Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)

1986-06-25 / 147. szám, szerda

ÚJ szú 3 1986. VI. 25. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának programnyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) A szövetségi kormány ebből a szem­szögből legidőszerűbb feladatának tekinti a 8. ötéves terv javaslatának végleges kidolgozását és jóváhagyását úgy, hogy jellege, orientációja és paraméterei meg­feleljenek a kongresszusi irányelveknek. Ez főleg a nemzeti jövedelem dinamikus gyarapítására és felhasználására, a minő­ségileg újszerű, a társadalmi munkaterme­lékenység lényeges fokozására épülő nö­vekedésre vonatkozik. Következetesen igényelni fogjuk, hogy a minisztériumok, a központi szervek, a termelési-gazdasági egységek, a vállala­tok és a szervezetek gazdasági terveikben teljes tiszteletben tartsák a kötelező felada­tokat, normákat és határértékeket, és megbízhatóan szavatolják a kitűzött fela­datok teljesítését és a szükséges eredmé­nyek elérését. Ez a hozzáállásunk már az idei felada­tok teljesítéséhez csakúgy, mint az 1987 évi terv most folyó előkészítéséhez. Nem nézzük el azoknak a szervezeteknek lemaradását, amelyek ebben az esztendő­ben megnyugtatóan nem teljesítik főleg a minőségi mutatókat. Számolniuk kell azzal, hogy annál nagyobb feladataik lesznek a következő években. Különben képtelenek lennénk megbir­kózni a gazdaság intenzifikálására való átmenet nehézségeivel és a 8. ötéves tervidőszak feladataival. Az 1986-os esz­tendő terve megvalósításának eddigi ta­pasztalatai ezt megerősítik. Az egyik olda­Elvtársak! . Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusának alapvető követelményét, hogy még ebben az ötéves tervidőszakban lényeges előrelépést érjünk el a népgazda­ság intenzifikálásában, kötelezőnek tekint­jük a kormány egész gazdaságpolitikájára és gyakorlatára. Lényegét a népgazdaság hatékonysága jelentős növelésében látjuk, az összes termelést tényező kihasználásá­val. Ez vonatkozik az alkotó munkára és kezdeményezésre, a termelőeszközökre, a természeti feltételekre, a tudományra, a technikára, mélyebb beilleszkedésünkre a nemzetközi munkamegosztásba, főleg a gazdasági integrációba. A kormány tisztában van azzal, hogy a munkatermelékenység növelésének a Fő irányokban kitűzött feladatait az irányító és a szervezőmunka tökéletesítésével, a fe­gyelem és a felelősségtudat fokozásával, az anyagi ösztönzés és a hatékonyság növekedése eredményesebb kötődésével a tudományos-múszaki fejlesztés és a ha­tékony innoválás hatásos ösztönzésével kell teljesítenünk. Ebben az ötéves tervidőszakban gyor­sabban kell csökkentenünk a termelési fogyasztást. Ismeretes, hogy a feltételezett gazdasági fejlődést lényegében a tüzelőa­nyag, az energia, a nyers- és az alapanya­gok jelenlegi fogyasztási szintjén kell biztosítanunk. A minisztériumok és a gazdasági egysé­gek előtt álló rendkívül igényes feladat a termelési állóalapok hatásfoka csökke­nésének megszüntetése. Ez megkívánja újratermelésük ciklusának hatékonyabbá tételét, a beruházások tervezésétől és megvalósításától kezdve, a már működő üzemek jóval jobb kihasználásán át, egé­szen az elavult, kihasználatlan és alacsony teljesítőképességű termelőeszközök fel­számolásáig. Ezért a gazdálkodó szervezetekben a beruházásoknak mind szigorúbban iga­zodniuk kell az állóalapok hatékonysága növeléséhez, ami valósan megnyilvánul majd az erőforrások gyarapodásában. Ezen a területen a kormány legfonto­sabb intézkedése a termelési bázis gyor­sabb korszerűsítése és rekonstrukciója politikájának gyakorlása főleg a feldolgozó iparban, s ezáltal az automatizált technoló­giák, gépek és gépi berendezés hányadá­nak növelése, ami lehetővé teszi a munka­termelékenység többszörösére növekedé­sét és a gyártmányok használati tulajdon­ságainak javítását. Ezért a 8. ötéves tervidőszakban 37 százalékkal növekszik a gépek és a gépi berendezés szállítása s ezzel szemben mérsékelten csökken az építőipari munkálatok volumenje. A kor­mány fontos intézkedéseket kíván fogana­A kormány munkája egyik legfontosabb módszerének tekinti a döntő fontosságú, magas szintű népgazdasági innoválást, s ezzel összefüggésben a gazdaságban a hatékony szerkezeti változások célprog­ramszerű megközelítését. Ezért a továb­biakban számol az állami cél- és tudomá­nyos-műszaki programok rendszere kidol­gozásával és követelményeket támaszt Ion ugyan továbbra is gyarapodnak az anyagi erőforrások, a másik oldalon azon­ban számos gazdálkodó szervezet nem teljesíti főleg a minőségi mutatókat, nem csökkenti az anyagköltségeket, nem növeli a hatékonyságot és nem teljesíti exportfe­ladatait. Feszültek a szállítói-megrendelői kapcsolatok, nem eléggé folyamatos a ter­melés- és az anyagi-múszaki ellátás. A kormány ezért arra készül, hogy bíráló szellemben elemezze az idei esztendő felének eredményeit és konkrét lépéseket tegyen az 1986. évi állami terv és a gazda­sági tervek megvalósítására. E feladatok teljesítésének biztosításával egyidejűleg a szövetségi kormány szüksé­gesnek tartja folytatni a munkát a szociális és gazdasági fejlődés 2000-ig szóló hosz- szú távú tervén, amelynek részét fogja képezni a 9. ötéves terv előkészítése is. Ebben a folyamatban alapvető szerepük van elsősorban az Állami Tervbizottság­nak, a Tudományos-műszaki és Beruhá­zásfejlesztési Állami Bizottságnak valamint a Csehszlovák Tudományos Akadémiá­nak. E távlati terv kimunkálásában fokoza­tosan bekapcsolódnak további központi szervek, termelési-gazdasági egységek és vállalatok is, s kell, hogy hatékonyan részt vegyen benne a tudomány és a kutatás, amely felel a 2010-ig szóló átfogó prognó­zis kidolgozásáért. Szorgalmazni fogjuk azt, hogy ez a hosszú távú terv 1988 végéig rendelkezésünkre álljon, s így megvitathassák a párt- és az állami szervek, és felhasználható legyen a 9. ötéves terv előkészítésében. tosítani a beruházási volumenek extenzív növelése ellen, az építkezési idő lerövidíté­sére és az eszközök előnyben részesített összpontosítására a fejlesztési programok­ra. Fontos szerepe lesz annak is, hogy rekonstruáljuk és korszerűsítsük főváro­sunknak, Prágának termelési-műszaki alapját és infrastruktúráját. E kérdésekkel kapcsolatban cselekvőbb magatartást igényelünk tervező szerveze­teinktől, s jobb együttműködésüket a beru­házókkal, a kivitelezőkkel, valamint aktí­vabb hozzáállást a véleményező szervek­től is. Közös tevékenységük célja a lehető legmagasabb műszaki-gazdasági színvo­nalat elérő technológiák alkalmazása. Elvtársak! a szövetségi kormány teljes tudatában van annak, hogy a 8. ötéves terv és a 2000-ig szóló távlati terv céljai, valamint feladatai feltétlenül megkívánják a tudomá­nyos-múszaki fejlesztés meggyorsítását és nagyobb befolyását a népgazdaság haté­konyságának növelésére. Ezzel a szán­dékkal dolgoztuk ki a tudomány és a tech­nika 1995-ig és távlatilag 2000-ig szóló fejlesztésének fő irányait, valamint számos állami cél- és tudományos-műszaki prog­ramot. Főleg a népgazdaság elektronizá­lásának, az atomenergetika fejlesztésé­nek, a nép élelmezését biztosító ágazatok­nak hosszú távú komplex programjáról, továbbá a biotechnológia fejlesztésének komplex programjáról, a környezeti viszo­nyok alakítása és védelme valamint a ter­mészeti erőforrások ésszerű hasznosítása koncepciójának elveiről és a lakáspolitika koncepciójáról van szó. A tudomány és a technika, valamint egész gazdaságunk ezen alapvető irány­vonalát és a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődése fő irányaiban meghatá­rozott prioritásait egyeztetni fogjuk a KGST tagállamok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programja megva­lósításában való részvételünk során, hogy jelentősen növeljük a munka termelékeny­ségét. Ezért kezdettől fogva arra törekszünk, hogy a műszaki fejlesztés 1986-1990. évi állami tervét következetesen összehangol­juk a Komplex program feladataival. Részvételük e program megvalósításá­ban valamint a CSSZSZK és a Szovjetunió gazdasági és tudományos-múszaki együtt­működése 2000-ig szóló kétoldalú hosszú távú programja kölcsönösen szorosan összefüggő feladatainak teljesítése kell hogy jelentősen átformálja kutatási és fejlesztési bázisunkat és hosszú távon kialakítsa és elmélyítse gazdaságunk ter­melési szakosodását a szocialista közös­ség keretében. legmagasabb fokú hatékonyságukkal szemben. A programok megvalósítását azzal biz­tosítjuk, hogy az egyes ágazatok termelő, tudományos-múszaki, tervező és fejleszté­si szervezetei számára meghatározzuk a közvetlen kötelező feladatokat. Megkí­vánjuk tőlük műszaki fejlesztési terveik átértékelését, hogy jelentősen hozzájárul­janak a csehszlovák gazdaság teljesítőké­pességének növeléséhez és szigorúbb mércék szerint az innováció ciklusa tarta­mának lényeges lerövidítéséhez. Az említett követelmények azonos mér­tékben vonatkoznak a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok kezdeményezé­séből és hatáskörében megvalósuló tech­nológiai és termelési innováció széles skálájára. Nem törődhetünk bele abba, hogy számos gazdálkodó szervezet nem tekinti a tudomány és a technika ismeretei gyors és tömeges termelési alkalmazását a tervek kimunkálása és megvalósítása alapvető módszerének és sok irányító dolgozó nem tekinti a műszaki fejlesztés tényleges céljának a termelés, a belső felhasználás és kivitel hatékonyságának növelését, hanem formális álinnovációkat hajt végre. A kormány következetesen törekedni fog arra, hogy a műszaki fejlesz­tés gazdasági eredményei kifejezésre jus­sanak a tervek minden részében, s jelentő­sen befolyásolják az irányító dolgozók, valamint a dolgozókollektívák értékelését és javadalmazását. Ebben az igényes folyamatban fontos szerepet kell betöltenie a Csehszlovák Tudományos Akadémiának, a főiskolák kutatási munkahelyeinek és az alkalmazott kutatásnak, mégpedig azáltal, hogy kutató- tevékenységük struktúrájában is irányt vesz a népgazdaság döntő fontosságú szükségleteinek kielégítésére. Munkájuk eredményeinek jóval nagyobb mértékben kötődniük kell a jelen és a jövő gyakorlati feladataihoz. A szövetségi kormány, összhangban a XVII. pártkongresszus határozataival, meg nem alkuvóan szorgalmazni fogja, hogy az ágazati minisztériumok, a termelé­si-gazdasági egységek és a vállalatok jóval gyorsabban biztosítsák a gyártmányok műszaki színvonalának és minőségének javulását. A legközelebbi időben lépéseket teszünk egyrészt a műszaki színvonal és a minőség igényesebb értékelésére, s ez­zel egyidejűleg arra, hogy árelőnyöket csak a világszínvonal paramétereit elérő kiváló gyártmányok kapjanak, míg a II. minőségi kategóriában csökkenni fog az árszint. A reklamáció, a selejt, a rossz minőségű termelés okozta, egyelőre még mindig a társadalom számláját terhelő vesztesé­geket teljes mértékben az értük felelős gazdasági dolgozók és dolgozókollektívák fogják fedezni. A gazdaság intenzifikálásának igényes céljai megkívánják, hogy Csehszlovákia beilleszkedése a nemzetközi munkameg­osztásba a hatékonyság szüntelen növe­lésére épüljön. Ez azt jelenti, hogy a 8. ötéves tervidőszakban jelentősen javítani kell a valós cserearányok alakulását. 'A kormány ezért szorgalmazni fogja a progresszív feldolgozó ágazatokban az exportprogramok hatékonyságának növe­lését. Ezekben az ágazatokban következe­tesebben kell gondoskodni az export haté­konyságáról, a szerkezeti változásokról és a gyártmányok innoválásáról. Figyelmünk homlokterében állnak majd a termelés és a külkereskedelem célszerű szervezési és gazdasági összehangolásá­nak kérdései is. A belgazdasági kapcsola­tok terén szándékaink megvalósításához hozzá kell járulniuk a financiális-gazdasági eszközöknek is, általában a kivitel magas fokú hatékonyságára való ösztönzésnek, a szállítások és a szolgáltatások rugalmas­ságának és jó minőségének. A kormány előnyben részesíti az ex­portstruktúra Fő irányokba foglalt kulcsfon­tosságú változásait. Arról van szó, hogy fokozatosan korlátozzuk a nyersanyag és a félkészáru kivitelét és megteremtjük a készgyártmányok exportja dinamikus fejlesztésének előfeltételeit, főleg a gép­iparban, valamint az értékesítés magasabb fokát elérő további feldolgozó ágaza­tokban. Feltétlenül szükségesnek tartjuk tovább­ra is erősíteni a külgazdasági egyensúlyi helyzetet, a szocialista és a nem szocialis­ta országok viszonylatában egyaránt. Külgazdasági kapcsolataink legdinami­kusabban fejlődő területévé válik a terme­lés célszerű ágazatokon és szakágakon belüli szakosítása és kooperációja s ezzel összefüggésben tudományos-műszaki együttműködésünk a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Ennek érde­kében következetesen igazodni kell a szö­vetségi kormány által jóváhagyott szabá­lyokhoz, amelyek meghatározzák szerve­zeteink és a KGST további tagállamai szervezetei közvetlen kapcsolatai felvéte­lének módját. Ezen a területen növelnünk kell termelési-gazdasági egységeink és vállalataink jogkörét, s egyben felelősségét és cselekvően hozzá kell járulnunk az egész integrációs mechanizmus tökélete­sítéséhez, beleértve a KGST szervei tevé­kenységének tökéletesítését is. A többi ország viszonylatában törekedni fogunk a kereskedelem dinamikus fejlesz­tésére, a kooperáció, a licencegyüttműkö­dés kölcsönösen előnyös fejlesztésére, vala­mint a haladó technika és technológia importjára is. Elvtársak! A kormánynak az anyagi-műszaki bázis átépítésével és korszerűsítésével, az anyag- és az energiaigényesség csökken­tésével és különösképpen a tudományos- műszaki fejlesztéssel és a nemzetközi munkamegosztásba történő beilleszkedés­sel kapcsolatos szándékai a szerkezeti változások bonyolult, hosszú távú folyama­tát jelentik. Ennek keretében az állami és a gazdasági terveket elsősorban az anyag-, az energia- és a beruházásigényes termelés hányadának csökkentésére, ese­tenként teljes felszámolására s az olyan szakágak hányadának növelésére orientál­juk, amelyek nagy mértékben fokozzák a gyártmányértéket és átlagon felüli mű­szaki-gazdasági paramétereket érnek el. Ebben az ötéves tervidőszakban tovább kívánjuk csökkenteni a szénipar, a kohá­szat és az építőanyag-gyártás hányadát az ipari termelés volumenében és növelni egyes kiválasztott gépipari, főleg elektro­technikai szakágak hányadát, amelyeknek gyártmányai kiváló minőségűek, megbíz­hatóak, jók a műszaki paramétereik és kedvezően értékesíthetőek a külföldi pia­cokon. Jelentős szerkezeti változásokra kerül sor a vegyiparban is, elsősorban a könnyű vegyipar, a gyógyszergyártás fejlesztésében és a kőolaj célszerűbb feldolgozásában. Az építőiparban mara­déktalanul meg kell valósítanunk - főleg a lakásalap viszonylatában - a korszerűsí­tés, a rekonstruálás és a karbantartás feladatait. A tüzelőanyag-energetikai komplexum szerkezeti változásai továbbra is az atom- energetika fejlesztésére épülnek, beleértve az atomenergia felhasználását a hóellátás­ban. Ezen túlmenően fejlesztjük a víziener­getikát, növeljük energetikai mérlegünkben a gáz hányadát. Az atomerőművek 1990- ben hozzávetőleg 30, az ezredforduló körül pedig 50 százalékkal fognak részesedni az áramtermelésben. Ebben az időszakban a vízerőművek áramtermelése nagyjából megkétszereződik. A 8. ötéves tervidőszak záróéveiben a Magyar Népköztársasággal együttműködésben üzembe helyezzük a gabčíkovói vízerőművet. Az utóbbi időben a néhány állam atomerőműveiben bekövetkezett balese­tekkel és a csernobili tapasztalatokkal kapcsolatban valamint azon objektív szük­ségszerűségtől vezérelve, hogy törekednünk kell az atomenergetika fejlesztésére, tájé­koztatni szeretném a Szövetségi Gyűlést, hogy a kormány szigorúan és következete­sen figyelemmel kíséri az atomberendezé­seink üzembiztonságával összefüggő vala­mennyi kérdést. Meggyőződésem, hogy az atomenerge­tikát fejlesztő vagy fejleszteni kívánó álla­mok nemzetközi közössége megértéssel fogadja a Szovjetunió javaslatait az atome­rőművek üzemeltetési tapasztalatai cseré­je rendszerének, a feltétlenül szükséges információk átadása nemzetközi rendsze­rének és nagyobb baleseteknél a kölcsö­nös segítségnyújtás rendszerének létreho­zására. Támogatjuk az olyan nemzetközi konfe­rencia megrendezésének javaslatát is, amelyen foglalkoznának ezekkel a kérdé­sekkel, beleértve a Nemzetközi Atomener­giaügynökség tevékenységének elmélyí­tését. A nemzetközi tapasztalatok tüzetes elemzését követően, a Szovjetunióval szo­ros együttműködésben intézkedéseket akarunk foganatosítani, amelyek tökélete­sítik az atomerőművek építését, emelik kiszolgáló személyzetük színvonalát és növelik üzembiztonságukat. A mezőgazdasági-ipari komplexumot illetően a szövetségi kormány úgy fogja irányítani és szervezni a felelős állami és gazdasági szervek, illetve szervezetek tevékenységét, hogy teljesítsék a CSKP XVII. kongresszusán az ésszerű táplálko­zás magas színvonala elérésére és az önellátottság fokának növelésére kitúzött feladatokat. Ügyelni kívánunk főleg az élelmiszerter­melés stabilitására, előnyben részesítve a növénytermesztés fejlesztését és megte­remtve a szükséges tartalékokat. Az állat- tenyésztési termelést és szerkezetét alá akarjuk rendelni a társadalmi szükségle­teknek és a rendelkezésünkre álló takar­mánymennyiségnek, a takarmány jobb értékesítése mellett. Beruházásainknál előnyben részesítjük azt a célt, hogy jobban hasznosítsuk az alapvető nyersanyagokat, jelentősen csök­kentsük a veszteséget, emeljük a mező­gazdasági termékek feldolgozásának mű­szaki színvonalát, növeljük a társadalmi munkatermelékenységet és csökkentsük a termelési költséget. Nyomatékos hangsúlyt helyezünk a gaz­dálkodás hatékonyságára a mezőgazda- (Folytatás a 4. oldalon) Meggyorsítjuk a népgazdaság intenzifikálását Hatékony szerkezeti változásokkal számolunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom