Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1986-05-01 / 102. szám, csütörtök
ájus elseje a békés munka, egyszersmind a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának, összefogásának harcos ünnepe - a világ dolgozóinak hatalmas erejű és felemelő seregszemléje. E ma már az egész földkerekségre kiterjedő ünnepségnek a kiváltó oka köztudottan a chicagói munkásság kerek száz évvel ezelőtti, 1886. május elsejei tömegtüntetése volt, amelyet a nyolcórás munkanap kiharcolásáért rendeztek. Ismeretes, hogy a tüntetést a rendőrség brutálisan szétverte, majd az emiatt május 4-én a chicagói Haymarket téren lezajlott tiltakozó gyűlést pedig vérbe fojtotta. A tragikus esemény munkásmártírjainak emlékére és az amerikai munkásság iránti szolidaritásból a II. Internacionálé 1899-ben Párizsban tartott alapító kongresszusa május elsejét a munka ünnepévé és a nemzetközi proletár szolidaritás napjává nyilvánította. Legelőször 1890-ben ünnepelték meg május elsejét mindenütt, ahol öntudatos proletárok, osztályharcos, szervezett munkások éltek és dolgoztak nagyobb számban. Nálunk is emlékezetes volt az 1890-es május elseje, kiváltképpen Prágában, de Brnóban, Bratislavában, Liptovský Mikulášban és az ország más nagyobb városaiban is feledhetetlen ünnepségek zajlottak abban az évben. Attól kezdve fokozatosan a dolgozókat megillető politikai jogokért - a választójogért, az egyesülési és gyülekezési szabadság jogáért, s azokkal együtt a szociális követelésekért rendezett harcos tömegmegmozdulások, demonstrációk, nagygyűlések, sót tartalmas és hangulatos népünnepélyek napjává vált május elseje. A világ dolgozóinak május elseji tüntető felvonulásait új tartalommal a Kommunista Internacionálé gazdagította. Szovjet-Oroszorság 1919-ben május elsejét óriási manifesztációkkal ünnepelte, amelyek új felfogásban a felszabadult munka örömünnepei voltak. Ez rendkívül fellelkesítette és forradal- masítota az egész világ öntudatos proletárjait és más dolgozóit, hogy erejüket tömegakciókban egyesítsék, s mindenkor a nagyobb darab kenyérért, az emberi felemelkedésért, méltóságért és haladásért küzdjenek, s a népek értelmetlen öldöklésének megakadályozására törekedjenek. A kapitalizmus kibékíthetetlen ellentmondásai következtében kiéleződött osztályharc sodró lendületében terebélyesedtek milliók és milliók mozgalmává s hatásos fegyverévé. A München előtti köztársaság fennállása alatt a nemzetközi kommunista mozgalom többi nemzeti osztagaihoz hasonlóan Csehszlovákia Kommunista Pártja szervezte a hazai május elseji tüntetéseket, amelyek a burzsoá hatóságok rendeletére és a karhatalom brutális fellépései nyomán gyakran végződtek véres összecsapásokkal. Azonban, mint más tiltakozó tüntetéseken, a május elseji felvonulásokon is mindig a kommunista párt vezető funkcionáriusai haladtak a tömegek élén - így elsősorban ők szenvedték el az említett hatósági terrort, aljas tettlegességeit, lihegő bosszúállását. Legkönyörtelenebbül a fasiszta megszállás sötét, borzalmakkal tele éveiben nyomták el a munkásság és vezető pártja minden más fellépésével együtt a május elseji ünnepségeket is, amikor már csak a kommunisták gyújtogatták a remény világító mécseseit. A CSKP 1941-ben illegális májusi brosúrát adott ki Julius Fučík szerkesztésében, amelynek egy részlete így szólt: „Igen, a föld alatt vagyunk. Azonban nem mint eltemetettek, hanem mint a szocialista termés csírázó magja, mely mint a tavaszi napsugár feltör az egész világon. Május elseje a tavasz híradója, a szabad ember, az egész emberiség tavasza...“ Felszabadulásunk után a május elseji ünnepségek is megváltoztak jellegükben. A CSKP ezt az ünnepet már a szocializmust építő népünk alkotómunkája eredményeinek, valamint a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom sikereinek kinyilvánításával és méltatásával kapcsolja össze. Magától értetődően, hiszen a szocialista közösség országainak, továbbá a gyarmati elnyomás alól felszabadult népeknek a fejlődése a mi sikerünk is. Mindig szilárdította és a jövőben is szilárdítani fogja szocialista rendszerünket - mint a kölcsönös baráti együttműködésre, támogatásra, szolidaritásra, a proletár és a szocialista nemzetköziségre támaszkodó erőt. Túl a szocialista munkának és eredményeinek megbecsülésén az idei május elseji ünnepségek tartalmának külön hangsúlyt a jelenlegi szociális, gazdasági és politikai törekvéseink adnak. Mindezek begyökereztek a köztuA munka nagy nemzeti ünnepén datba már az elmúlt hetek során is, mélyebben az SZKP XXVII. és a CSKP XVII., valamint az SZLKP márciusi kongresszusa idején. Különben pedig szintén mindenki olvashatta az ugyancsak nyilvánosságra hozott, megvitatott és jóváhagyott központi dokumentumokat, elsősorban a társadalmunk fejlesztésének, távlatilag az ezredfordulóig szóló átfogó programtervezetét, amely szilárd alapját képezi a CSKP XVII. kongresszusán kijelölt stratégiai irányvonal megvalósításának - s azzal egész dolgozó népünk további boldogulásának, a 8. ötéves tervidőszakon túl is. Az idei május elseje derűs, bizakodó hangulatában azonban nem feledkezhetünk meg az egész világot fenyegető háborús veszélyről, s ellene a világbéke megóvásában ránk háruló erőfeszítések fokozásáról sem. Ezért tegyünk meg minden tőlünk telhetőt az imperializmus azon kísérleteivel szemben, amelyek a szocialista világrendszert a nukleáris háború, sőt totálisan az űrhadviselés martalékává szeretné tenni - abban a csalfa hiedelemben, hogy az másokat nem sújtana, pusztítana. Természetes, hogy mindnyájan elsősorban mindennapi jobb munkánkkal, társadalmunk iránti feltétlen elkötelezettségünkkel, emberi kapcsolataink jobbításával tehetünk legtöbbet békés életünkért. Mert a világ többi szocialista és minden más haladó erőivel - az egész emberiség legjavával - békében, szorongás nélküli nemzetközi légkörben akarunk együtt élni, s szintúgy ünnepelni minden május elsejét is, az egyetemes emberi haladást, egyszersmind a békés életet szolgáló emberi munka hatalmas és impozáns ünnepét. MIKUS SÁNDOR CSÜTÖRTÖK 1986. május 1. XXXIX. évfolyam 102. szám Ára 50 fillér SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Elismerés a példamutató, becsületes munkáért A legjobb dolgozók kitüntetése a prágai várban (Tudósítónktól) - Tegnap, a világ dolgozói nagy nemzetközi ünnepének, május elsejének előestjén a prágai várban ünnepélyes keretek közt vették át a legmagasabb állami kitüntetéseket azok, akik példás munkájukkal járultak hozzá népgazdaságunk, a tudomány és a kultúra fejlesztéséhez, társadalmunk jobb és boldogabb életéhez, hazánk további felvirágoztatásához, a szocialista közösség megszilárdításához, valamint A prágai vár fényárban úszó Spanyol termében pontosan tíz órakor kezdődött az ünnepélyes aktus. A díszemelvényen foglalt helyet Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök, valamint a CSKP KB Elnökségének további tagjai: Vasil Bil’ak, Peter Colotka, Karéi Hoffmann, Alois Indra, Miloš Jakeš, Antonín Kapek, Josef Kempný, Josef Korčák, Jozef Lenárt, továbbá Josef Haman, Vladimír Herman, Miloslav Hruškovič, Ignác Janák és František Pitra, a CSKP KB Elnökségének póttagjai, Mikuláš Beňo, Josef Havlín és Jindŕich Poleda béke megőrzéséhez, ník, a CSKP KB titkárai, Marie Kabrhelová, és Zdenék Horení, a CSKP KB Titkárságának tagjai, valamint Jaroslav Hajn, a CSKP KERB elnöke. Ott voltak a CSKP KB osztály- vezetői, a CSKP és az SZLKP kerületi bizottságainak titkárai, a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány tagjai, a Szövetségi Gyűlés, a Nemzeti Frontba tömörült politikai pártok és társadalmi szervezetek, valamint a CSNT és az SZNT vezető tisztségviselői. A vendégek közt voltak a szocialista országok csehszlovákiai nagykövetei és a Szakszervezeti Világszövetség képviselői. A ben- (Folytatás a 2. oldalon) Ľubomír Štrougal elvtárs beszéde tattak, és gyarapították e gyönyörű ország gazdagságát. Tudatában vagyunk, hogy mindaz mögött, amit elértünk, az ember áll, az emberi hit és vágyak, az életkörülmények tökéletesítésének képessége, a szellemben, a tehetségben és a kézügyességben rejlő felhasználásának képessége. Az építő és az alkotó, aki kommunista pártunk vezetésével sok mindent megvalósított abból, amiről elődei álmodtak, és ami után vágyódtak. Fejet kell hajtani (Folytatás a 2. oldalon) Tisztelt főtitkár és köztársasági elnök elvtárs! Tisztelt elvtársak! Barátaink, tisztelt vendégek! Ismét összegyűltünk a munka ünnepének és a dicső májusi napoknak az előestjén, amikor tisztelettel és hálával emlékezünk meg hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának felejthetetlen napjairól, és amikor a szocialista korszak hagyományainak szellemében tisztelettel adózunk a becsületes és alkotó munkának, mindazoknak, akik példát szolgál-