Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-22 / 170. szám, kedd

ÚJ szú 5 1986. VII. 22. A mezőgazdaság gyümölcsöző intenzifikálása A PÁRTHATÁROZATOK TELJESÍTÉSÉÉRT A XVII. pártkongresszus határozatainak a Ga­lántai (Galanta) járásra való lebontása során egyik legfontosabb területnek a mezőgazdasá­got tartjuk. Tekintettel a járás ökológiai feltétele­ire, a mezőgazdasági termelésnek a jelentősé­gére a Járási pártbizottság, a párt szervei és szervezetei a párt mezőgazdasági politikája megvalósításának rendkívüli figyelmet szentel­nek. Döntőnek tartjuk, hogy a mezőgazdasági termelés szervezése és irányítása a CSKP KB­nak a XVII. kongresszuson elhangzott beszámo­lója szellemében történjék. A beszámoló ki­emelte, hogy ami érvényes az egész népgazda­ságra - a gazdaságosság és hatékonyság követelménye - teljes mértékben vonatkozik a mezőgazdaságra is. A mezőgazdasági terme­lést is olcsóbbá kell tenni. Ez lényegesen magasabb igényeket támaszt a tudományos­műszaki színvonalat és minden intenzifikáló tényező kihasználását illetően. Nagyszabású korszerűsítés folyik 1979 óta a Hostinnéi Papírgyárban. A beruházások terjedelme meghaladja a 700 millió koronát. Az egyik rekonstruált üzemegység már áprilisban megkezdte a vegyi úton előállított másolópapír gyártását, amelynek az az előnye, hogy használatakor nincs szükség Indigóra. Az előállított papírmennyiség jelentős részét exportálják. A képen: Marie Čápová (előtérben) és Jana Abeiyová papírvágógépet kezel. (Petr Josek felvétele - ČTK) A milliomosok egyike Szorgos munkával kiérdemelt klubtagság összhangban ezzel az igénnyel a kommunisták és a pártszerveze­tek figyelmét a termelés intenzí­vebbé tételére irányítjuk, s arra, hogy növekedjen részvételük az élelmiszer-önellátás megteremté­sében. Járásunk tapasztalatai alá­támasztják a párt mezőgazdasági politikájának helyességét, s azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelés intenzifikálásának útja helyes és gyakorlati eredmények­kel jár. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy járásunk mezőgazdasága dinamikusan fejlődik. A bruttó me­zőgazdasági termelés volumene a 6. ötéves tervidőszakhoz viszo­nyítva a hetedikben 10 százalék­kal növekedett, s gyorsabb növe­kedést értünk el a növénytermesz­tésben, mint az állattenyésztés­ben. Megállítottuk a mezőgazda- sági terület csökkenését. A rend­szeres szerves trágyázás mellett - minden évben a mezőgazdasági területnek legalább egynegyedét megtrágyázzuk - nagy része van ebben a nem beruházásos bea­vatkozásoknak is: például rekulti­vációval az ötéves tervidőszakban 3235 hektár területen javítottuk a talajt. A feladatok megoldására pártellenörzési napokat szervez­tünk, s a munkát a járási pártbi­zottság és az alapszervezetek is ellenőrizték. Jelenleg a szélerózió elleni intézkedések megvalósítása van folyamatban. Tervet dolgoztunk ki a növé­nyek tápanyagellátására és védel­mére. Nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a folyékony trágyázásnak, a vegyi elemzések alkalmazásá­nak, a növények integrált védel­mének, az Agrokémiai Vállalat munkája igénybevételének. Ezzel kapcsolatban összehangoljuk a vágsellyei (šaľa) Duslo ilyen irányú erőfeszítéseit és az ott folyó kutatást is. VÍZ, víz, víz... Járásunkban a termés növelé­sében nerji kis szerepet játszik a víz. A párt- és gazdasági szervek nagy erőfeszítést fordítot­tak az öntözésre. Az ötéves terv­ben megjelölt feladatainkat teljesí­tettük az öntözőrendszerek kiépí­tésére vonatkozóan, és jelenleg a szántóterület több mint 50 szá­zalékát öntözzük. Ez abszolút és relatív mértékben egyaránt a leg­magasabb arány az egész or­szágban. A leglényegesebb az, hogy döntő fordulat áll be az öntözőberendezések kihasználá­sában. Százhúsz Fregatt típusú, nagy teljesítményű öntözőberen­dezés áll rendelkezésünkre: lehe­tővé teszik a kukorica öntözését is az egész vegetációs időszakban. Az öntözést a növénytermesztési technológiák részének tekintjük. Szakemberekből létrehozott cso­portok a tudományos kutatási in­tézményekkel közösen értékelték az öntözött növények összetéte­lét, és javaslatot terjesztettek elő olyan fajták termesztésére, ame­lyek vízigényesek. Ma már határo­zottan állíthatjuk, hogy azokban az eredményekben, melyeket az öté­ves tervidőszak utolsó két eszten­dejében a gabonatermesztésben elértünk, valamint a takarmánya­lap megtermetésében, az öntö­zésnek jelentős szerepe van. Ezt igazolják az olyan eredmények, mint amilyeneket a Szenckirály- fai (Kráľová pri Senci), a Veľ­ký Grobi, a Nádszegi (Trstice) és a Vágsellyei Efsz elért. Az öntözéssel kapcsolatos feladatok teljesítését a pártszervek rendsze­resen ellenőrzik, az öntözés idő­szakában ideglenes pártcsoportok is működnek. Az öntözőrendsze­rek kihasználásának elemzéséből kitűnik, hogy még e téren is vannak tartalékaink. Éppen ezért olyan intézkedéseket is foganato­sítottunk, melyeknek értelmében az öntözési idényt hat-hét hónap­ra kell kiterjeszteni. Elsőrendű feladatnak tekintjük járásunkban a gabonaprogram teljesítését is. Ez érthető, hiszen a szántóterület 62 százalékán termesztünk gabonát. E téren ér­tük el a legszembetűnőbb ered­ményeket a 7. ötéves tervidőszak­ban. A 6. ötéves tervidőszakban évente átlagban 192 ezer tonna gabonát termeltünk, a hetedikben már 227 ezer tonnát. 1985-ben a szocialista mezőgazdaság fenn­állása óta a legmagasabb teljesít­ményt értük el, 278 ezer tonnát. Az utóbbi két évben az átlagos hektárhozamunk 6 tonna körül volt. Mégis tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy a 7. ötéves tervben megszabott feladatokat nem teljesítettük teljes mértékben: 12 ezer tonnával kevesebbet ter­meltünk. Ennek az oka elsősorban az 1981-es esztendő szélsőséges időjárási viszonyaiban keresendő, de mi is követtünk el hibákat. A pozitív eredmények elérésében nagy része van a növényfajták megfelelő összetételének, a nö­vényvédelemnek, az agrotechnika javításának, az öntözésnek, a trá­gyázásnak és a tudományos-mű­szaki haladás eredményei kihasz­nálásának. Az egyes vállalatok eredményei különbözőek. Az öt­éves tervidőszakban a gabonater­mesztésben igen jó eredményeket ért el a Nádszegi, a Zsigárdi (Žiharec), a Vágsellyei, a Felsó- szeli (Horné Saliby), a Sókszelő- cei (Selice) Efsz és a Sládkovičo­vói Magtermesztó Állami Gazda­ság. A növénytermesztést kedve­zően befolyásolta a Vágsellyei Mezőgazdasági Kooperációs Tár­sulás keretében folyó kukoricater­melés. Tartalékokat látunk a ga­bonatermesztésben és a kukorica biológiai adottságainak hatéko­nyabb kihasználásában. Fontos­nak tartjuk a szárítás és a raktáro­zás kérdésének 3 megoldását. Gabonaprogramunk részének tekintjük a tömegtakarmány-ter- melést is. Mivel a tömegtakarmá­nyokat is szántóföldön termeljük, arra törekszünk, hogy a termelé­sükre ne vegyünk igénybe lénye­gesen nagyobb területet. A tarta­lékokat mindenekelőtt a termelés intenzifikálásában kell keresni, a tömegtakarmányok minőségé­nek javításában, a veszteségek csökkentésében. A takarmány­program teljesítésében fontos sze­repet játszott a takarmánykeveré­kek termesztése és az öntözés. Több új, progresszív módszer alkalmazását is szorgalmazzuk. Ipari termelési mód A 7. ötéves tervidőszakban nem teljesítettük feladatainkat a cukor­répa-termesztésben, nagyok a tartalékaink a cukortartalom nö­velése terén. Az idén hozzákezd- tünk ennek a növénynek az ipari módon való termesztéséhez. Azon vállalatoknak a pártszerve­zeteitől, amelyek nem teljesítik a tervfeladatokat, megköveteljük, hogy rendszeresen értékeljék azokat az intézkedéseket, ame­lyeket a feladatok teljesítése érde­kében foganatosítottunk. Az előző időszak megmutatta, hogy átgondoltabb koncepció alapján kell megoldanunk a gyü­mölcs- és zöldségtermesztést, rendet teremteni a szállítói-meg­rendelői kapcsolatokban, szem előtt tartva a társadalmi követel­ményeket. Figyelmet szentelünk az állatte­nyésztés intenzifikálásának. Meg­növekedett az állatok termelőké­pessége, javultak a reprodukciós mutatók; az eladási tervet az állati termékek terén teljesítettük. En­nek ellenére az elért eredmények nem mindenütt felelnek meg felté­teleinknek, s elmaradnak a kerület élenjáró járásainak eredményei mögött. Ezért megköveteljük a mezőgazdasági vállalatoktól azon intézkedéseknek a követke­zetesebb teljesítését, melyek a te­nyésztési program megvalósítá­sára irányulnak, s azt, hogy min­den mutatóban legalább a kerületi átlagot érjék el. Lényegesen befolyásolta járá­sunk mezőgazdaságának fejlődé­sét a tudományos-műszaki hala­dás vívmányainak kihasználása. A járási pártbizottság vezetésével tervezetet dolgoztunk ki a kérdés­sel kapcsolatban. Továbbá az volt a célunk, hogy javítsuk a mező­gazdasági vállalatok irányítását, a káderek szakmai felkészítését, és biztosítsuk a tapasztalatok áta­dását. A koncepciót sikerrel való­sítjuk meg. Jó eredményeket ér­tünk el a nagy hozamú gabonafaj­ták termesztésében. Fokozatosan terjed a számítógépek alkalmazá­sa a termelés irányításában. A tu­dományos eredményeknek a ter­melésben való alkalmazása jó példa a termelési-technológiai rendszerek alkalmazása. Indokolatlan különbségek A XVII. pártkongresszus hatá­rozatai arra ösztönöznek bennün­ket, hogy minél jobban és gyor­sabban kihasználjuk tartalékain­kat. Ezek közé sorolhatók azok a különbségek, amelyek a termés­hozamban mutatkoznak egyes mezőgazdasági vállalatoknál. Vannak helyek, ahol nem eléged­hetnek meg a munka- és techno­lógiai fegyelemmel, a munkaszer­vezés és javadalmazás progresz- szív formáinak alkalmazásával. A nyugat-szlovákiai kerületi párt- bizottság kezdeményezésére a mezőgazdasági vállalatoknál és a járási mezőgazdasági igazgató­ság szintjén kidolgozták az 1990- ig szóló intenzifikációs programo­kat, melyek felmérések alapján konkrét intézkedéseket jelölnek meg. A programokat gazdasági és tudományos dolgozók vélemé­nyezték, de pártgyúléseken is megtárgyalták. Számos intézke­dést magában foglalnak a vállala­tok termelési és pénzügyi tervei, s a párttagok konkrét feladatai is többek közt ezekre épülnek. Járá­sunkban megteremtettük a reális feltételeit a 8. ötéves terv első esztendeje, sót az egész tervidő­szak feladatai teljesítésének. ÉLES KÁROLY, a járási pártbizottság titkára Beleegyezik, beszélgethetünk, de előre figyelmeztet, nincs sok ideje. Rövidesen kezdődik a dél­utáni műszak, és a munkában a kollégákat nem hagyhatja telje­sen magukra. No meg kedvenc teheneit sem. Egy év híján harma­dik évtizede elválaszthatatlan ré­szei életének. Sikerélményekhez segítették, az elért eredmények pedig további kitartásra és még nagyobb igyekezetre ösztönözték. Mindez különböző okleveleken és jutalmakon keresztül az utolsó, egyik legnagyobb elismeréshez, a milliomosok klubjába való felvé­teléhez vezetett. Elölről kezdjük a beszélgetést, az indulástól. A Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban 1950-től dol­gozik. Néhány évig mezei mun­kás, majd állatgondozó volt, végül fejő. Dolgozott régi, hagyományos istállókban, ahol kézzel fejtek. Majd jött az új, a gépi fejés kannába, és végül a legújabb, a gazdaság porbokai telepe, ahol a kifejt tejjel csak annyira kerül kapcsolatba az ember, hogy látja, amint csörgedez az átlátszó veze­tékekben. A múlt emlékei, sok-sok év szakmai tapasztalatai alkotják az ötvenhét éves Kubicsek István mindennapjaiban azt a hátteret, amely a farm legjobb dolgozóinak egyikévé segíti. A 760 tehenet közel félszázan gondozzák. A nyolc legtapasztaltabb fejő az elletóben dolgozik. Kubicsek Ist­ván, a kollektíva kor- és rangidős tagja. Ellátja a gondjaira bízott teheneket, fej, közreműködik az elléseknél, és a napi rendes fela­datain túl még külön megbízatást is teljesít.- Kezelem a tógygyulladásos teheneket. Általában nyolc-tíz da­rab van belőlük. A gyógykezelés módját az orvos határozza meg, de az orvosságok és a kezelés mellett ezek az állatok különleges bánásmódot is igényelnek. Nem kis eredmény, hogy a beteg álla­tok egy részét már hét-nyolc nap alatt sikerül meggyógyítani. A fejé­si átlagokban minden nap sokat számít, hiszen a beteg tehenektől kifejt tejet nem keverhetjük a fel­dolgozó üzembe szállított tejhez. A fejési átlagok kapcsán kerül szóba egy további, ugyancsak elismerésre méltó tény. A telep vezetője, majd az utóbbi tíz évre visszamenően a gazdaság takar­mányfelelőse is megerősíti, hogy Kubicsek István a gondjaira bízott tehenektől még sosem fejt napi tizennégy liternél kevesebb tejet. Az idei átlag is e fölött van. Azt, hogy mi ennek a titka, már ó maga részletezi.- Sosem szabad elfelejteni, hogy egyetlen állat, tehát a tehén sem túri a durva bánásmódot. Ilyenre szervezete azonnal reagál, amit a tejtermelés csökkenése követ. A pontosság is lényeges követelmény. Az etetést, fejést mindig ugyanabban az időben kell megkezdeni. Én legfeljebb öt perc késést engedek meg magamnak. Ügyelni kell arra is, hogy az állatot 1 rendesen kifejjük. Az, aki erre nem fordít kellő gondot, maga apasztja el a tejet. De ugyanúgy az a fejő is maga ellen cselekszik, aki munká­ját gépiesen végzi, s nem figyeli az állatok magatartását. Ha észreve- szem, hogy nyugtalan valamelyik tehén, akkor várok egy kicsit a fejéssel, amíg megnyugszik. És az sem árt, ha az ember , ismeri a gondjaira bízott állatokat. Én tudom, hogy melyik mennyi tejet ad és ennek megfelelően etetem őket. Volt olyan tehenem egy piros, amelyik naponta harminc liter tejet adott. Ennek megfelelő gondozást kapott. A kérdésre, hogy gondolt-e valaha munkahely-változtatásra, határozott nemmel válaszol.- A gazdaságból és a tehené­szetből sem akartam soha elmen­ni. Értem és kedvelem is, amit csinálok, a fáradtságért pedig az elért sikerek kárpótolnak. Jól esik, hogy megbecsülik és elismerik munkámat. Az elmúlt év végén például tagja lettem a milliomosok klubjának. Ami, tegyük hozzá, nem kis siker. A klubot a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Galán­tai (Galanta) Járási Bizottsága alakította meg. A közel százhar­minc tag mindegyike legkevesebb egymillió liter tejet fejt ki. A klub tagjai rendszeresen találkoznak, megbeszélik szakmai tapasztala­taikat és hatékonyan kiveszik ré­szüket a tejtermelési feladatok teljesítéséből. Nemcsak a kifejt tej mennyiségének további növelésé­re fordítanak gondot, hanem arra is ügyelnek, hogy az eladott tej minősége összhangban legyen az érvényes normákkal. A klub tagjai­nak idei felhívása feladatul adja, hogy az eladott tej 80-85 százalé­ka az elsó minőségi osztályba tartozzon. Kubicsek István az eddig kifejt 1,3 millió liter tejjel és igyekezetét, hozzáértését bizonyító minőségi mutatókkal a klub kerek, aranyszí­nű emlékérmének méltó tulajdo­nosa. EGRI FERENC A Komáromi (Komárno) Járás dolgozói sikeresen teljesítették az elmúlt megbízatási időszakban a Nemzeti Front választási programját. A Z akció beruházásos részében 104 létesítményt adtak át csaknem 170 millió korona értékben. Számos óvoda és bölcsőde épült, például Hurbanovóban, Kolárovóban, Komáromban és Marceiházán (Marcelová). A járásban több más fontos létesítményt is átadtak, köztük a Perbelei (Pribeta) Efsz tagjait szolgáló, a képen látható rehabilitációs központot. (Peter Šimončík felvétele - ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom