Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
1986-06-20 / 143. szám, péntek
ÚJ szú 5 1986. v\. 20. Kincskeresők A természet nehezen szabadul meg kincseitől, nehezen hajt fejet az ember előtt. Sokszor megküszködünk vele, amikor az addig ismeretlen és át nem kutatott titkokról lerántjuk a leplet, amikor látszatra legyőzhetetlen dolgok fölött győzedelmeskedünk, amikor szeszélyeivel széliünk szembe. Eközben fúrótornyokat állítunk és mély furatokat eresztünk a földbe, geológiai szondákkal tárjuk fel a föld mélyében rejtőző ásványi nyersanyagokat. Furatok a föld gyomrába- Bányakutatásokat, valamint közép- és mélyfuratú geológiai felméréseket végzünk. Munkánk súlypontja a fúrásokra helyezkedik. Céljuk pedig a népgazdaság számára szükséges értékes ásványok föld alatti lelőhelyeinek feltárása - hangsúlyozza Štefan Pa- nuška mérnök, a geológiai felméréssel megbízott Nová Baňa-i üzem igazgatója, majd így folytatja:- Jelenleg a Handlová-Kelet és a Rimaszombat (Rimavská Sobota) - Losonc (Lučenec) közti katlan térségében barnaszén- és lignitlelőhelyek kutatásában veszünk részt. Špania Dolinában rézércet keresünk, Kremni- cában aranytartalmú ércek előfordulásáról bizonyosodunk meg, Pezinok- ban antimon- készlet, Rudno nad Hronom - Brehy - Pukanec térségében színesfémek után kutatunk. Folytatódik a perlitleló- helyek feltárása Jastrabában, kerámiai nyersanyagokat feltételezünk Barto- šová Lehôtka, Dolná Ves és Kalinovo mellett, „Zlámanec“ térségében. Banská štiavnicában újabb ivóvlzforrások után kutatunk. Bányamunkákat špania Dolinában, Jastrabában és a Banská štiavnica-i Szlovák Bányamúzeum skanzenjében végzünk. Tehát a Nová Baňa-i üzem geológiai-kutató tevékenysége mind szerkezetében, mind a fúró- és bányaegységek munkahelyeinek elosztásában változatos, ami növeli az irányító- és szervezőmunkával szembeni elvárásokat. Névtelenül nem lehet! Termelési értekezleteiken az érdeklődés kulcskérdései közé mindig a hatékonyság növelése, a gazdaságosság, a termelékenység és a minőség tartozik. Az üzem pártalapszervezete taggyűlésein bírálóan értékeli az elért gazdasági eredményeket, a kommunisták feltárják a tartalékokat annak érdekében, hogy javuljon az üzem politikai-szervező, irányítási és gazdasági tevékenysége. Ábel Blaška pártelnök ezt így látja:- A nyílt, élénk és viharos véleménycsere segítségünkre van. Alapelvünk: egyetlen munkahely sem lehet névtelen. Mert ha gondok támadnak valahol, azt konkrét emberek okozták, tehát konkrét bírálatnak és megoldásnak kellene ezután következnie, s erre az érintett embereknek kell rájönniük, s meg is kell azt valósítaniuk. Részletek az elhangzott véleményekből: Štefan švantner arra figyelmeztetett, hogy Őpania Dolinába olyan dúcokat kell szállítani, amilyenekre ott szükség van, és nem mást, felhasználhatatlanokat. Karol Malaj ugyanezen munkahely szárítókabinokkal való ellátását kérte. Rudolf Murgaš nyíltan kijelentette: ne tartsunk hamis barátságot, mondjuk meg szemtől szembe az igazságot, pellengé- rezzük ki és büntessük a hanyagságot, teljesítsük feladatainkat. Ladislav Hric és Štefan Majtán a Žiar nad Hronom-i Kosorín Mikor odaértünk, Dušan Ivan és Štefan Tomčal kezelték.- A „Handlová-Kelet“ geológiai-kutatási munkálatok során meggyőződünk a handlovái szén- lelőhely folytatódásáról, Handlo- vától keletre, valamint Janova Lehota, Kosorín és Slaská községektől északra elterülő térségben - állapítja meg Jozef Ditte, a Nová Baňa-i üzem művezetője. - Tizenkét fúrással számolunk. Mivel nagy kiterjedésű területről van szó, a mostani tervezet csupán a feltáró kutatás első fázisát tartalmazza. Ennek során minőségében a handlovái rétegekhez hasonló szénkészlet jelenlétéről kívánunk meggyőződni. E rétegek 400-700 méteres mélységben tamunkahelyük községben lévő gondjait vázolták. Handlovái kilátások Ez utóbbi helyre látogattunk. A faluból mintegy ötkilométeres erdei út vezet a fúrótoronyhoz. Mi van a gyémántkoronggal? Akik ellenőrzik: Jozef Ditte (balról) és Vladimír šimo lálhatók. Csupán ennek elvégzése után valósul meg a tervezet második szakasza. Gyémántkorongokkal fúrják az egyes rétegeket.- Ezerkétszáz méteres mélységben végzünk a furattal- mondják a torony kezelői. - Mit kell tennünk, hogy bonyodalmak és esetleges balesetek nélkül eljussunk odáig? Nos, elsősorban az üzemelési előírásokat, a technológiát kell megtartanunk, s a furatok szerkezetéhez kell igazodnunk. Vladimír šimo technológus hozzáfűzi:- Valahányszor, mielőtt leeresztenék vagy kiemelnék a berendezést, következetesen ellenőrizniük kell a fúrószerszámokat, s kénytelenek kiselejtezni az elhasználódott és meggörbült csöveket és szerszámokat is. A fúrás környékén rendnek kell lennie, a felszíni öblítőberendezés rendszeres tisztításra szorul, tartani kell az öblített mennyiség szintjét. A gyémánt fúrókorongok időnként gyorsan elhasználódnak. Mivel egyáltalán nem olcsóak- egy darab nyolc-tizenötezer koronába kerül -, visszakerülnek a Nová Baňa-i üzembe, ahol kiköszörülik és újra fúrásra alkalmassá teszik őket. Ha üzemképtelenek, megmaradt értékükért Šumperkba küldik őket. Onnan kapják ugyanis a mélyfúrásokhoz szükséges korongokat. Kerámiai nyersanyagok nyomában Kerámiai nyersanyagot maximálisan 150 méteres mélységig keresnek, mégpedig a Žiar nad Hronom-i járásban fekvő Bartošo- vá Lehôtka és Dolná Ves térségében. Jozef Ditte erről így magyaráz:- Eddigi geológiai-kutató munkánk eredményei ezeken a helyeken bentonit és kovapala lelőhelyek mellett agyagásványok előfordulására is utalnak. Hasonlóak- ra, mint amilyeneket Magyarországon, Füzesradvány térségében bányásznak. Geológiai felépítésében és nyersanyagtípus összetételében azonban ez lényegesen összetettebbnek tűnik. Ugyanis a szilikáttöredékek előfordulása a nyersanyagban nem kívánatos, mert ezek az agyagos összetételű ásványok dúsítás nélkül felhasználhatatlanok. Ugyanerre a következtetésre jutottak a kassai (Košice) Kerámiaipari Üzemekben, ahol megpróbálkoztak a Dolná Ves melletti lelőhelyről kapott agyagos nyersanyagok iparszerú alkalmazásával, persze dúsítás nélkül. Mindezt a tomá- šovcei üzemben, a kerámiai burkolólapok előállítása során tették. Mivel Dolná Ves és Bartošová Lehôtka környékén a lelőhelyek összetétele elég változatos, nagyon aprólékos feltáró munkára van szükség. Ugyanis arról van szó, hogy az agyagos összetételű ásványok iparszerú felhasználása Szlovákiában rendkívüli jelentőségű, s a kassai Kerámiaipari Üzemek számára ezek pótolhatatlanok. Magyarországról való behozataluk a jövőre nézve bonyolultnak tűnik, szlovákiai bányászásuk viszont pótolhatná a Csehországból korlátozott mennyiségben szállított alapvető kerámiai nyersanyagokat.- Kutatásunk további célja- húzza alá Jozef Ditte -, hogy Dolná Ves térségében meggyőződjünk mintegy 1 millió 500 ezer tonna bentonitkészlet jelenlétéről. Erre a kerámiaiparnak és a mezőgazdaságnak lenne szüksége. Megállás nélkül Dolná Vestől mintegy három kilométerre dolgozik a szovjet gyártmányú UKB-500-as berendezés.- Hónapok óta már itt vagyunk- jegyzik meg egyszerre Anton Garaj és Emil Čík fúrómunkások. S mivel ezt a furatot már befejezték, néhány méterrel arrébb helyezik át a berendezést. Segítőtársaik ebben Peter Viater, Lukáš Pastier és Pavel Richter.- A kezelőszemélyzet tizenkét Áll a fúrótorony (A szerzó felvételei) óránként váltakozik. Egy hétig ugyanazok cserélődnek, majd a következő hét napon át pihennek. A helyükbe a korábbi héten távollevők lépnek. S így megy ez folyamatosan - hallom tőlük.-Télen, nyáron, esőben, fagyban, hőségben... bármilyen idő is van, a fúrás nem szünetelhet.- Hát igen. Mindig és bármilyen időben dolgozunk. Ha probléma vetődik fel, többnyire magunknak kell azt megoldani. Itt, a hegyekben önmagunkra vagyunk utalva. Most kaolinitot hozunk felszínre. Ebből készülnek a porcelán- és kóagyagtermékek. Bartošová Lehôtka és Dolná Ves közelében gyarapodnak a furatok. A kerámiai nyersanyagok feltáró kutatása sikeresen folytatódik. JÚLIUS TADIAN A Honvédelmi Szövetség karvinái búvárai ezekben a napokban próbára tették képességeiket a térlicei víztározón. A téli előkészületeket követően most a gyakorlatban próbálhatták ki a víz alatti jeladásokat, valamint a különféle felszereléseket. A felvétel az ostrava-radvanicei bányai mentőszolgálat búvárjainak gyakorlatán készült. (Petr Berger felvétele - ČTK) Fiatalkorúak bűnözése Eredmények és hiányosságok Csökken a fiatalkorúak részvételének aránya az összbűnözés- ben, és kevesebb a gyermekkorú, a tizenöt éven aluli elkövetők száma is. Az 1980-82-es években a fiatalkorúak 9,3 százalékkal részesedtek az összbűnözésen. Azóta ez az arány fokozatosan csökkent, s tavaly már ,,csupán" 7,6 százalék volt. A nemzetközi bűnözési adatokat tekintve ugyan az 1982-es év adatai sem voltak riasztóak, hiszen például az USA- ban a bűnelkövetők egyharmada, az NSZK-ban, Japánban több mint 40 százaléka fiatalkorú, mégis egy olyan kedvezőtlen tendenciát jelzett, amellyel szemben mindenképpen fel kellett lépni. Az állam és a párt vezető szervei természetesen mindig is fokozott figyelmet szenteltek az említett korcsoportok bűnözésének, illetve a megelőzés kérdéseinek. Az SZSZK kormányának 1970. évi határozata növelte azoknak társadalmi felelősségét, akik gyermekekről gondoskodnak. 1971-ben a CSSZSZK kormánya a 300. sz. határozatával igyekezett bevonni az egész társadalmat, minden egyes szervét és szervezetét az ifjúkori bűnözés megelőzésébe. 1974-ben pedig átfogó határozatot hozott az ifjúság védelméről a társadalomellenes cselekményekkel szemben. Végül az 1982-es figyelmeztető adatok arra késztették az SZSZK kormányát, és az SZLKP KB Elnökségét, hogy elemezzék a korábbi határozatok csekély hatékonyságának okait, (ilyen volt pl., hogy sok helyütt az alkoholizmus elleni törvény rendelkezéseit megszegve szeszes italokkal is kiszolgálták a fiatalokat, az ifjúság védelmének nem kielégítő anyagi és személyi feltételei) és a tanulságok alapján meghatározzák azokat a feladatokat, amelyek teljesítése javítaná a bűnözés megelőzésének helyzetét. Az SZSZK kormánya 1982. évi határozata teljesítésének eredményeit tükrözik már a bűnügyi statisztikák, a gyermek- és fiatalkorú elkövetők számának csökkenése, bár a megelőzés helyzetével továbbra sem lehetünk elégedettek. A fiatalkorú bűnözés okairól számos ellentmondó vagy éppen egymást kiegészítő elmélet született. Vannak, akik elsősorban a városiasodásnak tulajdonítják, mások a nők, az anyák tömeges munkába állásában látják elsődleges okait, ami következtében fellazultak a családi kapcsolatok, emelkedett a válások száma, illetve kialakultak az ún. csonka családok és csökkent a család nevelő szerepe. Tény viszont az, hogy a társadalomnak és szervezeteinek részt kell vállalniuk a gyermekek és a fiatalkorúak nevelésében, elősegítve ezzel a társadalmi együttélés szabályainak elsajátítását, vagyis a társadalomba való beilleszkedésüket. Ezen a téren jelentős feladatok hárulnak az iskolára, a Szocialista Ifjúsági Szövetségre, de a nemzeti bizottságokra is, főleg ami a szabadidő megfelelő és az ifjúság számára is vonzó eltöltése feltételeinek megteremtését illeti. Ott, ahol a család, az iskola és az ifjúsági szervezet sem teljesíti küldetését, az utca veszi át ezek szerepét, s óhatatlanul káros befolyások érvényesülnek. A szabadidő eltöltése megfelelő anyagi feltételeinek hiányában a fiatalok nem engedélyezett pinceklubokat hoznak létre, vagy a vendéglőkben és a kocsmákban verődnek össze, ahol gyakran még ma is kiszolgálják őket szeszes italokkal. Végül is a csaposok és pincérek sokak véleménye szerint nem kockáztatnak sokat, s a fiatalok kiszolgálása kifizetődik számukra, még az esetleges bírság összegét tekintve is. Az új választási programok teljesítése remélhetőleg lényeges fordulatot hoz ebben a tekintetben, hiszen sok helyütt tűzték ki célul játszóterek, sportpályák, ifjúsági klubok és a szabadidő ésszerű eltöltését szolgáló más létesítmények létrehozását. Lényegesen javítani kell azonban a SZISZ tevékenységét is, bár bizonyos eredményeket már ők is felmutathatnak (például kizárólag cigány fiatalokból álló SZISZ alapszervezeteket hoztak létre.) A bűnüldöző szervek értékelése a SZISZ-ról nem éppen a legkedvezőbb. Keveset tesz például azért, hogy a bejáró fiatalokat is bevonják tevékenységébe, ugyanakkor kizárja soraiból a törvénnyel összeütközésbe kerülő fiatalokat, ahelyett, hogy éppen ezeknél fokozná nevelő befolyását, s bár lehetősége lenne rá, nem vállal szerepet és kezességet a bűnelkövető fiatal megjavításában sem, pedig a bíróság a SZISZ kezességvállalása alapján felfüggesztheti a büntetés végrehajtását vagy feltételesen szabadlábra bocsáthatja az elítélt fiatalt. Tudomásul kell vennünk, hogy a gyermek- és ifjúsági bűnözés veszélyét nem fejezi ki az említett arányok alakulása s azt is, hogy ismereteink szerint a „bűnözókarrierek“ a gyermekkorban alapozódnak meg. Az említett korcsoportok bűnözésének tényleges veszélyessége abban rejlik, hogy az ifjú korú bűnözők a visszaeső bűnözők tartalékának tekinthetők. FEKETE MARIAN
