Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-07 / 81. szám, hétfő
A CSKP XVII. kongresszusának vitája ÚJ SZÚ 5 1986. IV. 7. (Folytatás a 4. oldalról) mada javítja szakképzettségét. Ez nagyon kedvező helyzet. Mindezek ellenére nagyobb az érdeklődés a középiskolások és a főiskolások további önművelődése iránt. Nagyra becsüljük, hogy a termelésbe lépő munkásfiatalok középiskolai végzettséggel rendelkeznek majd. Ezt teljesítésre váró feladataink bonyolultsága követeli meg. Ebből azonban még nem következik, hogy a fiatal munkások a tanulás folyamán ne sajátítsák el szakmájukat. Előfordul, hogy a műhelybe olyan végzősök érkeznek, akik nem tudnak rajzot olvasni, nem tudják beállítani a szerszámot vagy megjavítani a gépet. Érdekünk az ifjúság munkásszakmákba való megnyerése. Ezért többek között évente megszervezzük alkalmazottaink gyermekei számára üzemünkben a nyitott ajtók napját. Üzemünkben fiatal technikusok szakköre is létezik. Lehetővé tesszük, hogy közvetlenül a szakmunkásképző műhelyeiben használják az ottani berendezéseket. Szakmai téren megismerkedhetnek a munka jellegével és az üzem termelési programjával. Ez befolyásolja pályaválasztásukat. Változtatnunk kell a jelenlegi helyzeten, amikor is a termelő üzemekben végzett munka iránt nincs érdeklődés. Egyes fiatal emberek keresik az olyan területekre való átkerülés lehetőségét, ahol szabad mozgás van, nincs teljesítménybér és ahol nem csak a fizetéstől függenek. Nyugtalanít bennünket az a gyakori tény, hogy az újonnan érkező dolgozók első kérdései nem arra irányulnak, hogy mit fognak csinálni, hanem elsősorban az kérdezik, mit kapnak érte, hogy a munkaidő betartását bélyegző órával ellenőr- zik-e és milyen lehetőségek vannak szolgálati, legjobb esetben külföldi utakra. Ehhez a helyzethez hozzájárulnak tapasztalataink szerint azok a vezető dolgozók, akik mindenkit egyformán jutalmaznak, függetlenül munkájuk valós eredményeitől és minőségétől, vagy azok, akik az ún. szájhősök hatása alatt cselekednek. Ez már egy sor indíték munkánk javítására. Ide tartozik a munkafegyelem, valamint az ellenőrző és nevelő tevékenység javításának szükségessége. Kedvezően befolyásolja az emberek nevelését dolgozóinknak a Szovjetunió építkezésein való részvétele. Azok a tapasztalatok, amelyeket az élvonalbeli szovjet kollektívák igényes feltételek között végzett munkájából és a pártnak az építkezéseken végzett tevékenységéből nyerünk, mind elősegíti nem csak a részt vevő dolgozók gondolkodásának formálását. Nagyon fontos számunkra, hogy mi a munkánk értelme. Miért csináljuk, és eredményeink hogyan járulnak hozzá szocialista társadalmunk fejlesztéséhez. Minden kollektívában érvényesíteni kell a jutalmazás erkölcsi ösztönzőit. Minden bizonnyal hasznos lenne visszatérni a műhely legjobb dolgozóinak rendszeres értékeléséhez, például nyilvános dicséret vagy a legjobb dolgozó zászlócskájának odaítélése formájában. Ez megfontolandó. Nem egy lehetőség ez arra, hogyan javítsuk a munkához való viszonyunkat és a szakmánk iránti büszkeségünket? Munkaeredményeinkre és az egész helyzetünkre hatássaľvan a szociális program megvalósítása. Az elmúlt öt év folyamán üzemünk összesen 92 vállalati lakásegységet és 130 szövetkezeti-stabilizációs lakást kapott. Ez korábban még soha nem fordult elő. Korábban a lakáselosztást úgy oldották meg, hogy a lakások többségét az üzembe érkező új munkaerő számára tartották fenn. Ezt alkalmazottaink jogosan bírálták, mert azokat az új dolgozókat részesítette előnyben, akikről gyakran azt sem tudták, hogy hasznosak lesznek-e az üzem számára, szemben azokkal a dolgozókkal, akik hosszú évekig becsületesen dolgoztak munkahelyükön. Az utóbbi két évben megváltozott ez a gyakorlat, és az ún. jó káderezésű dolgozók kapnak lakásokat, ezek közül is javarészt a munkásszakmákban tevékenykedők. Előnyösen oldjuk meg a sürgős szociális eseteket. Ez kedvezően befolyásolja a politikai légkört. Üzemünk 120 gyerek befogadására alkalmas óvodával rendelkezik. Befejezés előtt áll úgyszintén az új egészségügyi központ, amely számottevően javít a dolgozóinkról való gondoskodásunkon. De nálunk is vannak olyan dolgozók, akik mindent, ami a feltételeik javítása érdekében történik, természetesnek vesznek, de már nem ugyanolyan természetességgel veszik tudomásul, hogy ezekhez saját munkaaktivitásuk javításával kell hozzájárulniuk. Másképp mondva, köztünk is van sok olyan ember, aki inkább csak meghúzódik, minthogy aktívan segítene a dolgok megoldásában. Ez a gond nemcsak a mi üzemeinkben vagy termelőüzemeinkben jelentkezik általában, hanem rendkívüli fontossága révén társadalmunk néhány más területén is. Csodálatraméltó, hogy némely munkakerülők mennyire ismerik a Munka Törvénykönyvét, s ezzel előnyöket szereznek, és egyéni szükségleteiket fedezik. Ha a mester a hiányosságokért akar büntetni, néha úgy érzi, hogy hivatásos jogászt kell hívnia a kollektívába. Néhány külső gond is hatással van a kollektívára. Gyakran felbukkan a hiánycikkek beszerzésével járó visszaélések bírálata. Nem támogathatjuk az ismerősök listája bevezetésének és az ellenszolgáltatásokért függőviszonyba kerü- és gyakorlatát. Hiszen már itt keletkeznek a szocializmus számára idegen és veszélyes kapcsolatok. És ebben látom számunkra, a kommunisták számára a nagy feladatot: olyan társadalmi tudatot kialakítani, amelyben világosan megkülönböztethető és értékelhető minden egyén hozzájárulása, személyes részesedése valamennyi érték létrehozásában. Minden kollektívának szüksége van összpontosított gondoskodásunkra. A kongresszusi beszámolóból ezek a feladatok világosan következnek. Ezek a kollektíva formálását az egyik legfontosabb feladatnak tartják. Differenciáltan kell fiatni minden irányban és minden tagra, főként a fiatalokat kell figyelemmel kísérnünk. A munkásosztály vezető szerepének elmélyítése a társadalomban szoros összefüggésben van azzal a feladattal, amelynek teljesítésével tovább erősödik és fejlődik a dolgozókollektíva, és megteremtődnek benne a szocialista kapcsolatok formálásának alapvető irányai. És ebben nekünk, kommunistáknak példát kell mutatnunk. MARIE SKOŔINSKÁ elvtársnó, a Prostéjovi Ruhaipari Vállalat munkásnöje A Dél-morvaországi fogyasztási ipar jelentőségéről tanúskodik, hogy a Cseh Szocialista Köztársaság ipari termelésének jelentős hányadát szolgáltatja. így például a bőrfeldolgozó ipar 67, a készruhaipar 38, a famegmunkáló ipar 37 és a textilipar termelésének 13 százalékát. Kerületünk bőrfeldolgozó, készruha- és textiliparának több mint 65 ezer dolgozója van. Ennek több mint 70 százaléka nő, akik nagyobbrészt több műszakban dolgonak. A kerület fogyasztási iparának termelési-gazdasági egységei a 7. ötéves tervidőszakban teljesítették és túlteljesítették a pártunk XVI. kongresszusán kitűzött döntő fontosságú feladatokat. így pl. az árutermelésben 530 millió korona értékben, s a munkatermelékenység 25-30 százalékkal növekedett. Pozitívan értékeljük a helyzet javulását a választék bővülésében is. Egyelőre azonban teljes mértékben nem felelünk meg a minőségi követelményeknek és az innoválás feladatainak. Tartalékaink vannak a kereskedelmi szervezetekkel való együttműködésben is. Az említett szakágak termelési programjainak sajátossága, hogy külföldön a gyártmányaik iránti érdeklődés meghaladja termelési lehetőségeinket, főleg azért, mert eleget kell tennünk a hazai piac követelményeinek. Ennek ellenére a kivitel 1 milliárd 430 millió korona értékben növekedett és a 7. ötéves terv gyártmánymennyiségének hozzávetőleg a 35 százalékát tette ki. Az eredményekhez jelentősen hozzájárult a munkakezdeményzés, amely az egyes években az egyének és a kollektívák értékes szocialista kötelezettségvállalásaiban nyilvánult meg. így például a Prostéjovi Ruhaipari Vállalat tavaly 2.5 napos termékmennyiséggel teljesítette túl termelési feladatait, ami megfelel 90 ezer felső- ruházati cikknek és 100 ezer darab fehérmenű- nek. A gottwaldovi Svit vállalatban a költségeken 27.5 millió koronát takarítottak meg. Ennek során azonban tovább növekedett főleg a nők munkájának intenzitása, nem egyszer a családról történő gondoskodásuk stb. kárára. A 8. ötéves terv irányelveinek javaslata, amely A CSSZSZK 1986-1990. évi gazdasági és szociális fejlődése fó irányai és a 2000-ig terjedő kilátásokból indul ki, feladatunkul adja, hogy dinamikusan emeljük a döntő fontosságú tervmutatókat. Ennek célja elsősorban az, hogy a 7. ötéves tervidőszakhoz képest sokkal nagyobb mértékben elégítsük ki a hazai piac szükségleteit és egyidejűleg tovább növeljük export- képességünket. A dolgozók szinte változatlan létszáma mellett a termelés növelése és a minőségi mutatók magas fokú igényessége feltétlenül gyökeres változtatásokat követel. Az alapvető minőségi változások elképzelhetetlenek a termelési-műszaki bázis korszerűsítése és rekonstrukciója nélkül. Az állóeszközök elhasználódása 60 százalékos, s ebből látható, hogy az elmúlt időszakok beruházási eszközeivel nem oldották meg a hosszú távon felgyülemlett problémákat, valamint a termelési-műszaki bázis lemaradását. Ezért örömmel fogadtuk a hírt a kormány tavalyi 204-es és 240-es számú határozatáról, amely a fogyasztási ipar korszerűsítéséről és munkaerőinek állandósításáról szól. Minden érdekelt intézménynek azonban biztosítania kell a költséges korszerűsítést, hogy már a 8. ötéves tervidőszakban elérhessük a várt eredményeket. Az elavult üzemek rekonstrukciójához és korszerűsítéséhez csak a ruhaiparban 1 milliárd korona szükséges. A cipőiparban csaknem 2 milliárd korona, a gyapjúiparban pedig csak a brnói kombinát építése második szakaszának folytatása 200 millió koronát követel. Iparunk rendkívül nagy követelményeket támaszt dolgozóink kézügyességével szemben. A munka egyhangú, nagyon intenzív és esetenként a környezeti tényezők sem felelnek meg. Ezek és a további körülmények csökkentik főleg a fiatal nemzedék érdeklődését a fogyasztási ipar ezen ágazataiban történő munkavállalás iránt. így pl. a 7. ötéves tervidőszakban a Svit termelési-gazdasági egységből a nyugdíjba vonulás következtében több mint 550 dolgozó távozott, nagyobbrészt termelésben dolgozó munkás, viszont az iskoláknak és a szakmunkásképző intézeteknek csupán 420 fiatal végzett tanulója lépett munkába. Ezt a különbséget mindmáig nem helyettesíti haladó technika és technológia. A munkaerőkkel kapcsolatos problémákat továbbá elmélyíti az, hogy a szülési szabadság után a nőknek csak 50 százaléka áll ismét munkába. A kormányhatározatok mellett a stabilizációs intézkedések következetes megvalósítása is nyilván hozzájárul az általános helyzet javulásához és a dolgozókollektívák állandósításához. Úgy véljük azonban, hogy a fogyasztási ipar engedélyezett lakásépítési szintje nagyon alacsony a népgazdaság többi ágazatához képest. A Dél-morvaországi kerületben a 8. ötéves tervidőszakban csak 374 lakással számolnak az egész textil-, bőrfeldolgozó- és ruhaipar számára. Ezekben az ágazatokban az anyagi érdekeltség növelésének kérdését is gyorsabban kellene megoldani. A jóváhagyott intézkedéseket egyelőre csak nagyon korlátozott mértékben valósítják meg. Továbbra is közös probléma a hazai nyers- és alapanyagok rossz minősége és a termelés elégtelen ellátottsága ezekkel a nyers- és alapanyagokkal. Közismert, hogy világviszonylatban és nálunk is jó minőségű alapanyagok vannak, képesek vagyunk a szükséges gépek és gépi berendezés kifejlesztésére. Nyomasztó hiányosság azonban az, hogy éppen az ilyen gépeket és gépi berendezést nem szállítják le műhelyeinknek a szükséges időben, mennyiségben és minőségben. Ez iparunk követelményei s a kötődő iparágazatok - amilyen a gép-, a vegyipar stb. - fejlődése összehangolásának egyik döntő fontosságú tartaléka. A 8. ötéves terv javaslatának megtárgyalása során a taggyűléseken és a pártkonferenciákon feltárták a feladatok teljesítésének tartalékait és lehetőségeit. Az erőforrások kihasználásának követelményét rögzítették az évzáró taggyűlések, az üzemi, a járási és a kerületi pártkonferenciák határozataiban, valamint a termelés és az értékesítés intenzifizákálásának programjaiban, így például a ruhaiparban az egyes műhelyek termelési folyamatának átszervezésére törekszünk szállítószalagok alkalmazásával, hogy termelési veszteségek nélkül biztosítsuk a gyártmányértékesítést. Ebben az esztendőben négy műhelyben fogunk hozzá az ilyen ésszerűsítési programok megvalósításához. Ez és a további lépések lehetővé teszik, hogy rugalmasabban alkalmazkodjunk a megrendelők követelményeihez, és az igényelt ruhaipari gyártmányoknál fokozzuk az innoválást. A gyapjúiparban kidolgozták az alkotó munka fejlesztésének programját, amelynek célja a komplex racíonalizációs brigádok közvetítésével a 8. ötéves tervidőszakban meggyorsítani az intenzifikálás folyamatát. A cipőipar vállalataiban gondoskodni kell a kerületi pártkonferencia azon határozatának tejesítéséről is, amely feladatul adja, hogy a Cseh Szocialista Köztársaság Ipari Minisztériumával együttműködésben alapvető intézkedéseket foganatosítsanak a munkaerő állandósítására, a nem hatékony kooperáció csökkentésére, a termelési hatékonyság növelésére és a termelési bázis korszerűsítésére. Ehhez kell, hogy hozzájáruljon öt várróközpont létesítése, a közvetlen szabás technológia négy gépének kifejlesztése és a termelést megelőző szakaszon a számítógép alkalmazása a kollekció kialakításában, valamint a lábbeli textilrészeinek kiszabásában. Viszont nem hagyatkozunk rá csak az új technika szállítására. Felhasználjuk dolgozóink, technikusaink, élenjáró munkásaink ügyességét, képességeit és kezdeményezését is. Erről tanúskodnak a kongresszusunk tiszteletére vállalt kötelezettségek, amelyeknek árutermelési értéke vállalatainkban csak ez idén 57 millió koronát tesz ki. Erről tanúskodik az is, hogy további 30 kollektívában vezetik be a munka szervezésének és javadalmazásának brigádrendszerű formáját, és 10 millió korona társadalmi hozamot jelent majd a feltaláló és az újítómozgalom. Biztosíthatom önöket, hogy dolgozókollektíváink továbbra is keresni fogják a 8. ötéves terv feladatai sikeres teljesítésének módját. Valéria Petrincová elvtársnó, a podbrezovái Šverma Vasművek darukezelöje Abban a vállalatban dolgozom, amelyet Jan Šver- máról, a szlovák nemzeti felkelés hőséről, a kommunistáról, internacionalistáról, a cseh nép hű fiáról neveztek el, aki egész életét a munkás- osztály jogaiért vívott harcnak szentelte. Élete, dere- kas harca és hősiessége mindannyiunk számára, akik Podbrezo- ván élünk és a Šverma Vasműben dolgozunk, nemcsak példamutató, hanem kötelező is. Ezt bizonyítja elsősorban gazdasági eredményeink és munkaaktivitásunk magas foka. A 7. ötéves terv feladatait 103 nappal a határidő előtt teljesítettük és sikeresen megbirkóztunk az idei esztendő első negyedévi feladataival is. A 7. ötéves tervidőszakban Banská Bystrica-i járásunkban dinamikusan fejlődött az ipar, növekedett a mezőgazdasági termelés, javultak a szolgáltatások és a környezeti tényezők, beleértve a munka környezeti tényezőit is. Ezek az eredmények tükrözik dolgozóink növekvő öntudatosságát, akik mindennapos lelkiismeretes munkájukkal teljesítették a CSKP XVI. kongresz- szusának határozatait. A fokozott munkaaktivitásban, a XVII. pártkongresszus, valamint a CSKP megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére kibontakozódott szocialista munkaversenyben és a kötelezettségek vállalásában kifejezésre jutott lakosságunk társadalompolitikai elkötelezettsége, bizalma a kommunista párt politikája iránt, amely társadalmunk vezető erejeként szavatolja a dolgozó nép életszínvonalának és szociális biztonságérzetének megőrzését és. megszilárdulását. A szocializmus zavartalan építéséhez mi sem fontosabb a békénél. Béke szükséges szocialista társadalmunk fejlesztéséhez, minden egyén életének gazdagításához, a békeszerető államokkal való együttműködésünkhöz. A testvéri együttműködés fejlesztéséhez és elmélyítéséhez hatékonyan hozzájárulnak járásunk dolgozóinak testvérbaráti kapcsolatai Tula, a hősi város lakosaival. Az elvtársi együttműködés érvényre jut a dolgozókollektívákban, amelyben alkalmazzák a haladó és újító szovjet módszereket. Pártunk elvszerű marxista-leninista politikájának köszönhetően a Šverma Vasműben is a legsikeresebb időszakok közé tartozik az elmúlt 15 esztendő, amelyben részt vettünk a termelés intenzifikálásában, Szovjet exportszállítmányainkra 1979 óta nem kaptunk reklamációt. A Šverma Vasmű dolgozóinak hosszú évekre visszatekintő közvetlen kapcsolatai a tulai Tulacsermet tudományos-kutatási egyesülés dolgozóival, az acélgyáriak, a karbantartók, a technikusok stb. munkacsoportjainak cseréje és vállalatunkban szovjet tervrajzok alapján az első korszerű folyamatos öntödei részleg felépítése - mindez konkrét megnyilvánulása a szocialista internacionalizmusnak, amelyet tovább szilárdítunk és elmélyítünk. Mi, munkásnők is jelentősen hozzájárulunk a feladatok teljesítéséhez. Pártunk céltudatos politikájának példátlan lehetőségeket köszönhetünk. A Felső Garam-menti nők, akikre a múltban nap nap után nyomasztóan hatottak olyan súlyos gondok, hogy mivel is táplálják gyermekeiket, egyenértékű dolgozók lettek, akik korszerű gépeket kezelnek. Megfelelőek munka- és szociális feltételeink. Minden gyermekünk számára van hely a bölcsődében, az óvodában, javulnak a szolgáltatások, az egészségügyi ellátás és az üdülési lehetőségek. Ma már minden nőnek van szakképzettsége, illetve növelheti szaktudását és műveltségét. Vállalatunk, amelynek kohászati részlegeiben a múltban csak férfiakat foglalkoztattak, ma csaknem 40 százalékban nőket alkalmaz. Ezt a magas fokú női foglalkoztatottságot lehetővé teszi vállalatunkban a tudományosműszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása. Vállalatunk új feladatai szorosan összefonódnak azzal a követelménnyel, hogy befejezzük a csógyártási program megvalósítását szolgáló részleg építését.' Feltétlenül szükségesnek tekintjük, hogy az UHB típusú, 80 tonnás villamos ívkemencét még ebben az ötéves tervidőszakban üzembe helyezzék, ami lehetővé teszi a korábbi kemence leállítását. Dolgozóink tapasztalataikkal és szaktudásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a Šverma Vasműben az említett programot az eredeti szándéknak megfelelően valósítsák meg. Ez kedvezően fog megnyilvánulni az acél, valamint az acélcsövek minőségében, az energiaigényesség csökkenésében, a munkaerő megtakarításában, a környezeti tényezők javulásában. Üzemi pártszervezetünk eddigi eredményei, tagjainak elkötelezettsége és szoros kapcsolatuk a többi dolgozóval záloga annak, hogy a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött pártprogramot maradéktalanul teljesítjük. Az SZKP XXVII. kongresszusának tanácskozása véleményünk szerint megmutatta, hogyan kell megoldani napjaink problémáit. Az új szerkesztésű programtervezet nyilvánosságra hozatala idején a Szovjetunióban voltam és közvetlen tanúja lehettem a kongresszus előtti vitának. Ez számomra a tapasztalatoknak, 'a társadalmi problémák valóban kommunista megoldásának, a marxista-leninista elmélet alkotó továbbfejlesztésének és gyakorlati alkalmazásának iskolája volt. Az itt nyert tapasztalatok arra ösztönöznek, hogy még felelősségteljesebben eleget tegyek munkafeladataimnak, a pártban és a társadalomban betöltött tisztségeimnek.
