Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-01 / 152. szám, kedd

Az eljárás törvényes V. L.: Olvasónk arra kér választ, hogy helyes-e a nyugdíjhivatal eljárása, amikor a rokkantsági nyugdíja kiszámításánál nem a döntő időszakban ténylegesen elért átlagkeresetéből (2856 koro­na) számították ki a rokkantsági nyugdíja alapösszegét, hanem alacsonyabb összegből (2286 ko­ronából). A nyugdíjának kiszámítása he­lyes, mivel a társadalombiztosítási törvény vonatkozó rendelkezése szerint a nyugdíj kiszámításának alapjául szolgáló havi átlagkere­set havi 2000 koronát meghaladó összegének egyharmadát lehet csak beszámítani. Nyugdíjkiegészítés M. Gy.: Hivatkozással a lapunk április 15-i számában megjelent válaszunkra kérdi, hogy a nyugdíj­kiegészítés megilleti-e őt még a nyugdíjba lépése előtt is. Olva­sónk ugyanis 53 éves vagyis még nem érte el a nyugdíjkorhatárt. A válaszunkban említett nyug­díjkiegészítés csak azoknak a már öregségi nyugdíjba lépett, vagy üzemi baleset következtében ko­rábban rokkantsági nyugdíjassá vált vasúti dolgozóknak jár, akik rendszerint szabadban végeztek nehéz vasúti munkát, továbbá azoknak, akik a forgalom bizton­ságát szolgáló munkakörökben dolgoztak (pályamunkások, tola­tok, sorompókezelők, mozdonyve­zetők, stb.). Olvasónknak is igé­nye lesz erre, ha eléri a nyugdíj- korhatárt, mert addig teljesíti a húsz évi szolgálat feltételét. Elterelt patak G. I.: Mivel az ügy megjárta már a bíróságot is, ajánljuk, forduljon az ügyvédjéhez, hogy az ponto­sabban tájékoztassa arról, miként döntött a bíróság, s hogy a döntés jogerős-e. Amennyiben a döntés még nem lenne jogerős, úgy a kézbesítéstől számított 15 na­pon belül fellebbezhetne ellene. Ha a döntés jogerős lenne, már csak rendkívüli perorvoslati esz­közökkel lehet megtámadni (ilyen például a perújítási kérelem, ha új bizonyítékok merültek volna fel, vagy a Legfőbb Ügyészséghez címzett kérvény, hogy adjon be törvényességi óvást a Legfelsőbb Bírósághoz, amely hatálytalanít­hatja a bíróság döntését, s elren­delheti az ügy újratárgyalását). Megszűnt és elévült munkajogi igények G. I.: Főként az 1971-ben elszenvedett üzemi baleset követ­keztében nehéz körülmények közt él. Teljesen rokkantnak ismerték el. A munkaviszonyát megszüntet­ték. Olvasónk kérdi, tehet-e vala­mit az üzemi baleset kártalanítása érdekében (főként az elesett kere­set megtérítésére gondol), esetleg a munkaviszonya jogtalan meg­szüntetése ellen. Sajnos olvasónk nem érvénye­sítette időben az igényeit, s így ezek vagy megszűntek vagy elé­vültek a záros határidő elmúltá­val. A munkaviszony jogellenes megszüntetése ellen például há­rom havi záros határidőben adha­tott volna be'keresetet a bírósá­gon, az elesett keresetének meg­térítését pedig az első keresetkie­séstől számított egyéves elévülési határidőben perelhette volna. Ingatlanok tulajdonjogának rendezése O. M.: Szülei még 1921-ben eladták telkük egy részét. Ezt követően a telket már természet­ben megosztva használták és erre építkeztek is. Annak idején olva­sónk jogelődjei és később olva­sónk maga sem perelte a vételár megfizetését a korábbi megszer­zőkkel, illetve jogutódjaikkal szemben és senki sem törődött a telekkönyvi rendezéssel. Az érintett szomszédok, mivel el szeretnék adni az ingatlanukat, olvasónktól egy nyilatkozat aláírá­sát kérték, miszerint a kérdéses ingatlanokat a jogelődjeik és ma­guk is már hosszú ideje jóhisze­műen birtokolják és ennek alapján nincs kifogása az ellen, hogy rendezzék a volt közös tulajdont egy megosztási szerződéssel. A vételár meg nem fizetése esetében a követelés 1960. január elseje előtt 32 év elteltével évült el, utána az elévülési határidő három év lett. Ha olvasónk a vételárat perelné, akkor a kérdéses társtu­lajdonos jogutódok sikeresen vé­dekezhetnének az elévülés kifo­gásával. Mivel az adott esetben a társtu­lajdonosok a közös ingatlant még 1951. január 1 -e előtt - legalábbis hallgatólagos - egyezséggel meg­osztva használták, a 911. sz. döntvény értelmében ezzel az egyezséggel és az egyezséget követő tartós használattal meg­szűnt már köztük a társtulajdonosi jogviszony. Ezért jogosultak kérni a járásbíróságon beadott megálla­pító keresetben, hogy mind­egyikük az általa régen használt és beépített telekrész kizárólagos tulajdonosává legyen nyilvánítva. Nézetünk szerint olvasónk az esetleges perben nem számolhat sikerrel, a rendezés viszont neki is érdeke. Ajánljuk fogadja el azt a legolcsóbbnak számító rende­zést, amelyet a szomszédjai aján­lottak fel. Tartásd íj-módosítás M. I.: Már régebben elvált. A házasságból származó gyerme­keire a bíróság 1600 korona tar­tásdíjat állapított meg. Később munkahelyet változtatott, s az új munkahelyén csak mintegy három­ezer koronás tiszta átlagkerese­tet ér el, a korábbi négyezer koronával szemben. A bíróság kérését, hogy csökkentsék a tar­tásdíj összegét, elutasította. Olva­sónk ezt a döntést helytelennek tekinti, mert nézete szerint a jöve­delmét tekintve túlságosan magas tartásdíjat fizet. Azt kérdi, mit tehetne még a tartásdíj csökken­téséért? A bíróság a házassági bontóíté­letében esetleg más döntésében módosíthatja a tartásdíjat, ha a korábbi döntéstől megváltoztak a tartásdíj meghatározása szem­pontjából döntő fontosságú sze­mélyi és anyagi körülmények. A körülmények megváltozásá­nak számít az átlagkereset lénye­ges csökkenése is. A bíróság a döntéshozatalkor azonban fi­gyelembe veszi a tartásra kötele­zett személy képességeit és lehe­tőségeit (főként, ha szándékosan vállalt kényelmesebb vagy alacso­nyabb fizetéssel járó munkát). A bíróság döntését kétségtelenül befolyásolták a gyermekek idő­közben megnövekedett igényei is. A bíróság döntése ellen az írásbeli döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül felle- bezhet. Továbbdolgozó rokkantsági nyugdíjas B. K.: Már hosszabb ideje teljesen rokkant, s teljes rokkant­sági nyugdíjat élvez. Az állami i gazdaság felvenné éjjeliőrnek. Azt állítják, hogy a mezőgazdaságban a teljesen rokkant akár az egész évben is dolgozhat a nyugdíja veszélyeztetése nélkül. Olvasónk viszont arról hallott, hogy évi 60 munkanapot dolgozhat. Ha olvasónk a felkínált állást elfogadná, ő és a munkáltatója is kötelesek lennének nyolc napon belül bejelenteni a munkaviszony létrejöttét a járási nemzeti bizott­ság szociális osztályának vagy a nyugdíjhivatalnak. Egyébként semmiféle jogszabály sem tiltja, hogy munkába lépjen és dolgoz­zon. Az orvosok olykor még ajánl­ják is ezt, mert ezzel gyakran elérhető a részleges vagy a teljes gyógyulás, a rokkantság megszű­nése. A jnb véleményező bizottsá­ga az időszakos ellenőrzés és felülvizsgálás során figyelembe veszi a változásokat (a munkába- állást, a rendszeres munkatevé­kenységet) s dönt a rokkantsági nyugdíj további folyósításáról, esetleg a teljes rokkantsági nyug­díjnak a részleges rokkantsági nyugdíjra való átváltoztatásáról. Dr. F. J. Levelezőink írják ZENGETT A DAL A szolgáltatások fejlesztésére a 7. ötéves tervidőszakban nagy gondot fordítottak a Kelet-szlová- kiai kerületben is. A kisebb falvak­ban, településeken nem mindig gazdaságos a szolgáltató üzemek működtetése. A lakosság azonban igényli ezt a tevékenységet, ezért a nemzeti bizottságok öt év alatt újabb 774 iparengedélyt adtak ki, s így ma már 1518 mesterember végez javításokat. Legnagyobb a villamos kisgépek, a ruházati cikkek és a lábbelik javítása iránt az érdeklődés. Az utóbbi években azonban keresik a kőműveseket, ácsokat, asztalosokat, csempéző- ket, víz-, gáz-, és villanyszerelő­ket, tervezőket is. Tavaly a legtöbb engedélyt a Kassa (Košice) -vidéki járásban (224), a Popradiban (196), a Bar- dejoviban (143) és’-Kassán (162) adták ki. A szakemberek minőségi munkát végeznek a lakosság megelégedésére. Darina Ramajová A meleg, száraz időjárás hoz­zájárult a mezőgazdasági munkák meggyorsításához, többek között a takarmányfélék betakarításá­hoz. Sámpor János mérnöktől, a Galántai (Galanta) Járási Mező- gazdasági Igazgatóság főagronó- musától megtudtuk, hogy a lucer­na és a rétek első kaszálását már június első hetében befejezték 7237 hektáron. Ebből 4519 hek­tárról szénát, 610 hektárról szá­raztakarmányt készítettek, 1040 hektárról a takarmányt silózták és 1068 hektárról zölden etették meg az állatokkal. A járás 16 szövetke­A Csemadok nagykürtösi (Veľký Krtíš) járási bizottsága a társrendezőkkel közösen már hagyományosan a nagycsalomijai (Veľká Čalomija) Béke parkban rendezte meg a járási dal- és táncünnepélyt. A szabadtéri szín­pad nézőterét zsúfolásig megtöltő közönség előtt a járás legjobb gyermek-folklórcsoportjain kívül nagy sikerrel szerepelt az ipoly­nyéki (Vinica) Hont, a csábi (Ce- bovce) Szőlőskert tánccsoport és a hrušovi folklórcsoport. Nagy közönségsikert arattak a ven­dégegyüttesek is, a Banská zetében és három állami gazda­ságban 121 226 tonna takarmányt takarítottak be. A jó eredményeket az öntözés intenzívebb kihaszná­lásával érték el. A járásban már csaknem 35 ezer hektár öntözhe­tő. A második kaszálás javában folyik és június végéig minden mezőgazdasági üzemben befeje­ződik. A legtöbb takarmányt eddig a zsigárdi (Žiharec), a vágsellyei (Šaľa), a felsőszeli (Horné Saliby), a hidaskürti (Mostová) és Šopor- ňai szövetkezetben takarították be. Oláh Gyula Bystrica-i Bystrina táncegyüttes és a Magyarországról érkezett mohorai és magyarnándori ének­lőcsoport. Bodzsár Gyula Táncosok sikerei A tánckultúra népszerűsítését szolgálja az az újonnan alakult társastánc klub, amely a losonci (Lučenec) városi művelődési köz­pont közreműködésével jött létre, a járásban már több mint három éve folyó ilyen tevékenység összefogására és irányítására. A fiatalok körében mind népsze­rűbbé váló klub tagjai a különböző kulturális, politikai és társadalmi rendezvényeken szerepelnek, s már néhány színvonalas verse­nyen is bizonyították tudásukat. Bekapcsolódva a közép-szlová- kiai versenybe, az idén négy társastánc klub részvételével a hatodik forduló versenyét a lo­sonciak rendezték meg, amelyen párosaik az első, második és harmadik helyen végeztek. Kanizsa István Mezőgazdaság és képzőművészet Kiállítás nyílt a komáromi (Ko­márno) Duna Menti Múzeumban. A nyitrai (Nitra) František Studený Képtár és a múzeum ez alkalom­mal ízlésesen elhelyezett, tema­tikailag csoportosított, érdekes és értékes festményeket tár a látoga­tók elé. Harminchét csehszlovákiai mű­vész mintegy hetvenöt alkotását láthatják az érdeklődők augusztus 17-ig ezen a tárlaton. Köztük több nemzeti művészét, s megcsodál­hatják képeik varázslatos színeit, az alkotók mesteri ecsetkezelését, stílus-tisztaságát és reális kompo­zícióikat. A látogatók biztosan szívesen időznek az eléjük tárt mezőgazdasági tematikájú alkotá­sok előtt, melyeken a mezőkon dolgozó lányok, asszonyok, kom­bájnkezelők és szüretelők szerves részét képezik az ábrázolt munka- folyamatnak, tájnak. Suchy M. Emil A mezőgazdasági gépjavító brigád nem kis feladat elvégzésére vállalkozott az ipolybalogi (Balog nad Ipľom) Ipoly Egységes Földműves-szövetkezet­ben. Vállalták, hogy az aratásig megjavítják a tizenkét kombájnt. A javítás jól halad, Nagy István (jobbról) Striho István, Kúkel Péter, Oroszlány Tibor, Ján Rušňak, Gyurász József, Nagy László, és Dóka Lajos brigádtagok állják szavukat. Kúkel István Takarmánybetakarítás Nyári feladatok A Hetényi (Chotín) Efsz tagjai vállalták, hogy az idén 390 ezer korona értékben túlteljesítik a ga­bonatermelés tervét. A munkák sikeres elvégzése érdekében politikai-szervezési tervet dolgoztak ki, mely konkré­tan meghatározza a dolgozók munkáját. Az aratással tíz nap, a szalmabetakarítással 14 nap alatt szeretnének végezni. Búzát 500 hektáron termesztenek, s a jelek szerint a betakarított mennyiség 2750 tonna lesz. Ami 5,5 tonnás hektárhozamnak felel meg. Árpát 100 hektáron termesztenek, 5 ton­nás hektárhozamra számítanak. Aratás után 215 hektáron el­végzik a tarlóhántást és 385 hek­táron a középszántást; 335 hektá­ron tarlókeveréket, további 50 hektáron pedig lucernát vetnek, természetesen olyan parcellákra, ahol öntözni lehet. A talaj táp­anyagtartalmát 350 hektáron istál­lótrágya szórásával biztosítják. Komoly feladat vár a dolgozók­ra, különösen ha figyelembe vesz- szük, hogy ugyanakkor kell elvé­gezni 178 hektáron a lucerna második kaszálását, 70 hektáron a paradicsom, 5 hektáron a diny- nye, 15 hektáron a paprika és 68 hektáron a szőlő nyári kultivációs munkáit. E feladatok csak jó mun­kaszervezéssel és a dolgozók aktív hozzáállásával, a gépek két műszakos kihasználásával telje­síthetők. György Elek Újabb iparengedélyek Meghökkentő műemlékvédelem A zselizi (Želiezovce) Schubert­parkban álló barokk-klasszicista kas­tély falán, a közelmúltban lezajlott Országos Népművészeti Fesztivál lá­togatói meghökkentő feliratot olvashat­tak. A kastély színpad felőli falára erősített gyűrött papírdarabra mázolt szöveg (a képen) arra hívja fel a figyel­met, hogy műemlékről van szó, mely­nek rongálása büntetendő. Sajnálatos, hogy erre figyelmeztetni kell a látoga­tókat, de ha már így van, legalább ne ilyen - mindennemű esztétikumot nél­külöző - módon tegyék! A vandálok - mint azt betört ablaküvegek bizonyít­ják - nem veszik figyelembe a feliratot. A fesztivál közönsége viszont fejcsó- r válva állt meg a műemlékvédelem eme megnyilvánulása előtt. A kastély főbejáratánál álló - már megrongált - szobrok egyikének lábá­hoz zsineggel elektromos elosztószek­rényt kötöztek, ami ugyancsak nem vall jó ízlésre. Az illetékesek, de a fesztivál rendezői is ügyelhetnének arra, hogy az efféle bosszantó furcsaságok ne zavarják meg a kulturális rendezvény összhatását. Kép és szöveg Böszörményi István ÚJ SZÚ 6 1986. VII. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom