Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
1986-06-11 / 135. szám, szerda
ÚJ szú 5 1986. VI. 11. Az igények szerint Az átgondolt programok haszna Elektronizálás egy gépgyárban A cipőjavító műhelybe idős asz- szony lép, kopott sarkú házicipőt szorongat a hóna alatt. Mazúr László cipész szemügyre veszi a lábbelit, majd kurtán csak ennyit mond: holnap kész lesz. Magyará- zólag felénk fordul:- Tudják, nálunk a szükség határozza meg a javítási időt. Inkább ma tovább dolgozom, de megcsinálom, mert tudom, hogy szüksége van rá. Vehetne újat is, de ezt szokta meg a lába. Miért ne járjak a kedvébe. Gróf Árpád Előkerül Heizer Ferenc, a kisüzem vezetője is. Megtudjuk tőle, hogy százegy embert alkalmaznak és tavaly 13,4 millió korona volt a bevételük. Ennek harmincegy százaléka a lakossági szolgáltatásból származik. Csaknem hárommillió korona értékű munkát végeztek el a nemzeti bizottság számára. Gabčíkovóban a település fejlesztése elképzelhetetlen a kisüzem segítsége nélkül. Például 1982-ben nem egész négy hónap alatt egy pékséget építettek, amelyben naponta tizenkét mázsa kenyeret sütnek.- Kőműveseink, ácsaink jelenleg a szolgáltatóház építésén dolgoznak - újságolta az üzemvezető. - Igyekszünk a munkálatokat úgy megszervezni, hogy télen is dolgozni tudjunk az épületben. A jövő év őszén akarjuk átadni rendeltetésének. Itt kapnak helyet az egyes szolgáltató üzemek.- A szolgáltatások bővítésére is lehetőség nyílik majd - veszi át a szót Simon László, a vezető helyettese. - Eszpresszót, cukrászműhelyt, virágüzletet, női szabóságot és pedikúrszalont nyitunk majd. A hnb-nek van egy üvegháza, amelyben évente több ezer szegfűt termelnek, így virágból nem lesz hiány a virágüzletben. A legnagyobb részlegük a fűrésztelep, innen származik a bevételük fele. Hasznos szolgáltatást nyújtanak az építkezőknek. Évente több mint százhúsz családi A napokban felkerestem Jozef Rusnák mérnököt, a Komáromi (Komárno) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusát abból a célból, hogy képet kapjak a növénytermelés fejlődéséről és az időszerű munkák végzéséről.- A mezőgazdasági vállalatok idei terve milyen fó feladatokat irányoz elő a növénytermesztésben?- A talaj- és az éghajlati viszonyok figyelembe vételével továbbra is a gabonatermelésre fordítjuk a legnagyobb gondot. Az elmúlt évben a búza átlagos hektárhozama 6,32, az árpáé 6,30, a szemes kukoricáé 5,7 tonna volt. Erre az évre is megközelítőleg hasonló hozamokat terveztünk. A termelés alakulása azonban nagyban függ a mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak munkájától és az időjárás alakulásától. Állíthatom, hogy a 8. ötéves tervidőszak első évében jobban érvényesítjük a tudomány és a technika vívmányait a termelésben mint az elmúlt időszakban. A tápanyagellátás általában mindenütt megfelel a növények igényeinek. A szervestrágya mennyiségét lényegesen növeltük, hogy kevesebb műtrágyára ház tetőszerkezetéhez készítik el a szükséges fűrészelt árut. Aki a tetőhöz szükséges faelemeket rendeli meg náluk, az szívesen szerezné be egyúttal az ajtókat és ablakokat is. Az asztalosműhely azonban nem győzi a munkát. Az év elején csak annyi munkát vállalnak, amennyit december 31-ig el tudnak végezni. Amint mondják, ha egyszer annyian lennének, akkor is lenne munkájuk. A jó és szakszerű munkának hamar híre megy.- Megoldottuk a fényképezést és a rádiójavítást is - jegyzi meg az üzemvezető helyettese. - Ecsedi Sámuel személyében olyan emberre találtunk, aki mindkét szakmát kitanulta. A lakosok örülnek, hogy a személyi igazolványra szükséges fényképeket és más felvételeket helyben elkészítik. Igaz, a körülmények kissé mostohák, a műhelyeink ugyanis régi gazdasági épületekben kaptak helyet. Nagy Zoltán órás egy évvel ezelőtt még a járási székhelyen dolgozott, ma a lakóhelyén. Ó javasolta, hogy létesítsenek helyben órásműhelyt. Helyesen döntöttek, amikor támogatták kezdeményezését. Ki sem látszik a munkából, a lakosok pedig időt, pénzt takarítanak meg, nem kell az órajavítás miatt utazniuk.- Négy fodrászunk és két borbélyunk is van - folytatja a tevékenységük ismertetését Heizer Mazúr László Ferenc. - Nem mondhatom, hogy nagy nyereséggel dolgoznak, de rá sem fizetünk. Ahol csak lehet, teljesítménybért alkalmazunk. A dolgozók megtalálják számításukat, ezt tanúsítja, hogy kialakult a törzsgárda, nincs fluktuáció. Sorba vesszük, milyen tevékenységet folytatnak még. Fuvaroznak és földmunkákat végeznek. A víz- és a gázvezeték építéséből is kiveszik részüket. Az év elejétől kukakocsijuk is van, amellyel két másik településről is ÉJSZAKA IS ÖNTÖZNEK legyen szükség. Az optimális tápanyagellátás kialakításához különösen nagy segítséget nyújt a Hetényi (Chotín) Agrokémiai Vállalat, ahol a talajminták elemzése alapján tesznek javaslatot a tápanyagok pótlására. Nekik köszönhető, hogy a nitrogéntartalmú műtrágyák mennyiségét egyes növényeknél sikerült csökkenteni. Az 'elmúlt évben a helyes tápanyagellátás eredményeként az eladott árpa 98 százalékát dolgozhatták fel a sörgyárak.- Milyen hatással volt a szélsőséges időjárás a növények fejlődésére?- A száraz április és május elég sok gondot okozott. A forróságban nemcsak a talajnedvesség elpárolgása volt nagyobb, mint más évek hasonló időszakában, hanem nagyobb arányban elszaporodtak a gombabetegségek és a kártevők is. Nagy erővel kellett küzdenünk például a gabonát és más növényeket pusztító drótférgek ellen. A vízhiányt bizonyos mértékben sikerült pótolnunk. Több mint ötezer hektár búzára, 1000 hektár tavaszi árpára juttattunk vizet. Megkezdtük a kukorica és más növények öntözését is. elszállítják a háztartási szemetet. Van két festőjük is, de ók a középületek festésén kívül csak ritkán tudnak a lakosok megrendelésének eleget tenni.- Gyakran szóba kerül, mit lehetne bővíteni, milyen új szolgáltatásokat lehetne bevezetni- jegyzi meg az üzemvezető.- Szerintem a lakossági igényeket kell szem előtt tartani. Mindenekelőtt a költségek csökkentésére, a szolgáltatások színvonalának javítására kell a figyelmünket Heizer Ferenc (A szerző felvételei) összpontosítani, hogy nyereségünk nagyobb legyen a tavalyinál, amikorís 1,5 millió koronát tett ki. Betérünk a hnb irodájába, ahol Gróf Árpád elnöktől megtudjuk:- Az ezredfordulóra hat és fél ezer lakosunk lesz. Erre fel kell készülnünk, annál is inkább, mivel két és fél évvel ezelőtt központi község lettünk, örülünk, hogy épül a kisüzem telepe. Korszerű körülmények között itt helyezzük el a műhelyeket, itt kap majd helyet az üzemi konyha és az iroda. Mindent megteszünk, hogy lépést tartsunk az igényekkel. A lakossági szolgáltatás fejlesztésén kívül a kisüzem az új választási időszakban a tizenegy Z-akciós építkezésből is részt vállal majd. Igaz, segít az igazgatók tanácsa, a lakosság, az állami gazdaság, a Hydrostav, de a szervezés egy része a kisüzemre hárul. Az üzemvezető derűlátó.- Mindent megteszünk, hogy az előttünk álló feladatokkal megbirkózzunk. El akarjuk érni, hogy bevételünk fele a lakossági szolgáltatásokból származzon. Az épülő vízlépcsőrendszer kapcsán ország-világ előtt ismertté vált település, a példás határőrközség nemzeti bizottságának kisüzeme minden bizonnyal a jövőben is helytáll. A látottak, a hallottak alapján legalább is erre lehet következtetni. Számos mezőgazdasági vállalatnál, köztük a Hetényi, az Alsópé- teri (Dolný Peter), a Hurbanovói Efsz-ben és a Gyulamajori (Ďulov Dvor) Állami Gazdaságban a munkacsoportok az éjszakai órákat is jól kihasználták az öntözőberendezések üzemeltetésére. A jó tapasztalatokat népszerűsítjük és arra törekszünk, hogy a növények vízigénye szerint, ahol lehet, még esős időjárásban is öntözzenek.- Elegendő gépük volt a növényvédelmi munkák végzéséhez?- Nem minden időszakban. Bár egyes napokon öt repülőgéppel is permeteztük a növényvédőszereket, de tízre is szükség lett volna. Ezért hagyományos permetezőket is kellett üzemeltetnünk. Habár kerekeik nyomokat hagytak a gabonatáblákon, de figyelembe véve a permetezés kedvező hatását a hozamok alakulására, úgy gondoljuk, hogy a haszon sokkal nagyobb,mint a kényszerből okozott kár.- A jelentések szerint járásukban is nehézségeket okozott a szélerózió a cukorrépában. Milyen módon pótolták a károkat? Miért nincs elég elektronikai alkatrész? Miért olyan hosszadalmas az elektronikai műszerek, egységek és berendezések beszerzési ideje? Olyan kérdések ezek, amelyeket mind gyakrabban hallunk. Döntő szava ebben feltétlenül az elektotechnikai tárcának kell legyen. De feltesszük-e önmagunknak a kérdést, vajon mindig hatékonyan gazdálkodunk-'e a korlátozott mennyiségű, ám hozzáférhető elektronikai eszközökkel? Eddigi ismereteink azt sugallják: az elektronika alkalmazása sok esetben távol van a hatékonyságtól. Vegyük csak például a ke- let-csehországi kerületi racionalizációs bizottság felmérését, amely a nagy számítógépek kihasználtságát elemezte. Megtudhatjuk belőle, hogy több gazdasági vezető és műszaki eddigi elképzelése, amely vállalatonként külön-külön számítógéppel számol, teljesen téves. Népgazdaságunk további fejlődése során ugyanis elviselhetetlenné válik, hogy felelőtlen hozzáállással akár tucatnyi millió koronát fordítsunk a pénz- és múszaki eszközök befagyasztására csak azért, mert végül is a számítógépnek nem tudunk megfelelő munkát adni. Vlašimi próbálkozások Az elektronizálás érdekes megközelítésével büszkélkedhetnek a vlašimi gépgyárban. S mert mikroszámítógépek alkalmazásáról van szó, itt minden egyes gazdaságtalan alkalmazás jóval érzékelhetőbb a gyakorlatban, mint a nagy számítógépek esetében. Vlašimban nem a hangzatos szavak útját választották, annál inkább a szakképzett megközelítésekben, a megbízhatóbb elemzésben és aránylag hosszú idősíkban látják az elektronizálás lefolyását>Tevékenységük alapja az elektronizálási program lett. így a csupán gépipari vállalatból aránylag rövid időn belül az elektronika megbízható gyakorlati alkalmazója lett. Irányadó elvek Elektronizálási teendőiket három alapelv szerint végzik. Az első a következőképpen foglalható össze: kiválasztani és rugalmasan megvalósítani az elektronika első egyszerű alkalmazását, hogy a legrövidebb időn belül legalább részleges gazdasági hasznot hozzon. Példa erre az omlós anyagok (mint a cukor, liszt és így tovább) adagológépe, amelyben a bonyolult mechanikát elektroniká helyettesíti. Ez a felére csökkenti az adagológép előállításának munkaigényességét és fémmegtakarításhoz vezet. Használója olyan- Miután felbecsültük a szélkárokat, a mezőgazdasági vállalatok vezetőivel gyorsan megszerveztük az újravetést. Most azt mondhatom, hogy a határban nagyon szép a cukorrépa, melynek fejlődését a május végi esőzések is meggyorsították.- Milyen ütemben folyik a takarmánybetakarítás?- A gépesített brigádok minden órát, percet felhasználtak a fehérjedús takarmányfélék minél előbbi betakarítására. Az első kaszálásból elég sok szénát készítettek, mert a nap energiáját felhasználhatták a szárításra. Amikor csapadékos volt az időjárás, több szem- csézett takarmányt készítettek a lucernából és az intenzív fűfélékből Általában jó a helyzet a széna tárolásához is. A begyűjtés után ventillátorokkal és más szellóztetési módszerekkel szárítjuk.- Nagyobb nehézségek tehát nem fordultak elő a növénytermesztési munkákban?- Azt mondhatom, hogy mezőgazdasági vállalataink alaposan felkészültek a problémák megoldására. Az időjárási viszonyok alakulásától függően végezték az időszerű munkákat. Ennek köszönhető, hogy mérsékelhettük a károkat és megteremthettük a jó termés feltételeit. BALLA JÓZSEF gépet kap, amely leszorítja a csomagolóanyag-veszteséget, pontosítja az adagolást, és a jövőben lehetővé teszi a csomagológépek bonyolult automatizált rendszerekhez való csatlakoztatását. ' Második alapelvük szerint vállalati körülményeikre bontották le az elektronizálás állami célprogramjának és a felettes termelésigazdasági egység elvi elképzeléseit. Ennek alapján meghatározták a tudomány és technika fejlesztési programját, s ebben megtalálható mind az anyagi-műszaki, mind a káderellátás. Megvalósítása keretében létrehozták az elektronikai laboratóriumot, amely kezdetleges formája a majdani nagyobb elektronikai üzemegységeknek. Az elektronizálás új, jobb minőségű termelésre való áttérést jelent - vallják harmadik alapelvükben. Ezért a vállalat valamennyi alakulata feladatul kapta, hogy felkészüljön erre és kezdeményezően teremtsen feltételeket a sikeres elektronizáláshoz. Elsősorban a termelésben dolgozókat kellett felkészíteni a technika befogadására. Ki kellett használniuk egyfelől a szakmák váltásának szükségességét, másfelől a tanfolyamokat és más átképzési formákat a lehetőségek és szükségletek szerint. Ez azonban viszonylag erős ellenállásba ütközött. Gyökerei a maradi gondolkodásmódban, de objektív akadályokban is keresendők. Ezek egyike a hiányos elektronikai alkatrészellátás. Végül is bebizonyosodott: a felkészülésnek ez a módja az erők szétfor- gácsolásához és bizonyos mértékben az egyes munkarészlegek nem koordinált eljárásaihoz vezetett volna. Ezért a vlašimi gépgyárban egy olyan összevont részleget hoznak létre, amely a többi munkahely számára is elektronikai szolgáltatást nyújtana. Ide tartozik majd az anyagi-műszaki ellátás, a termelés múszaki előkészítése, a minőségirányítási főosztály, de még a szerviz is. Ha nincs rá szükség - nem veszik kárba Az elektronizálás iménti alkalmazása az első gazdasági eredményeken túlmenően egy érdekes tapasztalattal is szolgált. A vlašimi gépgyár intenzív munkát végzett a tégelyes áruk, mint a jovokokté- lok, vagy jovokrémek csomagológépeinek fejlesztésében. A mikro- számítógép-vezérlésú ún. BTK rendszerű gépet végül is nem gyártották le, mert közvetlenül befejezése előtt leállították a munkát rajta. Okként a csomagolóanyag-hiányt hozták fel. Ám a gép vezérlő elektronikája nem veszik kárba, minden hasznosítható részét másra alkalmazzák. Nemcsak ebben az esetben, de a jövőben máskor is így járnak majd el, ami éppen a rendszerszerű megközelítés eredménye, s a minimumra csökkenti a veszteséget. Az alkalmazott rendszer keretében a vlašimiak találtak módot a hosszú szállítási időtartam orvoslására. Elegendő érv áll rendelkezésükre abban az esetben is, ha az elektronika gyártója, mint például a voticei Tesla nem tartja be a szállítási határidőt. Az elektronizálás rendkívül bonyolult folyamat, amelyben a komolyabb gondok szinte kiküszö- bölhetetlenek. Vlašimban tett látogatásunk azt igazolja, ennél a vállalatnál jól felkészültek megoldásukra. Ma tudják, miként építsék át lépésről lépésre az eddigi „puszta“ gépgyártást úgy, hogy termékeik 30, vagy még ennél is nagyobb százalékát az elektronika tegye ki. Ez egyben garancia is arra, hogy csak oda kerül elektronikai alkatrész, ahol a hatékonyság fokozását eredményezheti és az is biztos, hogy nem bánnak majd vele pazarlóan. Ugyancsak tudatosítják: csakis az elektronika célszerű alkalmazása a felhasználói szférában lehetővé teszi a források megteremtését ahhoz, hogy társadalmunk újabb eszközöket fordíthasson elektrotechnikai iparunk fejlesztésére. MILAN ADÁMEK NÉMETH JÁNOS NYÁR ELEJÉN A HATÁRBAN
