Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)
1986-07-03 / 154. szám, csütörtök
Kiváló eredmények a honvédelmi nevelésben A Duna utcai iskola tapasztalatai A tanulók felkészítése a haza védelmére és a katonai pályára szorosan összefügg a szocialista hazafiságra és proletár nemzetköziségre neveléssel. Iskolánkban, a bratislavai Duna Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában és Gimnáziumban a hazafiságra és internacionalizmusra nevelésben szép eredményeket érünk el. A honvédelmi nevelést valameny- nyi tanítási órán és az iskolán kívüli tevékenységben is következetesen és változatos formákban váltjuk valóra. Erről tanúskodik többek közt az a tény is, hogy növendékeink az utóbbi években kiváló eredményeket érnek el a honvédelmi versenyeken; például az alapiskola tanulói az elmúlt három évben a kerületi fordulóban mindig az elsó helyre kerültek, a gimnázium diákjai az 1984-1985-ös tanévben a kerületi fordulóban a negyedik helyet szerezték meg, a SZISZ által szervezett verseny kerületi fordulójában pedig az elsők lettek. A múlt tanévben alapiskolánk két tanulója a žilinai Katonai Közép-iskolában folytatta tanulmányait, az idén egy tanulónk kérte felvételét a nyitrai (Nitra) Katonai Középiskolába. Az 1983-84-es iskolai évben a kassai (Košice) Repülőműszaki Katonai Főiskolára egy diákunkat vették fel, az 1984—85-ös tanévben a brnói Katonai Akadémiára szintén egyet, s ebben az évben két tanulónk jelentkezett katonai főiskolára. Mivel a honvédelmi nevelés a kommunista nevelésnek elválaszthatatlan része, tulajdonképpen az egész oktató-nevelő munkában realizáljuk. Elősegíti a tanulók világnézeti nevelését, erkölcsi, politikai tulajdonságaik kialakítását, hozzájárul a munkára és esztétikai neveléshez, a szellemi és fizikai tulajdonságok formálásához. Az iskola olyan szellemben oktatja és neveli a fiatalokat, hogy ők is felelősnek érezzék magukat hazánk fejlődéséért és biztonságáért, tudatosítsák a haza védelmének fontosságát és az életkoruknak megfelelően képesek legyenek különböző honvédelmi feladatokat teljesíteni. Az alapiskolában formálódik a tanulók osztályöntudata, hazafias és internacionalista érzésük, megalapozódik a haza védelméhez való viszonyuk, kialakulnak honvédelmi alapismereteik és készségeik. A fegyelemre, a közösségi életre, az önállóságra, a bátorságra nevelés formálja viszonyukat a csehszlovák fegyveres erőkhöz és a katonai hivatáshoz. Az alapiskola alsó tagozatán a honvédelmi nevelés tananyagának az egyes tantárgyakban való kihasználásával, a honvédelmi 'gyakorlatokkal, a különféle évfordulók megünneplésével, a forradalmi hagyományok szobáiban végzett tevékenységgel, a honvédelmi szakköri neveléssel alakítjuk a tanulók érzelmeit, viszonyukat a hazához, ösztönözzük a forradalmi hagyományok megismerését. Ebben az életkorban elmélyülnek alapvető honvédelmi ismereteik és készségeik, megismerik a honvédelmi társadalmi szervezeteket, fokozódik érdeklődésük és vonzalmuk a honvédelmi játékok és versenyek iránt. A felső tagozaton szorgalmazzuk az önvédelem szempontjából szükséges ismeretek és jártasságok elsajátítását, mások megsegítését. Az alapiskola felsőbb osztályaiban már kialakulnak a honvédelmi szokások, erősödik a tanulók viszonya a katonai hivatáshoz. Pedagógusaink ügyelnek arra, hogy eleget tegyenek a tantervi követelmédnyeknek és az oktatási eredmények értékelésekor beszá- : mólnak, hogyan sajátították el növendékeik a honvédelmi ismereteket és jártasságokat. A pálya- választási felelős közreműködésével foglalkoznak a tanulók katonai pályára irányításával. Már a negyedik osztályban a pedagógus rövid véleményezést ir a fiútanulókról; ez a tanulmányi eredményeken kívül kitér a gyermek politikai és erkölcsi tulajdonságaira, valamint egészségi állapotára is. Az ötödik osztályosok rendszerint találkoznak a Csehszlovák Néphadsereg képviselőivel, ellátogatnak valamelyik katonai főiskolára, honvédelmi gyakorlatokon vesznek részt. A 6. osztályban már elkészítjük azoknak a névsorát, akik számításba jöhetnek, hogy katonai pályára menjenek, ismét felkeresünk katonai iskolákat és alakulatokat, a fiúk bekapcsolódnak a honvédelmi szakköri tevékenységbe, a pályaválasztási felelős pedig szülői értekezleten ad tájékoztatást a katonai hivatásról és a katonai iskolákban való továbbtanulási lehetőségekről. Ezenkívül elbeszélget azokkal a szülőkkel, akiknek gyermeke érdeklődik e pálya iránt. A 7. osztályban a pályaválasztási felelős és az osztályfőnök ismét elbeszélget a tanulók szüleivel, majd az illetékes körzeti katonai parancsnokságnak átadja azoknak a tanulóknak a névsorát, akik e pályára készülnek. Tanulóink évente találkoznak azokkal az egykori diákjainkkal is, akik a katonai iskolát választották. A 8. osztályban lehetővé tesszük, hogy az e pályára jelentkező fiúk szülei is ellátogassanak a katonai iskolába, a felvételi vizsga előtt pedig külön foglalkozunk ezekkel a tanulókkal. A gimnáziumban a honvédelmi nevelést komplex módon értelmezzük, s valamennyi tantárgyban érvényesítjük, ha a tananyag tartalma ezt lehetővé teszi. Ezenkívül az első és második évfolyamban heti egy önálló kötelező órában foglalkozunk honvédelmi neveléssel. Az oktatási minisztérium irányelvei alapján honvédelmi gyakorlatokat szervezünk. A harmadik évfolyamban hat napot bentlakásos honvédelmi tanfolyamon töltenek a diákok, s természetesen itt is van honvédelmi szakköri tevékenység. A versenyek során együttműködünk az első városkörzet katonai parancsnokságával, a honvédelmi szövetséggel és a testnevelési szövetséggel. Hatékony iskolánkban a honvédelmi agitációs és propaganda- munka. E célra jól felszerelt szak- tanterem áll rendelkezésünkre. E nevelésnek fontos része a gimnáziumban is a diákok katonai pályára irányítása. A gimnazistákkal is hasonlóképpen foglalkozunk, mint az alapiskola tanulóival. Az első évfolyam szülői értekezletén a körzeti katonai parancsnokság képviselője előadást tart a katonai pályáról, s tájékoztat a továbbtanulási lehetőségekről. Fontos, hogy minél több fiatalt kapcsoljunk be a honvédelmi szakköri tevékenységbe, akik aztán honvédelmi versenyeken vesznek részt. A pályaválasztási felelősre sok teendő hárul, hiszen beszélgetéseket kell szerveznie a körzeti katonai parancsnokság képviselőivel és rendszeresen foglalkoznia kell azokkal a tanulókkal, akik érdeklődnek e hivatás iránt. A második és harmadik évfolyam diákjait elkísérjük valamelyik katonai főiskolára, s lehetővé tesszük azt is, hogy az érdekelt tanulók szülei is ellátogathassanak ezekbe a felsőoktatási intézményekbe. A honvédelmi nevelés feladatait az iskola igazgatósága a honvédelmi bizottsággal együttműködve dolgozza ki. Ügyel arra, hogy a teendők valóra váltásába az egész nevelőtestület bekapcsolódjon, s bevonja e tevékenységbe a szülői munkaközösséget, a pionír- és az ifjúsági szervezetet is. BALAY VERA Susil Weerarpíthna felvétele Újra törekedve Balázs István első önálló tárlata Balázs István, a podbrezovái születésű, gyökereivel azonban mélyen Gömörhöz kötődő fiatal festőművész túl van élete első önálló kiállításán. A rimaszombati (Rimavská Sobota) művelődési ház előcsarnokában mintegy ötven alkotását mutatta be a közönségnek. Elsősorban figurális kompozícióival aratott sikert, melyek többsége főiskolai tanulmányainak befejezése után készült. A többi kiállított alkotás a korábbi esztendők terméséből való. A gyermekkor, a Felső-garam vidékének természeti varázsa kétségtelenül hatottak kibontakozására, alig tízéves, amikor megpróbálkozik a tájképfestéssel. Az ösz- tönösséget, középiskolás korában, a tudatos munka váltotta fel. Rajzolt, festett, illusztrációkat készített, s rengeteget olvasott. Meggyőződése, hogy a képzőművészeti főiskola elméleti szempontból nem sok újat adott neki, néhány jó barátot, a munka szeretetét annál inkább. És ez sem kevés, mert bár a pályatársak neve ma még nem sokat mond a kívülállóknak, meggyőződése, hogy néhány év múlva ez a nemzedék veszi át a stafétabotot s szabja meg a fejlődés új irányát. Szúkebb csoportjukra ugyanis az új irányzatok és formák keresése a jellemző. Balázs István is a saját útját igyekszik járni. Mindennek nem mond ellent, hogy elfogadta példaképeinek útmutatásait, Karéi Souőeknél a figurális festészet monumentalitását, a kompozíciók dinamikáját, Bernhardt Heissing- nél a régi mesterek szintjére emelt virtuozitást és asszociációs képességet figyelte meg. A kiállítás is tükrözte mindezt. A figurális kompozíciók általában egy témára, egyetlen színhelyre és tevékenységre összpontosítanak. A közös gondolat fogja össze őket. (Idős férfiak asztal mellett, A filmművészet kéthetes ünnepe kezdődik ma Karlovy Varyban, a patinás nyugat-csehországi fürdőhelyen. Huszonötödik alkalommal gyűlnek itt össze öt kontinens filmművészei, rendezők, gyártók, forgalmazók, színészek és esztéták, s természetesen a hírközlő eszközök képviselői. E nagyszabású seregszemle - amelyet 1946 nyarán rendeztek meg először, s melyet 1959 óta kétévenként, a moszkvai fesztivállal váltakozva tartanak meg - az elmúlt négy évtized alatt rangot vívott ki magának: az öt legjelentősebb nemzetközi fesztivál közé számítják, s szervezői mindig is arra törekedtek, hogy az itt bemutatott haladó filmek az emberiség békevágyát, az gyüttműködés eszméjét fejezzék ki. Az idei is azoknak a találkozója, akik a fesztivál mottójának - A népek nemes kapcsolatáért, a nemzetek tartós barátságáért - jegyében a béke, a barátság és a haladás ügyét szolgálják. Ez a törekvés a legteljesebb mértékben kifejezi korunk szellemét, hiszen napjainkban, gmikor a feszültség enyhüléséért, a békéért folytatott harc minden eddiginél sürgetőbbé vált, a film A huszonötödik Ma kezdődik a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál arra hivatott, hogy fontos szerepet töltsön be a népek közötti megértésben. A fesztivál gerincét a játékfilmek (köztük elsőfilmes alkotók munkái) versenye alkotja. Ezen harminc- három ország képviselteti magát egy-egy művel. A seregszemlén ennél persze sokkal több film lesz látható, hiszen versenyen kívül is bemutatnak számos jelentős produkciót, s az idén is rendeznek információs vetítéseket. A fesztiválra valamennyi szocialista ország elküldte filmjeit, bejelentették részvételüket a nyugati filmnagyhatalmak is, mint Olaszország, Franciaország, Japán az Egyesült Államok, s képviseltetik magukat olyan országok, melyeknek film- művészete nálunk kevésbé ismert, vagy még csak most van kialakulóban; láthatunk majd tehát vietnami, angolai, nicaraguai, bangladesi alkotásokat. Hazánk filmművészetét a mem- zetközi mezőnyben Juraj Herz Utolért az éjszaka című munkája reprezentája, mely emlékképekben villantja fel Jožka Jabűrková, a mártírhalált halt haladó szellemű nő, kommunista újságíró és képviselő kivételes egyéniségét, embeľi tartását és töretlen hitét. A szovjetek A népbiztos cíníű, Alekszandr Zarhi rendezte alkotást mutatják be, melyben Csicserin életének és a szovjetek fiatal országának eseményei kelnek életre. (Mint ismeretes, Georgij Csicserin Szovjet -Oroszország elsó külügyminisztere volt.) A magyarok a Vakvilágban (rendezte Gyarmathy Lívia) című groteszk hangvételű filmmel indulnak. A bolgárok versenyfilmjét Dacból szeretni, a lengyelekét A keresztfiú, az olaszokét A sziget, az amerikaiakét az Isten Ágnese, a franciákét az Utazás Paimpol-ba, a svédekét Kutyaélet, a spanyolokét Augusztusi hold címmel láthatjuk. A versenyfilmeken kívül a közönségnek alkalma lesz megtekinteni más nemzetközi fesztiválok díjnyertes produkcióit. A seregszemlén Korunk ellentmondásai a filmvásznon címmel felvonultatják azokat az alkotásokat, amelyek a mai bonyolult nemzetközi helyzetet, az atomkor konfliktusait ábrázolják. A résztvevők megtekinthetik a csehszlovák filmgyártás legújabb termését, s láthatják a korábbi Karlovy Vary-i fesztiválok legsikeresebb alkotásait. A kritikusok és esztéták érdeklődésének középpontjában a szabad fórum vitája áll, melyen korunkkal és a filmművészet felelősségével foglalkoznak majd. Különböző kiegészítő programok is járulnak a vetítésekhez: emlékműsort szentelnek a közelmúltban elhunyt Szergej Geraszimovnak, kereske- dejmi bemutatókat, plakát- és fotókiállítást rendeznek. A XXV. fesztivál ünnepélyes megnyitása ma este lesz: a Thermal Szálló fesztiválpalotájában bemutatják az első versenyfilmet, Utolért az éjszaka címmel. A nemzetközi zsűri egy nagydíjat (Kristályglóbuszt), külön nagydíjat, három fődíjat ítélhet oda, kiadhatja a Lidice rózsái díjat, jutalmazhatja a legjobb férfi és női alakítást, két díjjal pedig a legsikeresebb debü- táns munkát. (tolgyessy) gyermekek játéka, közös evés, ivás, beszélgetés stb.) Néhány tájképet is bemutatott, melyek nem leíró jellegűek, elsősorban a hangulatot, a történést próbálják megeleveníteni. Valósággal lenyűgözi a festőt a gyorsan változó természet, kifejezetten élvezi a vihar előtti mozgást, s több alkotásában is megpróbálkozik az elemi erők megjelenítésével. A portrék, aktok és csendéletek teszik igazán teljessé Balázs István eddigi munkásságát. Ez utóbbi kevésbé foglalkoztatja, mert - mint említettem - nem kedveli a mozdulatlanságot. A hagyományos beállítottságú csendéletek helyett ezért például a szobasarok vagy az asztalon levő tárgyak rendezetlenségét, összevisszaságát igyekszik visszaadni. Portréi, saját bevallása szerint is, nem eléggé kiforrottak (hármat festett mindössze). Ezeken az ember életének egy-egy fontos időszakát ábrázolja különböző formák, színek és árnyalatok segítségével, a lelkivilág megjelenítésével. Aktképei a test tömegét igyekeznek elsősorban érzékeltetni, ezért is mellőzi a mai kor szépségideáljainak tekintett karcsú, filligráns női test ábrázolását. Ami a technikáját illeti, vászonra dolgozik a legszívesebben. A gazdagon adagolt festéknek köszönhetően képei nem áttetszóek, hanem sűrűek, súlyosak. Az újra irányuló törekvés mellett is vallja, hogy a hagyományos eljáráson bélül is meg lehet találni a sajátos művészi kifejezésmódot. Az elsó önálló kiállítást kővetően néhány alkotásával Banská Bystricában és Martinban mutatkozott be Balázs István, örül az efféle szereplési lehetőségeknek is, mert nevének megismertetése mellett ez egyfajta erőpróbát és konfrontációt is jelent számára, s persze a néző számára is. A pálya elején járó Balázs István viszonylag jó körülmények között dolgozhat Rimaszombatban. A város vezetői és az itteni kulturális intézmények messzemenően támogatják. A közelmúltban például önálló műtermet rendezhetett be, s képei közül többet is megvásárolt a Gömöri Múzeum. Ezekután érthető az is, hogy nem hiányolja a nagyvárosi környezetet, s azt tartja, hogy ez a műfaj nem igényli különösebben a közösséget sem, sokkal inkább a töprengést, az elmélyült gondolkodást. A kisváros nyugalma erre eszményi közeget kínál, ahol ráadásul több a munkára fordítható idő is. Emellett azonban nem tagadja, hogy a tökéletes technikai tudás elsajátítása, s a visszajelzések miatt szüksége lenne egyfajta intellektuális háttérre, egy olyan ablakra, melyből alkalmasint kitekinthetne a nagyvilágra is. Ma - huszonnyolc évesen - ott tart, hogy tisztában van saját képességeivel, erényeit és gyengéit egyaránt ismeri. Törekszik az újra, a progresszívre, de tudja, hogy egy bizonyos határt nem szabad túllépnie, mert ekkor már sem őszinte, sem érthető nem lenne a művészete. HACSI ATTILA ÚJ SZÚ 6 1986. VII. 3.
