Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)

1986-06-13 / 137. szám, péntek

ÚJ szú 5 1986. VI. 13. KÖRNYEZETÜNK MEGÓVÁSÁNAK KONCEPCIÓJA (2) Célunk az ökológiai egyensúly visszaállítása A környezetvédelmi országos koncepció szövetségi kormány ál­tal kidolgozott alapelvei nagyon határozottan leszögezik, hogy az elmúlt másfél évtizedben a kör­nyezetvédelem adott szintje egyik meghatározó tényezője lett az életszínvonal alakulásának. Né­hány területen és vonatkozásban pedig a termelőerők fejlődésének hátráltató háttere is. Mi több, az ezzel kapcsolatos problémák mind nagyobb hatással vannak a lakos­sági nézetekre s kihatnak a nem­zetközi kapcsolatokra is. Ezen természetesen változtatni kívánunk. A 8. ötéves tervidőszak­ban, noha az előzőhöz képest erre a célra több mint kétszerte több anyagi eszközt (17,5 milliárd koro­nát) fordítunk, nagyjából csak arra vagyunk képesek, hogy lefékez­zük a helyzet romlását. A kilenc­venes években már többre vállal­kozhatunk. Nevezetesen arra, hogy az ilyen „tűzoltás“ helyett, amely beruházásigényessége el­lenére sem mindig és mindenütt hatásos, előrelátóbb intézkedése­ket valósítunk meg. Ezeknek célja gyökeres szemléletváltással elér­ni, hogy a környezet alakítása és védelme valamint a természeti erőforrások ésszerűbb kihaszná­lása logikus és szerves részévé váljon gazdasági és társadalmi fejlesztésünknek. Negyven milli­árd korona beruházással a szeny- nyezódés növekedésének általá­ban álljt parancsolhatunk. S to­vábbi százmilliárdot követel majd az ezredfordulóig a környezeti viszonyok lényeges javítása, az ökológiai egyensúly helyreállítása. Az alapelvek megteremtik annak sarkalatos fontosságú előfeltétele­it is, hogy ilyen hosszabb távon minden dolgozónk - a megszabott szigorú normáknak megfelelően - egészségét nem veszélyeztető körülmények között dolgoz­hasson. E szándék megvalósítása mit is követel? Természetesen nem tér­hetünk ki minden részletre, csu­pán az állami koncepció alapelvei­be foglalt meghatározó fontossá­gú követelmények ismertetésére vállalkozhatunk. VÍZ. - Gondoskodnunk kell a rendelkezésünkre álló vízkész­letek következetes védelméről éš ésszerű felhasználásáról. A víztá­rolás hányadát a jelenlegi 15 százalékról az ezredfordulóig 25 százalékra növeljük. Csaknem 11 milliárd korona költséggel fokoza­tosan jelentősen csökkentjük a szennyezettséget. Úgyszintén 2000-ig a legfontosabb szennye­zőforrások viszonylatában hatály­talanítjuk a vízgazdálkodási tör­vény alóli, érvényben lévő kivéte­leket. Ezzel egyidejűleg nagy mér­tékben csökkentjük valamint meg­szigorítjuk a további kivételek megadását. A részletek egyike, hogy az alapelvek előírják: fel kell oldani a lakosság ivóvízellátása és a kommunális szennyvíztisztítás közti ellentmondást, a további lakásépítést pedig össze kell han­golni a megfelelő kapacitású tisztí­tóművek építésével. FÖLD. - Védelmében és hasz­nosításában át kell hidalni az eddigi ágazati „különutas“ szem­léletet és az egész ország föld­alapját egységében kell kezelni. A termőképesség tartós fejleszté­se érdekében meg kell őrizni és javítani kell a mezőgazdasági föld­terület minőségét. Igen fontos igény e tervidőszak végéig meg­gátolni a termőföld további erózió­ját. Az ezredfordulóig azzal szá­molunk, hogy a jelenlegi több mint 50 százalékról 30-ra szorítjuk le az eróziókárosította mezőgazda­sági földterület hányadát. Terme­lési egységekként 2000-ig a ter­méseredmények növekedése mellett húsz százalékkal csök­kentjük az alkalmazott tápanyag mennyiségét. LEVEGŐ. - Törekvéseink célja, vállalt nemzetközi kötelezettsége­inknek megfelelően, az 1980. évi szinthez képest 30 százalékkal csökkenteni kéndioxid-, majd en­nek arányában nitrogénoxid- szennyezettségét. Ezzel kapcso­latban egyedül célravezető megol­dás energiatermelésünk fokozatos átállítása az atomenergiára, s fő­ként egész népgazdaságunkban a kevésbé energiaigényes terme­lésre. A por és a pernye levegőbe jutó mennyiségét éves átlagban leszorítják az egymillió tonna alá. ERDŐK. - A levegószennyezó- dés huzamos hatása és a faanyag hosszú újratermelődési folyamata következtében itt sem találunk gyors megoldásra - még javuló környezeti viszonyok között sem. Marad tehát az a feladat, hogy enyhítsük a következményeket, a lehető legnagyobb mértékben szavatoljuk az erdők alapvető funkcióinak az érvényesítését és a szennyezés visszaszorítását kö­vetően fokozatosan megteremt­sük környezeti szerepük jobb be­töltésének előfeltételeit. Ennek ér­dekében egyebek között jóval nagyobb méretekben alkalmazzuk a talajjavítás módszereit, a legin­kább sújtott erdőfelületek légi trá­gyázását és meszezését. HULLADÉK. - A legfontosabb tennivaló az energiahordozók komplex feldolgozására, egyebek között eltüzelésük helyett vegyipa­ri felhasználásukra törekedni, apasztva a hulladék mennyiségét és természetkárosító hatását. A nyersanyagfejtésben az eddigi­nél gondosabban és céltudato­sabban irányt veszünk az érc- és a barnaszénbányászatban a med­dőhányók és a dúsítóüzemek hul­ladékának hasznosítására. A je­lenlegi és a következő két ötéves tervidőszakban nagyobb szerep­hez jut a hulladékmentes, illetve a hulladékszegény termelési tech­nológia, az ehhez szükséges gépi technika, továbbá a hulladékot másodlagos nyersanyaggá feldol­gozó technológiai egységek fej­lesztése és alkalmazása. A hasz­nálhatatlan hulladékot illetően alapelvként érvényesül, hogy a hulladék minden termelője felel gazdaságos feldolgozásáért, esetleg ártalmatlan felszámolásá­ért, illetve tárolásáért. Hadd említ­sük meg, hogy a jelenlegi 5 száza­lékról 1995-ig 25 százalékra, az ezredfordulóig pedig 40 százalék­ra kívánjuk növelni a hasznosított háztartási hulladék arányát. A kö­vetkező tervidőszaktól már csak engedéllyel lehet hulladéktelepe­ket létesíteni, felszámolásukat kö­vetően pedig kötelezővé válik a te­rület újramúvelése. A kormány alapelveiben sze­replő további rendelkezések közül szólnunk kell például arról, hogy a talajban, a vízben, a mezőgaz­dasági és az élelmiszeripari ter­mékekben fokozatosan el kell érni, s nem szabad túllépni az idegen anyagok mennyiségének állami normák és külkereskedelmi gya­korlat által megszabott határát. Továbbá meg kell gátolni a nö­vény- és az állatvilág elszegénye- sedését, megteremtve fennmara­dásának és szaporodásának elő­feltételeit. Az alapelvek végül részletesen szólnak azokról a lé­pésekről is, amelyeket a helyzet orvoslására Prágában és Bratisla­vában valamint a Cseh Érchegy­ség és az ostrava-karvinái ipari agglomeráció térségében kell megtenni. A tudományos-műszaki fejlesz­tés, a beruházáspolitika, a tör­vényhozás, a tervezés és az irányítás környezetvédelmi tenni­valói mellett az országos koncep­ció alapelvei nem feledkeznek meg a lakosság körében folytatott nevelő munkáról sem. Ezzel összefüggésben azt a követel­ményt támasztják, hogy a környe­zetvédelmi nevelő és népszerűsí­tő tevékenységet minden korosz­tályban és társadalmi rétegben el kell mélyíteni, nagyobb mértékben bevonva őket a környezetjavító akciókba. A problémákat szakmai és politikai hozzáértéssel kell fej­tegetni, feltárva nemcsak a nehéz­ségeket, hanem szólva a sike­rekről, valamint a helyrehozás módjáról is. Mindent egybevetve csak így érhető el az, hogy az ezredfordu­lóig az ország területének mintegy 80 százalékán helyreállítsuk az ökológiai egyensúlyt, vagyis, hogy a természeti rendszerek túlnyo­mórészt önerejükből képesek le­gyenek ellensúlyozni a civilizációs folyamatok káros hatásait. (g. i.) A lehetőségek adottak Gazdag szociális program • Figyelembe veszik a dolgozók ötleteit, javaslatait- A komáromi (Komárno) hajó­gyár a köztudatban úgy él, hogy kizárólag férfiakat foglalkoztat. Pedig ma már nem így van, mert a közel 5000 főnyi dolgozóból 1100 a nő - közölte beszélgeté­sünk kezdetén Kovács Gyula, a hajógyár szociális osztályának vezetője, majd részletesen beszá­molt az üzemi szociális program legfontosabb célkitűzéseiről.- A 7. ötéves tervidőszakban évente 25-30 millió koronát fordí­tottunk a szociális program meg­valósítására. Legfontosabb a la­káskérdés megoldása volt és ma­rad a jövőben is - mondta határo­zottan. Megtudtuk, hogy ezalatt az időszak alatt 280 szövetkezeti lakásba, 54 üzemi lakásba (Kolá- rovón) többnyire fiatal dolgozók költöztek, közös beruházással föl­épült további 80 lakás. Ma már 2200 lakás rendelkezési joga van a gyár kezében. Az egyedülállók részére 300 személyes korszerű munkásszállót építettek, hiszen a munkaerőtoborzás sikere nagy­mértékben a dolgozók elhelyezé­sétől függ. 140 kisméretű lakással átmeneti lakóhelyet biztosítanak nemcsak a családosoknak, ha­nem ezzel oldják meg a sürgős eseteket is. A másik közérdekű kérdés az üzemi étkeztetés. A tapasztalat mondatja velünk, hogy ahol van rá lehetőség, ott kevés a kosztos, ahol meg nincs, ott több volna... A komáromi hajógyár konyhája 35 évvel ezelőtt épült, és ami akkor megfelelőnek bizonyult, vagy ne­tán túlméretezettnek tűnt - ezer fős kapacitás - az ma már nem elég. Akkor sem, ha 1500-1600 adag ételt készítenek naponta.- A gyár területén hét ételkiadót létesítettünk és annak ellenére, hogy szinte évente újítunk rajtuk valamit, az étkezési körülmények nem megfelelőek. Sajnos, jelenleg sokakat elkedvetlenít az ebéd­kiadás előtti sorbanállás. Az egye­düli megoldás új konyha építése. A mostani, illetve a következő ötéves tervidőszak éveiben 22 millió korona ráfordítással felépül az új üzemi konyha a gyár szom­szédságában, ahol majd az ipari tanulók étkeztetését is megoldhat­juk, itt helyben összesen 3500 adagot főzhetünk majd naponta. Sajnos, eddig erre nem volt mód. Kovács Gyula elmondta azt is, hogy egy központi és hét kisebb büfé enyhít a gondokon. Ezekben naponta 300-400 adag meleg ételt szolgálnak fel. (A büféket mi is megnéztük s az árukínálatot jónak tartottuk. Ami viszont nem tetszett, az a padlón található szeméthalmaz volt. Igaz viszont, hogy erről a szociális osztály dolgozói nem tehetnek. A büfé látogatóinak nagyobb fegyelme kell ahhoz, hogy az étkezési körülmények legalább ilyen tekin­tetben elfogadhatók legyenek.) A TEJTERMELÉS JAVULÓ EREDMÉNYEI A minőségen a hangsúly A korábbi esztendőkhöz viszonyítva az idei évre a tejtermelés jelentős növelését irányoz­ták elő a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás mezőgazdasági vállalatai. Részben az igényes előirányzat, részben az egyes gazda­ságok hiányos takarmányellátása okozta, hogy április végéig már több mint 450 ezer literes lemaradásuk volt a járási mezőgazda- sági igazgatóság hatáskörébe tartozó földmű­ves-szövetkezeteknek és állami gazdasá­goknak. A zöldtakarmányra való áttérés azonban fordulatot hozott, s május eleje óta a napi feladatokat már 108-110 százalékra teljesítet­ték. Ha a jelenlegihez hasonlóan naponta 200 ezer liter tejet tudnak eladni, július elejére behozhatják a lemaradást. Mindezt Eduard Vician elvtárs, a járási mezőgazdasági igazga­tóság fózootechnikusa mondotta el, aki viszont a minőségről már nem szólhatott ennyire derűlátóan.- Már az elmúlt óv folyamán komoly erőfe­szítéseket tettünk a tej minőségének javítása érdekében - tájékoztatott a szakember sajnos kimagasló eredmények nélkül. Már előzőleg létrehoztunk egy különbizottságot, melynek megállapításai igen lesújtóak voltak. A meglátogatott tehénfarmok nagyrésze ma már nem felel meg a korszerű állattartás követelményeinek. Az istállók, a fejőcsarnokok és a tárolóberendezések évtizedek óta üze­melnek, karbantartásukra nem nagy gondot fordítottak. A jelenlegi helyzet szerint a kritikus állapotban levő épületek 80 százalékát már felújították, ezenkívül minden istállót fertőtlení­tettek, s megkezdődött a fejő- és hűtőberen­dezések rekonstrukciója, illetve cseréje is. Reméljük, mindez hamarosan a tej minőségé­ben is megnyilvánul majd. Az év eláK öt hónapjában egyébként a tejtermelésben kitű­nő eredményeket értek el a királyiak (Kráľ) és a felediek (Jesenské), akik jóval 110 százalék fölött teljesítették a tervet, s a minőség miatt sem érhette őket szemrehányás. Különösen a Feledi Állami Gazdaság előretörése örven­detes, hiszen egy-két évvel ezelőtt még nagyon komoly gondokkal küzdöttek. Példájuk bizonyítja, hogy a tejtermelés javulását csakis a takarmánytermesztésben bekövetkezett vál­tozások garantálhatják. Ezzel szemben Simo­nyiban (Šimonovce), Veľké Teľakovcén, Hra- chovóban és Klenovecben feladataikat csak 90 százalékra vagy még ennél is kevesebbre teljesítették. Különösen az utóbbi gazdaság teljesítménye meghökkentő, hiszen az utóbbi években a járás élvonalába tartoztak. Márpe­dig a hegyaljai gazdaságban köztudottan bővében vannak a jó minőségű szálastakar­mánynak, vagy legalábbis a réteknek és a kövér legelőknek. A járás nagyvállalatai számára továbbra sem okoz gondot a hús- és a tojáseladás tervfeladatainak teljesítése. Tőkehúsból az előirányzatot 35 tonnával teljesítették túl, ezen belül a marhahús termelési tervét 103,5 százalékra teljesítették. Némi visszaesés ta­pasztalható a sertéshús eladása terén, ahol a vágósúly minimumát 117 kilogrammra emel­ték az állomány stabilitása érdekében. Rend­kívül kedvezően alakult a vágóbaromfi-értéke­sítés, melynek tervét 58 tonnával teljesítették túl a gazdaságok. A járási mezőgazdasági igazgatóság főzoo- technikusa végezetül elmondotta, hogy a kora tavaszi gondok ellenére az évi feladatok teljesítését illetően derülátó, s néhány termék esetében az előirányzat jelentős túlteljesítésé­re számíthatnak. -h.a.­Szó volt az üdültetés kérdései­ről, hiszen ma már az újonnan ' belépő dolgozó eziránt is érdeklő­dik. A počúvadlói üzemi üdülőköz­pontban nyaranta 120-130 gyerek tölti a vakációt. Augusztus utolsó két hetében egyhetes turnusok­ban családos üdültetés folyik. A központ nem áll kihasználatlanul a többi hónapban sem, a gyáriak szívesen töltik ott a hétvégeket. Az igény persze túlszárnyalja a kíná­latot, ezért az elkövetkező évek­ben bővítik az üdülőt. Az öt év alatt 8513-an vettek részt külföldi és hazai szakszervezeti üdülésen, illetve gyógykezelésen. Mi a helyzet az óvodák, bölcső­dék terén? - kérdeztük Kovács Gyulától, aki elmondta, hogy 72 gyereket saját bölcsődéjükben, 120 apróságot pedig óvodájukban helyeznek el. A városi nemzeti bizottság egyik óvodájában hoz­zájárulnak az üzemeltetés költsé­geihez, s ha netalán az üzemen belül nagyobb igény mutatkozna az óvoda iránt, a nemzeti bizott­ság minden esetben kisegíti a gyáriakat. Ennek ellenére a kí­vülállónak úgy tűnhet, hogy kevés a gyermekintézmények kapacitá­sa. - A helyzet az - kaptuk a magyarázatot hogy többnyire a nálunk dolgozó nők kérik gyer­mekük elhelyezését. A férfiak, a családapák csupán olyankor, ha a másutt dolgozó feleségük nem jár sikerrel. Igaz, ez ritkán fordul elő. Az egészségügyi ellátás szín-4 vonalának emelését fontosnak tartják a hajógyárban is. A gyár területén található üzemegész­ségügyi központban négy körzeti orvos látja el a betegeket. Két fogorvosuk, nőgyógyászuk, saját laboratóriumuk, fogászati labora­tóriumuk, valamint gyógyszertáruk is van. - Fokozott figyelemmel kísérjük a veszélyes munkahelye­ken dolgozó 1200 munkatársunk egészségét, de mindenki számára kétévenként kötelező a megelőző orvosi ellenőrzés - tette hozzá beszélgetőtársunk, majd beszá­molt arról, hogy az egészségügyi felvilágosító munka ellenére van­nak, akik nem használják rend­szeresen a munkavédelmi eszkö­zöket. Szinte magától értetődően szó esett a távlati tervekről, melyek valóraváltásával tovább javul a dolgozók amúgy is jónak tartott szociális ellátása. A gyár vezető­sége fontosnak tartja, hogy a szo­ciális programba foglalt feladato­kat maguk a dolgozók indítvá­nyozzák, s annak ellenére, hogy vannak javaslatok, amelyeket nem lehet megvalósítani, többségük a közösség érdekeit szolgálja. S ez a lényeg. PÉTERFI SZONYA Elismerés a sikeres exportért A Kassai (Košice) Nehózgépgyár dolgozói az elmúlt ötéves tervidőszak kezdetétől megkülönböztetett figyelmet fordítottak a termékek minőségének javítására, a nemzetközi piacon meg­nyilvánuló versenyképességük meg­szilárdítására. Igyekezetük eredmé­nyességét bizonyítja, hogy az 1980-as évhez viszonyítva exportjukat 2,6-sze- resére növelték, ezen belül a tőkés piacra irányuló kivitelüket pedig csak­nem megnégyszerezték az 1985-ös évben. Az utóbbi öt óv alatt 1,9 milliárd korona értékű terméket értékesített külföldön a Kassai Nehézgépgyár. František Gešvanter vállalati igazgató tájékoztatása szerint sikeres munkáju­kat jelentős mértékben elősegítette a tudományos-műszaki fejlesztés ered­ményeinek gyakorlati hasznosítása. 1990-ig a vállalat árutermelésének értéke meghaladja a 3,4 milliárd ko­ronát. A napokban a Szövetségi Külkeres­kedelmi Minisztérium és az Általános Gépipari Minisztérium képviselőinek jelenlétében értékelték a Kassai Ne­hézgépgyárnak az export területén elért eredményeit, s a jelentős népgaz­dasági feladatok példás teljesítéséért a szövetségi kormány ós a Szakszer­vezetek Központi Tanácsa elismerés­ben részesítette a vállalatot. Ezen az ünnepélyes aktívaórtekezleten adták át az erről szóló oklevelet a vállalat képviselőinek. (Ik)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom