Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-02 / 153. szám, szerda

Mihail Gorbacsov üzenete a japán kormányfőnek ^ ITIOIlflOl pdrldVTlGílt Helyes a politikai párbeszéd alakuló ülése megkezdett útja (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára üzenetet intézett Nakaszone Jaszuhiro japán kormányfőhöz, amelyben korábbi levelére válaszolt. Az üzenetet tegnap adta át Tokióban Abe Sintaro japán külügyminiszternek a Szovjetunió nagykövete. Mihail Gorbacsov üzenetében megállapítja, hogy a Szovjetunió síkraszáll a Japánnal fenntartott sokoldalú politikai, kereskedelmi, gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatok bővítésé­ért és elmélyítéséért, s kihasznál minden adódó lehetőséget erre. A Szovjetuniónak ez a következe­tes politikája megfelel mindkét ország népei létérdekeinek. Az SZKP KB főtitkára pozitívan értékelte a szovjet-japán külügy­miniszteri tárgyalások idei két for­dulóját. Ezek a megbeszélések megerősítették: ha mindkét fél reális álláspontra helyezkedik és tudatosítja óriási felelősségét a mostani és az elkövetkező nemzedékekkel szemben és egy­más megértésére törekszik, akkor a konkrét gyakorlati eredmények sem maradnak el. A tárgyalások­ból azt a következtetést lehet levonni, hogy a politikai párbeszéd közösen megkezdett útja helyes és perspektivikus. Az üzenet a továbbiakban meg­állapítja, hogy a kétoldalú kapcso­latok kérdéseinek megoldásakor nem lehet eltekinteni a nemzetközi vonatkozásoktól. „Megértjük az önök amiatti aggodalmait, hogy elégtelen az előrelépés a leszere­lés, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés terén, aktív tettekre van szükség, hogy az emberiség meg­szabaduljon a pusztulástól való állandó félelemtől. Első ez irányú lépést jelenthetne a nukleáris rob­bantások leállítása. Japán tudja, hogy mit jelent egy ilyen atomrob­Fokozódó amerikai nyomás Líbiára (ČSTK) - Az amerikai cégek keddre virradó éjszaka megszün­tették tevékenységüket Líbiában - közölte Michael Armacost, az amerikai külügyminiszter politikai ügyekben illetékes helyettese. Az amerikai vállalatok szót fogadtak Reagan elnök utasításának, ám szakemberek becslése szerint ez­zel a kényszerű távozással évente 500 millió dollárt veszítenek. Ar­macost bejelentette azt is, hogy az USA folytatja a gazdasági nyo­mást Líbiára. Washington azt ter­vezi, megtiltja a líbiai olajból ké­szült párlatok behozatalát és arra kívánja ösztönözni európai szö­vetségeseit, fogadjanak el hason­ló intézkedéseket. bantás és az emberekre nézve milyen következményekkel jár“ - szögezi le az üzenet. Mihail Gorbacsov meggyőződését fejez­te ki, hogy Japán szava sokat nyomhat a latban és hangjára valószínűleg sokan hallgatnának. Mihail Gorbacsov köszönetét mondott a japán miniszterelnök­nek a Japánban teendő látogatás­ra szóló meghívásért és leszögez­te, hogy a közeljövőben adódhat­na is ilyen lehetőség. Egyúttal azt is közölte, hogy a Szovjetunióban is szívesen látnák a japán minisz­terelnököt. (ČSTK) - Ulánbátorban tegnap megkezdte első ülését a nagy Népi Hural, melynek képviselőit június 22-én választották meg. A mongol törvényhozás megvá­lasztotta elnökségét, melynek el­nöke ismét Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára lett. A mongol kormány elnökévé Dumagin Szodnomot, a párt poli­tikai bizottságának tagját nevezték ki. A képviselők Bat-Ocsirin Al- tangerelt, a párt politikai bizottsá­gának tagját, a parlament elnöké­vé választották. Dumagin Szodnom ezt követő­en előterjesztette a mongol kor­mány programnyilatkozatát. Töb­bek között hangsúlyozta, a kor­mány mindent megtesz a párt XIX. kongresszusán kidolgozott társa­dalmi és gazdasági fejlesztési program megvalósításáért. Sajtóértekezlet Moszkvában a budapesti javaslatokról (Folytatás az 1. oldalról) fővel csökkentsék egyszerre mindkét oldalon a szembenálló hadseregek létszámát. A továbbiakban rámutatott arra, hogy az indítványokra adandó nyugati válasz mintegy lakmusz­papírként megmutatja majd a má­sik fél tényleges szándékait és katonai doktrínájának jellegét. A külügyminiszter-helyettes meg­erősítette, hogy a Szovjetunió ezekről a kérdésekről kész bármi­lyen fórumon vágy megbeszélése­ken tárgyalni, legyenek azok akár folyamatban vagy esetleg új tár­gyalássorozatot is kész kezdeni. A továbbiakban rámutatott arra; aggodalmat kelt azoknak a hivata­los reagálása, akikhez a szocialis­ta országok indítványaikat címez­ték. Már három hete a Nyugat arról beszél, hogy gondosan kell tanulmányozni a kezdeményezé­seket, de e tanulmányozás ered­ményei még nem tűntek fel a lát­határon. Vlagyimir Petrovszkij megállapította, hogy az idő sürget, s a korszak nem szavakat, hanem gyakorlati tetteket követel meg. Nyikolaj Cservov arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szovjetunió tényekkel már nem egyszer bebi­zonyította, a Varsói Szerződés és a NATO között az alapvető muta­tókat tekintve hozzávetőleges ka­tonai egyensúly áll fenn. Ha új tárgyalások kezdődnek, akkor a Varsói Szerződés tagállamai készek előterjeszteni a megfelelő adatokat, ha a Nyugat ugyanezt teszi. Hozzáfűzte azonban, hogy szó sem lehet valamiféle „aszim­metrikus“ csökkentésről, hanem csakis kiegyensúlyozott és egyen­lő mértékű korlátozásról. A továb­biakban az ellenőrzés kérdésével foglalkozott, s hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés országai ké­szek elfogadni bármilyen ellenőr­ző intézkedéseket, beleértve a helyszíni ellenőrzést is. Nemzet­közi bizottság létrehozását indít­ványozzák, amely a helyszínen ellenőrizné a fegyverek csökken­tésének, tárolásának és felszámo­lásának egész folyamatát. A bi­zottság tagjai állandó állomáshe­lyeket hozhatnának létre saját megfontolásuk szerint az Atlanti­óceántól egészen az Uraiig. A Bécsben 13. éve folyó közép­európai haderőcsökkentési tár­gyalásokkal kapcsolatban Vlagyi­mir Petrovszkij megállapította, hogy a szocialista országok konst­ruktív és kompromisszumra kész magatartásának köszönhetően idén első ízhen kezdtek körvona­lazódni a lehetséges megállapo­dás keretei. A külügyminiszter-helyettes kö­zölte: a Szovjetunió javasolta az Egyesült Államoknak, hogy aktivi­zálják az előkészületeket a két ország külügyminisztereinek talál­kozója céljából. Az előkészületek eredményeitől függ majd a külügy­miniszterek találkozójának idő­pontja - fűzte hozzá Vlagyimir Petrovszkij. Ma és holnap: Általános sztrájk Chilében (ČStK) - A chilei rendőrség hétfőn megszállta Santiago egyetemét és letartóztatott 106 diákot, akik az oktatásügy területén uralkodó antide­mokratikus állapotok ellen tiltakoztak. A diákok támogatásukról biztosították a július 2-ra és 3-ra meghirdetett általános sztrájkot. Zbigniew Messner lengyel kormányfő beszámolója a gazdasági helyzetről és a fejlesztési tervekről A LEMP X. kongresszusán hétfőn Zbigniew Messner kormányfő terjesztette elő beszámolóját Lengyelország gazdasági helyzetéről és a fejlesztési tervekről. ÚJ SZÚ 1986. VII. 2. A IX. kongresszus óta eltelt öt évet jellemezve Zbigniew Messner kijelentette: A gazdasági és a tár­sadalmi élet zűrzavarának felszá­molása után sikerült ismét fejlődé­si pályára állítani Lengyelorszá­got. Jelentősen nőtt a nemzeti jövedelem, javult az áruellátás, és kedvezően változtak a lakosság életkörülményei. Radikálisan át­szerveztük a gazdasági rendszert. Az ország visszanyerte megérde­melt helyét a szocialista országok közösségében, és javultak pozí­ciói nemzetközi téren is. A legfontosabb stratégiai célok között a kormányfő mindenekelőtt a gazdaság szerkezetének átala­kítását, a termelés korszerűsíté­sét, a termelékenység növelését, a kül- és a belgazdasági egyen­súly javítását és a lakosság élet­színvonalának emelését hangsú­lyozta. Az ötéves terv részleteiről szól­va elmondta, hogy a nemzeti jövedelem 16-19 százalékos nö­vekedésével számolnak. Ez a rendkívül megnövekedett beru­házási igény teljes kielégítésére nem elég, de lehetővé teszi, hogy az előző öt évhez képest a fejlesz­tésekre fordítható összegek mint­egy 17 százalékkal nőjenek. A nemzeti jövedelem tervezett növekedési üteme felerészben az anyagtakarékosságból ered majd. Ezért azok a beruházások élvez­nek előnyt a jövőben, amelyek anyag- és energiamegtakarítást hoznak, miközben valamennyi fej­lesztéstől megkívánják a jövedel­mezőséget. Az ipari beruházásokra szánt több mint hárombillió zloty csak­nem egyharmadát fordítják majd az energia- és anyagtakarékossá­gi programokra. Jelentősen - a korábbi tervidőszaknál másfél­szer - többet költenek az élelmi­szeripar fejlesztésére. Az ország külgazdasági kap­csolatairól szólva Messner leszö­gezte, hogy a meghatározó jövő­ben is a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval meglevő együttműködés fenntar­tása és elmélyítése lesz. Fokoza­tosan felszámolják a szovjet-len­gyel árucsere-forgalomban még meglevő lengyel lemaradást, és a korábbinál nagyobb teret nyitnak a kooperáció, a közös beruházá­sok és a közös vállalkozások előtt. A fejlett tőkés országokkal folyta­tott kereskedelmet még ma is kedvezőtlenül befolyásolják az 1981-es események után Len­gyelország ellen hozott gazdasági megtorló intézkedések. Főképpen ezek akadályozzák az országot abban, hogy eleget tegyen adós­ságtörlesztési kötelezettségeinek - mondta a miniszterelnök, majd arról beszélt, hogy számos tőkés ország fokozatosan megváltoztat­ja álláspontját, növekvő megértést és együttműködési szándékot mutat. Az egészséges gazdasági lég­kör kialakítása érdekében a kor­mány az eddiginél is nagyobb figyelmet szentel az infláció meg­fékezésének. Ezért következete­sebb és határozottabb politikát kíván folytatni a piaci kínálat, az árak és a lakossági jövedelmek területén. Az ötéves terv a belke­reskedelmi forgalom 16, ezen be­lül az iparcikkeladás 18 százalé­kos növekedését tűzi ki célul. Várható a jegyrendszer megszün­tetése a hús és húskészítmények forgalmában. A fedezet nélküli lakosság jövedelemkiáramlás megfékezésére progresszív adót kívánunk alkalmazni. Ennek elle­nére 1986 és 1990 között még nem várható a lakossági jövedel­mek és az árukínálat közötti egyensúly megteremtése - mon­dotta Messner. Vietnam újraegyesítésének 10. évfordulója Eredmények és feladatok 1975 áprilisában ért véget a hu­szadik század leghosszabb hábo­rúja, a felszabadító erők a lakos­ság támogatásával három hónap alatt felszabadították egész Dél- Vietnam területét, s április 30-án a bábrezsim Saigont védő alaku­latai is letették a fegyvert. Egy évvel később, 1976 április 25-én megválasztották az egységes nemzetgyűlés képviselőit, s ma van tíz éve annak, hogy az északi és a déli országrész újraegyesült. Az új állam neve Vietnami Szocia­lista Köztársaság lett. Több mint harminc év után kezdhette meg ismét a vietnami nép a békés építőmunkát. Hősi küzdelmével a gyarmati országok forradalmi harcának fejlődéséről szóló marxista-leninista elméletet is gazdagította, megerősítve azt- a szocializmus anyagi-mű- szaki bázisa építésének folytatá­sát, a mezőgazdaságnak, a fo­gyasztási cikkek és az exportter­mékek gyártásának fejlesztését, a műszaki fejlesztés meggyorsí­tását. Az utóbbi tíz év gazdasági sikereit számos adat dokumentál­ja. Míg 1945-ben az ország terüle­tén egy nagy víztároló volt, ezek száma ma már meghaladja a 650- et, a szivattyúállomások száma pedig több mint kétezer. A kiépített öntözőrendszer segítségével 2,2 millió hektár rizsföldet tudnak víz­zel elárasztani. Negyvenöt óta megduplázódott a rizs átlagos hektárhozama is, az utóbbi két évben már elérte a 26 mázsát. Az északi országrészben a szövetke­zetesítés lényegében még a hat­Az egykori Saigon (ma Ho Si Minh-város) kikötője a lenini tézist, hogy lehetséges a szocializmusba való átmenet a kapitalista fejlődési szakasz ki­hagyásával. Ma a Vietnami Kommunista Párt V. kongresszusán kitűzött nagy és bonyolult feladatokat kell megoldani a délkelet-ázsiai or­szágban. A párt gazdaságpolitiká­ja nemcsak a szocialista építés általános kérdéseire irányul, ha­nem meg kell oldani a két ország­rész hagyományos termelési ága­zatai összhangja - amit a háború megszakított - felújításának, fej­lesztésének problémáit is. Nagy­mértékben ettől fögg sok más kongresszusi feladat teljesítése is. E célok elérése szempontjából különös jelentősége van a szocia­lista építés jelenlegi szakaszának, amely felöleli a harmadik (1980-1985) és a negyedik (1986-1990) ötéves tervidősza­kot. Ezek konkrét lépéseket jelen­tenek a két országrész integráció­jában, az egységes népgazdaság és irányítás megteremtésében, amihez viszont elengedhetetlenül szükséges a gazdasági mecha­nizmus állandó tökéletesítése, az irányítás formáinak és módszerei­nek, s mindenekelőtt a tervezés egész rendszerének a javítása. Az integráció, az egységes gaz­dasági szerkezet megteremtése érdekében a vietnami kormány kitűzte a déli tartományok gazda­sági fejlesztésének - mint az egységes népgazdasági komple­xum elválaszthatatlan részeinek - fő irányait. Ma már elmondható, hogy általában véve - a háború utáni nehéz körülmények, az im­perializmus és a reakció szüntelen támadásai ellenére - számottevő sikerek születtek e feladat teljesí­tésében. Az ötödik kongresszus alapvető feladatként tűzte ki- a lakosság alapvető szükség­leteinek kielégítését, anyagi és kulturális színvonalának fokozatos stabilizálását és növelését; vanas években befejeződött, s Dél-Vietnam felszabadítása után ott is megkezdődött a mezőgazda­ság átépítése. Ma a déli tartomá­nyokban már 15 ezer a szövetke­zetek száma. Fontos szerepük van az állami gazdaságoknak. Ezek csupán a termőterület 3 szá­zalékán gazdálkodnak, de ők ad­ják a mezőgazdasági termékek 6 százalékát, s a mezőgazdasági export 20 százalékát. A szocialista országok, főleg a Szovjetunió segítségének kö­szönhetően több mint kétszáz gyárat, üzemet újítottak vagy épí­tettek fel. A népgazdaság külön­böző ágazataiban a dolgozók szá­ma a tíz év alatt 18,4 millióról 23,1 millióra nőtt, emellett 92 százalé­kuk közvetlenül részt vesz a ter­melésben. A főiskolát végzettek száma 146 ezerről 265,5 ezerre nőtt. Az iskolaügy fejlődésére jel­lemző: a hétéves alapiskolákban 11 millió 47 ezer gyerek tanul, ezek száma 1940-ben csak 178 ezer volt. Az érettségivel végződő középiskolákban 732 ezer, a főis­kolákon 155 ezer diák tanul. A VSZK-ban jelenleg 60 főiskola működik. A két országrész egyesítésével, a VSZK megalakulásával új feje­zet kezdődött a vietnami nép életében: a szocialista építés sza­kasza, immár az egységes ország keretében. Az egységes állam megteremtése lehetővé tette a szociális, gazdasági, politikai és nemzetiségi problémák gyorsított ütemű megoldását. A külkapcso- latok viszonylatában pedig pozitív hatással volt az egész délkelet­ázsiai helyzetre, s általában a nemzeti felszabadító mozgal­makra. Ugyanakkor hozzájárult Vietnam nemzetközi helyzetének, tekintélyének erősítéséhez. A VSZK a szabadság, a* béke és a haladás országává, a térségben a szocializmus bástyájává vált. FLORENTÍNA PRÔČKOVÁ A perui börtönbotrány fejleményei Lemondott az igazságügyminiszter (ČSTK) - A perui börtönlázadás körüli botrány kapcsán lemondott Luis Gonzalez Posada igaz­ságügyminiszter. Néhány órával azelőtt arról született döntés, hogy nyugállományba helyezik Maximo Martinez Lirát, a köztársasági gárda parancsnokát. A gárda az ország harmadik legnagyobb ren­dőri alakulata, s elsősorban a bör­tönökben lát el szolgálatot. Az igazságügyminiszter lemon­dását megfigyelők olyan gesztus­nak tartják, amely azt hivatott megkönnyíteni, hogy Alan Garcia államfő kivizsgálhassa a június 18-án és 19-én három börtönben lezajlott vérfürdő körülményeit. A perui kormány emellett utasítást adott a börtönőrség 20 tisztjének és 80 tagjának a letartóztatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom