Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-11 / 85. szám, péntek

ÚJ szú 3 1986. IV. 11. Reagan megismételte Líbia-ellenes fenyegetéseit Kadhafi támogatja a földközi-tengeri flották kivonására vonatkozó Gorbacsov-javaslatot (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök szerdai sajtóértekezletén jelezte, hogy az eddigi Líbia elleni katonai provokációkat és fenyegető­zéseket esetleg az amerikai fegyveres erők közvetlen támadása váltja fel. Ezzel megerősítette, hogy a nemzetközi közvélemény és az ameri­kaiak döntő többségének elutasítása ellenére sem mond le hegemonista terveiről. A haladó közvé­lemény világ­szerte folytatja a tiltakozó akci­ókat a Dél-afri- kai Köztársaság apartheid-poli- tikája ellen. A napokban New Yorkban volt tüntetés, melynek részt­vevői követel­ték Nelson Mandela pol­gárjogi harcos és valamennyi politikai fogoly azonnali szaba- donbocsátását. (Telefoto: ČSTK) Ei kell szigetelni a fajüldözőket Reagan a katonai erők beveté­sét Líbia ellen ismét azzal indokol­ta, hogy az észak-afrikai ország- Washington állítása szerint- „aktívan támogatja a nemzetkö­zi terrorizmust“. Nem volt viszont hajlandó konkrétan válaszolni arra a kérdésre, hogy az USA már eldöntötte-e a Líbia elleni „meg­torlás“ végrehajtását. Az elnök kénytelen volt beis­merni, hogy az USA-nak egyelő­re nem sikerült meggyőznie nyugati szövetségeseit Líbia el­(ČSTK) - Nincs kilátás arra, hogy Norvégiában egyhamar megoldódik az utóbbi 50 év legsúlyosabb konfliktusa a munkaadók és a dolgozók között. Az ipar vezető ágazatainak több mint száz­ezer dolgozója sztrájkol hétfő óta a munkakörülmények javítását és bér­emelést követelve, s tartani lehet attól, hogy rövid időn belül csatlakoznak hozzájuk az állami és közalkalmazot­tak is. A több mint százezer sztrájkolót elbocsájtották, amiért tiltakoztak a rossz munkakörülmények és az ala­csony bérek miatt. Elbocsátottak 3625 munkást az északi-tengeri olajfúró tor­nyokról is. (ČSTK) - A római per véget ért, Szergej Antonovot felmentették és visszatért hazájába. A „bolgár nyomra“ épülő bolgárellenes anti- szocialista kampány csődbe ful­ladt, írja a Lityeraturnaja Gazeta szovjet lap szerdai számában Bó­ján Trajkov, a BTA bolgár hírügy­nökség főigazgatója. A cikk rámutat a kampány szer­vezőinek füstbe ment reményeire, akik azt remélték, hogy a világköz­vélemény szemében lejáratják a szocialista közösséget, és elhi­tetik az emberekkel, hogy a szo­cialista országok a nemzetközi terrorizmus és a „gonosz birodal­mának“ központjai. Ennek ellenére az „Antonov- ügyet“ nem lehet idő előtt ad acta lezárni. A bolgár állampolgár indo­kolatlan bebörtönzése, a vizsgálati eredmények kiforgatása, a per tör­vényellenes megindítása, az államügyész jogellenes propagan- disztikus kijelentései, a burzsoá hírközlő eszközök által a szocializ­mus politikája és eszményei ellen terjesztett rágalomhadjárat - e per minden egyes szakasza az osz­tályharc iskolája volt, amely éber­ségre és következetességre tanít bennünket eszményeink és törté­nelmi igazságunk védelmezése során, írja Bojan Trajkov. A per megerősítette, hogy sem a népi Bulgáriának, sem a többi szocialista államnak semmi köze sincs a Szent Péter-téren elköve­tett bűntetthez és altalában a ter­rorizmushoz, írja továbbá Bojan Trajkov. Vajon feltárhatja-e a tel­jes igazságot a bíróság „bizonyí­tékok hiányában hozott“ felmentő ítélete? Nem! Már korábban vilá­gos volt, hogy a bíróság igyekezni fog eltussolni az olasz igaz­Bhutto lánya otthon (ČSTK) - Pakisztániak tömegei üdvözölték tegnap Benazir Bhut- tot, az ellenzék egyik vezetőjét, aki Londonból tért vissza szülővá­rosába, Lahoréba. A város repülő­terét rendőrkordonnal vették körül, hogy megakadályozzák a töme­gek behatolását a repülőtér terüle­tére. Benazir Bhutto a mostani ál­lamfő, Ziaul Hakk által kivégezte­tett volt miniszterelnök, Zulfikar Äli Bhutto 32-éves lánya. Az utóbbi hat évet börtönben, háziörizetben vagy száműzetésben töltötte. Kije­lentette, azért tér vissza, hogy meggyőződjön róla, milyen „ko­molyan“ gondolja Hakk a demok­rácia helyreállítását Pakisztánban. leni támadás szükségességéről. Nagyon sértően nyilatkozott Moa- mer Kadhafi líbiai vezetőről, aki úgymond „hadat üzent“ az Egye­sült Államoknak, amely így „kény­telen védekezni és fenyegetés esetén akcióba lépni“. Pentagoni források megerősí­tették, hogy a Földközi-tengeren tartózkodó két amerikai repülő­gép-anyahajó, az America és a Coral Sea, valamint a kíséretük­ben levő 20 hajó parancsot kapott áremelkedést okozott az amerikai olaj­piacon. A kereskedők hamar észrevet­ték, hogy a - viszonylag jelentős, napi egymillió hordós - norvég termeléskie­sésen kívül semmi más nem hat jelen­leg az árak emelkedése mellett, és keddre már nagyrészt megállt a hétfői több mint egydolláros drágulás. Nyu- gat-Európában ugyanakkor még tart az áremelkedés, az északi-tengeri brit olaj ára májusi szállításra a hét köze­pén a hétfői hordónkénti 13,2 dollárról 14,1 dollárra emelkedett. ságszolgáltatás páratlan kudarcát és megkerülni igyekszik a kényes kérdést, hogy kik az igazi bűnö­sök, és a provokáció szerzői, kik viselnek érte felelősséget, hang­súlyozza Bojan Trajkov. A felmentő ítélet meghozatalá­nak már maga a ténye is a nyugati titkosszolgálatok nagy erőfeszíté­sei, a vizsgálatnál elkövetett csa­lások, a bírósági mesterkedések és a hamis tájékoztatások példát­lan terjesztése ellenére elegendő bizonyíték arra, hogy a Bulgária ellen emelt vádak kezdettől fogva gyűlölködő rágalmak voltak - írja végül Bojan Trajkov. (ČSTK) - A francia nemzetgyű­lés tegnap reggel bizalmat szava­zott Jacques Chirac jobboldali kormányának azon programnyi­latkozat alapján, amelyet a miniszterelnök szerdán délután terjesztett elő. A parlament alsó­házában 290 képviselő szavazott igennel, ellene pedig 285. Senki sem tartózkodott a szavazástól. Hosszú és éles hangú vita előz­te meg a bizalmi szavazást. A Francia Kommunista Párt, a Szocialista Párt és a szélsőjobb- oldali Nemzeti Front képviselői is azt magyarázták, miért nem haj­landók bizalmat szavazni a kor­mánynak. André Lajoinie, az FKP parlamenti csoportjának el­nöke azzal vádolta a jobboldalt, hogy fel akarja számolni azokat a gazdasági és szociális vívmá­nyokat, melyeket az utóbbi ötven évben elértek, s a kormány prog­ramját „rombolók politikájának“ nevezte. Chirac a vitában élesen bírálta az előző szocialista párti kor­mányt, amely szerinte „semmi­lyen haladást nem hozott Francia- ország számára“. Henri Emanu- elli volt pénzügyminisztert, aki a frank vasárnapi leértékelésével kapcsolatban vaEutaspekuláció- val vádolta a kormányt, egyene­sen bírósági eljárással fenyegette. A kormányprogram jellegét a jobboldali koalíció pártjainak - Szövetség a Köztársaságért (RPR) és Szövetség a Francia Demokráciáért (UDF) - a válasz­tási kampányban is kinyilvánított álláspontja adja meg. Míg a kül- és a katonapolitikában a várako­zásoknak megfelelően túlnyomó az irányváltoztatásra: ismét a líbiai partokhoz kell hajózniuk. Moamer Kadhafi, Líbia legfel­sőbb vezetője Tripoliban megtar­tott sajtóértekezletén határozot­tan cáfolta az amerikai vádakat, miszerint Líbiának köze lenne a legutóbbi nyugat-európai ter­rorakciókhoz. Kijelentette, az USA ezzel az alaptalan váddal igyekszik igazolni agresszióját egy szuverén ország ellen. Kijelentet­te, Líbia hajlandó lenne tárgyalni Washingtonnal, de csak abban az esetben, ha az beszüntetné az állami terrorizmus politikáját. Üd­vözölte viszont Mihail Gorba­csovnak, az SZKP KB főtitkárá­nak javaslatát, hogy a Földközi­tengerről egyidóben vonják ki az amerikai és a szovjet flottát. A JANA hírügynökség közölte, Kadhafi tanácskozásra hívta össze a szárazföldi erők, a hadi- tengerészet, a légierő és a légel­hárítás parancsnokait, hogy meg­vitassák a katonai terveket az amerikai fenyegetőzésekkel való szembeszállásra. A tanácskozá­son részt vettek Líbia forradalmi vezetésének tagjai is. Varsói állásfoglalás (ČSTK) - A LEMP KB Politikai Bizottsága jelentést hagyott jóvá a párt delegációinak részvételéről a CSKP XVII. és a BKP XIII. kong­resszusán. A politikai bizottság hangsúlyozta, ezek a kongresszu­sok jelentős események voltak és kitűzték a két ország fejlesztésének irányvonalát, a két testvérpárt fő feladatait. A testület jóváhagyta a LEMP delegációinak tevékenysé­gét a két kongresszuson és megál­lapította, hogy a lengyel küldöttsé­gek részvétele hozzájárult a testvéri pártok és népek közti internaciona­lista szövetség további elmélyíté­séhez. Papandreu (ČSTK) - A pekingi látogatáson tartózkodó Andreasz Papandreu görög kormányfő a kínai vezetők­kel folytatott tárgyalások után kije­lentette: Kína Görögországhoz hasonlóan pozitívan viszonyul az atomfegyvermentes övezetek lét­rehozásához. Szavai szerint a tár­gyalásokon mindkét fél azonos részt folytonosságra lehet számí­tani, a gazdasági, szociális és biz­tonságpolitikára rányomja bélye­gét az az igyekezet, hogy Chira- cék a lehető legnagyobb mérték­ben változtatni akarnak a szocia­listák gyakorlatán. Ennek tudható be, hogy a legfontosabb jelszavak között emlegetik a liberalizálást, a privatizálást, a vállalkozás sza­badságát és a rugalmasságot - ez utóbbit a munkaerőgazdálkodás tekintetében. Az állam a magán- vállalkozók szolgálatába áll, és fő feladatát mindenekelőtt a hatalom gyakorlásában látja. Ez a klasszi­kus burzsoá irányvonal bizo­nyos mértékben ellentétes Fran­ciaország hábo­rú utáni hagyo­mányaival, amit Chiracnak az a szándéka is bi­zonyít, hogy átadja a magán- szektornak azon egyes vállalato­kat is, amelyeket még De Gaulle tábornok államo­sított, meg akarja szüntetni az álla­mi devizafelügyeletet, az árellen­őrzést, s fel akarja számolni a dol­gozók munkajogi biztosítékait. Ez­zel kapcsolatban a Liberation teg­napi számában „reaganizmust“ emlegetett párizsi változatban. Az állam „rendőri“ szerepe viszont erősödni fog. Chiracék a terroriz­mus veszélyére hivatkozva szigo­rítják a büntetőjogot, bővítik a biz­tonsági szervek jogkörét, ugyan­(ČSTK) - A skandináv orszá­gok külügyminisztereinek találko­zójáról Stockholmban kiadott nyi­latkozat szerint a miniszterek ál­lást foglaltak a dél-afrikai fajüldöző rezsim fokozottabb elszigetelése mellett. Szükségesnek tartják a to­vábbi hozzájárulást az apartheid­(ČSTK) - Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter a teg­napra virradó éjszaka Thaiföldről Ausztráliába érkezett háromnapos látogatásra. Útközben megállt Ba- li-szigetén, ahol az indonéz veze­tőkkel F-16-os amerikai vadász­gépek eladásáról tárgyalt. A Djakarta Post című napilap az indonéz hadügyminisztérium ve­zetőitől kapott értesülésekre hivat­kozva azt írta, hogy Indonézia 12 ilyen gépet kíván vásárolni, dara­bonként 35 millió dollárért. A KPL laoszi hírügynökség aggodalmá­Pekingben nézeteket vallott az USA Líbia- ellenes agressziójával kapcsolat­ban. A más államok belügyeibe való beavatkozás és a fegyveres támadás nem nevezhető a terro­rizmus elleni harc módszerének. Az ilyen támadások ellentétesek a nemzetközi kapcsolatok normá­ival. akkor korlátozzák a bevándorlók és idegenek jogait. „Az elnyomás nyelve kiszorítja az igazság nyelvét, a tekintélytisztelet filo­zófiája váltja fel a demokrácia szellemét, az államilag szentesí­tett rasszizmus jelei mérgezik a levegőt“ - írta tegnapi számá­ban az FKP lapja, a l’Humanité. Megfigyelők szerint az egész ügy pikantériája abban van, hogy mindezeket az intézkedéseket, amelyek rendeletek vagy törvé­nyek formájában kívánnak megva­lósítani, Mitterrand szocialista párti államfőnek kell majd aláírnia, aki eddig a különböző értékek vé­delmezőjének adta ki magát. Azonban senki sem kételkedik ab­ban, hogy a rendeletek nagy ré­szét „a szocialisták első embere“ aláírja, jóllehet, Mitterrand koráb­ban figyelmeztette a mindössze öt fős parlamenti többség birtokában levő jobboldalt: ne számítson arra, hogy szentesít minden elé terjesz­tett rendeletet. rezsim felszámolásához és a Na­míbia függetlenné válását sürgető ENSZ-határozatok teljesítéséhez. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a skandináv országok lépései a Dél-afrikai Köztársaság ellen a fajüldöző országgal való keres­kedelem korlátozásához vezettek. nak adott hangot amiatt, hogy az USA növelni kívánja délkelet-ázsi­ai katonai jelenlétét. Figyelmezte­tett arra, az az amerikai terv, hogy stratégiai hadianyagraktárt létesít­senek Thaiföldön, ürügyet ad az USA-nak csapatok küldésére a térségbe, s ezeket agresszív célokra is felhasználhatja. Weinberger Ausztráliában min­denekelőtt az amerikai „csillaghá­borús“ tervekről tárgyal. A Penta­gon vezetője mindenekelőtt el szeretné nyerni Canberra támoga­tását, annak ellenére, hogy Kim Beazley ausztrál hadügyminiszter nemrégiben világosan értésre ad­ta: Ausztrália nem támogatja a világűr militarizálásának gon­dolatát, s ezért nem fog tárgyalni olyan megállapodásról, amely e programmal lenne kapcsolatos. A Weinberger-látogatás további fontos pontja az ANZUS (Ausztrá­lia, Uj-Zéland, USA) katonai töm­bön belül kialakult helyzet, amely főleg azt követően lett feszült, hogy az új-zélandi kormány tavaly közölte: nem engedi be az ország kikötőibe a nukleáris fegyverrel felszerelt, vagy atommeghajtású hajókat, s ez főleg az amerikai hadihajókat sújtotta. Népes szöuli küldöttség London után Bonnban (ČSTK) - Csőn Tu Hvan dél­koreai diktátor tegnap befejezte négynapos hivatalos látogatását Nagy-Britanniában. Margaret Thatcher kormányfővel min­denekelőtt a kétoldalú, főleg a gazdasági kapcsolatok fejleszté­séről, a kelet-ázsiai helyzetről és más nemzetközi kérdésekről tár­gyalt. A szöuli politikusokból, üzlet­emberekből és katonai vezetők­ből álló 40-tagú küldöttség útját szigorú biztonsági intézkedések kísérték, s lényegében majdnem teljes volt a hírzárlat. Ugyanis egyáltalán nem teszi Londont nép­szerűvé az, hogy készségesen tá­mogatja a dél-koreai diktátorrezsi­met, valamint Washington Kelet- Ázsiával kapcsolatos militarista terveit. S bár a tárgyalások bizal­mas jellegűek voltak, ennek elle­nére szerdán este a kormányfő rezidenciája előtt tüntetésre került sor a dél-koreai diktátorrezsim el­len. Robert Parry ellenzéki képvi­selő azt követelte, hogy a kormány ne támogassa Washington és Szöul militarista együttműködését. Emlékeztetett rá, hogy jelenleg Dél-Koreában 45 ezer amerikai katona állomásozik, s hogy az ot­tani nukleáris támaszpontok raké­tái a KNDK, a Szovjetunió és Kína ellen irányulnak. Csőn Tu Hvan tegnap nyugat­európai kőrútjának második állo­mására, az NSZK-ba érkezett. Bonnban is a gazdasági együtt­működés bővítése az egyik leg­fontosabb téma. Norvégia: tart a sztrájk A néhány napja tartó norvég olaj­sztrájk híre a hét elején átmenetileg ÖL vü(majiőbél= Lityeraturnaja Gazeta = Felsültek a „bolgár nyom“ erőitetői MINDÖSSZE ŐTFÖNYI SZAVAZATTÖBBSÉGGEL A francia nemzetgyűlés elfogadta Chirac kormányprogramját A Liberation véleménye: a „reaganizmus“ párizsi változata Weinberger Canberrában tárgyal

Next

/
Oldalképek
Tartalom