Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1986-05-15 / 112. szám, csütörtök

Mindig az élvonalban Nem hiányzik a tenniakarás Történelmi visszapillantás a CSKP megalakulása 65. évfordulója alkalmából VÁLASZTÁSI ELŐKÉSZÜLETEK Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulása olyan esemény, amelyhez kell, hogy minden nemzedék vissza-vissza térjen. Létrejöttével valóra vált a forradalmi munkásmozgalom történelmi küldetésének egyik alapvető feltétele, az ún. szubjek­tív tényező, amely az elmúlt évti­zedek folyamán lépésről lépésre haladva, végül is a burzsoázia hatalmának megdöntéséhez ve­zetett - valóra váltva a szocialista forradalom célját - a munkáshata­lom megteremtését. Maga az alakuló kongresszus, amely 1925. május 14-e és 16-a között zajlott le, pontot tett a mar­xista baloldal viszonylag hosszú és bonyolult kikristályosodása után, amely végleg elhatárolódott a szociáldemokrata párttól, annak opportunista politikájától. A kong­resszus 569 küldötte (akik közül 56-an a szlovák, magyar és ukrán kommunistákat képviselték) hét kivételével egyértelműen a Kom­munista Internacionálé 21 pontjá­nak elfogadására szavazott, illetve kérte pártunk felvételét az új típusú pártokat tömörítő III. Inter- nacionáléba. Az alakuló kongresszuson a cseh kommunisták nemzetiség­re való tekintet nélkül egyesültek Szlovákia és Kárpát-Ukrajna kü­lönböző nemzetiségű forradalmi munkásaival. A párt nevét Cseh­szlovákia Kommunista Pártja el­nevezésre változtatták. A főbeszámolót Bohumír šme- ral tartotta. Tekintettel a kor jelle­gére, hangsúlyozta a tömegpárt létrejöttének fontosságát. A kapi­talizmus és a forradalmi erők viszonyát elemezve arra a követ­keztetésre jutott, hogy a kapitaliz­mus válsága ugyan tart még, de a proletár forradalom üteme lelas­sult és a munkásosztály már nem áll közvetlenül a forradalom kirob­banása előtt. Rámutatott az új helyzetből adódó feladatokra is, amelyeket elsősorban a forradalmi erők összefogásában és meg­szervezésében látott. Ez a gondo­lat tulajdonképpen azonos volt a népfrontpolitika megteremtésé­nek gondolatával. Beszámolójá­ban megfogalmazta a párt alapító tagjainak történelmi hagyatékát, küldetését is, amikor hangsúlyoz­ta, hogy „több vagyunk, mint politikai párt, az új élet elöcsapata vagyunk. Új feltételeket teremtve, új embereket is akarunk formálni." Pártunk internacionalista egye­sítési folyamatát nagy mértékben elősegítette maga a nemzetközi kommunista mozgalom, de főleg a Komintern III. kongresszusa, illetve maga Lenin, aki ugyan rámutatott Šmeral bizonyos politi­kai hibáira, de pozitívumaira is, főleg arra a törekvésére, hogy a CSKP-t tömegpártként kell épí­teni. A párt felvételét a Komintern- be ahhoz a feltételhez kötötte, hogy három hónapon belül meg kell alakítani az egységes interna­cionalista kommunista pártot. E feladatot teljesítette az 1921. október 30-ika és november 2-ika között lezajló egyesítő kongresz- szus, amely egyhangúlag jóvá­hagyta azt a határozatot, hogy a CSKP német szekciója, a len­gyel kommunista párt és a zsidó kommunista csoport egységes in­ternacionalista pártban, Csehszlo­vákia Kommunista Pártjában egyesültek. A CSKP egyesítő kongresszusa az „egy állam, egy párt“ alapelvet valósította meg. A CSKP megalakulása a soknem­zetiségű csehszlovák állam felté­telei között a nemzeti korlátokat áthidaló forradalmi eszme erejét és életképességét bizonyította. Maga a párt megalakulása 1921-ben a szó szoros értelmé­ben véve nem jelentette még a lenini újtípusú párt létrejöttét. Ehhez is még további, bonyolult út vezetett, amelyet leginkább a hú­szas évek jobboldali opportunista áramlatainak és ultrabalos néze­teinek felszámolása határozott meg, amely időrendi szempontból az 1929-es V. pártkongresszushoz kapcsolódik. Ekkor jutott előtérbe az új gottwaldi vezetés, amely az elmúlt évek politikai gyakorlatához viszonyítva szinte minőségi ugrár' jelentett. A további érlelődés a nagy gazdasági válság éveihez kapcso­lódik, amikor pártunk olyan tömeg­munkát fejtett ki, amellyel példa­ként szolgált a többi kommunista pártnak is. Főleg a gazdasági harcok szervezésében ért el egye­dülálló eredményt. Mindezt bete­tőzte a fasizmus veszélyét elhárí­tani akaró igyekezete, a köztársa­ság feldarabolását megakadá­lyozni szándékozó egységes népfront létrehozására irányuló tö­rekvése, hiszen a burzsoá köztár­saság számos politikai pártja kö­zül az egyetlen volt, amely önálló programmal lépett fel a háború ellen, a köztársaság védelméért. Ha az akkori történelmi, politikai és nemzetközi erőviszonyok nem is tették lehetővé, hogy szándéka valóra váljon, a harcot nem adta fel. Mindvégig a nemzeti felszaba­dító harc élén állt, szervezte, vezette azt, és meghatározó sze­repével olyan feltételeket terem­tett, amelyek lehetővé tették, hogy a háború után a felújult Csehszlo­vák Köztársaság nem a burzsoá alapokra épített, hanem új, népi demokratikus irányban haladha­tott. Történelmi visszapillantásunk­ban külön figyelmet érdemel az a taktika, amelynek következtében 1948 februárjában békés átnövés- sel vált valóra a szocialista forra­dalom gondolata. Ismét olyan pél­da, amely nemzetközi szempont­ból is figyelemre méltó. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy nemcsak ha­ladó hagyományokban bővelke­dünk. Sajnos, sok az olyan folt is, amely árnyat vet pártunk forradal­mi múltjára, harcos kiállására. Főleg az ötvenes és hatvanas években lehettünk tanúi az elhaj­lásnak, dogmatizmusnak, a párton belüli mély válságnak, amely a hatvanas évek végén össztársa­dalmi válságba torkollt. A „tisztító­tűz“ - a konszolidáció viszont olyan változást idézett elő, hogy az 1971-ben lezajlott történelmi jelentőségű XIV. pártkongresszu­son hozzákezdhettünk a szocialis­ta társadalom fejlett szakasza alapjainak lerakásához. A nemré­giben lezajló XVII. kongresszus ezt az irányvonalat megerősítette. Nagy hangsúlyt helyezett a párt vezető szerepének további elmé­lyítésére is, mint a társadalmi haladás egyik előfeltételére. G. PERESZLÉNYI ETELKA A falu érdekében A jelenlegi képviselő és a jelölt véleménye A falu, melynek szóba került az érdeke, a központi nagyközség: Ipoly szakállas (Ipeľský Sokolec). Újabban Pásztó (Pastovce) és Lontó (Lontov) községeket is hozzácsatolták közigazgatásilag. A választások után tehát nagyobb hatás- és jogkörrel rendelkező körzeti nemzeti bizottság fog működni a faluban. ÚJ SZÚ .986. V. 15. Akik ezzel kapcsolatban a falu érdekeiről beszélnek: Anna Bre- zovická, a jelenlegi képviselők egyike és Szép Olga, akit helyette jelöltek. Mindketten a Jednota fogyasztási szövetkezet 08-302- es számú bevásárlási központjá­nak dolgozói. Korban ugyan elté­rőek, azért mondja Anna Brezo- vická, az idősebb, megértést váró hangsúlyozással:- Nyugdíjas leszek maholnap, átadom hát a közéleti munka terhét a nálam fiatalabbnak. An­nak kimondottan örvendek, hogy a képviselői megbízatást is leg­közvetlenebb munkatársam veszi át. Nem vág a szavába Szép Olga, kivárja az idősebbnek kijáró, tisz­teletet kifejező, lélegzetvételnyi szünetet.- Ha megválasztanak - mond­ja átveszem a tisztséget, mert tízéves szakmai gyakorlat, másfél évtizedes társadalmi tevékenység alapján tavaly jóváhagyták felvé­telemet a pártba, tehát kötelessé­gem a bizonyítás. Különben is van néhány elképzelésem a körzetesí­téssel kapcsolatban. A csatolt és a társközségek, de a központi falu, Ipolyszakállas is régóta küszködik a nagy gonddal: a lakóhelyről máshova munkába járók, az úgynevezett ingázók helyzetével, bevonásukkal a lakó­helyi társadalmi tevékenységbe, és képviseletük megoldásával.- Nem ismeretlen számomra ez a téma - mondja Szép Olga -, hiszen magam is bejáró vagyok, a férjem is az, a vasútnál dolgozik. Meg lehet szokni a bejáró dolgo­zók életformáját. Mi is két fiút nevelünk például... A gond inkább a társadalmi munkába való bekap­csolódással és a képviselettel kapcsolatos. Munkatársa, Anna Brezovická, aki önmagát tréfásan már elődnek kezdi nevezni, megjegyzi:- Sokat tettünk az említettek megoldása érdekében eddig is. Tény, hogy a jelölőgyüléseken a megjelentek több mint kétötöde az ő soraikból került ki, az elhang­zott javaslatok közel 40 százalékát ők terjesztették elő, a helyi nem­zeti bizottság és testületeinek tag­jai között az arányuk jelenleg meghaladja a 30 százalékot.- Az is tény - fűzi hozzá Szép Olga -, hogy falvanként változó a társadalmi munkában való rész­vételük. Általánosítani azonban nem szabad. Főleg azon az ala­pon nem, ha ti nem igyekeztek, hát nem is kaptok.- Újfajta, de feltétlenül jogos igénynek tartja, hogy az ingázó dolgozók magasabb követelmé­nyeket támasztanak a kereske­delemmel, az iskolával, óvodával, a művelődési intézményekkel szemben.- Ami magyarázza - növeli a képviselők gondját. Ajánlatos a csatolt és társközségekben a társadalmi és tömegszervezetek tevékenységét egészében úgy átalakítani, hogy az jobban meg­feleljen az ingázók igényeinek. Munkatársa hozzáfűzi:- És az otthon, a falu érdeké­nek is. Úgy vélik mind a ketten, hogy ezen a téren sokat tehetne a SZISZ, mert tapasztalatuk sze­rint nem nyert igazolást az az elképzelés, miszerint az ingázó munkásfiatalok fogják közvetíteni ezekbe a kis falvakba az üzemi munka emberformáló szellemét.- Ott kell kezdeni - ismerteti elképzelését Szép Olga -, hogy a fiatalokat is időben tájékoztatni kell a középtávú és az éves községfejlesztési tervekről. Tehát elkészítésük, jóváhagyásuk előtt. Ha előzetesen hozzászólhatnak, ha véleményt mondhatnak, ha tapasztalni fogják az észrevéte­lükre, szavukra irányuló figyelmet, akkor aktívabban részt vesznek a munkában is. Megkérdezi tőle Anna Brezo­vická:-Tudod, hogy a téjékoztatás elsődlegesen a képviselők fela­data?- Tudom - mondotta - és a falu érdekére gondolva vállaltam. Utána pedig azt részletezi, hogy manapság már nem olyan egy­szerű az érdekek egyeztetése, még a falvak között sem, mint régebben volt. A körzeti helyi nemzeti bizottság tervét falvan­ként kell helyi programmá alakíta­ni. Ez viszont nem történt anélkül, hogy helyi határozat ne szülessen. Ami persze csak úgy valósul meg, ha cselekszenek is az érdekeltek.- Kevés, nagyon kevés - ér­vel -, ha csak lakni járunk haza a falunkba. Tenni is kell a lakóhe­lyünk érdekében. És ó mint képviselő vállalja a cselekvést HAJDÚ ANDRÁS Az utóbbi hetekben megélén­kült a lénártfalvai (Lenartovce) agi­tációs központ munkája, melynek vezetésével Bancsi Gyula agrár­mérnököt bízta meg a helyi párt- szervezet és a község nemzeti bizottságának vezetése. A válasz­tások előtti időszakban valameny- nyi politikai-társadalmi esemény­nek és rendezvénynek az újonnan berendezett központ nyújt otthont. Lénártfalván és a társközségben a nemzeti bizottság tisztségviselői a közelmúltban találkoztak az első választásukra készülő fiatalokkal. A két községben hatvanöt ifjú polgár nemcsak alkotmányos jo­gaival ismerkedhetett meg, hanem a helyi választási szokásokkal is. A falvak SZISZ szervezetének tagjai ugyanis rendszerint ünne­pélyes külsőségek között, közö­sen járulnak az urnák elé. Az idén sem lesz ez másként, s ezért máris újjáalakult a helyi zenekar, melynek vezetője Cszizi Árpád lett.- Mindemellett agitációs köz­pontunkban számos hasznos tud­nivalóhoz és propagandaanyag­hoz juthatnak a látogatók - mon­dotta Harnócz Rezső, a hnb elnö­ke. - Itt készülnek a főként helyi aktualitásokat tartalmazó válasz­tási röplapok, faliújságok és a hangosanbeszélőn sugárzott hírek és nyilatkozatok. Amolyan kisebb stúdió, szerkesztőségi munkahely ez, melynek munkatár­sai sokat fáradoznak a lakosok gyors, időszerű és pontos tájékoz­tatása érdekében. Mint megtudtuk, a napokban mutatkoztak be a képviselőjelöl­tek. A központi községben 131-en jelentek meg a gyűlésen, s ha figyelembe vesszük, hogy a falu­nak csak alig több mint félezer lakosa van, lényegében minden család képviseltette magát, ami szintén az agitációs munkacsoport munkáját dicséri. A helyi nemzeti bizottság képvi­selőjelöltjein kívül eljött a válasz­tók közé Bende István is, aki az elmúlt választási időszakban köz- megelégedésre képviselte a két kis község lakosságát a jnb-ben. Ugyancsak a község szülöttje, a helyi földművesszövetkezet el­nöke a jelölt - immár harmadszor- a Szövetségi Gyűlés Népi Ka­marájába Madarász Sándor sze­mélyében, akit - természetesen- nem kellett különösebben bemu­tatni a jelenlévőknek. A két községben megtartott gyűlések jó alkalmat szolgáltattak az elmúlt választási időszak ered­ményeinek áttekintésére, s az új választási program ismertetésére is. Nos, amint azt Csizi Gyula, a hnb titkára elmondotta, az érté­kelt időszak eredményeiért nem kell szégyenkezniük. A legna­gyobb sikernek Lénártfalva veze­tékes vízzel való ellátását említet­te. Sokat segítettek a lakosok a helyi iskola bővítésénél, s az új üzletközpont építésénél is. Az eredmény nem maradt el, hiszen az impozáns épület napjainkban készült el, s hamarosan átadják rendeltetésének.- Ahogyan az elmúlt hetekben összegeztük, községeink polgárai az értékelt időszakban 39 ezer óra társadalmi munkát végeztek, ami bizony nem kevés - nyugtázta elégedetten Harnócz Rezső, - ám ha tovább akarunk fejlődni, a jövő­ben is szükség lesz a segítségre, a társadalmi összefogásra. Új választási programunk ugyanis tartalmazza a régi üzletház átépí­tését ifjúsági klubbá, könyvtárrá és presszóvá való átalakítását, közutaink portalanítását, új bekö­tőutak építését. A legnagyobb beruházás - Velkenye községbe is el szeretnénk juttatni a kifogás­talan minőségű vezetékes vizet. A földmunkák nagy részét azon­ban a lakosoknak kell elvégezni­ük. Persze azért nemcsak rájuk hagyatkozunk, nyilván segít majd a helyi földműves-szövetkezet is, mint ahogyan azt a lénártfalvai vezeték építésénél tette. A szövet­kezettel való együttműködésről különben is csak a legjobbakat mondhatom el, hiszen szükség esetén mindig lehetett számítani segítségére. Persze vonatkozik ez utóbbi községünk tömegszerveze­teire is.-Azért még a mi községeink­ben sincsenek olyan állapotok, hogy azokon javítani ne lehetne- mondja mintegy befejezéskép­pen Csizi Gyula. - Lakosaink hiányolják a szolgáltatásokat, s bi­zony sokat kell utazniuk - nagy időveszteséggel - egy-egy kere­sett közszükségleti cikk után is. Érveiket, javaslataikat fontolóra kell vennünk, s legalább egy borbély-fodrász üzlet megnyitását be kellene terveznünk. A rendelő- intézetet is bővíteni szeretnénk, ebben a járási egészségügyi inté­zettől kellene egy kis segítség. A község vezetői végezetül elmondották, hogy a lakosok igye­kezetét a felsőbb szervek azáltal, hogy a határőr községek verse­nyében az elsó helyre javasolták- elismerik, s ez ösztönzőleg hat munkájukra. HACSI ATTILA iiirrmffirm I tudjüeoiáfc A választójog egyenlősége A választójog egyenlősége azáltal valósul meg, hogy a válasz­tásokon minden egyes választónak csupán egy szavazata van. Vagyis minden egyes, választással létrehozott képviselő-testület választása során egy szavazatot adhat le és minden választó szavazatának azonos a súlya. Minden állampolgár azonos feltételek alapján vesz részt a választásokon és közülük senki sincs kiváltságos helyzetben, más választókkal szemben. Ennek az elvnek gyakorlati érvényesítését biztosító rendelkezés, hogy minden választó csak egy választói névjegyzékbe lehet felvéve, illetve ha komoly ok miatt nem szavazhat abban a szavazókör­ben, ahol a választók névjegyzékén szerepel, a nemzeti bizottság az illetőnek - saját kérésére - bármely más szavazókörben szavazásra feljogosító választási igazolványt ad ki, s törli a választók névjegyzékéből. A választási igazolványt egy másik szavazókor választói névjegyzékébe való felvétel után elveszik és csatolják a névjegyzékhez - vagyis minden állampolgár csak egy szavazókörben szavazhat. A választójog egyenlőségét biztosítja az is, hogy a választóke­rületek az ország egész területén következetesen azonos nagyságúak az adott képviselő-testület számára, s egy képvise­lőre megközelítőleg azonos számú állampolgár jut. Minden választókerületben egy képviselőt választanak. A választókerüle­tek egyenlő nagysága a választók létszámához igazodik, s nem a választókerületek területi nagyságához. így az adott képviseleti szervek képviselői körülbelül azonos számú választót képvi­selnek. A választójog egyenlőségével összhangban a nemzeteknek és nemzetiségeknek a képviselő-testületekben biztosított a létszá­mukhoz mórt arányos képviseletük is. (f. m.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom