Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-11 / 85. szám, péntek

— VÁLASZTÁSOK ELŐTT = Eredmények és gondok Beszélgetés Martin Janečkóval, a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság titkárával Alig két hónap múlva választások lesznek. Már megkezdődtek az előkészületek, értékelik a Nemzeti Front választási programjainak teljesítésében elért eredményeket és kitűzik a feladatokat a követ­kező megbízatási időszakra. Martin Janečkóval, a Közép-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság titkárával arról beszélgettünk, milyen eredményeket értek el az elmúlt öt évben és milyen elképzelésekkel KOMMENTÁLNIUK I----­Ko llektív felelősséggel A CSKP XVII. kongresszusán a mezőgazdasági termelés kérdéseivel foglalkozó felszólalások többek között arra is rámutattak, hogy az elmúlt tervidőszakban a jól szervezett szocialista munkaversenyben fokozódott a kollektív felelős­ség a kötelezettségvállalások teljesítéséért. A mezőgazda­sági-élelmiszeripari komplexumban a dolgozók ilyen irányú törekvése a kooperációs körzetek közös kötelezettségválla­lásainak megvalósításakor nyilvánult meg. Ilyen jellegű együttmüködés kezdetben a Nyugat-szlovákiai kerületben bontakozott ki. Később Szlovákia más kerületeiben is fel­használták a jó tapasztalatokat. Az eredmények bizonyítot­ták, hogy a mezőgazdasági és más vállalatok, a kutatóintéze­tek és egyéb intézmények együttmüködése kedvező lehető­ségeket teremt a termelés szintjének emelésére. Mérséklőd­nek a szállítói-megrendelői kapcsolatokban előforduló gon­dok is, mivel a közös kötelezettségvállalásokban számos esetben a felvásárló szervek is felelősséget vállalnak a mezőgazdasági termelés alakulásáért. Sokat ígérő kötelezettségvállalási mozgalom bontakozott ki tehát az elmúlt években, amely a CSKP XVII. kongresszusa előkészítésének időszakában még tökéletesedett és egyre nagyobb méreteket öltött. A versenyzők nemcsak a termelési feladatok teljesítését tűzték célul, hanem az anyagi költségek csökkentését is. Előtérbe helyezték a termékek és termények minőségének javítását. Amint az efsz-ek zárszámadó köz­gyűléseinek időszakában is nagyon sok esetben elhangzott, a javuló együttmüködés lényegesen hozzájárult az egyforma feltételek között gazdálkodó vállalatok eredményeiben mutatkozó különbségek kiegyenlítéséhez is. Azokra a kooperációs körzetekre, amelyek jobb munkára ösztönző kötelezettségvállalásokat tettek, jellemző a terme­lési és eladási tervek egyenletes teljesítése. A növényter­mesztésben évről évre nagyobb hektárhozamokat érnek el, az állattenyésztésben pedig fokozódik az állatok termelé­kenysége. A piešťanyi 3-as számú kooperációs körzetben például az elmúlt ötéves tervidőszakban a gabona hektárho­zama mintegy 8 ezer hektáros területen több mint hat tonna volt. Az együttműködés öt éve alatt a tehenek átlagos évi tejhozama 712 literrel nőtt és az utolsó évben meghaladta a 4 ezer litert. Más mutatók is kedvezően alakultak a vállala­tok gazdálkodásában. A jó példa hatására a közös kötelezett­ségvállalások teljesítésének eredményeként a Nyugat-szlo­vákiai kerületben a kooperációs körzetekhez tartozó 32 gyengén gazdálkodó mezőgazdasági vállalat közül 27 gazda­ságilag megszilárdulva lépte át a 8. ötéves tervidőszak küszöbét. Az új tervidőszak elején a kooperációs körzetek tovább tökéletesítik munkájukat. Elmélyítik a kollektív felelősséget. A közös kötelezettségvállalások teljesítéséért nemcsak a kooperációs tanács, vagy annak titkára, hanem minden vállalat és intézmény vezetősége is felelősséget vállal. A tanácsok és a különböző szakbizottságok úgy irányítják a racionalizációs brigádokat és a szocialista munkabrigádo­kat, hogy azok élenjárva fokozzák a dolgozók munkakezde­ményezését. Figyelmeztetik őket, hogy felajánlásaikban ne csak a tonnák és a literek számát tüntessék fel, hanem azt is, hogy mit mennyiért és milyen minőségben termelnek. A szovjet tapasztalatok alapján a körzeti kooperációs társulások kialakulása is megkezdődik. Arról van szó, hogy a kooperációs tanácsok irányításával állandó vagy ideigle­nes termelési, értékesítési, feldolgozó, esetleg javító vagy átalakító kooperációs szervezetek jöjjenek létre. Ebben az irányban formálják az újabb közös kötelezettségvállalásokat, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak az új követelmé­nyeknek megfelelő gazdálkodás kialakításához. BALLA JÓZSEF lépnek az új választási időszakba.- Az eredmények talán a legjob­ban adatokkal szemléltethetők. Megemlítek néhányat azok közül, amelyeknek eléréséhez közvetlenül hozzájárultak a nemzeti bizottságok. A 7. ötéves tervidőszakban csaknem 80 milliárd korona beruházást való­sítottunk meg. Jelentős, főleg gép­ipari kapacitások kezdtek működni. Az ipari termelés volumene több mint 80 milliárd koronával nőtt. A ke­rületben csaknem 54 500 lakás épült, az eladótér 82 400 négyzet- méterrel, a vendéglátóipari létesít­mények kapacitása 15 500 székkel, illetve 2500 ággyal gyarapodott. 269 alapiskolai tantermet adtak át ren­deltetésének, amivel javultak az ok­tatás feltételei. A szociális intézmé­nyek férőhelyei is bővültek - 1450- el. • A választási programokban kü­lönleges szerepe van a Z-akciónak. Ebben közvetlenül megnyilvánul a nemzeti bizottságok szervező és irányító munkája, az állampolgárok kezdeményezése. Milyen értékkel gazdagította a kerület városait és falvait ebben a megbízatási idő­szakban?- Csupán a Z-akció beruházási részében csaknem 2,2 milliárd koro­na érték született, ami 373 millióval több a tervezettnél. Újabb gyermek- intézmények, több kilométernyi víz­vezeték, csatornahálózat, több száz üzlet, testnevelési és kulturális léte­sítmény épült. • Amint tudjuk, a választási prog­ramokban kitűzött feladatok közül nem sikerült valamennyit megvaló­sítani.- Nem vagyunk elégedettek a la­kossági szolgáltatások színvonalá­val. Nem sikerül az összes járásban eleget tenni a lakosság igényeinek. Ezt a feladatot a következő megbí­zatási időszakban jobban kell telje­sítenünk. A helyi építőipari vállalatok sem teljesítik megfelelően feladatai­kat a lakosság számára végzett munkák terén. Lemaradás tapasz­talható a járulékos építkezések kivi­telezésében, de ez nemcsak a mi kerületünk gondja. • A nemzeti bizottságoktól joggal elvárják, hogy hatékonyabban befo­lyásolják az adott területek átfogó gazdasági és társadalmi fejleszté­sét. Hogyan teljesítették ezeket a feladataikat?- A Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság az elmúlt években nagy figyelmet fordított a kerület, a járások, a jelentősebb települések és a központi községek fejlesztési koncepciójának kidolgozására. An­nak érdekében, hogy jobban kihasz­náljuk a kerület természeti és gaz­dasági forrásait és kielégítsük a sok­oldalú fejlesztés szükségleteit, kidol­goztuk a legfontosabb feladatok sor­rendjét és erről tájékoztattuk az ille­tékes központi szerveket, minisztéri­umokat és vezérigazgatóságokat, úgy, hogy ezek a feladatok tükrö­ződjenek már a 8. ötéves terv javas­lataiban is. Hogy hogyan viszonyul­nak ezekhez a feladatokhoz, az már az idén és a következő években megmutatkozik. • Hogyan értékeli az alacso­nyabb szintű nemzeti bizottságok együttműködését a vállalatokkal, üzemekkel, efsz-ekkel?- Szerintem még nem sikerült rendszeres együttműködést kialakí­tani. Több tájékoztatást, alapanya­got kell egymás között kicserélni. Főleg a járási nemzeti bizottságok és a városi nemzeti bizottságok nem élnek azzal a jogukkal, hogy állást foglalhatnak a beruházások elhelye­zésével és a tervekkel kapcsolat­ban. Ezen a téren még mindig első­sorban az ágazatok, a reszortok ál­láspontja érvényesül, nem használ­ják ki azt a lehetőséget, hogy növel­jék a fejlesztés társadalmi hatékony­ságát, megtakarításokat érjenek el a közös beruházások és a létesít­mények közös üzemeltetése révén. • A CSKP KB 6. ülése után, 1982-ben konkrétan meghatározták a nemzeti bizottságok és a központi­lag irányított gazdálkodó szerveze­tek viszonyát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy még nem alakult ki mindenütt köztük partneri viszony. Milyen a helyzet ezen a téren ebben a kerületben?- Sikerült elérnünk, hogy a nem­zeti bizottságok megnövekedett jog­körükkel élve, rábírták a központilag irányított vállalatokat, szervezeteket arra, hogy szolgáltató tevékenysé­get végezzenek. így például a Hon­védelmi Szövetség 3,1 millió korona, az elektrotechnikai ipar vállalatai 8,7 millió, az efsz-ek 14,9 millió, az ipari szövetkezetek 127 millió korona ér­tékű szolgáltató tevékenységet vé­geztek. A nemzeti bizottságok 1463 állampolgárnak adtak engedélyt kü­lönböző szolgáltató tevékenységek végzésére. A nemzeti bizottságok és a munkahelyek viszonyát jól tük­rözi a pénzeszközök közös felhasz­nálása. Kerületünkben már több éves ha­gyománya van ennek. Jó eredmé­nyeket érünk el. így például 1984- ben Szlovákiában a Z-akció beruhá­zási részében a közös beruházások 40 százaléka a mi kerületünkre esett. Az ilyen együttmüködés ered­ményeként bővítettük az üzletháló­zatot, új sport, oktatási és kulturális létesítmények épültek. A Z-akció beruházási részében összesen 129 millió korona volt a közös beruházá­sok értéke tavalyelőtt, tavaly ez az összeg 25 millióval növekedett. • Hogyan érik el, hogy a vállala­tok és üzemek közösen használják fel a rendelkezésükre álló eszkö­zöket?- Pótolhatatlan szerepük van eb­ben az igazgatók tanácsainak. Ezek a kerület 44 városában és a nagybobb A dülmirigy, orvosi nevén prosztata, a férfiak gesztenye nagyságú szerve, amely a kisme- dence legalján helyezkedik el. Felülről a húgyhólyaggal, hátulról a végbéllel szomszédos. Külsőel- választású mirigy lévén váladékát nem a vérbe, hanem kivezető csa­tornáján keresztül a rajta átfúródó húgycsőbe üríti. Alaktani szem­pontból három részből - két oldal­só és egy középső lebenyből - áll. Belsejében a mirigyszöveten kívül még izom- és kötőszövet is talál­ható. A dülmirigy váladéka mag­ömléskor hozzáadódik az ondó­csatornán keresztül szintén a húgycsőbe kerülő hím ivarsej­tekhez, melyeknek megfelelő kör­nyezetet biztosít, s így növeli, meghosszabbítja életképességü­ket. Következésképpen a proszta­ta nem feltétlenül szükséges a megtermékenyítés sikeréhez, tehát orvosi eltávolítása nem okoz impotenciát. A dülmirigy gyulladása elsősor­ban a fiatal férfiak megbetegedé­se. A fertőzést a legkülönbözőbb baktériumok okozzák, melyek a húgycsövön majd a prosztata kivezető csatornáján keresztül vándorolnak fel a mirigybe. Kiala­kulhat gyulladás a vér- és nyirok­ereken keresztül is, amennyiben ezek a szervezetben esetenként előforduló gennyes gócokból (idült mandulagyulladás, foggyökértá- lyog, tüdőtályog stb.) baktériumo­kat szállítanak szét a szervezetbe. községekben is működnek. A jövő­ben több közös beruházást akarunk megvalósítani a kultúra, a közleke­dés, a helyi gazdálkodás és a kör­nyezetvédelem területén. Ezenkívül több segítséget várunk az efsz-ektől és az állami gazdaságoktól. • A kerületben számos elsó ka­tegóriába sorolt város és aránylag sok központi község van. Bővített jogkörük révén sikerült közelebb hozni az államigazgatást a lakos­sághoz? Három városunk. Banská Bystri­ca, Martin és Žilina tartozik az elsó kategóriába és 47 község nemzeti bizottsága működik bővített jogkör­rel. A tapasztalatok szerint egysze­rűbbé vált az ügyintézés és így az államigazgatás közelebb került a la­kossághoz. Pozitívumként említhet­jük a döntések megalapozottságát, hiszen csak nagyon kevés ellen nyújtottak be fellebbezést. így pél­dául a Považská Bystrica-i Városi Nemzeti Bizottság 84-85-ben 1614 döntést hozott, ezek ellen 12 felleb­bezést nyújtottak be, de közülük csak három volt megalapozott. A Ri­maszombati (Rimavská Sobota) Vá­rosi Nemzeti Bizottság 255 döntése közül egy ellen sem merültek fel kifogások. • Nagyon fontos az ügyintézés, de ugyancsak jelentős az, hogy a nemzeti bizottságok mit tesznek a városok és falvak tisztaságáért, a környezetvédelemért, a szolgálta­tások javításáért. Ezekre a feladatok­ra kell összpontosítani figyelmüket az új választási programokban.- Mindenekelőtt szociális egész­ségügyi, környezetvédelmi és más szükséges létesítmények építésére fordítjuk figyelmünket. A Z-akcióra előirányzott összeg csaknek 10 szá­zalékát ökológiai építkezésekre for­dítjuk. Reméljük, hogy rendet terem­tünk a járulékos beruházások átadá­sát illetően. A Z-akció beruházási részében tovább bővítjük az iskolai éttermek, az óvodák és bölcsődék férőhelyeit, a csatorna- és vízveze­ték-hálózatot. A választási progra­mok nyílt dokumentumok, amelye­ket az egész időszak folyamán rend­szeresen kiegészítünk, miközben szem előtt tartjuk a párt gazdaság- politikájának alapvető feladatait, cél­jait és alapelveit. Pa A heveny dülmirigygyulladás ál­talában gyakori, fájdalmas vizelési ingerrel kezdődik. A fájdalom szú­ró, görcsös jellegű, amely a vég­bélbe és az alhasba sugárzik. Az általános tünetek közül a láz, elő­rehaladott állapotban hideglelés­sel, a legszembetűnőbb. A dülmi- rigyben apró tályogok is kialakul­hatnak, melyek fokozatosan na­gyobbodnak, összeolvadnak s vé­gül az egész szervet genny töltheti ki. Ilyenkor a beteg állapota na­gyon súlyos, mert a magas láz mellett a nagyon erős inger ellené­re is gyakran képtelen vizelni. Ma már szerencsére a modern bakté­riumellenes és görcsoldó gyógy­szerek bevezetésével idejében megfékezhető a betegség. Amennyiben kialakul a tályog, úgy azt késlekedés nélkül meg kell nyitni (leggyakrabban a végbélen keresztül), ami a beteg számára azonnali megkönnyebbülést nyújt, és segítségével megelőzhető a test többi szervének megfertő­zése is a gennyes gócból. Az idült dülmirigygyulladás álta­lában a nem teljesen kikezelt he­veny gyulladás következménye. A betegnek legtöbbször nincsenek súlyos panaszai. A tünetek közül a végbél- és alhasi enyhe fájda­lom, különböző vizelési zavarok, a húgycsőből kifolyó váladék, esetleg szexuális zavarok a leg­gyakoribbak. Azt hinné az ember, hogy ezek a tünetek nem olyan elviselhetetlenek, mégis állandó jelenlétük a betegek többségénél fokozatosan stressz jellegűvé vá­lik. A betegség helyes diagnoszti­zálásához elengedhetetlenek a la­boratóriumi vizsgálatok és a prosztata végbélen keresztül va­ló megtapintása. A tapintási lelet nagyon változatos, attól függően, hogy a gyulladás milyen formája dominál a dülmirigy általános megnagyobbodása, sok apró vagy egy nagyobb dudor jelenléte, a prosztata összezsugorodása). Sok esetben csak tapintással nem lehet megkülönböztetni a mirigy rosszindulatú daganatától. Az idült dülmirigygyulladás gyógyítása hosszadalmas és sok türelmet igényel mind az orvos, mind a be­teg részéről. A beteg kerülje a szeszes italok és a túlfűszere- zett ételek fogyasztását, lehetőleg keveset üljön és kerékpározzon. A prosztata legveszedelme­sebb betegsége a rákos daganat. Leggyakrabban a középkorú férfi­aknál fordul eló. Kiváltó oka isme­retlen, de valószínű, hogy egyide­jűleg több tényező közös hatásá­nak az eredménye. Általában kü­lönböző vizelési panaszokkal kez­dődik, később a fájdalom és a vé­res vizelet megjelenése már a da­ganat előrehaladott állapotáról árulkodik. Ezért a negyven éven felüli férfiak bármiféle vizelési za­var esetén forduljanak orvoshoz. Az idejekorán felismert rosszindu­latú daganat, ha még nem fejlőd­tek ki áttételek, operáció útján si­keresen gyógyítható. Az időskori prosztatatúltengés nem más, mint a prosztata meg­nagyobbodása, amely a hatvan éven felüli férfiak többségénél elő­fordul. A mirigy megnagyobbodá­sát gyakran a prosztata jóindulatú daganataként is szokták emleget­ni. A dülmirigytúltengés lényegé­ben az időskori hormonális egyen­súly felbomlásának következmé­nye (a férfihormon csökken s így a női hormonok viszonylagosan túlsúlyba kerülnek, melyek hatá­sára a fejlődéstanilag női jellegű prosztatamirigyek megnagyob­bodnak). A leggyakoribb tünetek: a vizelés nehézkes megindulása, amely gyenge sugarú (a beteg a cipőjére vizel), gyakori vizelési inger, elsősorban az éjszaka fo­lyamán. A betegség jóindulatúsá- gának ellenére (nem szokott rákos daganattá fajulni) veszélyezteti a vesét, ugyanis a megnagyobbo­dott dülmirigy összeszorítja a rajta keresztülhaladó húgycsövet, mi­nek következtében részleges vi­zeletpangás áll be a húgyhólyag­ban, később a húgyvezetékben majd a vesemedencében is, amely ideális közeg a húgyúti gyulladás keletkezéséhez, de egyidejűleg a megnövekedett nyo­más roncsolja a vese szerkezetét is, ami fokozatosan húgyvérúség- hez vezet. Gyógyszerekkel és helyes élet­móddal (tartózkodni kell a fűsze­res ételektől, a szeszes italoktól, sok üléstől és a hosszantartó me­legben való tartózkodástól, a be­teg este csak kevés folyadékot igyon, reggel keljen korán) eny­hébb panaszok esetében évekig elviselhetővé lehet „szelídíteni“ a betegséget. Amennyiben azon­ban a vizeletpangás következmé­nyeként veszélyeztetve van a vi- zeletkiválasztó-rendszer épsége (húgyúti gyulladás, vesemedence- tágulás), a prosztata műtéti eltávo­lítása az egyedüli gyógymód. Dr. RÁCZ GÁBOR ORVOSI TANÁCSADÓ A dülmirigy betegségei ÚJ SZÚ 4 1986. IV. 11.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom