Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-03 / 78. szám, csütörtök
A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai ÚJ szú 7 1986. IV. 3. az 1986-1990-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 6. oldalról) nyi rostok termelését, és gondoskodunk ésszerű hasznosításáról. Az építőanyag-termelést rugalmasan összehangoljuk a megrendelők követelményeivel, miközben bővítjük a födém- és a homlokzati anyagok színpalettáját, valamint a talaj- és a falicsempék választékát. Növeljük és hatékonyabbá tesszük a mészpor, illetve egyéb ásványi anyagok gyártását, így biztosítjuk a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás szükségleteinek kielégítését. Figyelmet kell fordítani kerámiaipari nyersanyagok kitermelésére és dúsítására; fokozatosan csökkentjük behozatalukat és kész termékekkel helyettesítjük őket. Folyamatosan csökkenteni kell az építőanyag-gyártás energiaigényességét. A portland- klinker hiányánál nagyobb mértékben helyettesítjük a nemes fűtőanyagokat nem hagyományos és kisebb fűtőértékű tüzelőanyagokkal, illetve hulladéknyersanyaggal, elkerülve a fokozott légszennyeződést. Optimalizálni kell az építőanyag-szállítást a gyártótól a fogyasztóhoz. A kereskedelmi és az értékesítő szervezetek közvetítésével folyamatossá és rugalmassá kell tenni a belpiac ellátását az építőanyagok igényelt választékával. A beruházási szférában elsősorban a meglevő állóeszközök korszerűsítésére és rekonstrukciójára törekedjünk, előnyben részesítve a fűtőanyag-megtakarítást eredményező akciókat, a műszaki fejlesztést és a környezetvédelmet. IV. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztése A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fő feladata a nép egészséges élelmezésének tartós biztosítása, az élelmiszerekkel való önellátás mértékének egyidejű növelése mellett. Ez megköveteli az újtermelési folyamat sokoldalú intenzifikálását, hatékonyságának és minőségének javítását, a társadalmi munkatermelékenység növelését, a dolgozók alkotó hozzáállását, a termelési erőforrások jobb kihasználását, a veszteségek és a termelési költségek csökkentését. Kiemelt figyelmet kell szentelni a természet védelmének. A kivitelező ágazatoknak nagyobb részt kell vállalniuk a mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexum mezőgazdasági-műszaki színvonalának emeléséből. A 8. ötéves tervidőszakban - a 7. ötéves tervidőszakhoz képest - 6-7 százalékkal növeljük a mezőgazdasági bruttó termelést. Az ágazat stabilitásának szilárdítása érdekében gondoskodjunk arról, hogy a növénytermesztés gyorsabban növekedjék az állattenyésztésnél. A növénytermesztést 8-9, az állattenyésztést 5-6 százalékkal kell növelni. Az élelmiszeriparban 1990-ig 9-10 százalékkal kell növelni a termelést és az áruszállítást. Támogassuk a kertbarátok és az állattenyésztők tevékenységét. Az élelmiszertermelés hatékonyságát a tudomány és a technika komplex alkalmazásával, a termelőeszközök minőségének, műszaki és technológiai színvonalának, illetve megbízhatóságának javításával biztosítsuk. Fejlesszük a termelés komplex gépesítését és automatizálását, szélesebb körben érvényesítsük az elektronizálást. Éljünk a genetika, a biotechnológia és a termelés biokemizálása progresszív lehetőségeivel. Ennek érdekében következetesen valósítsuk meg a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum tudományos-műszaki fejlesztésének egységes tervét, eredményesebben használjuk fel a biológiai és a műszaki szolgáltatásokat, éljünk a KGST-tagországokkal való együttműködés új lehetőségeivel, a világ tudományos és technikai ismereteivel. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum teljesítőképességének és hatékonyságának növelése megköveteli, hogy következetesen végrehajtsuk a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum tervszerű irányítási rendszerét érintő intézkedéseket. Szüntelenül javítsuk az irányító és a szervező munka hatékonyságát, s következetesen számoljuk fel a hasonló feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok közti indokolatlan különbségek okait. A növénytermesztésben a gabonatermesztést tekintsük kulcsfeladatnak. Stabilizáljuk a terméseredményeket, s a gabonatermelés szintje érje el az 57-58 millió tonnát. A termelés gyarapítását biztosítjuk a hektárhozamok növelésével és a veszteségek csökkentésével. Azonkívül, hogy intenzívebbé tesszük a gabona termelését javítani kell a minőségét is és gazdaságosabban kell hasznosítani. A tömegtakarmány-termelést - az elózó ötéves tervidőszakhoz képest - 6,5 százalékkal növeljük, gondoskodva a takarmány megfelelő összetételéről, kiváló minőségéről és hatékony hasznosításáról. Az évközi betakarítási eredmények eltérésének csökkentésére hozunk létre feltétlenül szükséges tartalékokat, ami az állattenyésztés stabilitásának meghatározó előfeltétele. A cukorrépa, a burgonya, a komló és a sörárpa termesztésében jelentős minőségjavulást kell elérnünk. A cukorrépa és a cukor termelését össze kell hangolnunk a népgazdaság követelményeivel. Meg kell oldanunk az élelmezési burgonya termesztésével kapcsolatos problémákat, javítva minőségüket és csökkentve tárolási veszteségüket. Növeljük a burgonyából készült fél- és késztermékek mennyiségét és bővítjük választékukat. Az olajnövények termelésének növelésével fokozzuk önellátásunk mértékét növényi eredetű zsiradékokból illetve fehérjetartalmú takarmányokból. Az egészséges táplálkozás követelményeivel összhangban gyorsabban növeljük a zöldség és a gyümölcs termelését és rugalmasabban oldjuk meg a betakarításukkal, feldolgozásukkal és a terítésükkel kapcsolatos kérdéseket. Következetesebb intézkedéseket foganatosítsunk a termőföld védelmére. A föld termőképességének növelésére végezzünk átfogó talajjavítási munkákat, folytassuk a vízgazdálkodás javítását lecsapolás és öntöző rendszerek útján, valamint a talajeróziót gátló intézkedésekkel. Szervestrágyázással, meszezéssel és tudományos módszerek alkalmazásával javítsuk a növények tápanyagellátását. Ezzel egyidejűleg a növényvédő vegyszerek ésszerű hasznosításával, az integrált védelem fokozatos meghonosításával csökkentsük a káros hatásokat. Gondoskodni kell a műtrágya és a növényvédő vegyszerek alkalmazásának hatékony ellenőrzéséről, hogy így javítsuk a növénytermesztés minőségét és a környezetvédelmet. Az állattenyésztést a társadalmi igényekkel és a reális takarmáy-eróforrásokkal összhangban fejlesszük. Az állatállomány mennyiségi optimalizálásával, a takarmány jobb hasznosításával, a termelékenység és a vágósúly növelésével fokozzuk az állattenyésztés hatékonyságát. Az élelmiszeriparban emeljük a mezőgazda- sági termékek feldolgozásának színvonalát. A kereskedelmi szervezetekkel együttműködve rugalmasabban reagáljunk a fogyasztói kereslet változásaira, hogy javuljon a hazai piac ellátottsága. A választék bővítését és az innovációt kapcsoljuk össze a termékek használati értékének és minőségének javításával, tartósságuk növelésével. Fokozni kell a gyermek- és a csecsemőtápszerek, illetve a cukorbetegek számára előállított élelmiszer termelését és bővíteni kell választékát. Eleget kell tenni a fogyasztók igényeinek az élelmiszer színvonalas csomagolását illetően. Céltudatosan fejleszteni kell a hasznos munkamegosztást, el kell mélyíteni a mezőgazdasági vállalatokkal a kooperációs és integrációs kapcsolatokat a jó minőségű nyersanyag beszerzésénél és feldolgozásánál. Célszerű beruházásokkal minőségileg magasabb szintre kell emelni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisát. Növeljük az állóalapok hatékonyságát, valamint a termelési bázis rekonstrukciójának és korszerűsítésének részarányát. Határozottabban emeljük az élelmiszeripar műszaki és technológiai színvonalát. Oldjuk meg a mezőgazdasági termékek termesztésében, tárolásában és feldolgozásában jelentkező aránytalanságokat. Kiemelt ütemben korszerűsítsünk és építsünk raktárakat - gabonasilókat, hútóházakat is beleértve - és létesítsünk olyan kapacitásokat, amelyek lehetővé teszik az értékképzési folyamatok színvonalának emelését. A mezőgazdasági különberuhá- zások elsősorban a veszteségek csökkentésére és a természeti környezet javítására irányuljanak. A szállítóágazatokban gondoskodni kell a mezőgazdaságnak szállított termelőeszközök műszaki paramétereinek és minőségi mutatóinak további javulásáról. Javítani kell a műtrágyák és a növényvédő vegyszerek minőségét és választékát, beleértve a saját gyártmányú folyékony műtrágyák és növényvédő vegyszerek hányadának növelését. A foszfortartalmú műtrágyák mennyiségét 5, a növényvédő vegyszerekét pedig legalább 11 százalékkal kell növelni. A trágyázás hatékonyabbá tétele és a természeti környezet védelme érdekében biztosítani kell a mésztartalmú műtrágyák mennyiségének lényeges növelését. A 8. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum számára 42-43 ezer traktort, legkevesebb 8,5 ezer gabonakombájnt és további jellentós mennyiségű mezőgazdasági, élélmiszeripari és anyagmozgató gépiberendezést kell szállítani. Növelni kell az élelmiszeripar számára a gépek, a berendezések, a göngyöleg, a csomagoló anyag és a csomagoló technika gyártását és szállítását. zését és az erdő tisztaságáról való gondoskodást, többet kell törődni a szennyezett levegő, az erdei kártevők s az egyéb civilizációs ártalmak által okozott károk elhárításával, az idejében történő erdőtelepítéssel. A 8. ötéves tervidőszakban 5 százalékkal csökkentjük a fa kitermelését, s összesen 90 millió köbméter faanyagot termelünk ki. Meg kell teremteni az összes faanyag fokozott hasznosításának és értékesítésének feltételeit. A népgazdaságban gyökeresen javítani kell a faanyaggal való gazdálkodást. A vízgazdálkodás feladata a lakosság és az összes ágazat megfelelő mennyiségű és minőségű vízzel való ellátása. Bővíteni és védeni kell a vízkészleteket. A vízkészletek szennyeződés elleni védelmét a döntő fontosságú szennyvíztisztítók építésével, a gazdasági szabályozók hatékonyabb alkalmazásával, ellenőrzéssel, a nagyarányú vízszennyezés következetes megelőzésével biztosítjuk. Egyben intenzívebbé kell tenni a vízgazdálkodási állóalapokról való gondoskodást és felhasználásukat, csökkenteni kell a vezetékhálózati és a lakóházakon belüli víz- veszteséget. Több anyagi eszközt és saját kapacitást kell felhasználni korszerűsítésre, karbantartásra és javításra. Feltételeket kell teremteni az öntözés fejlesztéséhez, a vízenergia hasznosításához, az árvíz- védelem tökéletesítéséhez. Az egész népgazdaságban következetesen szorgalmazzuk a vízzel való gazdálkodás ésszerűsítését. A vezetékes vizet használó lakosság részarányát 80,5 százalékra, a csatornahálózatra bekötött házakban élók részarányát pedig 66 százalékra növeljük. VI. Építőipari termelés Miközben az építőipari kivitelezői szervezetek termelése csaknem 10 százalékkal növekszik, fokozni kell az ágazat teljesítőképességét, hogy így biztosítani tudjuk mind a belföldi beruházások végrehajtását, mind pedig az építőipari exportot. Elsősorban azoknak a feladatoknak a végrehajtását, amelyek a szovjetunióbeli integrációs akciókkal kapcsolatosak. Az integrációs akciókat a földgáz- és a vasércimport biztosítása érdekében hajtjuk végre. Az építőipari kapacitásnak következetesebben igazodnia kell a kiemelt beruházási feladatokhoz, főleg a korszerűsítés és a rekonstrukció követelményeihez. Az építőipar és az építésben érdekelt valamennyi fél erejét a befejezetlen építkezések számának csökkentésére, az építkezések időtartamának lerövidítésére és a befejezésükre kell összpontosítani. Az építőipari kapacitás struktúráját következetesen kell igazítani az építkezések befejezésének szükségleteihez. Az összpontosított beruházások területein teljes mértékben meg kell teremteni a feltétlenül szükséges építőipari kapacitást. Gondoskodni kell a járulékos beruházásokhoz és a közművesítéshez szükséges kapacitás növeléséről, valamint az állóeszközök javítását és karbantartását szolgáló kapacitásról. Itt főleg a lakásállomány javításáról, karbantartásáról, illetve a lakosság számára végzett építőipari munkákról van szó. Erre ki kell használni más nép- gazdasági ágazatok építőipari kapacitását is. Az építőipari szervezeteket kisgépekkel kell ellátni, hogy meggyorsítsuk az építkezések befejezését. Fokozott figyelmet fordítsunk az építőipari munkák minőségére, a technológiai fegyelem szilárdítására és az elvégzett munkáért való személyes felelősségvállalásra. Intenzívebben alkalmazni kell a tudományosműszaki fejlődés eredményeit, az építőiparban hatékonyabbá kell tenni a műszaki politika érvényesülését és folytatni kell az ágazat iparosítását. Javítani kell az építkezések műszaki gazdasági paramétereit és csökkenteni az építkezések, illetve az elkészült objektumok üzemeltetése energiaigényességét. Csökkenteni kell a fajlagos építőanyag-fogyasztást, miközben nagyobb figyelmet fordítunk saját nyersanyagbázisunk jobb kihasználására. Következetesen megvalósítjuk a takarékossági programot. Ennek értelmében évente 1,5 százalékkal csökkentjük a cement, 3 százalékkal a fém és a fa felhasználását. Az építőipari munkák volumenjének növelését a munkatermelékenység 80-85 százalékos fokozásával biztosítjuk. Biztosítjuk a dolgozók stabilizálását a szükséges szakmai és képzettségi összetételben. Javítsuk az építőipari gépek, berendezések és a szállítóeszközök kihasználását, következetesen használjuk ki a munkaidőt. Mélyítsük el az építőipari kooperációt, az anyagi-műszaki ellátást, a szállítás és a gépkarbantartás szférájában bővítsük és tökéletesítsük a szolgáltatásokat. A szolgáltatások terjedjenek ki a gépek kölcsönzésére, a szociális ellátásra és az egyéb tevékenységre is. Az építőipar fejlesztését és szükségleteit hatékonyabban hangoljuk össze a többi kooperáló ágazat fejlesztésével. A többi ágazatból eredő szállítások választékát és minőségét igazítsuk hozzá az építőipar fejlesztésének szükségleteihez, szem előtt tartva az ágazat műszaki politikájának fó irányait és a munkaszerkezet változásait. VII. Közlekedés és távközlés V. Erdő- és vízgazdálkodás Az erdőgazdálkodásban biztosítani kell az erdők termelési és egyéb funkcióinak megőrzését. Az erdőgazdálkodásban főképp a fatermesztés intenzívebbé tételére és az ötven évesnél fiatalabb faállományról való gondoskodás fejlesztésére kell összpontosítani a figyelmet. Erőteljesebbé kell tenni a betegségterjedés megelőA közlekedési rendszer fő feladata a minőség, a megbízhatóság, a biztonság és a gazdaságosság javítás a népgazdaság és a lakosság szállítási szükségleteinek kielégítésében. A vasúti közlekedésben és a városi tömeg- közlekedésben kiemelten fejlesztjük az elektromos vontatást, miközben csökkentjük a fajlagosüzemanyag fogyasztást, illetve a fajlagos áramfogyasztást. Ez a közlekedés minden területére érvényes, főleg azonban az üzemi szállításra. Szem előtt tartjuk az egyre fontosabbá váló környezetvédelmi szempontokat. A közlekedési politikával összhangban a közúti forgalom rovására fejlesztjük a vasúti és a vízi teherszállítást. Javítjuk a személyszállítás minőségét, a szolgáltatások színvonalát, főleg ami a pontosságot, a megbízhatóságot és az utazás kulturáltságát illeti. A közlekedés nagyobb hatékonyságát főleg a közlekedési eszközök jobb kihasználásával, korszerűsítésével, a javítások tökéletesítésével, a rend és fegyelem szilárdításával érjük el. Racionalizáljuk a szállítási útvonalakat. Az eddiginél gyorsabban fejlesztjük a progresszív szállítási rendszereket, főleg a konténer- szállítást, az összpontosított ki- és berakodóhe- lyek rendszerét, illetve a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat árugyűjtő szolgáltatását. Körülbelül 80 százalékkal növeljük a konténeres szállítás mennyiségét. Ennek érdekében megfelelő mennyiségű és minőségű szállítói és gépiberendezést állítunk munkába és fejlesztjük a fontos átrakodóállomásokat. A tudományos-múszaki fejlesztésben a technológiai folyamatok automatizálására, a közlekedési utak, a közlekedési, szállítói és anyagmozgató eszközök innoválására és korszerűsítésére összpontosítjuk a figyelmet. Feltételeket kell teremteni a növekvő nemzetközi szállítások lebonyolításához. A nemzetközi közlekedésben a külkereskedelmi igények lehető leghatékonyabb kielégítésére kell törekedni, főleg a KGST-tagországokkal kapcsolatban. Ennek során a vasúti tranzitszállítást és a csehszlovák közlekedési kapacitás hasznosítását kell előnyben részesíteni. A vasúti közlekedésben javítani kell a teher- s főleg a személyszállítás színvonalát. Bevezetjük az automatizált helyfoglalást és mechanizáci- ós eszközöket veszünk igénybe a személyszállításban. Csökkentjük a teherkocsiforduló időtartamát és növeljük a vontatóeszközök produktivitását. Az eszközök javításának és karbantartásának korszerűsítésével, valamint tökéletesítésével eneljük a vasúti berendezések, építmények és kocsik műszaki színvonalát, gondoskodunk arról, hogy az üzemelésnél valamint a ki- és berakodásnál kevesebb vasúti teherkocsi rongálódjék meg. A vasútvonalak és az állomások rekonstrukciója során a közlekedési torlódások fokozatos kiküszöbölésére törekszünk a legfontosabb szállítási vonalakon. Üzembe helyezünk 370 kilométer villamosított vasútvonalat és 170 kilométeren automatizált vonalbiztosító berendezést létesítünk. Folytatjuk a legfontosabb csomópontok átépítését és tovább növeljük a déli fővonal teljesítőképességét. A gépkocsiközlekedésben biztosítjuk a nyilvános és az üzemi közlekedés munkamegosztásának optimalizálását, miközben tovább növeljük a nyilvános közlekedés részarányát. Fokozzuk a gépkocsik kihasználtságát, fokozatosan átvesszük a nyilvános közlekedési szervezetek komplex kiszolgálását, rendszeres teherjáratokat vezetünk be, növeljük a pótkocsik teljesítményét. Az üzemi szállítást fokozatosan nagyobb szervezeti egységekbe koncentráljuk, ésszerűsítjük üzemeltetését. Tovább korszerűsítjük az autóközlekedés üzemeltetési-műszaki bázisát. Prágában előkészítjük a központi autóbuszállomás rekonstrukcióját. El kell érni, hogy a vízi szállítás részaránya legalább 6,5 százalék legyen (az egész szállításhoz viszonyítva), miközben kiemelten fejlesztjük a nemzetközi szállításokat. Ennek érdekében fel kell újítani és fejleszteni a hajóparkot, az átrakodó berendezéseket és a kikötőket. Jobban összehangoljuk a vízi szállítást a többi szállítási rendszerrel, és további folyamszakaszokat teszünk hajózhatóvá. A légi közlekedésben kiemelten fejlesztjük a nemzetközi forgalmat. Gondoskodunk arról, hogy a mezőgazdaságnak és az erdőgazdálkodásnak repülőgépek által végzett munkák a szükséges mértékben fejlődjenek. Prágában és Bratislavában folytatni kell a nemzetközi repülőterek fejlesztését. Fejlesztjük a légiforgalmi munkákhoz szükséges alaprepülótereket, korszerűsítjük és felújítjuk a repülőgépparkot, illetve a légiforgalom-biztosító berendezéseket. A váro- (Folytatás a 8. oldalon)
