Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-03 / 78. szám, csütörtök

A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás az 5. oldalról) szállítson az egyes népgazdasági ágazatok fej­lesztése, valamint a fűtőanyag-, az energia- és fémfelhasználás csökkentése érdekében. Erősí­teni kell a tervezési és szerelési kapacitásokat. A csehszlovákiai atomerőművek építési prog­ramjával és a KGST-tagországokkal szemben vállalt kötelezettségekkel összhangban biztosí­tani kell a WER 440 és 1000 típusú atomerőmü­vek berendezéseinek a szállítását. Javítani kell a szénkitermelő és -feldolgozó technológiai komplexumok és berendezések, továbbá az energetikai, vegyipari és élelmiszeripari beren­dezések, a szennyvíztisztítók, a villanymozdo­nyok, a helyi érdekű vasúti szerelvények, a villa­mosok és a trolibuszok, a könnyűvegyipari be­rendezések és mezőgazdasági öntözőberende­zések minőségét és műszaki paramétereit, s biz­tosítani kell megfelelő terjedelmű szállításukat. Meg kell gyorsítani a kazánházi berendezéseket, a központi fútómúveket gyártó kapacitások kor­szerűsítését és gondoskodni kell a kisebb telje­sítményű és rosszabb minőségű szenet felhasz­náló kazánok, valamint a levegő, a víz stb. szennyezésének mérséklését szolgáló berende­zések szállításáról. Növelni kell az elektronizálás és az automati­zálás mértékét, a beruházásokra szolgáló gépek és berendezések teljes választékában. Fokozni kell a gépek és berendezések megbízhatóságát és üzemelésük hatékonyságát. Szélesebb kör­ben kell bevezetni az új progresszív technológiá­kat, fóleg az alakítást, a termelési folyamatok automatizálását a hegesztés, a hengerlés, és a kovácsolás területén, a gépipari metallurgia és a porkohászat fejlesztésében. Gondoskodni kell a váltóelemek, a szivattyúk, a szerelvények, a légkondicionáló berendezé­sek, a csóelosztók és a pótalkatrészek gyártá­sának dinamikus fejlesztéséről. Biztosítani kell a szocialista államokkal kötött hosszú távú kereskedelmi szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítését. Növelni kell a kivi­telt, fóleg a beruházási javak exportját a nem szocialista országokba. Az általános gépipar termelését 25 százalék­kal kell növelni. Figyelmet kell fordítani a kiviteli szükségletek nagyobb kielégítésére a fokozott hatékonyság elérése mellett, a beruházásokat szolgáló progresszív technológiák kidolgozására és a fogyasztási cikkek gyártásának növelése érdekében, és ezzel párhuzamosan jelentős gyártmányfejlesztést kell elérnünk. A termelés szerkezetét gyorsabban kell módosítani a piaci követelmények és a szolgáltatások fejlesztésé­nek szükségletei szerint. Végre kell hajtani a termelés szükséges szer­kezeti változásait, fejleszteni kell a kiemelt ter­melési ágakat, például a tehergépkocsik, a szer­szám- és a formázó gépek, a textil-, a könnyü- és az élelmiszeripari, valamint a mezőgazdasági gépek gyártását. Külön figyelmet kell fordítani a gyártási folyamatok energiaigényességének csökkentését szolgáló gépek és berendezések új nemzedékeinek kifejlesztésére és gyártására. Meg kell valósítani a jelentős innovációs prog­ramokat, például az š-781 új típusú személy­autók, a középnehéz tehergépkocsik gyártásá­nak beindítását, új típusú mezőgazdasági, útépí­tő és építőipari gépek bevezetését, köztük a kis gépekét, az automatizálási folyamatok széle­sebb körű alkalmazását a gépipari technológiá­ban, valamint új típusú szövő-, kötő-, bőripari, cipőipari és nyomdaipari gépek bevezetését. Gondoskodni kell a csomagolástechnika fejlesz­téséről. Lényegesen növelni kell az elektronika fel- használását a technológiai folyamatok automati­zált irányítási rendszereiben valamint az auto­matizált tervezési és modellezési rendszerek­ben, meg kell gyorsítani a nagymértékben auto­matizált számjegyvezérlésű programozott, rugal­mas termelő rendszerek és automata gépsorok, az automatizált könnyűipari és textilipari gépek és berendezések komplettizálására szolgáló szerszám- és formázógépeknek, az ipari robotok és manipulátorok unifikált moduljainak, valamint a robottechnológiai komplexumoknak kifejleszté­sét és gyártását a kiemelt gépipari technológiák fejlesztésével együtt. Az elektrotechnikai ipar termelését 60-65 százalékkal kell növeleni, s így kell megteremteni a népgazdaság elektronizálásának feltételeit. Javítani kell a reszort meglevő kapacitásait, elsősorban korszerűsítésükkel és rekonstruálá­sukkal. Meg kell erősíteni a beruházások szere­lési kapacitásait. Az elektronizálás széles körű felhasználásá­val meg kell teremteni a feltételeket a gépipari és más termékek műszaki színvonalának emelésé­hez és exportképességük növeléséhez. Meg kell gyorsítani az alkatrészalap fejleszté­sét és minőségének javítását. Kiemelten kell fejleszteni a mikro- és az optoelektronikai alkat­részeket, az új mikroanalógiai és digitáltechnikai áramkörök kifejlesztését, ezen belül a mikroszá­mítógépek áramköreinek és a panelre szerelt passzív és konstrukciós alkatrészeknek fejlesz­tését. Ennek érdekében meg kell szervezni a fél­vezető anyagok megfelelő fejlesztését és nem­zetközi cseréjét. Kiemelten foglalkozni kell az automatizálási, a szabályozás- és a méréstechnika fejlesztésé­vel, amely a technológiai folyamatok, a robotizált munkahelyek, valamint az automatizált irányítá­si, konstruálási és tervezési rendszerek irányítá­sát szolgálja. Tovább kell fejleszteni a számítás-, az egészségügyi, a mérés- és a laboratóriumi technikát, a telefonközpontok elektronizálását és az optikai kommunikációs rendszerek segítségé­vel történő adattovábbítást. Kiegyensúlyozottan kell fejleszteni az erős­áramú elektrotechnikát is, ennek során nagy gondot kell fordítani főleg a fűtőanyag- és az energiaipar szükségleteinek kielégítésére, a kor­szerű hajtóművek gyártására és a műszertechni­kára. Teljes mértékben fel kell használni a prog­resszív eljárásokat és az új anyagokat. Az említett területek fejlesztése során követ­kezetesen kell érvényesíteni a célszakosítást és -kooperációt, és ezzel kell megteremteni a felté­teleket a gyártássorozatok növeléséhez, az elektronikai alkatrészek és késztermékek árai­nak további csökkentéséhez, valamint az elekt­rotechnikai ipar termelése megbízhatóságának növeléséhez és minőségének javításához. Következetesen gondoskodni kell az állami célprogramoknak, főleg az elektronizálás anyagi­műszaki alapja és az elektronika kiemelt nép- gazdasági ágazatokban való alkalmazása fej­lesztési programjainak következetes végrehajtá­sáról. Nemzetközi együttmüködés útján lényege­sen javítani kell a piac ellátását fogyasztási elektronikai, fóleg audiovizuális árucikkekkel. KOHÓIPAR A kohóipar további fejlődését a fűtőanyag- és az energia-igényesség csökkentését, a fémfel­használás korlátozását, a kohászati termelés minőségének javítását és szerkezetének bővíté­sét lehetővé tevő intenzifikálásra kell orientálni, mégpedig a meglevő kapacitások jobb kihaszná­lása és a termelő alap korszerűsítése útján, valamint a nyersvas- és az acéltermelés fokozatos csökkentésével. Olyan új innovált fajtákkal kell bővíteni a kohászati termékek kínálatát, amelyek használati értékükkel és nagyobb élettartamukkal a felhasználás szférájában lehetővé teszik a fém­szükséglet csökkentését. Egyidejűleg ésszerűb­bé kell tenni a kohóipar értékesítő alapjának tevékenységét. Bővíteni kell a gazdaságos és a vékonyfalú profilok, elsősorban a göngyölegként felhasznált vékony bádoglemezek, a rozsdaálló, a kovácsolt és az ötvözött acélfajták, valamint a negatív toleranciájú hengerelt áruk gyártását. A kohászati meddőhányókban növelni kell a fém­hulladék arányát, s lényegesen javítani kell gyűjté­sének és feldolgozásának megszervezését. Céltudatosan korszerűsíteni kell a termelő alapot a progresszív kohászati eljárások beveze­tésével; ide tartozik főként a folyamatos acélön­tés, a kemencén kívüli finomítás és a mikrolegur eljárás. Ki kell selejtezni az elavult hengerműve­ket és az energiaigényes Siemens-Martin ke­mencéket. Főleg a nemesacélból készült hengereltáruk és acélcsövek minőségének és szerkezeti összetételének javításával meg kell teremteni a feltételeket a fémek jobb hasznosításához. Bővíteni kell a fontos kohászati termékek cseré­jét a KGST-tagállamokkal. Sürgetően be kell vezetni a kovácsolható öntvények gyártását, tovább kell fejleszteni a porkohászatot. A színesfém-kohászat termelőalapjának fej­lesztésében számítani kell a minőségileg maga­sabb termelési ágak fellendítésére, főleg az elektro­technikai ipar szükségleteinek kielégítése érde­kében. 2. Fűtőanyag- és energiaipar A népgazdaságfejlesztés energiatakarékos tí­pusára való fokozatos áttérés hosszú távú céljá­val összhangban következetesen meg kell való­sítani a fűtőanyag- és az energiafelhasználás ésszerűsítésének jóváhagyott programját. A szerkezeti átalakítások fó irányaként tovább kell fejleszteni az atomenergetikát és a központi hőellátást; egyidejűleg meg kell teremteni a felté­teleket a földgázbehozatal növekedéséhez. Lé­nyegesen tovább kell csökkenteni a fűtőanyag- felhasználást. Tekintettel a természetes szén­készletek gyors kimerülésére és a szénégetés kedvezőtlen ökológiai hatására, csökkenteni kell a kitermelést. A fűtőanyag- és energiaipari minisztériumnak ügyelnie kell arra, hogy minél kisebb beruházási és üzemeltetési költségekkel teremtsen további fűtőanyag- és energiatartalékokat, s ezeket gaz­daságosan kihasználja, a munkatermelékenység optimális szintjén és a környezeti feltételekre a lehető legkisebb következményekkel, miköz­ben maximálisan gondoskodni kell a dolgozók munka- és egészségvédelmi feltételeinek javítá­sáról. A szénipar hatékony módszerekkel és nagy teljesítményű technika jobb alkalmazásával 1990-ben mintegy 94 millió tonna barnaszenet és lignitet, s hozzávetőleg 25 millió tonna kősze­net fejtsen. A kőszén jövesztésében törekedjenek a geo­lógiai készletek, elsősorban a vékonyabb szén­rétegek jobb kiaknázására, s erre orientálják a fejlesztést, valamint a korszerű fejtési technika alkalmazását. A jövesztett kőszénnek minél na­gyobb hányada legyen kokszolható, és csök­kentsék a termelés, a szénnemesítés vesztesé­geit. Minél kisebb beruházással és a legmegfele­lőbb termelési technológiával építsék a kokszoló üzemeket. A barnaszén és a lignit fejtésében fejezzék be az új technológiai egységek megoldását, köztük a szállítószalagos szállítás alkalmazásának kon­cepcióját, gondoskodjanak megbízhatóságukról és jelentősen növeljék teljesítőképességüket. Fejleszteni kell a szénnemesítést. Biztosítsák a lakosság számára az osztályozott szénfajtákat. Rekonstruálni kell a termelő üzemek kevésbé értékes szénfajták elégetésére alkalmas kazán­jait. Érjék el a környezeti viszonyok javulását a barnaszénfogyasztás csökkentésével, a tuši- micei erőmű 200 megawattos blokkja kéntelenítő berendezésének üzembe helyezésével, valamint a fluidos tüzelés haladó technológiájának foko­zatos bevezetésével. A földgáztartalékok növekedésének megha­tározó hányadát részvételünkkel biztosítjuk a Szovjetunió területén folyó nemzetközi integrá­ciós akciókban. Folytatjuk Morvaországban és Szlovákiában a kőolaj- és a földgázlelőhelyek földtani kutatását. A hazai földgáztermelést több mint 50 százalékkal növeljük. A nemzetközi egyezményekkel összhangban bővítjük terüle­tünkön a szovjet földgáz távvezetékének kapaci­tását. Hatékonyan kihasználjuk a földgázt, amely­nek a hazai fogyasztást szolgáló mennyisége több mint 45 százalékkal fog növekedni, s az ötéves tervidőszak végén eléri a 15,4 milliárd köbmétert. Ezzel elsősorban a fűtőolajakat és a világítógázt kívánjuk helyettesíteni, valamint a földgázt fütéslfe használjuk fel a legszennye­zettebb levegőjű területeken, továbbá azokban a körzetekben, ahol nem biztosított a központi hóellátás fejlesztése és végül egyes kiemelt technológiai folyamatokban. A téli időszakban a zavartalanabb földgáz-ellátás érdekében bő­vítjük a földalatti tárolók kapacitását és napi teljesítményét. A földgázkészletek növekedésé­vel összhangban a szállító és elosztó hálózatban megteremtjük a folyamatos ellátás feltételeit, átfogó módon biztosítjuk a gázrendszer elosztó hálózatának fejlesztését, korszerűsítését és fel­újítását. Az elektroenergetikában 1990-ben 87-90 mil­liárd kilowattóra villanyáramot termelünk, ebből 25 milliárd kilowattórát az atomerőmüvekben, miközben csökkenni fog a hóeróművekvek terme­lése. Az atomenergetika fejlődése továbbra is a Szovjetunióval való együttműködésre fog tá­maszkodni. Üzembe helyezzük a dukovanyi atomerőmű még átadatlan blokkjait és a mo­chovcei atomerőmű két blokkját. Folytatjuk a te- melíni atomerőmű ezer megawattos blokkjainak építését és megkezdjük két további atomerőmű építésének beruházási előkészületeit. Tovább tökéletesítjük az atomerőművek ter­vezését, beruházási és kivitelezési előkészíté­sét. Gazdaságosabbá tesszük építésüket, ész- szerúsítjük üzemelésüket, s továbbra is biztosít­juk magas fokú üzemelési kihasználtságukat és megbízhatóságukat. Növeljük a hőerőművek és a fűtőművek meg­bízhatóságát és ésszerűsítjük üzemelésüket. Felújításukkal megoldjuk az átállást a kevésbé értékes fűtőanyagok kihasználására, a fajlagos fűtőanyag-felhasználás csökkentésére, egyes kiemelt erőműveket alkalmassá teszünk a villanyáram és a hó kombinált terelésére, biztosítjuk berendezéseik megbízhatóságát és a levegő tisztaságának védelmét. A Magyar Népköztársasággal együttműködésben folytatjuk a Gabčíkovo-Nagymaros dunai vízlépcsőrend­szer építését, s az elsó gépcsoportot 1990-ben helyezzük üzembe. Folytatjuk a kis vízerőművek építését. Felhasználjuk a nem hagyományos energiatartalékokat. Gondoskodunk a villanyáramvezeték- és -elosztóhálózat rendszerének fejlesztéséről és felújításáról, fellendítjük a csehszlovák energia- rendszer együttműködését a KGST-tagállamok rendszereivel. A jóváhagyott területrendezési tervek alapján fejlesztjük a központi hőellátást, elsősorban a vil­lanyáram és a hő barnaszénre és nukleáris erőforrások kihasználására épülő kombinált ter­melésével. Ezeknek az intézedéseknek megva­lósításával a földgáz, a fűtőolaj és a minőségi, főleg az osztályozott szén megtakarítására és arra törekszünk, hogy érvényt szerezzünk az összes hófogyasztó beruházásai összevonása alapelvének. 3. A vegy- és a gyógyszeripar A vegyipar fejlesztésében törekedünk a fel­használt nyersanyagok és energiahordozók jobb értékesítésére és teljes felhasználására. Főleg azokat a termelési ágakat fejlesztjük, ame­lyek alkalmazzák a tudományos kutatás eredmé­nyeit és a nagy szakképesítést követelő munkát. Csökkentjük függő viszonyunkat a tőkés behoza­taltól és elmélyítjük munkamegosztásunkat a szocialista államokkal. A vegyipari termelést 1990-ig legalább 13 százalékkal növeljük. Gondoskodunk a kőolaj tökéletesebb feldol­gozásáról, és növeljük petrolkémiai felhasználá­sának arányát. A figyelem az új litvínovi és bratislavai krakkoló egységek idejében történő üzembe helyezésére összpontosul. Innováljuk a gumiabroncsok, a műszálak, a műanyagok és a műtrágyák választékát, és javítjuk minőségü­ket. Fejlesztjük a vegy- és a gyógyszeripar speciális gyártmányainak termelését, alkalmaz­va a hulladékmentes és a hulladékszegény eljá­rásokat. A könnyúvegyipar fejlesztését fóleg a polimé- rek és a kenőanyagok adalékaira, növényvédő vegyszerekre, a szerves festékekre, a vegytiszta anyagokra, az elektronikát és a gyógyszeripart szolgáló egyéb anyagokra orientáljuk, hogy je­lentősen növekedjen a termelési ágak exportké­pessége. Jelentősen növeljük a mezógazaság- nak szállított növényvédő szerek mennyiségét és javítjuk minőségüket. Megteremtjük a gumiabroncsok utánfutózása fejlesztésének feltételeit a helyi gazdálkodási vállalatoknál. Létrehozzuk a gyógyszeripar dinamikus fej­lesztésének feltételeit és termelését legalább 40 százalékkal növeljük. Erre elsősorban az új uni­verzális egységeket köztük a félkész gyártmá­nyokat használjuk fel. Megvalósítjuk az új anti­biotikumok, a daganatos betegségek elleni gyógyszerek, az aminosavak, az enzimek és a vitaminok kutatását és hatékony termelését. Szélesebb körben alkalmazzuk a biotechnológi­ákat. A gyógyszertermelés szerkezetét egybe­hangoljuk az egészségügy és az export szük­ségleteivel, felhasználva a nemzetközi munka- megosztást. E termelési ágak fejlesztésével összehangol­juk a kutatási alap szerkezetét, szervezését és ellátását, s ezt az alapot a kiemelt feladatokra orientáljuk. A kutatási feladatok végleges műsza­ki és gazdasági paramétereit a legigényesebb világpiaci követelmények szerint állapítjuk meg. 4. Fafeldoigozó-ipar A fafeldolgozó-iparban a lehető legnagyobb mértékben törekedjenek a faanyag hatékony hasznosítására és komplex felhasználására, be­leértve a nyersfa kevésbé értékes fajtáinak és a feldolgozás során keletkező hulladéknak a fel- használását is. A termelés csaknem 13 százalékos növelését érjük el az újonnan átadott kapacitások teljes kihasználásával, valamint a kiemelt üzemek és üzemegységek korszerűsítésével és felhaszná­lásával. Hatékony intézkedéseket kell tenni főleg a farosttermelés tervezett paramétereinek eléré­sére Paskovban és Ružomberokban. Gondosko­dunk az újságpapír és a korszerű göngyölega­nyagok termelésének növeléséről és minőségé­nek javításáról. Fokozatosan kiterjesszük a hulladékpapír ipa­ri feldolgozását. Korszerűsítési akció megszer­vezésével és megvalósításával megteremtjük annak a feltételeit, hogy a 9. ötéves tervidőszak­ban a papírhulladék egész mennyiségét idehaza dolgozzuk fel. Rendszeresen javítjuk a faipari gyártmányok, fóleg a bútor használati tulajdonságait és minő­ségét. Fokozzuk az exportképességet és az igényelt választékban kielégítjük a belpiaci szük­ségleteket. A nyersfa kivitelét fokozatosan feldol­gozott faipari termékek exportjával helyettesítjük. 5. Könnyűipar A könnyűipar fejlesztését elsősorban a gyárt­mányok minőségének javítására és divatújdon­ságok növelésére, kiváló minőségű áruk terme­lésének bővítésére, a fogyasztási cikkek válasz­tékának szüntelen innovációjára orientáljuk, a hazai piac ellátása és az export érdekében egyaránt. A könnyűipari termelést legalább 12 százalékkal növeljük a különböző termelési ágak differenciált fejlesztése mellett. Belpiaci szükségletekre, a fogyasztási stan­dardáru importja mellett fokozatosan vál­toztatunk hazai termelésének szerkezetén. Első­sorban, a cserző- és a textilipar, fóleg a kötő- és a ruházati ipar termelési alapját tökéletesítjük, és elsősorban itt alkalmazunk progresszív eljárá­sokat. Az üvegiparban a figyelmet Retenicében az öntöttüveg és Trnavában az üvegszálak új gyár­részlegének idejében történő átadására össz­pontosítjuk, előkészítjük elektrotechnikai fel- használásra, az üvegszálak termelése bővítésé­nek programját. Az üvegöntő berendezések ha­tékonyabb felhasználása érdekében bővítjük a könnyű és a többszöri használatra alkalmas élelmiszeripari göngyöleg választékát. Korszerű­sítjük a porcelánt, a használati üvegtárgyakat és a divatékszert gyártó kiemelt üzemeket. Növeljük az üvegcserép hasznosítását, csök­kentjük az üvegtermelés energiaigényességét. Intézkedéseket dolgozunk ki a nyomdaipar korszerűsítésére. 6. Építőanyag-ipar Az építőanyagok termelésének további fej­lesztésével a megfelelő terjedelemben, válasz­tékban és mind jobb minőségben kielégítjük a népgazdasági szükségleteket. Bővítjük az építőanyagok választékát, bele­értve a lakások korszerűsítését és felújítását szolgáló, fóleg a jobb hőszigetelő képességgel és nagyfokú használati és esztétikai tulajdonsá­gokkal rendelkező anyagokat. Növeljük az ásvá- (Folytatás a 7. oldalon) ÚJ szú 6 1986. IV. 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom