Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
1986-06-11 / 135. szám, szerda
A dercsikai (Jurová) Barátság Efsz dolgozói 240 hektáron termesztenek cukorrépát; jelenleg a répa egyelését és kapálását végzik. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a termés jól fejlődik. A képen Kucsera István és Szabó Szilveszter látható a cukorrépa egyelése közben. (Drahotín Šulla felvétele - ČSTK) ÜZEMI BALESETEK A KÖZÉP-SZLOVÁKIAI KERÜLETBEN Tegyünk többet a megelőzésért A balesetek és a betegségek nagy kárt okoznak társadalmunknak. A Közép-szlovákiai kerületben kedvezőtlen a helyzet ezen a téren, hiszen tavaly több mint 683 millió koronát fordítottak táppénzre, ami 45 millióval több mint az előző évben. A kedvezőtlen helyzet okairól beszélgettünk Miroslav MatouŠsal, a Szlovákiai Munkavédelmi Hivatal Banská Bystrica-i felügyelőségének munkatársával.- Mindenekelőtt kérem, ismertessen néhány adatot az üzemi balesetekről.- A munkavédelmi felügyelőség több mint 400 ellenőrzést végzett, s eszerint tavaly 211 rendkívüli eseményt állapítottunk meg - 16 üzemzavart, 8 nagyobb balesetet, 72 halálos balesetet és 114 súlyos sebesüléssel járó balesetet. 226 esetben több mint 4 millió korona értékben bírságot vetettünk ki a munkavédelmi szabályok megsértése miatt. Ennek az összegnek az egyharmadát a személyes bírságok képezték.- Tudomásom szerint sokan hiányoznak a munkahelyekről balesetek és betegség miatt.-Tavaly a kerületben 17 627 üzemi baleset volt és ha ehhez hozzáadjuk a többi balesetet és betegséget, akkor 30 000 esetről beszélhetünk. Hogy képet nyerjünk erről a számról, ez éppen annyi, mintha a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban az egész év folyamán nem dolgoztak volna. Tudom, a statisztikai adatok sok olvasót untatnak, de azért még néhány számot megemlítek: a kerületben 1000 személy közül csupán 200-an dolgoznak az év folyamán munkaképtelenség nélkül. A bánya- és energetikai iparban ez az arány 10, az élelmiszer- iparban 20, a fémmegmunkáló iparban 145, az építőiparban valamivel kevesebb stb. A kerületben a munkahelyekről naponta 6203 személy hiányzik, ami természetesen fennakadásokat okoz.- Mit tesznek a helyzet javításáért? x- Mivel a balesetek száma nő és közülük egyre több függ össze az alkoholizmussal, a kerületi szakszervezeti tanács és a munkavédelmi felügyelőség felméréseket végzett az egyes üzemekben. A tapasztalatok szerint felelősség terheli nemcsak a vezetőket, hanem a szakszervezeti funkcionáriusokat is. Úgy tűnik, hogy lebecsülik ezeket a problémákat.- Minek alapján vélekedik így?- A felmérés megmutatta, hogy 1200 munkahelyen az üzemi szakszervezeti bizottság nem elemezte havonta a munkaképtelenségek okait és hatását. A féléves értékelést 258 üzemi bizottság nem végezte el. 570 munkahelyen nem elemezték a nem üzemi balesetek okait éä a nyilvános ellenőrzéseket csak az üzemek egy harmadában valósították meg! Figyelmeztető adat, hogy csaknem 300 munkahelyen nem tárgyalták meg az üzemi balesetek okait a szakszervezeti gyűléseken.-A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmon kívül kinek kellene még ezen a téren többet tennie?- Mindenekelőtt a szocialista munkabrigádoknak, a szakaszbizalmiaknak és a szemléltető agitációért felelős személyeknek. Az üzemekben és a műhelyekben a faliújságokon csak ritkán tüntetik fel az üzemi balesetekre vonatkozó tényeket. Az üzemi lapoknak is többet kellene foglalkozniuk ezekkel a problémákkal. Itt mindenekelőtt a vezetőkre gondolok. Megdöbbentő, hogy az üzemigazgatók vagy az üzemi szakszervezeti bizottságok elnökei az egész év folyamán egyetlenegy cikket sem írnak az üzemi balesetek okairól. Ugyanakkor az üzemi lapok hosz- szú kioktató cikkeket közölnek lényegtelen kérdésekről. Az eddiginél gyakrabban kellene foglalkozniuk az üzemi balesetekkel a hangosanbeszéló adásaiban is, főleg az ittasság által okozott balesetekkel. Név szerint kellene bírálni azokat, akik a munkahelyeken saját magukat és másokat is veszélyeztetnek.- Mit tesznek azért, hogy egyre kevesebb legyen a veszélyes munkahely?- Amint felügyelőségünk megállapítja, hogy valamelyik üzemben indokolatlanul veszélyes munkahelyek vannak, növelik az adott üzem biztosítási díját addig, amíg a megállapított fogyatékosságot nem szüntetik meg. Munkatársaink így jártak el a vajskovái Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemekben, a losonci (Lučenec) Nehézgépipari Művekben stb.- Javul a helyzet?- Van ahol igen, de akadnak olyan üzemek, amelyek szívesebben fizetnek nagyobb összegeket, minthogy helyrehoznák a hibákat, így például a Žilinai Acélkonstrukció Művekben már harmadik éve 5 százalékos pótdíjat fizetnek, eddig összesen 840 000 koronát, a ružomberoki cellulóz és papírgyár 430 000 koronát. így van ez a bytčai szódagyárban és a Banská Őtiavnica-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemekben is.- Milyenek a tapasztalataik az egészségügyi dolgozókkal kapcsolatban?- Nyíltan meg kell mondanunk, hogy a munkaképtelenség nagy arányában szerepük van egyes túlzottan toleráns orvosoknak. Természetesen, ha valaki beteg, gyógyítani kell. Az egészségügyi szerveknek azonban következetesebben kell ellenőrizniük egyes orvosok munkáját, hogy a munka- képtelenség aránya ne legyen annyira eltérő, vagyis, hogy ne találkozzunk olyan esetekkel, hogy a dolgozók indokolatlanul betegállományban vannak. BÁTORI JÁNOS Új megbízatással Befejeződtek a választások, bezárultak a szavazóhelyiségek kapui, s a Nemzeti Front és a választási bizottságok tisztségviselői - hacsak rövid időre is - fellélegezhettek a hónapokig tartó, igényes politikai-szervező munka után. A lakosság választójogosult része a képviselőjelölteket megválasztotta. A megválasztott képviselők is rövid időn beiül munkához láthatnak, miután leteszik fogadalmukat, amelyben hűséget ígérnek a Csehszlovák Szocialista Köztársasághoz és a szocializmus ügyéhez, s kötelezik magukat, hogy a nép akaratát és érdekeit fogják követni, igazodnak az alkotmányhoz és a többi törvényhez, s munkájukban ezek megvalósítására fognak törekedni. A képviselőtestületek a napokban tartják meg alakuló gyűléseiket, melyeken megválasztják a mandátumvizsgáló bizottságokat, s ezek javaslatára hitelesítik a képviselők megválasztásának érvényességét. A szocialista képviseleti demokrácia elve szerint most kezdődik mindaz, ami a választási eljárásnak tulajdonképpen értelmet ad: a képviselők és a képviselőtestületek felelősségteljes munkája amelynek alapvető feladatait a CSKP XVII. kongresszusa jelölte ki. A választási eljárás befejeztével, a képviselők megválasztásának tényével kezdetét vette egy további folyamat, melyet a képviselők és választóik munkajellegű viszonyaként jellemezhetünk. Ez szocialista demokráciánk és választási rendszerünk egyik sarkalatos pontja. Lényegében azt jelenti, hogy a megválasztott képviselőknek bizonyos kötelességeik vannak választóikkal szemben, hogy a választók által megadott politikai irányvonalat, a választási programokat teljesíteniük kell, hogy erről választóiknak rendszeres időközökben számot kell adniok, s nem csupán erről, de az adott képviselő-testület, s főként a saját tevékenységükről is. Most kezdődik a választási programok megvalósítása is, mindazokkal az elfogadható indítványokkal, panaszokkal, észrevételekkel kiegészítve, amelyeket mi, választók hoztunk fel a képviselőjelöltek bemutatkozását szolgáló választási gyűléseken. Márpedig ezekből a hozzászólásokból nem volt éppen kevés, hiszen valamennyien érdeklődünk közösségi ügyeink iránt. Manapság jóformán senkit sem hagynak hidegen az olyan témák, mint a környezetünk, vizeink, erdeink, levegőnk védelme, a lakossági és az egészségügyi szolgáltatások színvonala, az, hogy mit tesz az öregek és a rokkantak érdekében a szociálpolitika, hogyan gazdálkodnak vállalataink, hogyan működik gazdaságirányítási rendszerünk. Legalábbis ezt bizonyítja az, hogy a választási gyűléseken felszólaló hat és félezer állampolgár rendszerint a fenti témák valamelyikével kapcsolatban nyilvánított véleményt. A választási gyűléseken bebizonyosodott, hogy a lakosságot nem csupán érdeklik a társadalmi problémák, s nem csupán látják a hibákat, hanem az is, hogy építő szándékkal és hozzáértéssel bírálják ezeket. Mi sem bizonyítja jobban az elhangzott bírálatok építő jellegét, mint az, hogy a választók szinte mindenütt kifejezték készségüket, hogy saját munkájukkal is hozzájárulnak a választási programok megvalósításához, a bírált jelenségek kiküszöböléséhez. A választási gyűléseken elhangzott hozzászólások, a bírálatok és javaslatok feldolgozása, a választási programokba való beépítése különböző szinteken zajlik. Mindaz, ami nem oldható meg helyben, és a helyi erőforrásokból, a közép- és felső szintű szervek, képviselő-testületek elé kerül. S a képviselőknek nem utolsósorban ezeknek a feladatoknak teljesítéséről kell majd az elkövetkező időszakban beszámolni választóiknak, akik az irántuk való bizalmukat, a választási gyűléseken elhangzott javaslataik megvalósítása reményében a rájuk leadott szavazatokkal fejezték ki. Végül is, a képviselők ezért politikai és jogi felelősséggel tartoznak, amely a képviselői tisztségükből történő visszahívhatóságukban nyilvánul meg. FEKETE MARIAN Az elvhűség példaképe A CSKP megalakulásának 65. évfordulója kapcsán az elmúlt hetekben gyakrabban kerestük fel azokat az elvtársakat, akik harcos tevékenységgel küzdöttek a párt igazáért, az egykori elnyomottak, kisemmizettek boldogabb életéért. Akkor is harcoltak, amikor csendőrszuronyok árnyéka kísért minden megmozdulást. A nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás elvhú kommunistáinak egyike Klacsó József. Szülőfalujában, lakóhelyén, Kelenyén (Kleňany) mindenki jól ismeri. Tudják róla: életének jelentős részében végzett illegális pártmunkát.- Szécsénke (Sečianky) már a húszas években a baloldali megmozdulások egyik központja volt a környéken - pergeti vissza a nehéz évekeseményeit-különö- sen a Major testvérek fejtettek ki tömegeket mozgató tevékenységet. Azokon keresztül kerültem én is kapcsolatba a párttal, majd együtt dolgoztunk. Persze csak titokban munkálkodhattunk, mert minden lépésünket figyelték. Ez azonban nem rettentett vissza a pártmunkától; igyekeztünk gyűléseket, május elsejei felvonulásokat szervezni. Felejthetetlenek azok a májusok, amikor az elszántak kis csapatja gyalog menetelt Ipolyságra (Šahy), az akkori központba, hogy megünnepelje a munka ünnepét. A város szélén kibontottuk a vörös zászlót és rendezett sorokban meneteltünk. Legtöbb esetben nem sikerült tervünket megvalósítani, csendőrök állták utunkat és „szétoszlattak“ bennünket. Megvoltak hozzá a módszereik, beavatkozásaik nyomán nem egyszer orvosi kezelésre is kényszerült egy-egy társunk. Harci kedvünket mindez nem törte meg, máskor is felvonultunk és egyéb akciókat is szerveztünk. Jártak hozzánk elvtársak a pártközpontból, segítették munkánkat, tanácsokat adtak, bátorítottak. Egyikük volt František Zupka elvtárs, akinek a segítségével aratósztrájkot is szerveztünk a grófi birtokon. Klacsó József részt vett a Pa- lást-Csáb (Pláštovce-Čebovce) közötti útépítésen is, ahol szintén munkabeszüntetésre került sor. Ott találkozott Klement Gottwald elvtárssal is, aki ellátogatott a sztrájkolók közé. Közvetlenül a felszabadulás utáni években sem volt könnyű a kommunisták munkája, csak a februári győzelem után végezhettek eredményes tevékenységet. Klacsó elvtárs tovább folytatta a nehéz időkben megkezdett harcot. Aktívan részt vett a falvak szocializálásában is. A földnélküli telepesek által alakított „mezőgazdasági társulás“ sikertelennek bizonyult, csak nagy adósság maradt utánuk. Klacsó József néhány haladó gondolkodású társával, Bodzsár Istvánnal, Csernus Lászlóval és másokkal vállalta a nehéz feladatot: a sikertelen kísérlet után a földműves-szövetkezet megalakítását.- Nehéz munka várt ránk - idézi a múltat bár az akkori jnb elnöke Szebellai János elvtárs nagy segítséget nyújtott az előző társulás után maradt adósság rendezéséhez. A falu népe bizalmatlan volt, sok kárörvendő volt közöttük. Társaimmal és családommal éjjel-nappal dolgoztunk, saját épületeinkben gondoztuk a szegényes állatállományt. Kölcsönkért traktorral szántottunk éjszaka, reggel pedig munkaszervezésre már mind együtt voltunk. m vra*>' v. q (A szerző felvétele) Nagy erőfeszítéssel sikerült elérni, hogy a közös átvészelte a nehéz időszakot. Ma már a szövetkezet az ipoly- balogi (Balog nad Ipľom) Ipoly- mente Efsz szerves része, Józsi bácsi nyugdíjas, egészsége megromlott. Vitathatatlan érdemeit magas elismerésekkel nem jutalmazták, szerény nyugdíja sem fejezi ki tevékenységének jelentőségét. Mindezek ellenére büszke arra, amit tett. Becsülettel helytállt a nehéz időkben, majd jelentős részt vállalt szülőfaluja boldogabb jövőjének kiépítésében. BOJTOS JÁNOS ÚJ SZÚ 4 1986. VI. 11.
