Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)
1986-07-03 / 154. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1986. VII. 3. A felsőfokú képzés minőségi fejlesztéséért Prágában a minap tartották meg felsőoktatási intézményeink párt- és állami tisztségviselőinek aktívaértekezletét, amelyen a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak lebontásával, valamint gyakorlati megvalósításuk módozataival foglalkoztak. Az értekezlet zárszavát, amelyet az alábbiakban kivonatosan közlünk, Josef Havlín, a CSKP KB titkára mondotta. Havlín elvtárs egyebek között megállapította, hogy a felsőoktatási intézmények, sajátos jellegüknél fogva, a nevelésben, az oktatásban és a tudományos tevékenységben betöltött szerepükön túlmenően kifejezetten hivatottak olyan javaslatokat és ajánlásokat terjeszteni a vezető párt- és az állami szervek elé, amelyeknek megvalósítása jelentősen gazdagíthatja a megismerést, feltárhatja korunk problémái megoldásának teljesen új útját-módját. A tennivaló az, hogy az irányító rendszerek, amelyek döntenek a fejlődés irányáról és céljaink elérése hogyanjáról - főleg az iparban - konkrét tanácsokkal lássák el éppen a főiskolákat, arra vonatkozóan, hogy miképp járuljanak hozzá a pártpolitika érvényesítéséhez, kiváltképp gazdasági területen. A főiskolai kollektíváknak pedig a jelen helyzetet szüntelenül konfrontálniuk kell azzal, amit el kellene érnünk a következő évtizedekben. A tudományos-technikai forradalom során a termelési folyamatban a munkatevékenység és a beruházások volumenje megszűnik a gazdasági fejlődés fő tényezője lenni. Helyébe a tudomány lép, amelyet a magas fokúan képzett ember ural és alkalmaz. Ezáltal fokozatosan minőségileg változik az emberi munka jellege s megosztása, műszaki színvonala és kulturáltsága. A műveltség és a művelődési rendszer mind szervesebb részévé válik a társadalom újratermelési folyamatának, a társadalmi munkamegosztásnak. Már nem csupán a gazdasági fejlődés része, hanem a munkatermelékenység növelése jelentős tényezőjeként - ennek a fejlődésnek nélkülözhetetlen előfeltétele is. Az elégtelen műveltségi szint a gazdasági fejlesztés kerékkötőjévé válhat. Felgyorsult a társadalmi fejlődést befolyásoló tényezők változásának folyamata. Erre való tekintettel a művelődési rendszer fejlesztési koncepcióinak és prognózisainak kimunkálásában egyre jobban kell támaszkodni az életünk valamennyi fontos területével és természetesen a világ fejlődési tendenciáival kapcsolatos lehető legbiztosabb prognózisokra. Az emberi tevékenység minden területén számolni kell a képesített dolgozók számának növekedésével, miközben az automatizálásnak, a robotizálásnak, a technizá- lásnak és az élet tudományos alapokra helyezésének szükségletei több főiskolai képesítésű szakembert kívánnak meg. Ez a megállapítás azonban nem jelenti azt, hogy minden továbbtanulni szándékozónak főiskolai tanulmányait az eddigi, hagyományosan értelmezett formákban kell majd elvégeznie. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban éppen a főiskoláktól várjuk el az avatott nézeteket - mondotta Josef Havlín. A műveltség gazdasági érvényesítése feltételezi főképp a műszaki fejlődésre, a gazdasági szerkezet hatékony változtatására, az anyagi termelés és az egész népgazdaság alapvető műszaki előrelépését szavatoló szakágakra, a termelési igényesség és az energiafogyasztás csökkentésére, az anyagmegtakarítás kérdéseinek megoldására, az olyan szakági és termelési stratégiára való orientáltságát, amelyekben a munka jobban értékesíthető. Olyan szakaszhoz értünk, amelyben szükséges, hogy a főiskoláink további fejlesztésével kapcsolatos elgondolások ne a meny- nyiségi növekedés, hanem a minőségi fejlődés síkján bontakozzanak ki. Hozzá kell fognunk a felsőfokú képzés két-három évtizedre szóló alapvető fejlesztési koncepciójának kidolgozásához. E koncepció keretei között fel kell oldanunk az ellentmondást a főiskolai oktatás hagyományai és az új szükségletek, illetve azon funkciók között, amelyeket a főiskoláknak gyakorolniuk kellene. A szocialista közösségen belül társadalmunk - beleértve a felső- oktatási intézményeket is - további fejlesztésének kérdései annyira újszerűek, hogy az eddigi eljárással, a megcsontosodott gondolati sablonokkal megoldhatatlanok. Számolnunk kell a gazdasági s egyben a szociális légkör viszonylag gyors változásával. Ebből következik, hogy feltétlenül el kell mélyítenünk és tökéletesítenünk kell a prognosztikai tevékenységet. Számolnunk kell azzal, hogy a termelési folyamatok változó követelményei, a feltételezhetően növekvő munkatermelékenység és az újratermelési folyamat intenzifikálása új képesítéseket követel meg. Felette időszerű, fontos és felelősségteljes feladat elgondolkodni a főiskolai képzés szakági struktúrája fölött. Elkerülhetetlen elsősorban gyorsan és tüzetesen felülvizsgálni a jelenlegi oktatási kínálat céljait és minőségét. Alapelvvé kell válnia: ne hozzunk létre új struktúrákat a jelenlegiek helyett, hanem teremtsük meg annak előfeltételeit, hogy a tanulmányi szakágak és struktúráik rugalmasabban alkalmazkodjanak a társadalmi fejlődés szükségleteihez. Egyetemeink, főiskoláink nem lehetnek csupán tény- és információközlő intézmények. A tények oktatásától feltétlenül és mind inkább át kell térni a módszerek oktatására. A tanulmányok célja kibontakoztatni a hallgatók képességét, elemezni, kritikusan értékelni és önállóan felhasználni az ismereteket. Tehát fejleszteni az önálló, alkotó munka képességét és a hallgatókat a további önművelődésre ösztönözni, hogy lépést tarstanak a tudomány és a technika fejlődésével. A kitűzött célokkal kapcsolatban nehéz és igényes feladatok hárulnak a főiskolákra. Egyrészt el kell sajátítaniuk a mind bonyolultabb A Spišká Nová Ves-i járásban a 7. ötéves tervidőszakban a választási programok teljesítése keretében 4,5 milliárd koronát fordítottak az anyagi- műszaki alap fejlesztésére. Átadták a járási székhely új rendelőintézetét, a Prakovcei Nehézgépipari Üzem acélművét, korszerűsítették a rudňanyí acélfeldolgozó üzemet, bővítették a levočaí Strojsmalt üzemet, és megnyitották a Jednota új áruházát ugyancsak a járás székhelyén. Több kulturális és szociális létesítményt Is átadtak. A képen a Spišská Nová Ves-i új nyugdíjasotthon. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) tudományos-kutatási ismeretek gyarapodó mennyiségét s meg kell birkózniuk az ezekből következő feladatokkal, másrészt pedig a tudomány és a termelési gyakorlat távlati követelményeivel összhangban fejleszteniük és növelniük kell a magas fokúan képesített szakemberek felkészítésének hatékonyságát. A főiskolákon a tudományos kutatási tevékenység kibontakozása mind nagyobb hatással lesz a tulajdonképpeni oktató-nevelő munkára. Nem olyan értelemben, hogy korlátozná a pedagógiai tevékenységet. Ellenkezőleg, a főiskoláknak a termelés szükségleteire fokozottan orientált kutatótevékenysége kell hogy olyan platformmá váljon, amelyen a tudomány fejleszésének szükségletei és a főiskolák szakmai érdekei kölcsönösen összehangolódnának a termelés szükségleteivel. Ez hozzájárulna a kutatás valamint a fiatal tudományos és főiskolai káderek felkészítése hatékonyságának növeléséhez. A termelővállalatokkal együttműködésben megoldott tudományos kutatási feladatok között egyelőre túlsúlyban vannak azok, amelyeket a termelési gyakorlat operatív szükségletei szabnak meg. Ennek gyakran az a végső következménye, hogy nemcsak elégtelenül élnek a felsőoktatási intézmények tudományos potenciáljával, hanem tudományos-kutatási tevékenységük is alacsony színvonalú. Néhány főiskolán a kutatómunkának ez az uralkodó keresetorientáltsága szöges ellentétben áll világviszonylatban a főiskolák és a termelővállalatok együttműködése tendenciáival. E tendenciák keretében általában aktivizálódik a főiskolák tudományos kutató tevékenysége, amely a vállalatok és az ágazatok átfogó, hosszú távú követelményeinek hatékony teljesítésére orientálódik. A hosz- szú távú, átfogó jelleg és a sokoldalúság olyan nélkülözhetetlen tényező, amelyet mind határozottabban kell érvényesíteni a főiskolák és a vállalatok együttműködésében. A tudomány és a termelés fejlesztése szükségleteiből következő követelményeknek már nem lehet megfelelni sem a főiskolák és a termelővállalatok együttműködésének hagyományos formáiban, sem az újabban alkalmazott komplex együttműködési formákkal. Már most számos nehézség és fogyatékosság utal arra, hogy feltétlenül alkalmazni kell az együttműködés új, tökéletesített, haladó és integrált rendszereit. Néhány szocialista országnak, fóleg a Szovjetuniónak tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a főiskolák és a termelővállalatok az anyagi, a pénz- és az emberi erőforrásokat jóval rugalmasabban összehangolják a tudományos-kutatási feladatok megoldóinak konkrét, sajátos feltételeivel és a feladatok sajátos jellegével. A főiskolákon és a vállalatok mellett feltétlenül szakosodott kutatási és megvalósító munkahelyeket kell létrehozni, továbbá a tanszékek kihelyezett munkahelyeit a termelésben, illetve különleges tanszékeket vagy karokat a fő- és a középiskolai képesítésű dolgozók átképzésére. Feltétlenül létre kell hozni tudományos-mű- szaki tájékoztatást és szolgálatokat nyújtó központokat is. A főiskolai hallgatók termelési gyakorlatának, sztázsjainak, évfolyam- és diplomamunkáinak szervezését, illetve tartalmát feltétlenül össze kell hangolni a termelés konkrét szükségleteivel. Szüntelnül beszélünk az új gondolkodásmódnak, az elvállalt politika következetes megvalósításáért folytatott harcban az offenzivi- tásnak szükségéről. Vajon főiskoláink hallgatóit felkészítjük-e erre? Vajon ezekben a kérdésekben nem hagyatkozunk-e valamiféle önkiszolgálásra? Érdemes lenne eltűnődni e problémák fölött is és lépéseket tenni, hogy a fiatal ember, aki kikerül a gyakorlatba, ne ijedjen meg az élettől, hanem kész legyen nehézségeivel megbirkózni. A tudomány és a technika eredményeinek a mezőgazdaságban való sikeres érvényesítésének példája az az istállótrágyát feldolgozó berendezés, amely hazánkban elsőként a Breclav melletti hustope- čei Vörös Hadsereg Efsz-ben a múlt év vége óta üzemel. A felszabaduló biogázt felfogják, fűtésre és vízmelegítésre használják. Évente 365 ezer köbméter biogázt nyernek, s az istállótrágyát is átalakítják további felhasználásra. A képen: Václav Schwarz a vízmelegítő és fűtőberendezés állapotát ellenőrzi. (Igor Zehl - ČTK felvétele) A Zenit ’86 kapcsán Fiatalok a fejlesztés érdekében Rendkívül élénk érdeklődés előzte meg az idei Zenit '86 kiállítást, s jegyezzük meg: nem véletlenül. A tudományos műszaki haladás napjaink korparancsává vált, a gazdaság fejlődésének legfőbb feltétele lett. S valljuk be: az elektronika területén, és a számítógépek gyakorlati alkalmazásában mintha bizony lemaradtunk volna. Az okok - közismerten- összetettek: az újat vállalni nem merő igazgatóktól, a gazdasági élet rugalmatlanságáig széles a skála. Ugyanakkor szinte sohasem hallunk panaszt a csekély vállalkozókedvre, a műszaki értelmiség képzettségének, felkészültségének színvonalára. Szakemberekben - úgy tűnik - nincs hiány. Ezt igyekezett alátámasztani az idei Zenit '86 kiállítás is, melynek a prágai Julius Fučík Művelődési és Pihenőpark kongresszusi palotája adott otthont. Új elemekkel A hatalmas termekben ifjúságunk műszaki tevékenységének több mint 2600 termékét tekinthették meg az érdeklődők. Ezenkívül- a Zenit-mozgalom új elemeként bemutatkoztak eredményeikkel a baráti szocialista országok legjobbjai is. A rendezők számos új ötlettel gazdagították a kiállítást. Ezek közül talán a legfigyelemreméltóbb, hogy újra kiálították azokat a termékeket, amelyeket a korábbi rendezvényeken való sikeres szereplés ellenére sem hasznosítottak a gyakorlatban. A SZISZ KB- a kiállítás fő rendezője - hatékony támogatást nyújtott a fiatal feltalálóknak, újítóknak, hogy találmányaikat ne csak a kiállításokon, hanem a gyakorlati életben is viszontláthassuk - tudtuk meg Jirí Baryltól, a rendező szerv titkárától. Lényegében ezt a célt szolgálta az újrakiállítás gondolata is, hiszen az elektronika és a számítástechnika rohamos fejlődését véve alapul olykor tragikomikus hatást eredményez a gyártók maradi szemlélete. Csak üdvözölhetjük a tényt, hogy a kiállítás Prága után megtekinthető lesz hazánk más városaiban is, s csak reménykedhetünk, hogy a nemcsak a saját, de a társadalmi érdekeket is szem előtt tartó gyárak, vállalatok megértésére talál... Ugyancsak újdonságnak számít, hogy az idei Zeniten helyet kapott az ipari formatervezés is, amely hosszú éveken át csak negyed-ötöd rangú szempontot képviselt egy-egy termék gyártásakor. Úgy tűnik, hogy a világpiacon végbemenő változások kapcsán az egyes termékek csak a minőség fogalmának sokrétű, komplex értelmezésében kaphatják meg a kiváló jelzőt. Fiatalok és a technika A Zenit létjogosultsága aligha vonható kétségbe: misem természetesebb, minthogy a viszonylag fiatal tudományágak éppen az ifjúság körében találnak a legnagyobb érdeklődésre. S ezzel közel sem csak az elektronika legnépszerűbb termékeire - a videóra, a lézerszedős, compakt lemezjátszókra - és az elektronikus játékokra gondolunk. Persze tagadhatatlan: az új Tesla videomagnót, a compact lemezjátszót itt is sokan körülvették. De legalább ugyanannyian forgolódtak a miniszámítógépek körül is, pedig összességükben jóval meghaladták a fentebb említettek számát... A tizenévesek egy jelentős hányada könnyed természetességgel ült a programozó gombok elé. De gondoltak a még kisebbekre is: akadt olyan elektronikus játék is, melyet akár 4-5 évesek is kezelhetnek. Itt a kiállításon tudományosismeretterjesztő filmeket láthattunk, az információátvitel rendkívül gyors módszereibe nyerhettünk bepillantást. S a játékautomatákról sem okvetlenül az elgépiesedés jutott eszünkbe, sokkal inkább a géppel való barátkozás eszközei, s mindenekelőtt játékok. A lehetőségek Eme alcímre akár egyszavas választ is adhatnánk: Szinte korlátlanok. Látható volt itt művese, új nagyteljesítményű vetőgép, repülő- és autómodell, motorok, oktatási célokat szolgáló robotok, segédeszközök, új építőanyagok, stb. A gazdaság minden területéről akadt bőven érdekesség. Persze, az sem titok, hogy nem valamennyiük ütötte meg a világ- színvonalat, s lesznek a jövőben olyanok, melyeknek gyakorlati alkalmazása már elavulttá válna, melyeknél az országos kiállításon való részvétel inkább a fiatal feltaláló erkölcsi támogatását, biztatását jelenti. Az is egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a nemzetközi piacon előtérbe kerülnek a legújabb tapasztalatokra, ismeretekre épülő termékek. Vagyis annak ténye, hogy nem lehet egy viszonylag kis országban túl széles áruskálából világszínvonalú termékeket készíteni. Azaz a kooperáció lehetőségei, szükségessége. Ezért is jelentős, hogy a kiállításon jelen voltak a baráti szovjet, lengyel, NDK, magyar és bolgár fiatalok alkotásai is. Figyelemre méltó a kutatási területek egyezése, vagy hasonlósága, amely nagyobb együttműködéssel komolyabb gyakorlati eredményekkel járhatna! A Zenit '86 ösztönző erejű kiállítás volt. A SZISZ KB a társadalmi és gazdasági szervek széles körű bevonásával a gyártóhoz vezető legközelebbi utat kereste. Hogy a XVII. kongresszus határozatainak szellemében a fiatalok is aktívan hozzájárulhassanak a tudományos eredmények hatékony gyakorlati alkalmazásának időszerű feladataihoz. GÁL JENŐ
