munkatermelékenység 1,6 száza­lékkal javult, s a vállalatok saját termelési értékére vonatkoztatva 3,9 százalékkal növekedett. A mi­niszter a továbbiakban a cseh építőipar idei feladataival foglalko­zott. A 8. ötéves tervidőszak elsó évében a csehországi építési munkák terjedelme eléri a 40 milliárd koronát, ezen belül az építők több mint 25 ezer lakást adnak át a nemzeti bizottságok­nak, s további 440 lakásegység korszerűsítéséről gondoskodnak. Az építőanyagokat gyártó vállala­tok több mint 16 milliárd 880 millió korona értékű árut termelnek. Az értekezleten Jaroslav Tla­pák, a cseh kormány alelnöke, a párt- és kormányküldöttség ve­zetője is felszólalt. Elismeréssel nyilatkozott azokról az eredmé­nyekről, amelyeket az építőipari szervezetek az elmúlt ötéves terv­időszakban s annak utolsó évé­ben értek el. Szólt a 8. ötéves tervidőszakra előirányzott felada­tokról is, amelyek teljesítése igé­nyes munkát jelent a csehországi építőipari dolgozók több mint 400 ezer fős kollektívája számára. Az építők napja alkalmából az SZSZK építőipari dolgozói párt- és kormányküldöttség részvételével a bratislavai Szakszervezetek Há­zában tartottak ünnepi ülést. A párt- és kormányküldöttséget Július Hanus, az SZSZK kormá­nyának első alelnöke vezette. Bevezető beszédében DuSan Mikiének, az SZSZK építőipari minisztere kiemelte, hogy az épí­tőipar teljesítményének és haté­konyságának növelése a beruhá­zások minőségi kivitelezésének nélkülözhetetlen feltétele. Az SZSZK Építésügyi Minisztériuma az Építőipari Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetségének Szlovákiai Bizottságával együttműködve olyan alapvető dokumentumokban (Folytatás a 2. oldalon) Moszkvában befejeződött a tudósok nemzetközi fóruma Az atomhatalmak kössenek megállapodást minden nukleáris kísérlet betiltásáról (ČSTK) - Moszkvában tegnap befejeződött az a háromnapos tanácskozás, amelyen a világ 35 országából érkezett több mint 200 vezető tudós tanácskozott a kísér­leti atomrobbantások betiltásának jelentőségéről a lázas fegyverke­zés leállítása szempontjából és az ellenőrző intézkedések technikai vonatkozásairól. A fórumon részt vett a csehszlovák tudósok kül­döttsége is Josef Ŕímannak, a Csehszlovák Tudományos Aka­démia elnökének vezetésével. A záróülésen a természeti for­rások védelmével foglalkozó ame­rikai tanács (NRDC) képviselője, Thomas Cockran professzor tá­jékoztatott a földalatti szeizmikus folyamatok ellenőrzésének közös szovjet-amerikai tervezetéről. Kö­zölte, hogy az NRDC és a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának Föld-fizikai Intézete közti megálla­podás értelmében megfigyelőköz­pontokat hoznak létre az amerikai Nevada államban a nukleáris lőtér körzetében és Kazahsztán észak­keleti részén, Szemipalatyinszk mellett, ahol tavaly augusztusig a Szovjetunió hajtott végre kísér­leti atomrobbantásokat. Ezeknek a központoknak az a célja, hogy kipróbálják a nukleáris robbantá­sok megbízható ellenőrzésének lehetőségét. Az amerikai NRDC-vel kötött (Folytatás a 2. oldalon) Kiváló szervezéssel Szombaton és vasárnap is dolgoztak az aratók A Losonci (Lučenec) járás me­zőgazdasági vállalatai közül már hosszú ideje a Füleki (Fiľakovo) Állami Gazdaságban termesztik a legtöbb és a legjobb minőségű kenyérgabonát. A nagy gonddal megművelt búzaföldek termésé­nek mintegy 95 százalékából .idén is lisztet fognak őrölni a malmok. Viszont az első szállítmány garat­ba kerüléséig még sok munkát kell elvégezniük az állami gazdaság aratóinak.- A gabonabetakarítás kezde­ténél tartunk - számolt be tegnap a legfontosabb nyári tennivalók végzéséről Szabó Gyula agrár­mérnök, a növénytermesztési ágazat vezetője. - A 60 hektáron termesztett őszi árpa és a 130 hektár repce learatása után a múlt csütörtökön fogtunk hozzá a búza vágásához.- Milyen a termés?- ószi árpából 5 tonnás átlagos hektárhozamot értünk el. Ez több a tervezettnél. Az őszi repce sem okozott csalódást, hiszen hektá­ronként 2,38 tonnát takarítottunk be. A búzahozamot még nehéz megjósolni. Az elmúlt napokban volt olyan tábla, amelyen 4 tonna, másutt 4,2 tonna egyen pedig 5 tonna termett hektáronként. A többi dűlőben még lábon áll a gabona. Aratásra 14 kombájnt készítettünk elő. Közülük azonban mindeddig csak hattal dolgozhat­nak, mert kevés a kellően beérett gabona. Az elsőnek beérett fajtá­ból két tábla, vagyis összesen 80 hektár termését takarították be a kombájnosok: György Tibor, Jozef Komora, Ján Obročník, Koczka Vladimír, Oravecz Emil és Dušan Dojčiar. Szombaton délu­tán próbaaratást végeztünk egyes táblákon a mag nedvességtartal­mának megállapítása céljából. A raktározáshoz megengedett 15 százalék helyett még 19-21 szá­zalék vizet találtunk a búzában. Az állami gazdaság agronómu- sai a korábbi években nem halo­gatták tovább az ekkora nedves­ségtartalmú gabona aratását, hi­szen a mezei szérűt szárítóberen­dezéssel is ellátták. Ezt az idén megint teljes kapacitással akarták működtetni, de az őszi repcén kívül semmilyen más termény mesterséges szárításához nem sikerült beszerezni fűtőolajat, (gy a gépkezelők Milan Lipnička, Sza­bó József, Szabó János és Molnár Antal tegnap délelőtt óta, amikor többnapos megszakítás nélküli munkával befejezték az ószi repce (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom