Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
1986-06-25 / 147. szám, szerda
A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának programnyilatkozata (Folytatás a 3. oldalról) sági és az élelmiszeripari vállalatokban. Ezáltal el kell érnünk az élelmiszer jobb minőségét, nagyobb tartósságát és gazdagabb választékát. Ügyelni fogunk a mezőgazdaságban az irányítási rendszer következetes érvényesítésére és további tökéletesítésére, megteremtve annak előfeltételeit, hogy a szállító ágazatok mind jobban teljesítsék a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexummal szembeni kötelességeiket. Tökéletesítjük gazdaságirányítási rendszerünket A CSKP XVII. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a népgazdaság további dinamikus fejlődése megkívánja a termelés és az irányítás rendszerének szüntelen tökéletesítését, a gazdasági mechanizmus átépítését. Kiindulópontunk az, hogy ennek programszerűen értelmezett komplex folyamatnak kell lennie, amely a gazdaság fejlődése kedvező és kedvezőtlen tendenciáinak mély elemzésére épül, és szem előtt tartja a fejlesztés intenzív tényezői sokoldalú érvényesülésének követelményeit. A szövetségi kormány ebben a folyamatban legfontosabb feladatnak tekinti azoknak az intézkedéseknek a megvalósítását, amelyeknek hatása megnyilvánul már a 8. ötéves tervidőszakban. Ennek érdekében a felelős központi szerveknek feladatul adta egy program kidolgozását, amely a közeli időben kerül megtárgyalásra. Ennek során két fő célt követünk. Egyrészt meg akarjuk teremteni ezen időszak igényes feladatai teljesítésének kedvező előfeltételeit, mégpedig a tervek tárgyi tartalmának és a rendszerekbe foglalt intézkedéseknek egységes orientáltságával. Másrészt létre akarjuk hozni annak lehetőségét és előfeltételeit,'hogy a következő időszakban átépítsük az irányítási rendszert. A terv és a gazdasági szabályozók közvetítésével meg akarjuk teremteni a gazdálkodó szervezetek tevékenységének igényességre ösztönző előfeltételeit, hogy csak a társadalmi szükségletek színvonalas gyártmányokkal és szolgáltatásokkal történő hatékony kielégítésével tehessenek szert eszközökre és erőforrásokra. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szervezeteknek nagyobb teret kívánunk biztosítani az ésszerű gazdálkodáshoz és természetesen növeljük a felelősségüket is. Sokoldalúan ösztönözni akarjuk a szocialista vállalkozó szellemet, leegyszerűsítjük az irányítási rendszert, támogatjuk a vállalaton belüli irányítás olyan korszerű módszereit, amilyen a munkaszervezés és a javadalmazás brigádrendszerú formája. A már megvalósításra kerülő és előkészített intézkedések közös nevezője a gazdaság intenzifikálására való törekvés és orientáltságuk a legfontosabb tényezőre, vagyis az emberek kezdeményezésére, hogy meggyorsítsuk a tudományos-műszaki haladást. Irányításunknak sokkal hatékonyabban kell szerveznie, valamint biztosítania a termelés, a tudomány, a technika és az emberek képesítése fejlődését és eredményes érvényesülését. Ez megkívánja a gazdaságban az emberek olyan kapcsolatainak megteremtését, amelyek arra fogják őket késztetni, hogy- s ebben érdekeltekké teszik őket - a tudomány legújabb eredményeit idejében alkalmazzák a technikában, a technológiában és a végtermékek gyártásában. Elsősorban ebben az irányban kell kibontakoztatni a szocialista munkaversenyt is, amint azt például a Prágai felhívás teszi. A KGST-tagállamok tudományos-múszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának megvalósítása minőségileg új lépést követel a szocialista gazdasági integrációban, beleértve az integráció mechanizmusát is. Ebből a szemszögből kell hozzáfognunk irányítási rendszerünk tökéletesítéséhez is, végső formájában kidolgozva a népgazdaság hosszú távra szóló fejlesztési tervét, valamint az ágazatok és a szakágak fejlesztésének koncepcióit. Előbbre akarunk lépni az ötéves terv szerepének növelésében. Ehhez hozzá kell járulnia az éves tervek eddigi kidolgozási módja megváltoztatásának; a tervek alapját nem a várható eredményeknek, hanem az ötéves tervidőszak egyes éveire világosan kitűzött feladatoknak kell képezniük. A 7. ötéves tervidőszakhoz képest jelentősen csökkentjük a kötelező állami tervmutatók számát. A kormány ezen túlmenően intézkedéseket foganatosít, amelyek tiltják a mutatók számának helytelen növelését az irányítás alsóbb szintjein. Ezáltal egyrészt további lépéseket kívánunk tenni a felelősségtudat elmélyítésére, másrészt pedig több lehetőséget akarunk biztosítani a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok önálló cselekvéséhez, hangsúlyozva a hosszú távú kötelező normatívák szerepét. A közeli időkben további intézkedésekkel számolunk, amelyeknek célja megszilárdítani a szállítói-megrendelői kapcsolatokat. A vállalati munka értékelésének mércéjévé fóleg annak kell válnia, hogy miképp tesznek eleget a megrendelésekben és a gazdasági szerződésekben konkretizált társadalmi szükségleteknek, igazodva közben a terv mutatóihoz és a gazdasági szabályozókhoz. Ennek alapvető feltételét azonban abban látjuk, hogy a gazdasági egyensúly, valamint a kereslet és a kínálat összhangja alapvető módon erősítse a megrendelő, a fogyasztó helyzetét. A gazdasági szabályozó szerepének növekedését kombinálnunk kell azzal, hogy kötelező módon megszabjuk egyes alap-, tüzelőanyagok és az energia fogyasztásának határszintjét, esetleg abszolút megtakarításuk szintjét. Ezeknek indokoltsága csakúgy, mint a gazdaság valamennyi területén a takarékosság megköveteli műszaki-gazdasági normáink tökéletesítését. Növeljük a gazdálkodó szervezetek érdekeltségét A 8. ötéves terv kidolgozásával kapcsolatos tapasztalataink alapján lépéseket készítünk elő, amelyek hatásosabban ösztönöznék a gazdálkodó szervezetek érdekeltségét a nemzeti jövedelem gyarapításában s ezáltal hozzájárulnának a saját fejlesztésükhöz szükséges erőforrások nagyobb mérvű létrehozásához is. Egyebek között olyan tervmutatóról van szó, amely az eddig alkalmazott saját termelési értéknél megbízhatóbban fejezné ki nemcsak a hazai, hanem a külgazdasági tevékenység eredményeit is. A további intézkedések célja a beruházások sokoldalú konszolidálása, az állami tervben meghatározott beruházási határértékek minél hatékonyabb kihasználása. E határértékek emelése, illetve csökkentése az egyes tárcák és a gazdálkodó szervezetek tervfeladatainak teljesítésétől, illetve túlteljesítésétől függ. A terv jóval nagyobb hangsúlyt helyez a beruházások céljára, vagyis a létesítmények tervezett időpontban és paraméterekben történő üzembe helyezésére, s ettől függóviszony- ban az új építkezések elkezdésének engedélyezésére. Egyidejűleg igényelni fogjuk azt, hogy a tervben kifejezésre jussanak az építkezések műszaki-gazdasági paraméterei. Az esetleges eltérések kedvezően, vagy kedvezőtlenül hatnak majd az adott szervezetek jövőbeli gazdasági eredményeire. A gazdasági mechanizmus átépítése szerves részének tekintjük minden értékeszköz megbízhatóságának és hatékonyságának fokozását. Fontos szerepe lesz az aktív hitelpolitikának és az egész pénzügyi rendszernek is. A szövetségi kormány már meghatározta a nagykereskedelmi áralakulás koncepcióját a 8. ötéves tervidőszakra. Alapvető rendezésről van szó, amelynek célja csökkenteni a nagykereskedelmi árak szintjét, valósabbá tenni kötődésüket, hogy jobban tükrözzék a társadalmilag szükséges költségeket. Az árszintben a jövedelmezőség indokoltságának megítélésénél számításba vesszük kivitelünk hatékonyságának alakulását is. A kormányprogramban olyan intézkedésekkel is számolunk, amelyek szigorítják a fegyelmet az árképzésben, szigorúbban büntetik jogtalan növelésüket és meghatározzák az árösztönzés igényesebb előfeltételeit. Az alapvető változás, amelyet a pénzügyi rendszerben készítünk elő, a nyereségelvonási és az adórendszer átépítése lesz. További, fóleg az árakkal kapcsolatos intézkedésekkel együtt célja hozzájárulni a termelési tényezők valós értékeléséhez, a megbízható gazdasági kalkuláció előfeltételeinek megteremtéséhez, a gazdálkodás önálló elszámolási rendszere alapelvei működéséhez, egyidejűleg szavatolva az egész pénzügyi terv egyensúlyát. A hatékonysággal szembeni nagyobb igények napjainkban feltétlenül megkívánják, hogy a szervezetek gazdálkodásának körülményei következetesebben megfeleljenek azoknak a körülményeknek, amelyek között társadalmunk és egész gazdaságunk él és dolgozik. Valós adatok tanúskodnak arról, hogy a jelenlegi rendszer a gazdálkodó szervezeteknek nagyobb gazdasági következmények nélkül lehetővé teszi költségeikbe foglalni és az árakban fedezni a kifejezétten ésszerűtlen és nem gazdaságos költségeket. A gazdálkodó szervezetek a 7. ötéves tervidőszakban a készletek aránytalan növekedését nagyobb nehézségek nélkül a saját erőforrásaikból vagy az üzemeltetési hitelből fedezték. Nincsenek nagyobb problémáik a befejezetlen építkezések aránytalanul nagy számával, a rossz minőségű termeléssel, a kötbérfizetéssel, a reklamációkkal, a bírságként növelt nagyobb kamatlábbal stb. kapcsolatos költségekkel sem. Ezért további összehangolt intézkedésekkel számolunk, amelyek szigorítanák a gazdálkodó szervezetek pénzforrásokból való merítésének feltételeit. Főleg arról van szó, hogy csökkenteni fogjuk az újraelosztási folyamatoknak, az ellentétes pénzműveleteknek terjedelmét, függóviszonyban az árak és a devizaárfolyam ésszerűsítésével. Továbbá a nyereségelvonás, az adók és a leírások rendszerének átépítéséről, a szervezetek gazdálkodása célját szolgáló hitelek nyújtásának hatásosabb szabályozásáról, a szervezetek által a társadalmi fogyasztásra szánt költségek észszerű szintjének megállapításáról van szó. Ezekkel az intézkedésekkel, valamint az állami terv kidolgozása módszereinek megváltoztatásával el akarjuk érni azt, hogy a szervezeteknek a fejlesztési és az ösztönző alapok erőforrásaival szemben támasztott igényei szorosabban függjenek gazdálkodásuk hosszú távon valóban elért eredményeitől. Ez jóval intenzívebben fog ösztönözni arra, hogy a szervezetek gazdasági eredményei minél jobbak legyenek. Már nem egyszer elhangzott, hogy gazdaságunk teljesítőképessége és hatékonysága mércéinek olyanoknak kell lenniük, mint amilyenekhez a világ legfejlettebb gyártói igazodnak. Hiszen teljesítőképességünk és hatékonyságunk próbaköve éppen és fóleg a világpiac, ahol értékelik ezt a teljesítőképességet és hatékonyságot. E követelmény értelmében fogunk hozzá az árak, a külkereskedelem árfolyamai, köztük a devizaárfolyamok, valamint a pénzügyi-gazdasági eszközök átfogó racionalizálásához, egyszóval a szervezetek gazdálkodása igényesebb előfeltételeinek megteremtéséhez. Ezekkel a közvetlen feladatokkal egyidejűleg intenzíven elő kell készítenünk mindazt, ami szükséges a népgazdaság tervszerű irányítási rendszere átfogó és következetes minőségi átépítéséhez. A szövetségi kormány ezért a 8. ötéves tervidőszak intézkedései megvalósításának programjával egyidejűleg megtárgyalja az 1990 utáni időszak irányítási rendszere kidolgozásának orientációját is, megszabja az idevágó feladatokat, és ezek teljesítéséről tájékoztatni fogja a Szövetségi Gyűlést. Előtérben a megfontolt szociálpolitika Elvtársak, Husák elvtárs a CSKP XVII. kongresz- szusán megállapította, hogy „elsőrendű jelentőséget tulajdonítunk a megfontolt szociálpolitikának, amelynek célja a nép életszínvonalának emelése, a társadalmi viszonyok tökéletesítésének és szocialista rendszerünk valós humanizmusa elmélyítésének“. Ebből a szemszögből teljesen nyilvánvaló, hogy miért fejtünk ki olyan nagy nyomást az erőforrások gyarapításának gyorsítására, miért hangsúlyozzuk az élet- színvonal emelkedésének függóviszonyát a nemzeti jövedelem növelésének dinamikájától, a termelés magas fokú hatékonyságától és minden munka jó minőségétől. A gazdasági fejlődés alapvető ösztönző tényezője volt a múltban a munka javadalmazása s az ma is. A XVII. kongresszusnak a 8. ötéves tervidőszakra vonatkozó irányelvei béremelkedéssel számolnak. A jobb gazdasági eredmények, vagyis a nemzeti jövedelem gyarapítása és a munkatermelékenység növekedése lehetővé teszi a gyorsabb bérfejlesztést, miközben a bérszabályozás eszközeinek megbízhatóan szavatolniuk kell azt, hogy a kereseti szint ne kerüljön ellentmondásba a megteremtett erőforrásokkal. A kormány a gazdaság intenzifikálása és a munkaerők ésszerű széthelyezése érdekében fogja szabályozni a bérfejlesztést. Ezeket a mércéket azonban teljes felelősségtudattal kell alkalmaznia a bérszabályozásért felelős minden szervnek. Jelenleg ezeket a szabályokat elsősorban a bérrendszerek gazdasági hatékonyságának növelését célzó program második szakaszának zárórészében alkalmazzák. Ezt a programot gyakorlatilag megvalósítják az egész anyagi termelésben. Nagyon tüzetesen ellenőrizni és értékelni fogjuk, hogy a vezető dolgozók ezzel kapcsolatban miként biztosítják a műszaki-gazdasági normák színvonalasságát és tárgyilagosságát és a bér ösztönző részét hogyan használják fel a munkateljesítmény és a műszakszám növelésére, az innováció meggyorsítására, a termelés minőségének javítására és a költségek megtakarítására. Az illetékes szervektől elvárjuk olyan javaslatok előterjesztését és megvalósítását, amelyeknek célja a bérfejlesztés szorosabb kötődése a vállalatok munkájának bizonyítható eredményeihez, a külkereskedelem hatékonyságához, a szállítói fegyelemhez, és a termékek belpiaci értékesítéséhez. A bérrendszerben is olyan hatékony stabilizáló elemeket kell érvényesíteni, amelyek korlátozzák a nemkívánatos munkaeróvándorlást, és erősítik a több műszakban végzett munkához fűződő érdeket. Közvéleményünk nagy figyelemmel fogadta a CSKP XVII. kongresszusának a szociális ellátással kapcsolatos megállapításait. Ebben az ötéves tervidőszakban javaslatokat terjesztünk eló a már folyósított nyugdíjak differenciált emelésére és az új nyugdíjak kiszámításának olyan módjára, hogy jobban jussanak bennük kifejezésre a munkaérdemek. A fiatal házastársak és a többgyerekes családok életszínvonal emelésére a kormány fokozatosan megfelelő javaslatokat terjeszt a törvényhozó testület elé. Persze, újra és nagyon nyomatékosan ki kell jelentenünk, hogy ezeknek és a további szociális intézkedéseknek terjedelme a 8. ötéves terv feladatai teljesítésének eredményeitől függ. A kormány gazdasági fejlődésünk legfontosabb mércéi egyikének tekinti a belpiac és a különféle szolgáltatások működésének minőségét. Az emberek gyakran mutatnak rá az ellátás hiányosságaira, bizonyos árucikk vagy szolgáltatás felesleges és nem egyszer mesterségesen előidézett hiányára, a pult alóli eladásra, a külkereskedelem, a szolgáltatások és az igazgatás dolgozói részéről a fogyasztók zaklatásának különféle formáira. A lehető legnagyobb igyekezetet fejtjük ki, hogy ezeket a jelenségeket életünkből száműzzük. Tudjuk, hogy az emberek szervező- és irányítókészségünket gyakran éppen aszerint ítélik meg, hogy a szocialista intézmények miként biztosítják számukra az alapvető árucikkek zavartalan vásárlását, a megbízható nyilvános közlekedést, a jó minőségű, rugalmas és helyileg elérhető fizetett, illetve térítésmentes szolgáltatásokat. Meggyőződésünk, hogy e kifejezetten politikai jellegű feladat teljesítése során nagyon aktív együttműködést tanúsítanak önök, legfelsőbb törvényhozó testületünk képviselői is. A minőség, elsősorban a lakáskultúra lényeges javítása szemszögéből fogunk hozzá a lakásprobléma megoldása feladatainak teljesítéséhez. A kormány 8. ötéves tervidőszakban megteremti annak előfeltételeit, hogy legalább 480 ezer új lakás épüljön fel a lakásépítés különféle formáiban és javuljanak a lakások használati tulajdonságai. Gyarapítani kívánjuk a szociális rendeltetésű, főleg a gondozói szolgálattal ellátott és a rokkantakat szolgáló lakások számát is. Ezzel egyidejűleg törekedni fogunk a lakásépítés nagyobb mérvű folyamatosságára és a lakások száma növekedésével egyenletesen a lakótelepek járulékos beruházásainak és közműveinek építésére is. A lakásszükséglet jobb kielégítése és a lakosság megelégedettsége érdekében a kormány intézkedéseket hagyott jóvá, hogy gyorsabban korszerűsítsük a lakásalapot. Jóváhagytuk legalább 30 ezer lakás korszerűsítésének programját. Ezeket a lakásokat az állami szocialista szervezetek kezelik. E feladat megvalósítására kell összpontosítani elsősorban a nemzeti bizottságok és az általuk irányított szervezetek figyelmét, mégpedig a központilag irányított építőipari vállalatok hozzájárulásával. Ezzel egyidejűleg biztosítani kell a lakásalap és a közmüvek karbantartásának megfelelő méreteit és minőségét. A szövetségi kormány a következő időszakban több elvi fontosságú intézkedéssel számol a környezeti viszonyok javítása terén. Az itt felgyülemlett problémák megoldása hosszú távú feladat, de ugyanakkor tisztában vagyunk vele, hogy a szociális-gazdasági fejlődés meggyorsításának politikája határozottabb és következetesebb megoldásukat kívánja meg. A 7. ötéves tervidőszakhoz képest jelentősen növeljük a központilag irányított környezetvédelmi beruházások eszközeinek volumenjét. Előnyben részesítünk néhány intézkedés megvalósítását Prágában, Bratislavában, Észak-Csehországban, főleg az Érchegység térségében és az Ostravai agglomerációban. Tekintettel a környezeti viszonyok egyes alkotó elemeinek helyezetére és jelentőségére, fő figyelmet fordítunk elsősorban a vízkészletek védelmére és ésszerű hasznosítására, mivel ezek nélkülözhetetlenek a lakosság vízellátása és a termelőerők további fejlesztése szempontjából. A szennyvíztisztí- (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1986. VI. 25.
