Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-03 / 78. szám, csütörtök

A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai ÚJ szú 7 1986. IV. 3. az 1986-1990-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 6. oldalról) nyi rostok termelését, és gondoskodunk ésszerű hasznosításáról. Az építőanyag-termelést rugal­masan összehangoljuk a megrendelők követel­ményeivel, miközben bővítjük a födém- és a homlokzati anyagok színpalettáját, valamint a talaj- és a falicsempék választékát. Növeljük és hatékonyabbá tesszük a mészpor, illetve egyéb ásványi anyagok gyártását, így biztosítjuk a mezőgazdaság és az erdőgazdál­kodás szükségleteinek kielégítését. Figyelmet kell fordítani kerámiaipari nyersanyagok kiterme­lésére és dúsítására; fokozatosan csökkentjük behozatalukat és kész termékekkel helyettesítjük őket. Folyamatosan csökkenteni kell az építőa­nyag-gyártás energiaigényességét. A portland- klinker hiányánál nagyobb mértékben helyettesít­jük a nemes fűtőanyagokat nem hagyományos és kisebb fűtőértékű tüzelőanyagokkal, illetve hulladéknyersanyaggal, elkerülve a fokozott légszennyeződést. Optimalizálni kell az építőa­nyag-szállítást a gyártótól a fogyasztóhoz. A kereskedelmi és az értékesítő szervezetek közvetítésével folyamatossá és rugalmassá kell tenni a belpiac ellátását az építőanyagok igé­nyelt választékával. A beruházási szférában elsősorban a megle­vő állóeszközök korszerűsítésére és rekonstruk­ciójára törekedjünk, előnyben részesítve a fűtőa­nyag-megtakarítást eredményező akciókat, a műszaki fejlesztést és a környezetvédelmet. IV. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztése A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fő feladata a nép egészséges élelmezésének tartós biztosítása, az élelmiszerekkel való önellá­tás mértékének egyidejű növelése mellett. Ez megköveteli az újtermelési folyamat sokoldalú intenzifikálását, hatékonyságának és minőségé­nek javítását, a társadalmi munkatermelékeny­ség növelését, a dolgozók alkotó hozzáállását, a termelési erőforrások jobb kihasználását, a veszteségek és a termelési költségek csökken­tését. Kiemelt figyelmet kell szentelni a termé­szet védelmének. A kivitelező ágazatoknak na­gyobb részt kell vállalniuk a mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexum mezőgazdasági-mű­szaki színvonalának emeléséből. A 8. ötéves tervidőszakban - a 7. ötéves tervidőszakhoz képest - 6-7 százalékkal növel­jük a mezőgazdasági bruttó termelést. Az ágazat stabilitásának szilárdítása érdekében gondos­kodjunk arról, hogy a növénytermesztés gyor­sabban növekedjék az állattenyésztésnél. A nö­vénytermesztést 8-9, az állattenyésztést 5-6 százalékkal kell növelni. Az élelmiszeriparban 1990-ig 9-10 százalékkal kell növelni a terme­lést és az áruszállítást. Támogassuk a kertbará­tok és az állattenyésztők tevékenységét. Az élelmiszertermelés hatékonyságát a tudo­mány és a technika komplex alkalmazásával, a termelőeszközök minőségének, műszaki és technológiai színvonalának, illetve megbízható­ságának javításával biztosítsuk. Fejlesszük a ter­melés komplex gépesítését és automatizálását, szélesebb körben érvényesítsük az elektronizá­lást. Éljünk a genetika, a biotechnológia és a termelés biokemizálása progresszív lehetősé­geivel. Ennek érdekében következetesen való­sítsuk meg a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum tudományos-műszaki fejlesztésének egységes tervét, eredményesebben használjuk fel a biológiai és a műszaki szolgáltatásokat, éljünk a KGST-tagországokkal való együttműkö­dés új lehetőségeivel, a világ tudományos és technikai ismereteivel. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum teljesítőképességének és hatékonyságának nö­velése megköveteli, hogy következetesen végre­hajtsuk a mezőgazdasági-élelmiszeripari komp­lexum tervszerű irányítási rendszerét érintő in­tézkedéseket. Szüntelenül javítsuk az irányító és a szervező munka hatékonyságát, s következe­tesen számoljuk fel a hasonló feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok közti in­dokolatlan különbségek okait. A növénytermesztésben a gabonatermesz­tést tekintsük kulcsfeladatnak. Stabilizáljuk a ter­méseredményeket, s a gabonatermelés szintje érje el az 57-58 millió tonnát. A termelés gyara­pítását biztosítjuk a hektárhozamok növelésével és a veszteségek csökkentésével. Azonkívül, hogy intenzívebbé tesszük a gabona termelését javítani kell a minőségét is és gazdaságosabban kell hasznosítani. A tömegtakarmány-termelést - az elózó ötéves tervidőszakhoz képest - 6,5 százalékkal növeljük, gondoskodva a takarmány megfelelő összetételéről, kiváló minőségéről és hatékony hasznosításáról. Az évközi betakarítási eredmények eltérésének csökkentésére hozunk létre feltétlenül szükséges tartalékokat, ami az állattenyésztés stabilitásának meghatározó elő­feltétele. A cukorrépa, a burgonya, a komló és a sörár­pa termesztésében jelentős minőségjavulást kell elérnünk. A cukorrépa és a cukor termelését össze kell hangolnunk a népgazdaság követel­ményeivel. Meg kell oldanunk az élelmezési burgonya termesztésével kapcsolatos problémá­kat, javítva minőségüket és csökkentve tárolási veszteségüket. Növeljük a burgonyából készült fél- és késztermékek mennyiségét és bővítjük választékukat. Az olajnövények termelésének növelésével fokozzuk önellátásunk mértékét nö­vényi eredetű zsiradékokból illetve fehérjetartal­mú takarmányokból. Az egészséges táplálkozás követelményeivel összhangban gyorsabban nö­veljük a zöldség és a gyümölcs termelését és rugalmasabban oldjuk meg a betakarításukkal, feldolgozásukkal és a terítésükkel kapcsolatos kérdéseket. Következetesebb intézkedéseket foganatosít­sunk a termőföld védelmére. A föld termőképes­ségének növelésére végezzünk átfogó talajjaví­tási munkákat, folytassuk a vízgazdálkodás javí­tását lecsapolás és öntöző rendszerek útján, valamint a talajeróziót gátló intézkedésekkel. Szervestrágyázással, meszezéssel és tudo­mányos módszerek alkalmazásával javítsuk a növények tápanyagellátását. Ezzel egyidejűleg a növényvédő vegyszerek ésszerű hasznosítá­sával, az integrált védelem fokozatos meghono­sításával csökkentsük a káros hatásokat. Gon­doskodni kell a műtrágya és a növényvédő vegyszerek alkalmazásának hatékony ellenőrzé­séről, hogy így javítsuk a növénytermesztés minőségét és a környezetvédelmet. Az állattenyésztést a társadalmi igényekkel és a reális takarmáy-eróforrásokkal összhangban fejlesszük. Az állatállomány mennyiségi optimali­zálásával, a takarmány jobb hasznosításával, a termelékenység és a vágósúly növelésével fokozzuk az állattenyésztés hatékonyságát. Az élelmiszeriparban emeljük a mezőgazda- sági termékek feldolgozásának színvonalát. A kereskedelmi szervezetekkel együttműködve rugalmasabban reagáljunk a fogyasztói kereslet változásaira, hogy javuljon a hazai piac ellátott­sága. A választék bővítését és az innovációt kapcsoljuk össze a termékek használati értéké­nek és minőségének javításával, tartósságuk növelésével. Fokozni kell a gyermek- és a cse­csemőtápszerek, illetve a cukorbetegek számára előállított élelmiszer termelését és bővíteni kell választékát. Eleget kell tenni a fogyasztók igé­nyeinek az élelmiszer színvonalas csomagolását illetően. Céltudatosan fejleszteni kell a hasznos munkamegosztást, el kell mélyíteni a mezőgaz­dasági vállalatokkal a kooperációs és integrációs kapcsolatokat a jó minőségű nyersanyag be­szerzésénél és feldolgozásánál. Célszerű beruházásokkal minőségileg maga­sabb szintre kell emelni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisát. Növeljük az állóalapok hatékonyságát, valamint a terme­lési bázis rekonstrukciójának és korszerűsítésé­nek részarányát. Határozottabban emeljük az élelmiszeripar műszaki és technológiai színvo­nalát. Oldjuk meg a mezőgazdasági termékek termesztésében, tárolásában és feldolgozásá­ban jelentkező aránytalanságokat. Kiemelt ütemben korszerűsítsünk és építsünk raktárakat - gabonasilókat, hútóházakat is beleértve - és létesítsünk olyan kapacitásokat, amelyek lehető­vé teszik az értékképzési folyamatok színvonalá­nak emelését. A mezőgazdasági különberuhá- zások elsősorban a veszteségek csökkentésére és a természeti környezet javítására irányul­janak. A szállítóágazatokban gondoskodni kell a me­zőgazdaságnak szállított termelőeszközök mű­szaki paramétereinek és minőségi mutatóinak további javulásáról. Javítani kell a műtrágyák és a növényvédő vegyszerek minőségét és választékát, beleértve a saját gyártmányú folyékony műtrágyák és növényvédő vegyszerek hányadának növelését. A foszfortartalmú műtrágyák mennyiségét 5, a növényvédő vegyszerekét pedig legalább 11 százalékkal kell növelni. A trágyázás hatéko­nyabbá tétele és a természeti környezet védelme érdekében biztosítani kell a mésztartalmú műtrá­gyák mennyiségének lényeges növelését. A 8. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági-élelmi­szeripari komplexum számára 42-43 ezer trak­tort, legkevesebb 8,5 ezer gabonakombájnt és további jellentós mennyiségű mezőgazdasági, élélmiszeripari és anyagmozgató gépiberende­zést kell szállítani. Növelni kell az élelmiszeripar számára a gépek, a berendezések, a göngyöleg, a csomagoló anyag és a csomagoló technika gyártását és szállítását. zését és az erdő tisztaságáról való gondosko­dást, többet kell törődni a szennyezett levegő, az erdei kártevők s az egyéb civilizációs ártalmak által okozott károk elhárításával, az idejében történő erdőtelepítéssel. A 8. ötéves tervidőszak­ban 5 százalékkal csökkentjük a fa kitermelését, s összesen 90 millió köbméter faanyagot terme­lünk ki. Meg kell teremteni az összes faanyag fokozott hasznosításának és értékesítésének feltételeit. A népgazdaságban gyökeresen javítani kell a fa­anyaggal való gazdálkodást. A vízgazdálkodás feladata a lakosság és az összes ágazat megfelelő mennyiségű és minő­ségű vízzel való ellátása. Bővíteni és védeni kell a vízkészleteket. A vízkészletek szennyeződés elleni védelmét a döntő fontosságú szennyvíz­tisztítók építésével, a gazdasági szabályozók hatékonyabb alkalmazásával, ellenőrzéssel, a nagyarányú vízszennyezés következetes meg­előzésével biztosítjuk. Egyben intenzívebbé kell tenni a vízgazdálkodási állóalapokról való gon­doskodást és felhasználásukat, csökkenteni kell a vezetékhálózati és a lakóházakon belüli víz- veszteséget. Több anyagi eszközt és saját kapa­citást kell felhasználni korszerűsítésre, karban­tartásra és javításra. Feltételeket kell teremteni az öntözés fejlesz­téséhez, a vízenergia hasznosításához, az árvíz- védelem tökéletesítéséhez. Az egész népgazda­ságban következetesen szorgalmazzuk a vízzel való gazdálkodás ésszerűsítését. A vezetékes vizet használó lakosság részarányát 80,5 száza­lékra, a csatornahálózatra bekötött házakban élók részarányát pedig 66 százalékra növeljük. VI. Építőipari termelés Miközben az építőipari kivitelezői szervezetek termelése csaknem 10 százalékkal növekszik, fokozni kell az ágazat teljesítőképességét, hogy így biztosítani tudjuk mind a belföldi beruházá­sok végrehajtását, mind pedig az építőipari ex­portot. Elsősorban azoknak a feladatoknak a végrehajtását, amelyek a szovjetunióbeli in­tegrációs akciókkal kapcsolatosak. Az integráci­ós akciókat a földgáz- és a vasércimport biztosí­tása érdekében hajtjuk végre. Az építőipari ka­pacitásnak következetesebben igazodnia kell a kiemelt beruházási feladatokhoz, főleg a kor­szerűsítés és a rekonstrukció követelményeihez. Az építőipar és az építésben érdekelt vala­mennyi fél erejét a befejezetlen építkezések számának csökkentésére, az építkezések időtar­tamának lerövidítésére és a befejezésükre kell összpontosítani. Az építőipari kapacitás struktú­ráját következetesen kell igazítani az építkezé­sek befejezésének szükségleteihez. Az össz­pontosított beruházások területein teljes mérték­ben meg kell teremteni a feltétlenül szükséges építőipari kapacitást. Gondoskodni kell a járulékos beruházások­hoz és a közművesítéshez szükséges kapacitás növeléséről, valamint az állóeszközök javítását és karbantartását szolgáló kapacitásról. Itt főleg a lakásállomány javításáról, karbantartásáról, il­letve a lakosság számára végzett építőipari mun­kákról van szó. Erre ki kell használni más nép- gazdasági ágazatok építőipari kapacitását is. Az építőipari szervezeteket kisgépekkel kell ellátni, hogy meggyorsítsuk az építkezések befejezését. Fokozott figyelmet fordítsunk az építőipari munkák minőségére, a technológiai fegyelem szilárdítására és az elvégzett munkáért való személyes felelősségvállalásra. Intenzívebben alkalmazni kell a tudományos­műszaki fejlődés eredményeit, az építőiparban hatékonyabbá kell tenni a műszaki politika érvé­nyesülését és folytatni kell az ágazat iparosítá­sát. Javítani kell az építkezések műszaki gazda­sági paramétereit és csökkenteni az építkezések, illetve az elkészült objektumok üzemeltetése energiaigényességét. Csökkenteni kell a fajlagos építőanyag-fo­gyasztást, miközben nagyobb figyelmet fordítunk saját nyersanyagbázisunk jobb kihasználására. Következetesen megvalósítjuk a takarékossági programot. Ennek értelmében évente 1,5 száza­lékkal csökkentjük a cement, 3 százalékkal a fém és a fa felhasználását. Az építőipari munkák volumenjének növelését a munkatermelékenység 80-85 százalékos fo­kozásával biztosítjuk. Biztosítjuk a dolgozók sta­bilizálását a szükséges szakmai és képzettségi összetételben. Javítsuk az építőipari gépek, berendezések és a szállítóeszközök kihasználását, következe­tesen használjuk ki a munkaidőt. Mélyítsük el az építőipari kooperációt, az anya­gi-műszaki ellátást, a szállítás és a gépkarban­tartás szférájában bővítsük és tökéletesítsük a szolgáltatásokat. A szolgáltatások terjedjenek ki a gépek kölcsönzésére, a szociális ellátásra és az egyéb tevékenységre is. Az építőipar fejlesztését és szükségleteit ha­tékonyabban hangoljuk össze a többi kooperáló ágazat fejlesztésével. A többi ágazatból eredő szállítások választékát és minőségét igazítsuk hozzá az építőipar fejlesztésének szükségletei­hez, szem előtt tartva az ágazat műszaki politiká­jának fó irányait és a munkaszerkezet változá­sait. VII. Közlekedés és távközlés V. Erdő- és vízgazdálkodás Az erdőgazdálkodásban biztosítani kell az erdők termelési és egyéb funkcióinak megőr­zését. Az erdőgazdálkodásban főképp a fatermesz­tés intenzívebbé tételére és az ötven évesnél fiatalabb faállományról való gondoskodás fej­lesztésére kell összpontosítani a figyelmet. Erő­teljesebbé kell tenni a betegségterjedés megelő­A közlekedési rendszer fő feladata a minőség, a megbízhatóság, a biztonság és a gazdaságos­ság javítás a népgazdaság és a lakosság szállí­tási szükségleteinek kielégítésében. A vasúti közlekedésben és a városi tömeg- közlekedésben kiemelten fejlesztjük az elektro­mos vontatást, miközben csökkentjük a fajlagos­üzemanyag fogyasztást, illetve a fajlagos áramfo­gyasztást. Ez a közlekedés minden területére érvényes, főleg azonban az üzemi szállításra. Szem előtt tartjuk az egyre fontosabbá váló környezetvédelmi szempontokat. A közlekedési politikával összhangban a közúti forgalom rová­sára fejlesztjük a vasúti és a vízi teherszállítást. Javítjuk a személyszállítás minőségét, a szol­gáltatások színvonalát, főleg ami a pontosságot, a megbízhatóságot és az utazás kulturáltságát illeti. A közlekedés nagyobb hatékonyságát főleg a közlekedési eszközök jobb kihasználásával, korszerűsítésével, a javítások tökéletesítésével, a rend és fegyelem szilárdításával érjük el. Racionalizáljuk a szállítási útvonalakat. Az eddiginél gyorsabban fejlesztjük a prog­resszív szállítási rendszereket, főleg a konténer- szállítást, az összpontosított ki- és berakodóhe- lyek rendszerét, illetve a Csehszlovák Autóközle­kedési Vállalat árugyűjtő szolgáltatását. Körülbe­lül 80 százalékkal növeljük a konténeres szállítás mennyiségét. Ennek érdekében megfelelő mennyiségű és minőségű szállítói és gépiberen­dezést állítunk munkába és fejlesztjük a fontos átrakodóállomásokat. A tudományos-múszaki fejlesztésben a tech­nológiai folyamatok automatizálására, a közleke­dési utak, a közlekedési, szállítói és anyagmoz­gató eszközök innoválására és korszerűsítésére összpontosítjuk a figyelmet. Feltételeket kell teremteni a növekvő nemzet­közi szállítások lebonyolításához. A nemzetközi közlekedésben a külkereskedelmi igények lehe­tő leghatékonyabb kielégítésére kell törekedni, főleg a KGST-tagországokkal kapcsolatban. En­nek során a vasúti tranzitszállítást és a csehszlo­vák közlekedési kapacitás hasznosítását kell előnyben részesíteni. A vasúti közlekedésben javítani kell a teher- s főleg a személyszállítás színvonalát. Bevezet­jük az automatizált helyfoglalást és mechanizáci- ós eszközöket veszünk igénybe a személyszállí­tásban. Csökkentjük a teherkocsiforduló időtar­tamát és növeljük a vontatóeszközök produktivi­tását. Az eszközök javításának és karbantartá­sának korszerűsítésével, valamint tökéletesíté­sével eneljük a vasúti berendezések, építmé­nyek és kocsik műszaki színvonalát, gondosko­dunk arról, hogy az üzemelésnél valamint a ki- és berakodásnál kevesebb vasúti teherkocsi rongálódjék meg. A vasútvonalak és az állomások rekonstrukci­ója során a közlekedési torlódások fokozatos kiküszöbölésére törekszünk a legfontosabb szál­lítási vonalakon. Üzembe helyezünk 370 kilomé­ter villamosított vasútvonalat és 170 kilométeren automatizált vonalbiztosító berendezést létesí­tünk. Folytatjuk a legfontosabb csomópontok átépítését és tovább növeljük a déli fővonal teljesítőképességét. A gépkocsiközlekedésben biztosítjuk a nyilvá­nos és az üzemi közlekedés munkamegosztásá­nak optimalizálását, miközben tovább növeljük a nyilvános közlekedés részarányát. Fokozzuk a gépkocsik kihasználtságát, fokozatosan át­vesszük a nyilvános közlekedési szervezetek komplex kiszolgálását, rendszeres teherjáratokat vezetünk be, növeljük a pótkocsik teljesítményét. Az üzemi szállítást fokozatosan nagyobb szerve­zeti egységekbe koncentráljuk, ésszerűsítjük üzemeltetését. Tovább korszerűsítjük az autóköz­lekedés üzemeltetési-műszaki bázisát. Prágában előkészítjük a központi autóbuszállomás rekonst­rukcióját. El kell érni, hogy a vízi szállítás részaránya legalább 6,5 százalék legyen (az egész szállítás­hoz viszonyítva), miközben kiemelten fejlesztjük a nemzetközi szállításokat. Ennek érdekében fel kell újítani és fejleszteni a hajóparkot, az átrako­dó berendezéseket és a kikötőket. Jobban összehangoljuk a vízi szállítást a többi szállítási rendszerrel, és további folyamszakaszokat te­szünk hajózhatóvá. A légi közlekedésben kiemelten fejlesztjük a nemzetközi forgalmat. Gondoskodunk arról, hogy a mezőgazdaságnak és az erdőgazdálko­dásnak repülőgépek által végzett munkák a szükséges mértékben fejlődjenek. Prágában és Bratislavában folytatni kell a nemzetközi repü­lőterek fejlesztését. Fejlesztjük a légiforgalmi munkákhoz szükséges alaprepülótereket, kor­szerűsítjük és felújítjuk a repülőgépparkot, illetve a légiforgalom-biztosító berendezéseket. A váro- (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom