Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-07 / 81. szám, hétfő

A CSKP XVII. kongresszusának vitája (Folytatás a 3. oldalról) tárgyalták e fejlesztésről szóló dokumentumot, áttanulmányozták és elosztották a feladatokat. A konszern csatlakozott a prágai felhíváshoz. Amíg a termékfelújítás során aránylag jelen­tős sikereket értünk el, ennek megfelelő eredmé­nyeket nem sikerült elérni a termelési technoló­giákban. Ezért bizonyos központi szervekkel együttműködve meg kell találnunk a módját an­nak, miként javíthatunk a leggyorsabban a jelen­legi állapoton. A problémát nem az alacsony tudásszint, a műszaki szakemberek, munkások tudásának színvonala okozza, sőt az sem, hogy a termelő gépeket és berendezéseket nem gyár­taná a hazai piac. Ezt a kérdést úgy kell ke­zelni, mintha alapvető politikai kérdés lenne, s aztán anyagi és tárgyi fedezetet kell szerezni. Alapvető feladat, hogy az NC-vezérlésú gépek, amelyeket a hazai ipar gyárt, elegendő mennyi­ségben álljanak a hazai gépipar rendelkezésére. Tehát a technológiai fejlesztés folyamatában az egyes munkahelyek részleges technológiai változtatásaitól a termelési folyamatok komplex fejlesztéséig vezető utat választottuk. Ez az út a termelési részlegek, műhelyek és üzemek korszerűsítése, tudatos rekonstrukciója, az auto­matizált technológiai egységek maximális térhó­dítása. Ez utóbbiak 'Számát az eddigiekhez vi­szonyítva megháromszorozzuk. A plzeňi Skoda Művek részére elkészítettük egy teljesen auto­FRANTIŠEK HANUS elvtárs, pártbizottság A központi bi­zottság politikai be­számolója, Husák elvtárs előadói be­széde megfelel azoknak a tapasz­talatoknak is, ame­lyekkel a Közép­csehországi kerü­letben rendelke­zünk' A fejlett szo­cialista társadalom hazai építésének feltételeiből, pár­tunknak a dolgozók jobb életéért vívott forradalmi harca 65 eszten­deje tapasztalataiból indul ki. Józanul, önelégült­ségtől mentesen értékeli az elért eredményeket. Rámutat arra, hogy mit kell' tenni a legközelebbi időszakban, valamint annak érdekében, hogy a következő nemzedékek sikeresen léphessék át a harmadik ezredév küszöbét. A központi bizottság 15. és 16. ülésének visszhangja, a párt tagjaival és tagjelöltjével folytatott beszélgetések, az évzáró taggyűlések és pártkonferenciák megerősítették, hogy kerü­letünk kommunistái valóban létfontosságú fela­datként fogják fel a gazdasági és a szociális fejlődés felgyorsítását. Ez kifejezi nemcsak a tár­sadalom további előrehaladásának objektív szükségét, hanem egyben megfelel a munkások és a többi öntudatos dolgozó gondolkodásmód­jának és érzéseinek is. A fejlődés, meggyorsítása követelményében kifejezésre jut internacionalista kötelességeink­nek és annak megértése, hogy fokozott mérték­ben kell hozzájárulnunk a békéért és a haladá­sért világviszonylatban vívott harchoz. Ez a fela­dat még szorosabbá teszi kapcsolatunkat a szovjet kommunisták pártjával, amely a kom­munista világmozgalom, az egész haladó moz­galom élcsapataként újabb példáját szolgáltatja a szocializmus óriási életképességének. A társa­dalmi és gazdasági fejlődés meggyorsításának és a béke megőrzésének a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXVII. kongresszusán elfogadott stratégiája új reményekkel tölti el az emberiséget és érthető minden ember számára. Kerületünk­ben az emberek még jobban tudatosítják, hogy a szovjetek országa számunkra az erő, és a biz­tonságérzet kútforrása, biztonságunk szilárd zá­loga. Tudatosítják, hogy a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával való aktívabb és színvonalasabb együttműködésünk hosszú távon szavatolja gazdaságunk egészsé­ges fejlődését. Feladatunk az, hogy ennek tuda­tosítása jobban tükröződjék exportra termelő vállalataink gyártmányai minőségének jelentős javulásában, amint azt konkrétan szorgalmazták kerületi pártkonferenciánkon is. A fejlődés meggyorsítását célzó igyekeze­tünkben nem indulunk ki a „semmiből“. Azokra az eredményekre támaszkodhatunk, amelyeket hazánkban a hetvenes évek elejétől és a XVI. pártkongresszus óta nem könnyű feltételek kö­zött értünk el. Kerületünk dolgozói becsülik eze­ket az eredményeket és büszkék hozzájárulá­sukra. Részvételük a közös mű megvalósításá­ban pártunk iránti bizalmukat, politikájának tá­mogatását tanúsítja. A gazdasági és a szociális fejlődés fő irányai merész és vonzó program. E programnak ránk' háruló feladatait olyan kötelező irányelvnek te­kintjük, amelyet a kerületben maradéktalanul meg kell valósítanunk. Ugyanakkor feladatainkat túl akarjuk teljesíteni ott, ahol ez az egész társadalom javát szolgálja. Erre kötelez bennün­ket az intenzifikálásnak a kerületi pártkonferenci­án jóváhagyott programja. Ószintén szólva, szá­munkra sem lesz könnyű biztosítani a 8. ötéves matizált üzem terveit - gépalkatrész-megmunká­lás végzésére terveztük. Ezzel évente több mint 700 dolgozó munkáját takarítanánk meg és 1,7 millió gépalkatrészt, részegységet gyártanánk. Már ebben az esztendőben érzékelhetjük a nyolcadik ötéves tervidőszak igényes feladata­it. Dolgozóink alaposan megismerhették az idei terv feladatait, és január 21 -én nagyon értékes felajánlást tettek. Eszerint a konszern túlteljesíti az első negyedév terveit, és eléri, hogy az esztendő időszakos tervmutatói minden tekintet­ben magasak legyenek, éppúgy, mint a Szövet­ségi Kohó- és Nehézgépipari Minisztérium egész reszortjában, amely általánosé tette a vít- kovicei felhívást a szakágazat valamennyi ter­melési-gazdasági egysége számára. Egyetlen fö célt tűztünk magunk elé az atom­erőművek építésének 'idei tervében, mégpedig a Dukovanyi Atomerőmű megkésett harmadik blokkján el akarjuk érni, hogy az év végéig teljes „ kapacitással termelje az elektromos energiát. A 7. ötéves tervidőszak igényes feladatainak megoldása során nagyon sok tapasztalatot sze­reztünk. Az eredmények megmutatkoztak az életszínvonal további emelkedésében, és meg­győzték dolgozóinkat arról, hogy a párt fő felada­ta a dolgozó ember életszínvonalának állandó emelése. Ezért a Škoda termelési-gazdasági egység teljes tudásbázisát, igyekezetét és ön- feláldozását a XVII. kongresszus feladatainak teljesítése szolgálatába állítja. a Közép-csehországi kerületi vezető titkára terv feladatainak teljesítését. Ennek ellenére azonban többet akarunk elérni, mivel a szocialis­ta társadalom fejlődésének dialektikája megkí­vánja, hogy valós, de ugyanakkor a legigénye­sebb feladatokat tűzzük ki. Ez annyit jelent, hogy nagyobb igényeket kell támasztanunk a vezető dolgozókkal szemben. Ezzel egyidejűleg teljes mértékben támogatnunk kell azokat, akik felelős­ségteljesen és kezdeményezően dolgoznak, akik nem félnek az egészséges kockázatválla­lástól. Nem kevés az ilyen ember nálunk. Figyelmünk elsősorban a tudományos-mű­szaki haladásra összpontosul. Keressük gyor­sabb érvényesülését a döntő fontosságú vállala­tokban. Az eredményekkel azonban nem lehe- • tünk elégedettek. Nem mindenütt értették meg, hogy korunknak ezt a valóban forradalmi felada­tát jóval nagyobb mértékben kell megoldaniuk személyesen az igazgatóknak. Ebben nem tá­maszkodhatnak csupán - ámint az egyelőre gyakran előfordul - a múszaki alakulatokra. Különleges figyelme^fordítunk arra, hogy felka­roljuk a fiatalok minden új iránti érdeklődését, és hasznosítsuk természetes törekvésüket valamit elérni. A XVII. pártkongresszus tiszteletére széles­körűen kibontakozott munkakezdeményezésre támaszkodunk. Nagy visszhangra talált a prágai pártszervezetnek, valamint a Szakszervezetek Központi Tanácsának kezdeményezése. Ehhez csatlakozott a kerület vállalatainak és üzemeinek zöme. Példás a kfivoklátyi Permon dolgozóinak felhívása. Petrov elvtársnak a XXVII. kongresz- szuson elhangzott felszólalására reagálva, köte­lezettséget vállaltak, hogy ebben az esztendő­ben terven felül ezer darab vibrációmentes lég­kalapácsot gyártanak a szovjet bányászoknak. A nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front szervezetei elterjesztik a Príbrami járás felhívá­sát városaink és falvaink szépítésére. Döntő fontosságúnak tekintjük, hogy a szocialista köte­lezettségvállalások konkrét eredményekbe tor­kollnak az év elsó hónapjai feladatainak teljesíté­sében. Ezekben a hónapokban dől el a 8. ötéves tervidőszak sikeres kezdete. A kongresszus tisz­teletére tett kötelezettségvállalásokban rögzített 130 millió korona költségmegtakarítás arról ta­núskodik, hogy ezek a felajánlások jobban orien­tálódnak mindennemű megtakarításra, a minő­ség és a hatékonyság javítására. A kongresszus előtti egész időszak arról ta­núskodott, hogy kerületünk kommunistái büsz­kék az eddig elvégzett műre, de ugyanakkor valósan, kommunista szerénységgel mérik fel a helyzetet. Egyöntetűen támogatják a párt politi­káját, de ugyanakkor sok bíráló észrevétel is elhangzott. Eredményeink még jobbak lehetné- ne, ha erélyesebben küszöbölnénk ki a fogyaté­kosságokat és a gyönge pontokat. Kedvező körülmény, hogy az évzáró taggyűléseken és a pártkonferenciákon éppen erre összpontosult a figyelem. 200 ezer konkrét pártfeladatot tűztek ki, elsősorban a gazdaságban. Nyilván meghoz­za az eredményt az, hogy számos pártszervezet közvetlenül a taggyűléseken igényesen ellenőrzi teljesítésüket. Ismét meggyőződtünk dolgozókollektíváink erejéről és elszántságáról. A munkásosztályt jellemző forradalmiság, a magas célok elérésé­nek törekvése, az átlagossággal való meg nem alkuvás, a szervezőkészség, a fegyelem és a rend iránti érzék, éppen ez a szavatossága a jelen és a jövő feladatai teljesítésének. Ezt bizonyították a kladnói munkásjárás kohá­szai és bányászai is. A Kladnói Egyesült Acél­művek nemzeti vállalat Poldi Kohójának kollektí­vája az egész ötéves tervidőszakban élén állt a munka minősége és hatékonyság javítása kezdeményezésének. Abban az időszakban, amikor számos gazdasági dolgozó még kétség­be vonta a 7. ötéves terv valós jellegét, a Nősek Bánya vájárjai felhívást fogadtak el a terv egy hónappal korábbi teljesítésére. Bányászszavu­kat megtartották. Ez a kezdeményezés a kerület­ben széles körű visszhangra talált és hozzájárult ahhoz, hogy gyakorlatilag minden mutatóban teljesítettük és túlteljesítettük az ötéves terv eredeti irányszámait. Felvetődik a kérdés, hogy akkor miért kellett) annyiszor módosítani a terveket? így például az ötéves tervidőszakban csaknem 2 milliárd koro­nával csökkentették a nyereség tervét. Az így módosított terveket azután jelentősen túlszár­nyalták. Ennek következménye, hogy a ten/ hitele csökken. Magától értetődően számos mó­dosítást megkövetel az objektív helyzet. Ez elő­fordul a jövőben is. De nem szabad előfordulnia - a tavalyihoz hasonlóan - a kerület vállalatai háromnegyed részénél. A pártszervekben sokkal igényesebben és felelősségteljesebben vesszük majd fontolóra a terveket és esetleges módosítá­sukat. Ugyanezt elvárjuk az irányító gazdasági szervektől is, nehogy csökkenjen a kezdemé­nyező tervezés hozama. Kerületi pártszervezetünk tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy a gyorsabb elő­rehaladás kulcstényezője az ember, alkotó ere­jének, tudásának, hozzáértésének és tapaszta­latainak kibontakoztatása. Meggyőzően tanúsít­ják ezt a mezőgazdaság eredményei is. Az eltelt három esztendőben a gabonatermelésben csúcseredményeket értünk el. Tavaly első ízben haladta meg a hektárhozam az öt tonnát. Az adott feltételekre való tekintettel azonban a járá­soknak csupán a fele ér el valóban jó eredmé­nyeket. Ezzel szemben például az Elba menti járások látszólag magas hozamai nem felelnek meg a tényleges lehetőségeknek. Nagy különb­ségek vannak a hasonló feltételek között gazdál­kodó vállalatok között. Ez vonatkozik az állatte­nyésztési termelésre is, amelyben a különbsé­gek kétszeresek is. A mezőgazdasági igazgató­ságoktól elvárjuk, hogy hatékonyabban segítsék megszüntetni a lemaradást, határozottabban harcoljanak az átlagosság ellen, jóval gyorsab­ban és szervezettebben terjesszék a legjobbak tapasztalatait. Ez teljes mértékben vonatkozik a cukorrépa termesztésére is, amely semmiképp sem válik a becsületünkre. Minden területen a tevékenység javításának előfeltétele pártmunkánk hatékonyságának nö­velése. E törekvés élén a kerületi pártbizottság­nak kell állnia. A kerületi pártkonferencián az önbirálat szellemében értékeltük munkánkat. Szükségesnek mutatkozik felfogni a járási pártbi­zottságok önálló szervező tevékenységének je­lentőségét, s az eredményekért növelni vezető titkáraik személyes felelősségvállalását. Jelentő­sen fokozni kell pártunk szerveinek és szerveze­teinek megvalósító képességét. Ez egyet jelent nemcsak a helyes határozatok elfogadásával, hanem offenzívebb jellegű biztosításukkal is. E követelmények határozottabb teljesítését szor­galmazza a kerületi pártkonferencia határozata. Jelentős javulás szükséges a kongresszusi hatá­rozatok megvalósításában, hogy az egész kerü­leti pártszervezetbe azonos formában jussanak el és teljesítésüket szolgálja az emberekkel való mindennapos foglalkozás. Elsősorban azonban az szükséges, hogy a pártpolitika szóban történő igenlését felváltsa tényleges megértése és gya­korlati megvalósítása minden munkahelyen. Ép­pen ezen a területen kell határozott és meg nem alkuvó harcot vívni, elmélyítve a bírálatot és az önbírálatot. Az építő szándékú, szentélyre szóló bírálatot lenini értelmezésben mindennapos tö­rekvésük nélkülözhetetlen részének kell tekin­teni. Ebben a vonatkozásban nagy szerep hárul a párt alapszervezeteire, hogy adott feltételeik között önállóan és következetesen megvalósít­sák a párt irányvonalát. Ehhez nyilván hozzájá­rulnak az új pártbizottságokkal a munka módsze­reiről folytatott vitabeszélgetések, amelyekre sor került minden termelő szervezetben. A párt módosított alapszabályzatának terve­zete is azt a célt szolgálja, hogy növekedjék a kommunisták példaadása és harcossága. Ez a tervezet a kerületben teljes támogatásra talált. A kongresszus utáni időszakot felhasználjuk nemcsak arra, hogy tüzetesebben megismer­kedjünk az alapszabályzattal, hanem elsősorban arra, hogy ügyeljünk következetesebb érvénye­sítésére. A kongresszusi határozatok felelősségteljes megvalósítása jó előfeltételeivel rendelkezünk. A kerületi pártszervezet tökéletesítette és gyara­pította sorait. Csehország szívének kommunis­tái, forradalmi hagyományaikhoz híven energiá­jukat, tudásukat annak szolgálatába állítják, hogy továbbra is a párt megbízható támaszai legye­nek és tettekkel váltsák valóra a XVII. kongresz- szus határozatait. JIŔINA BARTÁČKOVÁ elvtársnó, a prágai ČKD félvezetőgyártó üzemének munkásnője Munkaeredmé- nyeinkról, sikere­inkről, de Prága 4. városkerülete leg­nagyobb üzeme a CKD félvezető­gyára dolgozóinak gondjairól is sze­retnék beszélni. Gyárunk is meg­kapta a Csehszlo­vák-szovjet Barát­ság Üzeme címet. Több mint húsz éve dolgozom itt mun­kásnőként a műszaki ellenőrzés szakaszán. Je­lentős gyártói és szállítói vagyunk a nagyteljesít­ményű elektronika élvonalbeli termékeinek. Dol­gozókollektívánk nagy figyelemmel kísérte és ismeri a pártszerveknek azokat a készülő doku­mentumaikat, amelyek további gazdasági és szociális fejlődésünk kérdéseivel foglalkoznak, és amelyekben üzemünk termelési programjá­nak is megvan a pontos helye. Ezekben a doku­mentumokban jelentős helyen szerepel a félve­zető alkatrészek gyártása, alkalmazása és a ter­melési folyamatok automatizálása. E feladatok teljesítésére mozgósítjuk vala­mennyi tartalékunkat. Olyan intézkedéseket va­lósítunk meg, amelyek főként a komplex raciona­lizációs brigádok tevékenységének fejlesztésére irányulnak, mégpedig úgy, hogy elősegítsék a temelési program innoválását, a technológiai folyamatok színvonalának emelését, nyers­anyag- és energiamegtakarítást eredményezze­nek. Bevezetett lépéseink megteremtették a fel­tételeit annak, hogy üzemünk is csatlakozzon a CSKP prágai szervezete és a prágai üzemek által a XVII. kongresszus tiszteletére meghirde­tett kezdeményezéshez. Felhívási válaszunk tel­jesítése során a munka dandárja egy sor olyan intézkedésre irányul, amelyek az üzem termék­felújítási elképzeléseivel és több csehszlovák tudományos és kutatási munkahellyel kötött kö­zös szocialista kötelezettségvállalásunkkal függ­nek össze. Együttműködésünknek része a Cseh Műszaki Főiskolával, a brnói Morvaországi Villa­mossági Üzemekkel, a Hradec Králové-i Győzel­mes Február Művekkel és másokkal a közös fejlesztésről és szerkezetekről aláírt szerződé­sünk is. Ez elősegíti a tudományos-műszaki fejlesztés felgyorsítását. Úgy tűnik, hogy az em­berek aktivitása, lelkesedése, öntudatossága és munkakedve továbbra is feladataink teljesítésé­nek döntő fontosságú eszköze marad, ezért ezeket fejleszteni és támogatni kell. Mindent, amit elértünk, valamelyik dolgozókollektíva mun­kájának eredménye. Feladataink teljesítéséhez való komplex hoz­záállásunkat jelenleg továbbra is a szükséges korszerűsítésre és rekonstrukcióra irányítjuk. Példa erre a gépelemek gyártását végző dolgo­zók esete. Nehéz feltételek között dolgoznak, de mégis érdeklődnek a korszerű, automatizált technika iránt. Igyekeznek tehát némi időelőny­nyel elsajátítani jövőbeni munkájuk és feladataik ismérveit. Ebben az összefüggésben azonban meg kell mondanom, akárcsak Kubeš elvtárs tette, hogy üzemünk egész dolgozókollektíváját nagyon nyugtalanítja az a helyzet, amelyet a ter­melési kapacitások korszerűsítésének és bőví­tésének elhúzódó megvalósítása okoz. Gyakran sem megmagyarázni, sem megérteni nem tud­juk, hogyan lehetséges, hogy nem lehet időben pénzeszközöket felszabadítani olyan jelentős beruházásokra, s azok megvalósítására, ame­lyekről tudjuk, hogy minden ráfordított korona után rövid időn belül többszörösen megtérülne. A tárca megfelelő szintjein és a tervbizottság­ban meg kellene hogy legyenek a szükséges feltételei az állami és célprogramokban megfo­galmazott célok teljesítésének. A célkitűzés, még ha helyes is, önmagában nem elég, ezek teljesí­tése sokszor felülmúlja erőnket, mivel nincsenek időben megteremtve hozzá a szükséges feltéte­lek. Az új technika bevezetéséhez, az egyes üzemegységek korszerűsítéséhez és rekonstruk­ciójához tehát mindig igényes, rendszeres és főként nagyon konkrét politikai és nevelőmunka szükséges­üzemünkben ott érünk el jó eredményeket,’ ahol a pártalapszervezetek olyan feltételeket teremtettek, hogy a dolgozókollektívák együttél­nek az új technikáért vívott harccal. Ilyen tekin­tetben nincs minden a rendjén. Még jobban kell törődnünk azzal, hogy a munkások és műszakiak időben értesüljenek a havi, negyedévi, éves és ötéves tervfeladatokról. Munkánk eredményét csökkenti a termelés felkészületlensége, a dol­gozók hozzászólásaira és javaslataira való lassú reagálás és néhány gazdasági vezetőnk és tiszt­ségviselőnk tudatlansága és kényelme. A kollek­tívái tevékenységének feltétel nélkül arra kell irányulnia, hogy mindenki megértse, mely fela­datokat kell teljesítenie, de ismerje is azokat az akadályokat, amelyek fékezik a tervteljesítést, és amelyeket le kell küzdeni. Nem sokat mond számunkra, ha a pártgyű- lésből termelési értekezlet lesz, vagy konkrét feladatok és politikai intézkedések helyett a dol­gozóknak bonyolult elemzésekről, számokról, a legkülönfélébb információkról beszélnek, és leggyakrabban olyan különböző objektív nehéz­ségekre hivatkozva, amelyek üzemükön kívülre esnek, és amelyeket „valaki fent“ változtathat meg. Ilyen összefüggésben pótolhatatlan a párt­csoportok politikai munkája. Közvetlenül az em­berek körében végzett konkrét munkájuk, véle­ményünk szerint, a pártmunka egyik legnagyobb tartaléka. Üzemünkben dolgozóink több mint egyhar- (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1986. IV. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom