Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
1986-06-10 / 134. szám, kedd
ÚJ szú 3 * ' 1986. VI. 10. Jobban, hatékonyabban, a kor követelményeinek megfelelően kell dolgozni Mihail Gorbacsov beszéde a csepeli magyar-szovjet barátsági nagygyűlésen (ČSTK) - A csepeli nagygyűlésen beszédet mondott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Ószintén köszönöm a meleg és szívélyes fogadtatást. Szívből köszönöm önnek, kedves Kádár elvtárs és minden magyar barátunknak a szívélyes szavakat, melyeket itt országunkról és a szovjet-magyar barátságról mondtak. Nem először járok Budapesten. Találkozásaim az önök csodálatos fővárosával és az üzemmel való ismerkedés is feljogosít arra, hogy elmondjam, országuk jó munkaritmusban él. Itt, Csepelen az ember nemcsak az üzemük ügyei iránti érdeklődést érzékeli, hanem az egész ország ügyei iránti érdeklődést is, amit jól ismerek a szovjet dolgozókollektívákkal való találkozóimról. Látni, hogy nem akarnak a régi módon dolgozni, hanem úgy, ahogyan azt a kor megköveteli. Tegnap tartalmas beszélgetést folytattunk Kádár elvtárssal. Beszéltünk a világban bekövetkezett jelentős változásokról, a szocialista világrendszer problémáiról, arról, hogyan oldják meg Magyarországon és a Szovjetunióban a pártkongresszusainkon kitúzött feladatokat. Ezeknek a feledatok- nak a lényege mind Magyarországon, mind a Szovjetunióban világos - még jobban, még hatékonyabban dolgozni, úgy, ahogyan azt a jelenlegi időszak megköveteli. A kor sem önöknek, sem nekünk, sem a többi testvéri országnak nem nyújt más választási lehetőséget. Az alkotó útkeresés új történelmi kihívás elé állítja a szocializmust. Nincs jogunk egy helyben topogni és lemaradni. Csakis gyorsított léptekkel leszünk képesek teljesebb mértékben a dolgozó ember szolgálatába állítani a szocializmus óriási tartalékait és lehetőségeit. Ez azt jelenti, hogy meg kell szilárdítani országaink és a szocialista világrend pozícióit a nemzetközi színtéren is, növelni kell tekintélyét, vonzerejét és befolyását az események menetére és a nukleáris katasztrófa elhárításáért vívott harcra. Ez a fő értelme és célja a szovjet társadalom gazdasági és társadalmi fejlesztése meggyorsítása stratégiájának, amelyet pártunk kidolgozott. Bizonyára megértik, ^ hogy ez jelentős és bonyolult feladat * - mind méreteiben és hozzáállásban, mind pedig megoldása módszereiben. Valójában csak most kezdjük teljesíteni. Elértük az első, bár még szerény eredményeket. Sok még a tennivaló. Minden világos-e ezen a téren? Azt hiszem, eddig még nem. Világos a cél és az irányvonal: az egész népgazdaság intenzifikálása a leghaladóbb technika és technológia bevezetése alapján. Ez az egész irányítási rendszer átalakítása a nap követelményeinek megfelelően, a gazdasági mechanizmus bátor reformja, a központi tervezés tökéletesítése a teljes önelszámolás alapján. Vagyis a szovjet társadalom élete számos területének döntő megújításáról, mélyreható lélektani átalakításáról van szó. Ismétlem, az irányvonal világos. Jóváhagyta a kongresszus, az egész párt és az egész nép. A kitúzött cél megvalósításának taktikáját, módszereit és formáit még ki kell dolgoznunk, be kell fejeznünk és pontosítanunk, s ebben természetesen támaszkodnunk kell mindarra, ami kiállta a próbát nálunk és a testvéri országokban. A siker kulcsát a tömegek aktív alkotó tevékenységében, önállóságuk lehető legszélesebb körű fejlesztésében látjuk. Ezt azonban nem érjük el a szocialista demokrácia további tökéletesítése nélkül, amely valóban vezető szerephez juttatja a dolgozókat, valódi gazdákká teszi őket a termelésben, a társadalomban és az államban. Abból indulunk ki, hogy nagyobb dinamizmusra, nagyobb mértékű társadalmi igazságosságra és több demokráciára, egyszóval több szocializmusra van szükség. Az SZKP ebben látja a társadalom fejlesztése meggyorsításának fő forrását és tartalékát. Az ilyen irányvonalat, az ilyen hozzáállást pedig munkásaink és minden dolgozó őszintén támogatja és azonosul vele. A szocialista közösség országai rendelkeznek a gyorsítás még egy forrásával, amelyet pártunk ugyancsak jobban akar kihasználni. Ez a szocialista építésben szerzett tapasztalatok cseréje. Az SZKP figyelmesen és tisztelettel tekint a gazdasági és társadalmi feladatok megoldásának arra a keresésére, mely most érvényesül önöknél Magyarországon és más szocialista országokban is. örülünk barátaink sikereinek, akik néhány dologban megelőztek minket, igyekszünk átvenni mindazt, ami országunk számára hasznosítható. Természetesen, saját tapasztalatból tudjuk, hogy a sikertelenségekkel és tévedésekkel szemben senki sem védett. Mi, kommunisták azonban rendelkezünk a kísérlet jogosságának döntő kritériumával és helyességével. Ez a kritérium a szocializmus megszilárdítása a gyakorlatban, minden területen - gazdasági, politikai és szellemi téren egyaránt. Ma az a feladat, hogy a szocialista országok internacionalista együttműködését ugyancsak átállítsuk az intenzív fejlesztés útjára, hogy mélyebb és hatékonyabb legyen, hogy megújuljon a politikai és gazdasági együttmúködés mechanizmusa, többek között a KGST-keretében is. Például a szovjet és a magyar tudósok, közgazdászok és gazdasági szakemberek közös vállalatok, vegyesvállalatok, tudományos csoportok és laboratóriumok szervezésével foglalkoznak. Helyes, hogy erre a gépgyártás vezető ágazataiban - az elektronikában, mikroeletronikában, robottechnikában - és a biotechnológiában kerül sor. Ez a feladat nyilván érinti a Csepeli Gépgyár dolgozóit is. Hiszen az önök gyárának részlegein át is - képletesen szólva - áthalad a szocializmusnak a legkorszerűbb technikával és technológiával való dinamikusabb és szorosabb összekapcsolásáért vívott harc első vonala. Ez ugyancsak első vonala a testvérpártok, népek és országok jelenlegi együttműködésének. Az önök munkája, hasonlóan más dolgozókollektívák ezreinek munkájához, része a KGST-tagországok tudo- mányos-műszaki haladása komplex programja megvalósításának. Bizonyára megértik, elvtársak, hogy itt ezen a találkozón nem térhetek ki a nemzetközi helyzet elemzése elől. A külpolitika már régebben nemcsak a diplomaták dolga. Érinti minden ember sorsát és életét. Ilyen napjaink realitása, a nukleáris század realitása. Hat héttel ezelőtt szerencsétlenség ért minket - felmondta a szolgálatot a csernobili atomerőmű reaktora. Emberek vesztették életüket. A szerencsétlenség nagy fájdalmat okozott számos ország lakosainak. Kihasználom az alkalmat, hogy önöknek, Magyarország polgárainak kifejezzem hálánkat az együttérzésért, a szolidaritásért és segítőkészségért. Gondosan elemezzük a baleset műszaki okait, levonjuk belőlük a tanulságokat, megteszünk és mindent meg fogunk tenni azért, hogy a jövőben megelőzzük a hasonló baleseteket. Minden atomerőműben, a már üzemelőkben és az épülőkben fokozzuk a biztonsági intézkedéseket. Csernobil ismételten arra emlékeztet, hogy az ember valóban fantasztikus erőket hozott mozgásba, amelyeket azonban erősen kézben kell tartani, önök tudják, hogy a Szovjetunió konkrét javaslatokat terjesztett elő a nukleáris energetika biztonságos fejlesztése nemzetközi rendszerének lényeges megszilárdítására. Készen állunk szorgalmazni ezt. Fontolóra lehetne venni például, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében együttműködjenek a legfejlettebb atomenergia iparral rendelkező országok a takarékos, s mindenekelőtt megbízható, új nemzedéket jelentő reaktortípus kifejlesztésében. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a nukleáris balesetek során keletkező anyagi és erkölcsi-lélektani károk kérdése. Azon a véleményen vagyunk, hogy meg kell határozni azt a jogrendet, amely szerint az államok kötelezettséget vállalnának a térítésmentes orvosi segítségnyújtásra, a károsultak számára a lakás és más anyagi segítség biztosítására. Eközben, természetesen, ki kell zárni minden arra irányuló kísérletet, hogy a balesetet az államok közötti feszültség és bizalmatlanság fokozására használják ki. És még valamit a nukleáris biztonságról - a nukleáris terrorizmus elhárításáról. Ismertek olyan esetek, amikor szándékosan rongálták meg az USA, vagy Nyugat- Európa nukleáris iparának vállalatait, s dúsított hasadóanyagokat tulajdonítottak el. Ez a feladat ezért rendkívül jelentős - ki kell dolgozni a nukleáris terrorizmus valamennyi megnyilvánulásának elhárítását célzó intézkedések megbízható rendszerét. A békés atom, akárcsak a békés világűr, minden államtól közös erőfeszítéseket igényel, ezt a kérdést nem szabad a kiválasztottak körében megoldani, hanem minden érdekelt állam részvételével egy széles nemzetközi fórumon kell megoldani. Nem ez az egyetlen tanulság, amelyet mindnyájunknak le kell vonnunk az atomerőművi balesetekből. A csernobili balesetet nem lehet összehasonlítani a mai méretek szerint még a legkisebb atombomba lehetséges következményeivel sem. Hiszen a világban nukleáris töltetek tízezrei halmozódtak fel, s ezek mindegyike - hangsúlyozom, egyetlen ilyen töltet - is képes olyan katasztrófát okozni, amely kihatásait egyszerűen nem lehet elképzelni. Ilyen tehát, elvtársak, nukleáris évszázadunk realitása. A nemzetközi helyzethez való hozzáállásunkat így fogalmazhatjuk meg: a nukleáris háborút nem szabad megengedni, az atomfegyvereket meg kell semmisíteni. A Szovjetunió ezért előterjesztette a nukleáris fegyverek teljes felszámolásának a gyakorlatban megvalósítható programját. Ezt a programot támogatják barátaink és szövetségeseink, minden józanul gondolkodó ember. Ezért vagyunk, elvtársak, olyan következetesek az atomkísérletek kérdésében. Megszüntetésük azt jelentené, hogy felállítanánk az első megbízható akadályt a tömegpusztító fegyverek számának növelése elótt. És az, ahogyan ehhez az egyes államok viszonyulnak, politikájuk valamiféle próbaköve. Aki a nukleáris fegyverek felszámolására törekszik, követeli betiltásukat. Aki kitart e fegyverek mellett, az úgyszintén mindent megtesz azért, hogy a kísérletek folytatódjanak. A Szovjetunió már csaknem egy éve nem hajtott végre atomkísérletet. Ez a háború és a béke kérdéséhez való komoly, felelősségteljes hozzáállásról tanúskodik. Nézzük meg azonban az Egyesült Államokat. Az USA egyetlen napot sem tud elképzelni atomfegyver-kísérletek nélkül. Azt állítja, hogy a mai feltételek között enélkül nem lehet növelni, sem tökéletesíteni a jelenlegi potenciált. Ez így van, az új kísérletek nélkül a régi fegyverek nem lesznek tökéletesebbek és nem jönnek létre új fegyverek. És éppen ezt akarjuk. A Szovjetunió javasolja, hogy semmisítsék meg a nukleáris fegyvereket. Ezért a béke érdekében, vállaltuk a kockázatot, amikor meghosszabbítottuk egyoldalú moratóriumunkat. A Szovjetunió arról kívánja meggyőzni az Egyesült Államokat, hogy kövesse példáját, majd állapodjanak meg az atomkísérletek végleges tilalmában. Ez a megállapodás átfogó és megbízható ellenőrzésnek lenne alávetve. Washington azonban, úgy tűnik, kizárólag saját önző érdekei miatt hajlandó kockára tenni az emberiség sorsát. Ez képtelen, erkölcstelen, tehát rendkívül veszélyes politika! Itt, Budapesten, még valamiről szólnom kell - az európai helyzetről. Annyi nukleáris fegyver van itt felhalmozva, hogy sűrűn lakott kontinensünk a szó szoros értelmében a világ legrobbanékonyabb helyévé vált. A genfi szovjet-amerikai tárgyalásokon új javaslatot terjesztettünk elő, amelynek célja mentesíteni Európát a szovjet és az amerikai közepes hatótávolságú rakétáktól, összesen néhány száz olyan nukleáris töltetről van szó, amely képes Európa földjét „felperzselt földdé“ változtatni. Egyedülálló lehetőséget teremtettünk arra, hogy utat törjünk a nukleáris leszerelésnek Európában és szerte a világon. Nagy-Britannia és Franciaország ugyan szintén rendelkezik nukleáris fegyverekkel, ezek azonban egyelőre nem képezik semmilyen tárgyalások témáját. Álláspontunk a következő: a legfontosabb az, hogy ez a potenciál ne növekedjen, ha a Szovjetunió és az USA megsemmisíti közepes hatótávolságú rakétáit. Készen állunk azonban tovább menni, és Londonnak erre más javaslatot tettünk: ha lemond atomfegyvereiről, a Szovjetunió arányos mértékben csökkenti nukleáris eszközeit. Ezt a kérdést természetesen nem lehet azonnal megoldani. Fokozatosan azonban lehet tárgyalni. Meg lehet állapodni például abban, hogy az egyenlő biztonság és a megbízható ellenőrzés elvei alapján kölcsönösen fokozatos és arányos csökkentést hajtunk végre. A Szovjetunió kész ilyen tárgyalásokat kezdeni mind Nagy- Britanniával, mind Franciaországgal. Gyakran kérdezik, mi legyen a nem-nukleáris fegyverekkel. Hiszen belőlük is nagyon sok van Európában, és önmagukban ezek is szörnyű veszélyt jelentenek. Országaink sikraszállnak azért, hogy Európában - az Atlantióceántól az Uraiig - lényegesen csökkenjen a hagyományos fegyverzet. Ennek részletesen kidolgozott és konkrét időpontokat tartalmazó programját a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü(ČSTK) - Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának magyarországi baráti látogatását világszerte élénk érdeklődés kíséri. Erre mutatott rá a moszkvai Pravda tegnapi számában a lap budapesti tudósítója. A magyar tömegtájékoztató eszközök, írja továbbá a tudósító, ezzel összefüggésben nagy figyelmet szenteltek a magyar -szovjet együttműködés, mindenekelőtt a gazdasági együttmúködés megszilárdítása és továbbfejlesztése kérdéseinek. Rámutattak azokra a tartalékokra is, amelyek e területen még megvannak, főként a gépiparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban és a mezőgazdasági technikai eszközök gyártásában. A Pravda tudósítója hangsúlyozza, hogy Mihail Gorbacsov jelenlegi magyarországi látogatása alkalmat ad a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság eddigi együttműködésének értékelésére és az együttmúködés gyorsabb fejlődése irányainak meghatározására a két ország népei és a világbéke érdekében. leiének holnap Budapesten kezdődő ülésén vitatjuk meg. Nehéz és bonyolult időket élünk. Teljes meggyőződéssel mondom azonban, hogy az emberiség képes nemcsak fennmaradni, hanem megtanulni emberhez méltóan, vagyis a béke és a szabadság feltételei között is élni. Ezért azonban küzdeni kell, állhatatosan és közösen. Nem csak a háborús veszély ellen, hanem az államok nemzetközi együttműködésének elmélyítéséért, bolygónk és a világűr békés kihasználásáért is. A közeli napokban a Szovjetunió egy elvi jelentőségű javaslatot terjeszt elő az ENSZ-ben. Lényege egyszerű - a világűrt a ,.csillagbéke“ színterévé és nem a „csillagháború“ arénájává kell változtatni. Az emberiség képes baráti, közös erőfeszítésekkel jelentős előrehaladást elérni a világűr kutatásában és kihasználásában, közös földi szükségleteink kielégítése érdekében. Ez jelentős és nagyszabású program. Javasoljuk, hogy megvalósítása céljából az ENSZ keretében hozzanak létre egy kozmosz-világszervezetet. Ez megfelelne minden állam érdekeinek, a nagyokénak, a közepesekének és a kicsiknek is. Az Interkozmosz szervezetén belül a szocialista országok által szerzett gyakorlat megerősíti, hogy ez valóban így van. A történelem úgy alakult, hogy a szocializmus sorsa országainkban kezdettől fogva szorosan összefonódott. A szocialista forradalom győzelme Oroszországban megnyitotta a magyar munkáshatalom létrehozásának távlatát is. A Magyar Tanácsköztársaságért 1919-ben vívott hősies harc, amelyben Csepel proletárjai is részt vettek, a maga módján hozzájárult az or osz földön megteremtett szovjethatalom megszilárdításához is. Lenin, a szovjet és a magyar kommunisták elsó nemzedéke a proletár osztályszolidaritáshoz való hűséget hagyták ránk. Ez segít bennünket abban, hogy megvalósítsuk, s ha kell, bátran meg is védjük közös sikereinket, mindazt, ami a legjobb és legértékesebb nemzeteink kapcsolataiban, a kommunista célokat és eszméket. Kedves elvtársak, még egyszer köszönöm a szíves fogadtatást. Kívánok önöknek és az egész magyar népnek sikereket a szocialista építésben, az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak megvalósításában. Győzzön földünkön, Európában és határain túl a béke és az együttműködés. Két egyidejű esemény - a szovjet vezető magyarországi látogatása ós a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testü- lete ma kezdődő budapesti ülése - minden bizonnyal figyelmet kelt az egész nemzetközi közvéleményben, írják az Izvesztyija tudósítói. A világsajtó ma felteszi a kérdést, hogy a szovjet vezető képviselő mit mond itt a világnak, milyen lesz a szocialista közösség közös álláspontja. Ha azonban figyelembe vesszük a jelenlegi helyzet bonyolultságát, a kérdés még komolyabb. A nemzetközi feszültség, amelyet tovább növelnek Washington legújabb akciói, ahelyett, hogy csökkenne, tovább fokozódik, állapítja meg az Izvesztyija. Éppen Budapestről hangzott el 1969 őszén a Varsói Szerződés felhívása, amely alapja lett annak, amit ma helsinki folyamatnak nevezünk. Most a Varsói Szerződés tagállamainak újabb békeoffenzí- vája várható Európa és az egész világ érdekében, hangsúlyozzák az Izvesztyija budapesti tudósítói. Szovjet lapok az SZKP KB főtitkárának magyarországi látogatásáról
