Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1986-05-07 / 106. szám, szerda
ÚJ szú 5 1986. V. 7. Fény derült a Bratislavai Húsipari Vállalat egyes dolgozóinak üzelmeire Penész - nemcsak szalámin A vásárlók joggal megkedvelték a legnagyobb bratislavai piactérrel szemben a Miletič utcai húsboltot. Az ok egyszerű: csaknem mindig jól ellátott volt hűssal és hústermékkel. S mégis, az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága az SZSZK Kereskedelmi Minisztériumával és az Állami Kereskedelmi Felügyelőséggel együtt nemrég kénytelen volt foglalkozni ezzel az üzlettel. Ennek oka egy panaszlevél volt, amely rávilágított a Bratislavai Húsipari Vállalat egyes vezető dolgozóinak törvénytelen árumanipulációjára éppen e bolt közvetítésével, amely a vállalathoz tartozik. Mivel kezdjük a brigádalapítást? Helyzetfeltáró tapasztalatok „Nagyvonalú“ nyilvántartás A panasz jogosnak bizonyult. A vállalat vezető dolgozói egy szekrényes tehergépkocsit utaltak ki ennek a boltnak hús és hústermékek szállítására. Üzemeltetéséről azonban Miroslav Moravský, az üzlet vezetője nem vezetett előírásos nyilvántartást. Engedélyezték neki, hogy a húst a vállalatból ő maga juttassa el munkatársaival a boltba, • miközben a gépkocsi személyzete korlátlanul eljuthatott a húsfeldolgozó részlegbe. Ez szokatlan dolog, mivel a többi húsboltot általában az elosztó személyzet látja el, amelynek csak a vállalati expedícióba van belépése. Ferdinand Krátky mérnök, a vállalatigazgató kereskedelmi helyettese az ellenőrzés eredményei szerint nem irányította és rendszeresen nem ellenőriztette a bolt tevékenységét, noha ó maga olyan helyként ,.tippelte ki“, amelyben előfordulhat a jogsértő nyerészkedés. így azután a bolt vezetője büntetlenül „gazdálkodhatott“ a saját szája íze szerint. Példának okáért nem vezetett semmiféle nyilvántartást a tényleges napi bevételről, pénztári könyvet vagy kimutatást stb. Ez a helyzet évekig tartott. S így a nyilvántartás elhanyagolása következtében nincs áttekintés arról, hogy készpénzért ténylegesen milyen értékű árut adtak el a vásárlóknak. Itt különben - számlákra - üzemi éttermek is bevásároltak. Az ellenőrző szervek megállapították, hogy ezeknek a hét ellenőrzött húsféleségből 7921 kilogrammal többet adtak el, mint amennyit az ellenőrzött időszakban feltüntettek a számvitelben. Az ilyen áru értéke csak az ellenőrzést megelőző utóbbi hét hónapban 403 378 korona volt. S a bolt vállalatának csak azt az árut számolta el, amelyet szállítólevelek alapján kapott tőle. Hogyan tehetett szert a bolt ennyi tőkehúsra? - ezt a kérdést a kivizsgálás során a vállalat vezető dolgozói is feltették. A további ellenőrzés adta meg a választ. A húskombinátban minden alkalommal - érkezéskor és távozáskor - a kapunál megállapították a bolt teherkocsijának súlyát. S ekkor összehasonlították a mérlegelés eredményeit a szállítóleveleken feltüntetett adatokkal. Megállapítást nyert, hogy a bolt dolgozói csak az ellenőrzést megelőző négy hónap alatt 30 110 kilogrammal több húst és hústerméket vittek ki a vállalatból, mint amennyi a húskombinát expedíciójában kiállított szállítólevelekben szerepelt. Az átlagárt alapul véve, ennek értéke 781 819 korona volt. Ezt az összeget a vállalatnak senki sem térítette meg és úgy tűnik, hogy senkinek sem hiányzott. A panasztevő ugyanakkor arra hivatkozott, hogy ezek az üzelmek már két éve folytak... Romlott áru értékesítése Egy másik panasz és a Központi Állatorvosi Állami Intézet laboratóriumi ellenőrzése alapján tavaly áprilisban a Kereskedelmi Állami Felügyelet azonnali hatály- lyal 194 015 korona értékben betiltotta 971 kilogramm magyar szalámi és 911 kilogramm gyulai kolbász eladását, mivel ez az áru alkalmatlan volt emberi fogyasztásra. Magyarán: romlott volt. Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának dolgozói azonban megállapították, hogy a vállalat ezt a tilalmat nem tartotta meg és az árut első osztályúként, csomagoltan értékesítette. Hasonló eset történt az elmúlt év őszén is. Ekkor 29 920 ezer korona értékű romlott gyulai kolbászt tisztítottak meg rongyokkal és kefékkel a húskombinátban, majd értékesítették az üzlethálózatban. A boltvezető rámutatott arra, hogy mindkét esetben a kereskedelmi igazgatóhelyettes utasítása szerint járt el és az első esetről tudott a vállalatigazgató is. Csakhogy a Munka Törvénykönyve szerint a felettes jogszabályt sértő utasítását nem szabad végrehajtani. A törvény tiltja a pult alóli eladást is. Ezt sem tartották tiszteletben a Bratislavai Húsipari Vállalatban. Már a kombinát feldolgozó részlegén a húst 20-50 kilogrammos tételekbe csomagolták és konkrét személyek nevével jegyezve juttatták el a boltokba. Ezért a gyakorlatért a felelősséget az expedíció vezetője vállalta. Az ellenőrző csoport a Miletič utcai bolt raktárában magtalált 27 700 méter vékonybelet is. Ezt a hiánycikket a vállalatigazgató fenntartotta a vállalat dolgozói számára. Az ügy háttere Felvetődik a kérdés, mi a magyarázata az említett társadalomellenes jelenségeknek? A boltvezető alacsony fizetésére hivatkozott. Képtelen volt még a lakbére fizetésére is, ezért bírálta is a Večerník. Nos... Miroslav Novotný átlagos havi bruttó keresete 4893 korona volt. S ha már a személyével foglalkozunk, hadd említsük meg, hogy korábban a vezérigazgató szolgálati kocsijának sofőrje volt. Hét hónap alatt tanult ki mészárosnak, vagyis nem rendelkezett semmiféle gyakorlattal. Ennek ellenére egy tizenkét dolgozót foglalkoztató, havonta milliós forgalmat lebonyolító nagy üzletet vezetett. Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága a visszaélések fő okaként jelölte meg az ügyben érdekeltek alacsony fokú felelősségérzetét s ezen túlmenően a vállalatban az irányítás és az ellenőrzés alacsony szintjét. Róbert Topol- čanský vállalatigazgató ugyan konkretizálta a vállalat feltételeire a jogtalan nyerészkedés megelőzésére hozott komplex intézkedéseket, sőt, a kérdéses boltot olyannak minősítette, amelyben előfordulhatnának visszaélések, viszont az intézkedések papíron maradtak. Következetlen belső ellenőrzés Az irányítás fogyatékosságairól tanúskodik a további tény is. Noha már 1982 óta érvényesek a népgazdaság és az államigazgatás ellenőrzésének elvei, a vállalatigazgató nem nevezett ki főellenőrt, akinek kötelessége lett volna a vállalatban érvényesíteni a társadalmi érdeket. A belső ellenőrzés terve nem vette számba a kulcsfeladatokat. Az ellenőrzés sok esetben nem volt tárgyilagos. Ezért felelősséggel tartozik Katarína Smiešková mérnök, a vállalat ellenőrző alakulatának revizorja is. Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága az ellenőrzés eredményeit felterjesztette az SZSZK Legfőbb Ügyészsége elé. A vállalat hét vezető dolgozóját, köztük az igazgatóját is bírságolta, betiltotta a kiskereskedelmi forgalomban a vállalat és a vezérigazgatóság dolgozóinak előnyben részesített kiszolgálását az illetékes szerv döntéséig. Felkérte egyben a Szlovák Árhivatalt, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a vállalatot sújtsák az árelóírások megszegéséért, mivel változatlan áron értékesítette a minőségileg károsodott árut. A vállalatigazgató intézkedett a vállalati nemzeti vagyon védelmére, az árumozgatás nyilvántartásának és a pénztári műveleteknek a tökéletesítésére. A szóban forgó boltot ezen túl már csak a normális elosztói rendszer keretében látják el áruval. Javaslatot tettek a főellenór létesítésére, káderekkel megerősítették az ellenőrzés és a revízió alakulatát és megteremtik a külső ellenőrző szervek munkájának előfeltételeit. A vállalatigazgató alacsonyabb beosztásba sorolta kereskedelmi helyettesét és az ellenőrző alakulat vezetőjét. Káderintézkedéseket javasolt Katarína Smiešková és Miroslav Moravský személyét illetően is. Tekintettel arra, hogy az intézkedések hézagosak voltak, illetve egy részük meghaladta a vállalatigazgatói hatáskört, az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága felkérte a tröszt vezérigazgatóját egyéb lépések megtételére is. ösztönözte a vállalat további felelős dolgozóinak megbírságolására, a jogtalanul nyert anyagi eszközök tőlük való elvonására, az okozott kár megtérítéséie és nyereségrészesedésük csökkentésére. Mivel a vállalatnak nem hiányzott az elszámolás nélkül elszállított áru, feltétlenül szükséges felülvizsgálni a hús és a hústermékek termelésében a fogyasztás és a veszteség normáinak tárgyilagosságát. A vállalat köteles szigorú nyilvántartást vezetni a felhasználásra kerülő nyersanyagokról. Továbbá tökéletesíteni kell a vállalaton belüli ellenőrzés rendszerét és közvetlen irányítását a tröszt vezér- igazgatósága által. Az ellenőrzés eredményeiről tájékoztatták a vállalat társadalmi szervezeteit is, hogy a dolgozók élhessenek ellenőrzési jogukkal. MIROSLAV JASLOVSKÝ, az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának munkatársa Amikor bármelyik dolgozókollektíva áttér a brigádrendszerű munkaszervezésre, változásokat kell eszközölnie nemcsak a javadalmazásban - ahogy ez legtöbbször történik hanem a munka megszervezésében is. Vegyük csak sorra a példákat. A Kelet-szlovákiai Vasmű másodlagos kohászati termékeket előállító üzemében, s a hideg- és meleghengerdében egyaránt a fennálló szervezési egység szintjén s a kollektívák összetételének megváltozása nélkül hozták létre a brigádokat. Ezek vezetője műszaki-gazdasági dolgozó, rendszerint a mester lett, aki a közvetlenül fölérendelt szervezési egység vezetőjének a beosztottja. Ilyen tapasztalatokat szereztünk a Považská Bystrica-i járás általános és nehézgépiparában, valamint építőiparában is. A brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást alkalmazó dolgozókollektívákat azért hozzák létre a meglevő szervezési egységek szintjén, mert ez a gazdasági vezetők helyzetét lényegesen leegyszerűsíti. Hasonló tapasztalatokat szereztünk a mező- gazdaságban. Például a Trnavai Efsz-ben, a medziháji telep kukoricakeveréket és szilázst készítő brigádja szintén szervezési átalakítások nélkül jött létre. Ugyancsak brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást alkalmazó dolgozókollektívát alapítottak a Szenei (Senec) Állami Gazdaság növénytermesztési részlegén. Lényegében ugyanazon munka- szakasz dolgozóiról van szó, s az új kollektíva létrehozása nem járt semmiféle szervezési változással. Miért hangsúlyozzuk ezt? Ott, ahol a brigádrendszerű munkaformát csupán azért vezették be, hogy legyen okuk a takarékosságért vagy bármi másért a nagyobb prémium kifizetésére, nincs erkölcsi joguk ezzel az új munkaszervezési formával dicsekedni. Aztán ott sem történik sok minden, ahol a brigád létrehozását ügyesen ,.elintézték“. Ami abból állt, hogy kineveztek vagy választottak egy vezetőt, megfogalmazták a brigád alapszabályzatát, és gyakran még szerződést sem kötöttek a gazdasági vezetéssel. Az ilyen eljárásnak egyetlen óriási előnye és számos hátránya van. Előnye az, hogy az önálló elszámolás lényegében így már késznek tekinthető. Bármilyen részleg, amely keretében a brigádformát alkalmazó kollektíva létrejön, ilyen esetben kész adminisztrációval számolhat. Amint a népi ellenőrző bizottságnak az építőipari szervezetekben végzett felméréséből kiderül, főként abban tapasztalható formalizmus, hogy a létező munkacsoportot vagy a részleget egyszerűen termelési brigádnak nevezték el. Ilyen esetekben gyakran előfordult az is, hogy a gazdasági vezetéssel egyáltalán nem kötöttek szerződést. A dolgozókollektíva tagjai brigádjuk céljairól semmit sem tudtak, az egész dolgot valaki más „kezelte“. Ily módon értek el magas fokú szervezettséget. A szakszervezeti szervek tapasztalatai ós a tőlük kapott információk szerint, ha a brigád létrehozásának előkészületeit rendesen el akarják végezni, arra lega- < lább öt-hat hónap szükséges. Ezalatt megtörténhet a fennálló munkaszervezés feltételeinek elemzése, szervezési változásokat lehet előkészíteni, s fel lehet készülni a majdani brigád és a gazdasági vezetés, valamint az egyes termelési brigádok közti együttműködésre. Nem fizetódik ki a minél nagyobb arányú szervezettség utáni hajsza. A felkészületlen dolgozókollektívák ugyanis észre veszik a gazdasági vezetés ós a szak- szervezet formális hozzáállását az ügyhöz, és ezt jogosan bírálják. A brigádrendszerű munkaszer- i vezés bevezetésének a munka- szervezés átalakításával kell kezdődnie, és már kezdettől fogva hasznot kell hoznia a vállalat részére. A létező szervezési egység szintjén akkor nem ellenezzük a brigád megalapítását, ha előtte következetesen felmérik és elemzik a munkaszervezés, a normá- zás, az anyag- és energiafelhasználás, a gépelhasználódás és más mutatók teljesítésének feltételeit. Tisztázzák a kollektívák közti kooperációs kapcsolatokat, tervbe veszik az alapvető gazdasági mutatók javítását és a kollektíva szociális fejlődésének kérdéseit. KÖVÁRY IVÁN AZ IFJÚ NEMZEDÉK NEVELÉSÉÉRT Fontos, hogy az ifjúság elsajátítsa a tudományos szocialista világnézetet, s a szocialista erkölcsöknek megfelelően éljen és dolgozzon, a mindennapi munkájában kifejezésre jusson a szocialista haza és a szocialista eszmék iránti hűsége, elkötelezettsége. A pozitív eredmények ellenére akad még bőven tennivaló a hiányosságok felszámolásában. Nem szabad lebecsülni azokat a negatív megnyilvánulásokat, amelyek a fiatal nemzedék egy részének magatartásában tapasztalhatók. Ezek a negatív jelenségek nálunk, a rozsnyói (Rožňava) járásban is megnyilvánulnak, s minél nagyobb egy település, annál több viselkedési rendellenességgel, sőt bűn- cselekménnyel is találkozunk. Ezeket gondos elemzéssel s főleg neveléssel számolhatjuk fel. E téren járásunkban az utóbbi időben jelentős eredményeket értünk el. Az ifjúság egy bizonyos részénél nálunk is tapasztalhatók az egoizmus, az individualizmus, a társadalmi aktivitás iránti elutasító magatartás vonásai. A fiatalok szocialista nevelésének egyik gátló tényezője a megmegismétlődő formalizmus, nevezetesen, hogy nem veszik kellően figyelembe reális problémáikat, szükségleteiket. A fiatalok érzékenyek és önállóságra vágynak. Meg kell teremtenünk a lehetőségét annak, hogy megvalósíthassák önmagukat, hogy jó irányítással, de nagyobb részt önállóan birkózzanak meg problémáikkal. Sok esetben az ifjúsági szervezetek sem eléggé kezdeményezőek, nem élnek adott lehetőségeikkel a fiatalok szükségleteinek és érdekeinek kielégítésére. A helyzet megjavításának alapvető feltétele a kommunista párt vezető szerepének elmélyítése a fiatalság nevelésében, az ifjúsági szervezetek munkájának aktivizálása, helyes irányítása. Ezért egyre nagyobb jelentősége van az eszmei, politikai, ekölcsi és a munkára való nevelésnek. A járási pártkonferencián ezzel kapcsolatban is született határozat. Napjainkban egyre fontosabb a szocialista fejlődés meggyorsítása, a munka termelékenységének fokozása, egyre jobban előtérbe kerülnek a tudományos-műszaki fejlődés kérdései, valamint azok gyakorlati megvalósításának feladatai. Ezért szükségszerű az üzemekben, a szakintézetekben és valamennyi iskolában fokozni az érdeklődést a tudomá- nyos-műszaki fejlődés iránt, és egyre jobban megnyerni a fiatalokat e céloknak. Rendkívül nagy feladat hárul itt a fiatal kommunistákra, akiknek példaképül kell szolgálniuk kortársaik előtt. Nem csupán a fiatal párttagok példamutatásáról van szó. A nevelő munkában nagy és pótolhatatlan feladat hárul minden kommunistára, személyes politikai és erkölcsi példamutatásukra. A fiatalság szocialista nevelése az egyik legfelelóssógteljesebb és legfontosabb feladat. Nem lehet csupán egy vagy néhány szerv, szervezet gondja, nem lehet elérni egy akcióval vagy határozati javaslattal. Ehhez rendszeres, követkézetes és lelkiismeretes munkára van szükség. A fiatal nemzedék nevelése, a nevelési módszerek tökéletesítése társadalmunk valamennyi szervezetének és intézményének elsőrendű feladata, és mindazoknak, akiknek szívügye a fiatalság boldogabb jövője. JÚLIUS PETRINEC, a rozsnyói járási pártbizottság munkatársa
