Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-22 / 170. szám, kedd

írják Baleset az autóbuszon V. Gy.: Nemrégiben autóbusz- szai utaztam, s balesetet szen­vedtem, amikor a sofőrnek hirtelen fékeznie kellett, mivel elébe sza­ladt egy kislány. Lezuhantam az ülésről, bevertem a fejem, megü­töttem a karomat, elvesztettem az eszméletemet. Egy közeli üzem orvosi rendelőjében elsősegély­ben részesítettek, majd beszállí­tottak a járási kórházba, ahol bevarrták a fejsérülésemet és be­kötötték a karomat. A sebeim már begyógyultak, a fejem viszont tovább fáj, járni alig tudok, szédü­lök, tántorogva tudok csak menni. Szeretném tudni, hogy van-e olyan törvény, melynek alapján fájdalomdíjat igényelhetnék akkor is, ha nem vagyok biztosítva (immár 20 éve, vagyis azóta, hogy nyugdíjban vagyok)? A személyszállítással, tömeg- közlekedéssel ‘foglalkozó vállala­tok valóban felelősséggel tartoz­nak az utasnak azért a kárért, amely a szállítás során az egész­ségében, illetve a dolgaiban (pl. csomagjaiban) keletkezett. A fele­lősségük fokozottabb az általános kártérítési felelősségnél - ún. ob­jektív felelősség. Ez azt jelenti, hogy a szállító akkor is felel a kárért, ha a vétkessége nem állapítható meg. A szállító vállalat objektív fele­lősségének feltétele azonban, hogy a kárt az üzemeltetés (a közlekedés) különleges jellegében rejlő körülmény okozta. Az, hogy a gépkocsivezető elé váratlanul egy gyermek ugrott, s ezért fékez­nie kellett nyilvánvalóan ilyen, a motoros járművek üzemelteté­sére jellemző indok. A Polgári Törvénykönyv 428. §-a szerint a jármű üzemeltetője csak akkor mentesülhet a felelős­sége alól, ha bebizonyítja, hogy a kárt az elvárható legnagyobb igyekezet kifejtésével sem akadá­lyozhatta volna meg. Ezzel kap­csolatban állapította meg a legfel­sőbb bíróság: ,,ha a kárt olyan körülmények okozták, amelyek áz üzemeltetésből erednek, az üzembentartó nem mentesülhet a felelősség alól még egy harma­dik személy visszafordíthatatlan cselekményére való utalással sem“ (lásd R 19/69). A közleke­dési vállalat tehát hiába állítaná pl. azt, hogy a kárt a közlekedés szabályait megsértő gyermek okozta, esetleg, hogy a gépkocsi- vezető a legnagyobb igyekezettel sem akadályozhatta meg a kár bekövetkezését. Kártérítési igényeit két éven belül kell érvényesítenie a közle­kedési vállalatnál, esetleg a bíró­ságon, ha a vállalat önként nem hajlandó teljesíteni. Kártérítés címén elsősorban az ún. nem vagyoni kár megtérítését követelheti, tehát a fájdalomdíjat és esetleg a baleset tartós követ­kezményeiért a társadalmi életben való részvétel megnehezüléséért járó térítést. Mindkét térítés összegének meghatározása so­rán a bíróság az orvosok (kezelő­orvos, orvosszakértó stb.) szakvé­leményéből indul ki, úgyhogy elő­ször ezt ajánlatos beszereznie. Az orvos pontokban határozza meg a térítéseket, s amennyiben a bí­róság a szakvéleményt elfogadja, minden egyes pontért 15 korona jár. A föld használatának joga M. F.: Édesanyámnak volt két telke, amelyet a helyi földműves- szövetkezet a megalakulása óta használ. Az édesanyám halála, vagyis 1963 óta én vagyok ezek­nek a földeknek a tulajdonosa. Azt szeretném tudni, hogy követelhe­tem-e utólag, hogy ezekért a föl­dekért valahol másutt kapjak föl­det esetleg valamilyen térítést? A földműves-szövetkezetnek nyilván kezdettől fogva volt vala­milyen jogcíme a földek használa­tára. Ha azonban semmiféle jogcí­me sem lett volna a föld használa­tára, 1976. január elsejétől akkor is megilletné a földek használatá­nak joga az 1975. évi 123. sz. törvény 5. § (1) bek. alapján. Ez a használati jog ugyanúgy mint a szövetkezeti földhasználati jog térítésmentes és időtartama kor­látlan. Ki pereskedhet? Á. O.: Az apósom három éve halt meg, s a férjem házának egyötödét örökölte. A testvéreit az anyósom már rég kifizette, csak a férjem nem kapott egy fillért sem a mai napig. Igaz, a testvérei nem követeltek az örökségből, a férjem viszont nem mondott le róla, tehát hivatalosan is jár neki az örökség­ből. Az anyósom azt mondta, hogy majd elküldi a pénzt, de ezt még mindig nem tette meg. Beperelhe­tő az anyósom azért, hogy nem úgy járt el a fiával szemben, ahogyan ezt a hivatalos szervek jóváhagyták? A férje követelheti a hagyatéká­tadó végzés végrehajtását, eset­leg a bíróságon is (persze, ezt csak a férje kérheti, önnek sem jogi, sem erkölcsi joga nincs ah­hoz, hogy beleszóljon ezekbe az öröklési ügyekbe!). Pontosabban a férje is csak akkor kérhetné a hagyatéki végzés végrehajtását, ha annak alapján az édesanyjától valamilyen teljesítésre tarthatna számot, s ez a teljesítés már esedékessé vált. Adókedvezmény A. S.: A feleségemtől elváltam, a gyermekemre azonban rendsze­resen, havonta fizetem a tartásdí­jat. Azt szeretném tudni, igényt tarthatok-e ezen az alapon bér­adókedvezményre? Alapjába véve egy és ugyanazt a személyt csak egy adóalanynál lehet eltartottnak elismerni. Kivé­telt képez azonban az elvált szü­lök gyermeke (továbbá a különélő szülők gyermeke, s a házasságon kívül született gyermek). Az ilyen gyermek eltartottnak minősül an­nál az adóalanynál is, akivel közös háztartásban él, s annál az adóa­lanynál is, aki tartásdíjat folyósít számára (lásd a béradóról szóló törvény végrehajtására kiadott 1976. évi 161. sz. rendelet 7. § (1) bek. c. pontját). A törvény 8. §- ának második bekezdésében meghatározott kedvezményre (ti., hogy azokat az elvált személye­ket, akik legalább egy gyermeket tartanak el úgy ítélik meg, mintha egy személlyel többet tartanának el) azonban a rendelet kifejezett utasítása alapján nem tarthat igényt (lásd az idézett rendelet 7. § (6) bek.). Az élettárs öröklése H. E.: Hosszú évekig éltem együtt, a nemzeti bizottságon be­jelentett élettársi viszonyban nem­régiben elhunyt párommal. A fele­ségével az utóbbi években már nem is találkozott, bár a házassá­guk felbontását sohasem kérte egyikük sem. Én ápoltam az élettársamat élete utolsó hónapja­iban is, a rokonai pedig feléje sem néztek. Most viszont azt állítják, hogy nekem, mint élettársnak nincs jogom az örökléshez. Az élettársnak valóban nincs olyan önálló öröklési joga, mint például az örökhagyó feleségé­nek, esetleg testvéreinek, de ez nem jelenti azt, hogy ki lenne zárva az öröklésből. Az örökha­gyó feleségének elsősorban azért kedvezőbb a jogi helyzete, mert akkor is örököl, ha az örökhagyó­nak leszármazói (gyermekei, uno­kái) vannak. Ha tehát az örökhagyónak nem volt gyermeke, ön az örökhagyó feleségével és - amennyiben még élnek - a szüleivel együtt örököl (lásd a Polgári Törvénykönyv 474. § 1. bek.), feltéve, hogy igazolni tudja, már legalább egy éve közös háztartásban élt az örökhagyóval és ebből az okból ön gondosko­dott a közös háztartás vezetéséről (esetleg, hogy eltartásával az örökhagyóra szorult). Az örökha­gyó testvérei vagy távolabbi roko­nai ilyen esetben nem örökölnek, az örökhagyó felesége azonban legalább a hagyaték felét örökli, akár együtt éltek, akár nem. A kö­vetelését jelentse be az illetékes állami közjegyzóségen. (m-n.) Nem üldögélve várakoznak Segítőkész A mézfeldolgozók sikerei A galántai (Galanta) Medos Szlovákia egyetlen mézfeldolgozó üzeme. Az elért eredményekről Moravcsík István gazdasági igaz­gató-helyettes elmondta, hogy az üzem az 1986-os év első hat hónapjában sikeresen teljesítette a tervezett feladatokat, ami első­sorban az elegendő nyersanyag­nak, a jó mézhordásnak és a dol­gozók aktivitásának köszönhető. A mézfeldolgozók többször nyúj­tott műszakban dolgoztak, s az üzem vezetősége is több mint hatszáz órát dolgozott a terme­lésben. Az árutermelési tervet 116,9 százalékra teljesítették. Csaknem 13 és félmillió koronával több élelmiszeripari terméket értékesí­tettek a tervezettnél. Sikeresen eleget tettek a félévi exportfelada­taiknak is. Háromszáz tonna he­lyett 370 tonna mézet exportáltak az NSZK-ba, Ausztriába és Fran­ciaországba. Oláh Gyula A 7. ötéves tervidőszakban a losonci (Lučenec) Magasépítő Vállalat dolgozói 2521 lakást ké­szítettek el. Tervüket húsz lakás felépítésével túlteljesítették. Az építők idén is elvégzik időarányos munkájukat. Már 240 új lakást elfoglaltak tulajdonosaik, akik a munkálatok minőségével és a lakásokkal nagyon elégedettek. Harmincéves üzem A Mélyépítési és Ipari Vasbe- tonelem-gyártó Vállalat komjáti (Komjatice) üzeme ebben az év­ben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Az ipari elóregyártott elemek legnagyobb üzeme az Érsekújvári (Nové Zámky) járás­ban. Harminc munkással 1956- ban létesítették. Több mint tíz évig az üzem hagyományos betonele­meket gyártott, mint például: be­tonszegélyeket, betongyűrűket, meliorációs idomtéglákat. Később az üzem 92 tagú kollektívája az energetikai müvek megrendelésé­nek tett eleget. Négyfajta energeti­kai csatorna-elemeket készít, amit a Szovjetunióba is exportálnak. Termelésük féléves feladatait 100,2 százalékra teljesítették. Balogh Ilona Sokoldalú tevékenység Sokoldalú tevékenységet fejt ki a Szlovákiai Rokkantak Szövetsé­ge 124 tagot számláló szímói (Zemné) szervezete Oláh János elnök és Jóba Vince titkár irányítá­sával. Ebben az évben a faluszé- pítési akcióban 2500 órát dolgoz­tak társadalmi munkában és Z ak­cióban 200 órát. A másodlagos nyersanyagok gyűjtéséből is kive­szik részüket, eddig mintegy 8200 kilogrammot adtak el további fel- használásra. Tevékenységüket a második félévben is folytatják majd. A tagság és a falu nyugdíja­sainak részvételével meglátogat­ták a nagymegyeri (Čalovo) ter­málfürdőt. Tekintettel a nagy ér­deklődésre a kirándulást szeret­nék megismételni. A SZNF évfor­dulójának tiszteletére 2 napos kirándulást szerveznek és felkere­sik a SZNF leghíresebb helyeit. Nem feledkeznék meg beteg tag­jaikról sem, akiket rendszeresen látogatnak. A 70. születésnapjukat ünneplő tagokat virággal köszön­tik. Az elhunyt tagokat elkísérik utolsó útjukra. Taggyűléseiket mű­sorral teszik érdekesebbé, az asz- szonyok kézimunkáiból pedig kiál­lításokat rendeznek. A falu lakos­ságának szórakoztatására rende­zett műsoros estek bevételéből fedezik a tagság részére szerve­zett kirándulások költségeit. Nagy András Sajnos ez nincs mindenütt így, mint a füleki (Fiľakovo) Farská lúka lakótelepen. Az épííők szo­cialista munkabrigádja tagjainak a véleménye szerint azért sikerül kiváló minőségű lakásokat átadni, mert mindnyájan fiatalok. Nem szeretik az álldogálást, a tétlen várakozást. Jó munkszervezéssel és az elvégzett munka minőségé­nek rendszeres ellenőrzésével érik el a kiváló eredményeiket. Ha nem érkezik meg időben az anyag, nem üldögélve várakoznak arra órákig. Pár méterrel odább mennek, s találnak munkát, ki­használják a munkaidőt. Folyama­tosan végzik tennivalóikat, ezért nem ismerik az év végi és átadás előtti hajrákat. Gondos munkát végeznek, odafigyenek, s megad­ják a módját, nem selejtet „gyárta­nak“. Kár, hogy nem mindenütt így gondolkoznak és cseleksze­nek az építők. Milan Kosec lakosság Évek óta kitűnik Újbást (Nová Bašta) lakossága munkaszerete­tével. Ezt nem egyszer bizonyítot­ták a községfejlesztés és a Nem­zeti Front választási programjának megvalósítása során, valamint a helyi efsz-nek a mezőgazdasági csúcsmunkák idején n/újtott se­gítséggel. A napokban ismét meg­győződhettünk arról, hogy munka­aktivitásuk, lelkesedésük tartós. Átadták rendeltetésének a nem egészen két év alatt Z-akcióban felépült új éttermet, melyre a Jed­nota fogyasztási szövetkezet ri­maszombati (Rimavská Sobota) járási vezetősége 1 millió 850 ezer koronát fordított. A létesítmény értéke meghaladja a 2 millió 245 ezer koronát. Nemcsak a község, hanem a környék lakossága is derekasan kivette részét a munká­ból, összesen 26 ezer 680 órát dolgoztak társadalmi munká­ban. Torpis József A Zelko tartósítószert a savanyúságok készítéséhez Szlovákiá­ban Vágpattán (Pata) és Sládečkovcében készítik. A Sládečkov- cei részleget az érsekújvári (Nové Zámky) Novofruct üzemelteti. Az ott dolgozó 23 tagú szocialista munkabrigád naponta 2500 kg Zelkót csomagol. A felvételen Mária Kútna és Kovács Katalin Pavol Matis felvétele A somorjai (Šamorín) Kék Duna Efsz kertészetében beérett a magkara­lábé. A sok munkát adó aratás végzése közben megkezdték a jövő évi karalábétermést biztosító mag betakarítását. A felvételen Csenkey Jolán és Adamcsek Júlia munka közben. Ján Čikovský felvétele A figyelem középpontjában a gyermektápszerek Szocialista társadalmunk nagy gondot fordít a kisgyermekek egészséges és ésszerű táplálko­zására. A kormányhatározat által megszabott csecsemő- és gyer­mektápszerek gyártása szigorú egészségügyi előírások szerint történik. Az iparilag gyártott táp­szerek lehetővé teszik, hogy a gyermekek koruknak megfelelő termékeket fogyasszanak. A gabona alapú termékekből készült gyermektápszerek 40-45 százalékát teszi ki az összterme­lésnek. Évente például babapiskó­tából 1800-2000 tonnát gyárt a malom- és sütőipari vállalat. Egy időben a piešfanyi vállalat nem tudta kielégíteni a növekvő igé­nyeket, ezért Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec) egy új részle­get helyeztek üzembe, mely 500-800 tonnával tudja növelni az éves termelést. Ezenkívül évi 1800 tonna keksz és más tartósított sütemények gazdagítják a csecsemő- és gyer­mekélelmezés skáláját. Több mint 65 ezer tonna búza, árpa és kukorica dara (gríz) kerül évente forgalmazásba. Sajnos a félkész zabpehely termék évi fogyasztása nem haladja meg a 950 tonnát, pedig a felhasználása ajánlatos az idősebbeknek és a diétázóknak is. A malom- és sütőipari vállalat nagy figyelmet szentel a kukoricá­ból és más nem hagyományos nyersanyagból készült tápszerek gyártásának. Szeretnék bővíteni a félkész termékek választékát is, hogy ezzel hozzájáruljanak a kis­gyermekes anyák munkájának könnyítéséhez. Sladovník József ÚJ SZÓ 6 1986. VII. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom