Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-03 / 78. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 % » 1986. IV. 3. A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás az 1. oldalról) és hatékony gazdasági és szociális fejlődés feltételeit. A bruttó nemzeti jövedelem 1985. évi szintje 81 százalékkal haladta meg az 1970. évi szintet, és növekedése 92 százalékban a társadalmi munkatermelékenység fokozódásának volt köszönhető, amely 15 év alatt 70 százalékot tett ki. Az ipari termelés 97 százalékkal növekedett. Előnyben részesítettük a műszaki haladás, valamint a hazai nyersanyagbázis kihasználását biztosító ágazatok fejlesztését. A gépipari termelés 2,6-szeresére, ezen belül az elektrotechnikai ipar termelése 3,3-szeresére, a vegy- és a fafeldolgozó ipar termelése 2,2-szeresére emelkedett. Az építőipari szervezetek által kivitelezett építőipari munkák terjedelme hozzávetőleg 84 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termelés növekedése 33, az élelmiszeripari termelésé pedig 55 százalék volt, ami lehetővé tette a közellátás javítását és a mezőgazdasági dolgozók szociális és gazdasági feltételeinek állandó javítását. A CSKP XIV. kongresszusa irányvonalának - annak a feladatnak, hogy saját termelésünkből fedezzük az élelmiszer-fogyasztás növekedését - sikeres teljesítése lehetővé tette a szemes termények termesztésében az önellátás fokozatos elérése és az élelmiszerekből az önellátás további növelése igényesebb irányvételének kitűzését. A 7. ötéves tervidőszak végén lényegében önellátók lettünk a szemes termények termesztésében. A népgazdaság fejlesztésének eredményei lehetővé tették a CSKP alapvető gazdaságpolitikai céljának elérését, az életszínvonal emelését és javítását. Az elmúlt 15 esztendőben 44 százalékkal emelkedett a személyi fogyasztás, az anyagitársadalmi fogyasztás pedig 109 százalékkal lett nagyobb. A népgazdaságban dolgozók havi átlagbére 53 százalékkal emelkedett, és elérte a 2973 koronát. A gazdasági körülmények alakulásának megfelelően egyes esetekben módosítottuk az árucikkek fogyasztói árait és a szolgáltatási díjakat. A lakosság reálbevételei több mint a felével, az átlagos reálbér pedig több mint 20 százalékkal lett nagyobb. Az egy lakosra jutó húsfogyasztás elérte a 86 kilogrammot, a tej és a tejtermékek fogyasztása 26 százalékkal növekedett. Javult a lakosság ellátása tartós fogyasztási cikkekkel: 100 háztartásra 145 mosógép, vagyis az 1970. évhez képest csaknem 70 százalékkal több, 115 hűtőgép, vagyis csaknem kétszer több, 125 tévékészülék, vagyis csaknem 70 százalékkal több és 49 személygépkocsi jut, ami az 1970. évi szint több mint két és félszerese. A háztartásokban több mint kétszeresen növekedett a gáz és a villanyáram fogyasztása. Nagy figyelmet fordítottunk a lakáskérdés megoldására. Az eltelt 15 esztendőben csaknem 1,8 millió lakást építettünk, ennek köszönhetően Csehszlovákiában a háztartások több mint egy- harmada költözhetett új lakásba. A pártkongresszus határozataival összhangban fejlesztettük az egészségügyi szolgáltatásokat. A kórházi kapacitás 12 százalékkal növekedett, a kórházi ágyak száma elérte a 196 ezret. Egy orvosra 280 lakos jut, míg 1970-ben 432 jutott. A bölcsődei férőhelyek száma 76 800-ről 122 300ra emelkedett (beleszámítva az óvodák bölcsődei osztályait). Jelentős eszközöket fordítottunk az oktatásra, beleértve anyagi-műszaki alapjának fejlesztését. Fokozatosan lényeges tartalmi és szervezési változásokat hajtottunk végre az iskolák és az oktatási létesítmények munkájának értelmezésében. Teljes mértékben biztosítottuk a tankötelezettség előtti nevelést. Az óvodákban elhelyezett gyermekek száma 80 százalékkal emelkedett, és e gyermekek korosztályában az elhelye- zettség aránya elérte a 92 százalékot. A 80-as évek eleje óta jobban közeledett a középfokú és a teljes középiskolai képesítéssel rendelkező dolgozók felkészítési módja. Bevezettük a 10éves politechnikai általános iskolai oktatást. A középiskolák diákjainak száma 12 százalékkal, a népgazdaságban dolgozó középiskolások aránya az 1970. évi 14-ről 1985-ben 21 százalékra emelkedett, a szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezők száma pedig 43-ról 57 százalékra. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma 38 ezerrel gyarapodott, és elérte a 168 700 főt, (beleértve a levelező tagozatok hallgatóit) s a hallgatók aránya a dolgozók összlétszámán belül az említett időszakban 4,1 -ról 8 százalékra nőtt. További sikereket értünk el a kultúra és a művészet területén. A különböző nemzedékekhez tartozó művészek új, nagybecsű értékekkel gazdagították társadalmunkat. Kibontakozott a dolgozók kulturális alkotó tevékenysége. Jobban gondoskodtunk a műemlékekről. Biztosítottuk a tömegtájékoztató eszközök, fóleg a televízió fejlődését, és sugározni kezdtük a második tévéműsort. A létrehozott erőforrásoknak megfelelően javítottuk a lakosság szociális ellátását. Emelkedtek a szülési segély és a családi pótlékok (pl. két gyermek esetén havi 330-ról 650 koronára), bevezettük és kiterjesztettük a gyermekeiket gondozó nők számára a gyermekgondozási segély folyósítását, előnyös kölcsönöket kezdtük folyósítani a fiatal házaspárok számára, amelyeket gyermek születése esetén az állam dotál, tökéletesítettük a nyugdíj- és a járadékbiztosítás egész rendszerét, lényegesen tovább növeltük a táppénzeket. A lakosság szociális ellátásból származó összbevételei az elmúlt 15 évben 109 százalékkal növekedtek. Az átlagos havi nyugdíj több mint 56 százalékkal lett nagyobb. Jelentősen gyarapodott az ország gazdasági potenciálja, hozzáfogtunk az alap- és a nyersanyagok gazdaságosabb hasznosításához. Az elmúlt 15 esztendőben a termelés anyagi-műszaki alapjának felújítására és bővítésére, valamint a nem termelő szféra fejlesztésére 2300 milliárd korona beruházást fordítottunk, ebből 802 milliárd koronát az iparban, 268 milliárd koronát a mezógazdságban, 301 milliárd koronát pedig a komplex lakásépítésben. Az állóeszközök összértéke a 2,2-szeresére nőtt, és elérte a 3178 milliárd koronát, ebből a termelésre 1861 milliárd korona jut. A kimerülő félben levő bányák pótlására és a szénfejtés növelésére évente 65 millió tonna szenet termelő bányaüzemeket, több mint 10 ezer megawatt teljesítményű erőműveket, ebből 2200 megawatt teljesítményű atomerőművet építettünk. Elkészült 3800 kilométer gázvezeték, amelynek szállítási kapacitása évente 53 milliárd köbméter földgáz és nagyobb lett a földalatti gáztároló kapacitása. További jelentős üzemeket építettünk acél, hengereltáru és acélcsövek gyártására, új petrolkémiai kombinát épült a litvínovi Csehszlovák-Szovjet Barátság Vegyipari Művekben és a bratislavai Slovnaft vállalatnál, felépítettünk és korszerűsítettünk számos gépipari üzemet (fóleg atomerőművi berendezéseket gyártó, a Tatra tehergépkocsik termelésének bővítését szolgáló üzemeket, továbbá gyárakat az elektrotechnikai iparban, a mezőgazdasági gépiparban stb.), új cellulóz- és papíripari kombinátot Ružomberokban és Paskovban, számos faipari kombinátot, bútorgyártó kapacitásokat, húsipari kombinátokat és tejipari üzemeket. Átadtunk rendeltetésének 486 kilométer autópályát és egyéb közutat, a városokat elkerülő utakat, három metróvonalat, és 972 kilométerrel növeltük a villamosított vasútvonal hosszát, átadtuk a Szovjetunió felé vezető új vasúti átkelőhelyet, és vasutakat helyeztünk át Észak- Csehországban. Számos nagyáruház, nagyobb bevásárló központ, szálloda, jelentős társadalmi és kulturális központ épült fel (főleg Prágában a Kultúrpalota, rekonstruálták a Nemzeti Színházat, Bratislavában átadták a Szakszervezetek Házát, valamint a rádió és a televízió új objektumait). Átépítettük és korszerűsítettük a vidéki kiskereskedelmi hálózatot, nagy számban építettünk iskolákat, ami lehetővé teszi a tantermek számának 19 ezerrel való növelését, ezenkívül új egészségügyi és testnevelési létesítmények, fürdői objektumok és üdülök épültek. Folytatódott a városközi távbeszélő hálózat korszerűsítése és automatizálása, s ennek keretében az 1970. évi 24 százalékról 1985-ben 68 százalékra növekedett a telefonközpontok automatizáltsága. Kiépítettük az elsó tévéműsor alapállomásainak hálózatát. A második tévéprogram műsorszóró hálózata Csehszlovákia területének 71 százalékán biztosítja a színvonalas műsorvételt. A községek és a városok fejlesztéséhez és építéséhez jelentős mértékben hozzájárult a lakossági kezdeményezés, a választási programok megvalósítása és a Z-akció keretében a lakosság segítségével felépített helyi jelentőségű létesítmények nagy száma, például 204 ezer óvodai férőhely, csaknem 19 ezer kilométer víz- és csatornavezeték, több mint 1800 művelődési otthon. így az önerőből való építkezésnek köszönhetően az elmúlt 15 esztendőben több mint 60 milliárd korona értékben adtak át létesítményeket. Az elért eredményekhez jelentősen hozzájárult gazdasági együttműködésünknek és a szocialista gazdasági integrációnak az elmélyülése a KGST tagállamaival. Az elmúlt 15 év legjelentősebb akciói közé tartozik főleg az Orenburgot a Szovjetunió nyugati határával összekötő gázvezeték közös építése, a hmelnyickiji atomerőmű, valamint a kijembajevszki azbeszt kitermelő és feldolgozó kombinát közös felépítése. A Szovjetunióból importáljuk kőolajszükségletünk csaknem 100, földgázszükségletünk több mint 90 és vasércszükségletünk csaknem 90 százalékát, s nagy arányban más nyers- és alapanyagokat is. Csehszlovákia részt vesz az atomerőművi berendezések gyártásának szakosításában és kooperációjában, elsősorban a komplett reaktoredények, gózgenerátorok és különleges szerelvények szállításában. Nagy jelentősége van egyidejűleg a vegyipari gyártásszakosításról és kooperációról szóló egyezménynek, amelynek értelmében Csehszlovákia a nehézgépipari gyártmányokért könnyűvegyi- pari és kevésbé energiaigényes nehézvegyipari gyártmányokat szállít. Az intenzifikálási célokkal fokozatosan növekedett a gazdaság hatékonysága. Jó eredményeket értünk el a termelési teljesítmények anyagköltségei és energiaigényessége részarányának csökkentésében. Csökkent a fűtőanyagok, az energiahordozók, a nyers- és az alapanyagok fajlagos felhasználása. Az 1985-ös esztendőben egymillió korona értékű nemzeti jövedelemre 1970-hez képest csaknem 28 százalékkal csökkent a fűtőanyagok és az energiahordozók, 30 százalékkal a fémek és 26 százalékkal a cement felhasználása. Ezeket az eredményeket bonyolult feltételek között értük el. Jelentősen növekedtek a fűtő- és a nyersanyagok beszerzési költségei, a nem szocialista országok piacán rosszabbodtak gyártmányaink cserearányai, ami a tőkés országokban kiéleződött válságjelenségeknek és ezen országok velünk szembeni hátrányos megkülönböztetésének volt a következménye. Feldolgozó iparunkban az importárak gyorsabban növekedtek a kiviteli áraknál. A csehszlovák gazdaság azonban a szükséges ütemben nem alkalmazkodott a külső és a belső feltételek alapvető változásaihoz, az intenzifikálás és a népgazdasági hatékonyság növelése útján, ami a hetvenes évek végén és 1980-ban átmenetileg a konvertibilis valutában való eladósodásunk növekedését idézte elő. A CSKP XVI. kongresszusán kitűzött gazdaságpolitika az 1981-1985. évi gazdaságfejlesztés alapvető céljaként jelölte meg azt, hogy a nehezebbé vált külső és belső körülmények között is megőrizzük és tovább javítsuk a lakosság elért magas életszínvonalát az elért eredményeknek megfelelően, s fokozatosan helyreállítsuk a belső és a külső gazdasági egyensúlyt. Ezt a célt elsősorban a munka hatékonyságának növelését és minőségének javítását célzó stratégiai irányvonal következetes megvalósításával kívántuk elérni, miközben nagy gondot fordítottunk a növekedés intenzifikáló tényezőinek teljes érvényesítésére, a termelés lényeges szerkezeti változásaira, a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek felhasználására, a nemzetközi szocialista munkamegosztásban való részvételünk elmélyítésére és a tervezés és az irányítás rendszerének tökéletesítésére. A CSKP XVI. kongresszusát követően továbbra is kedvezőtlenül alakultak a külső feltételek, tovább rosszabbodott a nemzetközi helyzet. Ez, valamint a gazdaságfejlesztés egyes belső problémáinak megoldása kifejezésre jutott a 7. ötéves terv végleges kidolgozásában, amely a gazdasági fejlődés egyensúlyának helyreállítását előnyben részesítette dinamikus fejlesztésével szemben. Ennek érdekében tervszerűen lelassult a nemzeti jövedelem gyarapodása a 7. ötéves tervidőszak első két évében. Az egész népgazdaság fokozott igyekezetének köszönhetően már 1983-ban megújítottuk a dinamikus fejlesztést. A 7. ötéves tervidőszakban és főleg az 1983-1985-ös években elért eredmények arról tanúskodnak, hogy lényegében teljesítettük és néhány vonatkozásban túlteljesítettük a párt gazdaságpolitikájának alapvető koncepcióját, amelyet a CSKP XVI. kongresszusán fogadtak el és konkretizált a 7. ötéves terv. Sikerült meggyorsítani a gazdaság alkalmazkodását az új feltételekhez, megbirkóztunk a csökkent mérvű nyersanyag- és energiafelhasználás következményeivel és megőriztük a folyamatos termelésfejlesztést. Fokozatosan megújítottuk a külső és a belső egyensúlyt és megteremtettük a népgazdaság dinamikus fejlődése megújításának előfeltételeit. Az ötéves tervidőszakban 11,5 százalékkal növekedett a bruttó nemzeti jövedelem. Közben az 1983-1985-ös években átlagos éves gyarapodása 3,3 százalék volt. A társadalmi munkatermelékenység 1985-ben több mint 9 százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. Az ipari termelés 14,8 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig a 7. ötéves tervidőszakban az előző tervidőszakhoz képest 9,7 százalékkal növekedett. A tervezettnél jobb eredményt értünk el a személyes, valamint az anyagi társadalmi fogyasztás növekedésében. A gazdaság intenzifikálása folyamatának elmélyítésével a nemzeti jövedelem gyarapításában a tüzelőanyag és az energia erőforrásainak felhasználása évente átlag 1,7 százalékkal csökkent, mig a 7. ötéves terv 0,9 százalékot irányzott elő. 1985-ben 1980-hoz képest csökkent a kőolaj, a kőszén, a vasérc, a hengereltáru, a természetes kaucsuk, a gyapjú, a cement, a színesfémek ps egyes további nyersanyagok abszolút fel- használása. A népgazdaság szállításigényessége 1985-ben ugyancsak 1980-hoz képest 8,2 százalékkal csökkent. Az anyagi költségek részesedése a teljesítményekben évi 1,2 százalékkal lett kisebb a tervezett 0,8 százalékos csökkenéssel szemben. Nagyobb figyelmet fordítottunk a tudomány, a kutatás és a fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazására. A magas műszaki színvonalú és gazdaságosan előállítható új gyártmányok értékének részaránya az új termékek összértékében 1985-ben csaknem egyharmad volt, szemben az 1980. évi 21 százalékkal. A műszaki fejlesztés terve alapján az irányítás minden szintjén realizált termelés volumenje az ipari termelésnek mintegy 20 százalékát tette ki. A hasznosított csehszlovák találmányok száma körülbelül 11 százalékkal növekedett és éves átlaguk csaknem 2700. Az évente benyújtott újítási javaslatok száma megközelíti a 400 ezret. Bár igy fokozatosan megvalósítottuk a CSKP KB 8. ülésének határozatait és a tudományos-kuta- tási bázis állandóan gyarapszik dolgozókkal, pénz- és devizaeszközökkel, a tudományos és műszaki eredmények gyors gyakorlati alkalmazása terén elért haladás még mindig nem felel meg a népgazdaság hatékony fejlesztése lehetőségeinek és szükségleteinek. A szerkezed változások nyomán - fóleg az iparban - megnövekedett a feldolgozó ágazatok jelentősége, s csökkent a nyersanyag- és az energiatermelő ágazatok szerepe. A gépipari termelés 28,2, ezen belül az elektrotechnikai ipar termelése 49,9 százalékkal, ezzel szemben a kohóiparé 5,8, az építőanyagiparé pedig 3,7 * százalékkal növekedett. Fontos szerkezeti változást jelentett az atomerőművek építése. 1985-ben az atomerőművekben előállított energiamennyiség aránya össztermelésének már a 14,5 százaléka volt. Egyre zavartalanabbá vált a fűtőanyag- és az energiaellátás, a 7. ötéves terv széntermelési feladatait 6,4 millió tonnával túlteljesítették. Az ötéves terv feladatainak a mezőgazdaság által 4,3 százalékkal történt túlszárnyalása lehetővé tette a közélelmezés további javítását és az élelmiszer-önellátás mértékének lényeges növelését. Sikerült a növénytermesztést kiemelten fejleszteni az állattenyésztéssel szemben. A növénytermesztés növekedési üteme csaknem kétszer olyan nagy volt, mint az állattenyésztésé, összesítve 1981-1985-ben 54,5 millió tonna gabona termett, 4,2 millió tonnával több mint a 6. ötéves, tervidőszakban. A gabonanemúek hektárhozamai az ötéves tervidőszak átlagában 12 százalékkal emelkedtek. A növénytermesztés fejlődése, az abraktakarmány ésszerűbb fel- használása és az állatok termelékenységének növekedése lehetővé tette az állattenyésztési termékek termelése és felvásárlása tervfeladatainak túlteljesítését és a gabonabehozatal lényeges csökkentését. A 7. ötéves tervidőszakban elmélyült gazdaságunk beilleszkedése a nemzetközi munkamegosztásba, fóleg a szocialista gazdasági integráció további fejlődése útján. Túlszárnyaltuk a szocialista kivitel tervét. A KGST tagállamaival lebonyolított csehszlovák külkereskedelem részesedése az egész forgalomban az 1980. évi 65,5 százalékról 74 százalékra emelkedett. A nem szocialista országokkal fenntartott külgazdasági kapcsolatok területén a kivitel megelőzte a behozatalt. Lényegesen csökkent adósságunk konvertibilis valutában. Nem értük el a kivitel tervezett növekedését, főleg ami a gépeket és a berendezéseket illeti. A feldolgozó ipar kiviteli árainak csökkenése következtében a külkereskedelmi csere tervezett hatékonyságát sem sikerült elérni. A CSKP XVI. kongresszusán kitűzött célokkal összhangban csökkent a beruházások részaránya a nemzeti jövedelmen belül, s a beruházások a kiemelt termelési ágakra és a legfontosabb építkezésekre összpontosultak. A kapacitások átadásában a helyzet fokozatos javulása ellenére egyes fontos építkezéseket nem fejeztek be az eredetileg kitűzött határidőn belül és lemaradás következett be a tervezett termelési paraméterek elérésében. Nem volt kielégítő az állóeszközök kihasználása. Sikerült elérni a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött fő gazdaságpolitikai célt, azt, hogy megőrizzük és javítsuk az elért magas életszínvonalat. A lakosság személyi fogyasztása 5 százalékkal növekedett. A társadalmi fogyasztás a tervezettnél gyorsabb ütemben, 28,6 százalékkal nőtt, s 1985-ben elérte a 176 milliárd koronát, vagyis egy főre a 11 386 koronát. Javult a hazai piac élelmiszer- és iparcikkellátottsága. Továbbra is fogyatékosságok voltak azonban a szolgáltatások és az árucikkek kínálatában, a választékban és a minőség terén. Az egész ötéves tervidőszakban 487 ezer lakás épült mintegy másfél millió ember számára, miközben a tervezettnél nagyobb volt a lakások alapterülete és a szobák száma. A jó eredmények elérését elősegítették a népgazdaság tervszerű irányítási rendszere és a mezőgazdasági irányítási rendszer tökéletesítése komplex intézkedéseinek megvalósítása, noha a Komplex Intézkedések egyes alapelveit nem sikerült teljes mértékben kidolgozni és a gyakorlatban alkalmazni. A CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítéséhez jelentősen hozzájárult a dolgozók növekvő aktivitása és kezdeményezése, a szocialista munkaverseny és a szocialista munkabri- gádmozgalom széles körű kibontakozása, a pártnak, a szakszervezetnek, az ifjúsági szervezeteknek, valamint a Nemzeti Front más szervezeteinek az erőfeszítései. A nyolcvanas évek második felébe konszolidált, politikailag szilárd, gazdaságilag fejlett államként lépünk, amelyben magas a nép élet- és kulturális színvonala, s amelynek kedvező a nemzetközi politikai helyzete. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a szocialista társadalom további fejlődéséért vállalt nagyfokú felelősségtudattal terjesszük a CSKP XVII. kongresszusa elé a gazdasági és a szociális fejlődés meggyorsításának a 8. ötéves tervidőszakra és a 2000-ig szóló igényes, de valós programját. (Folytatás a 4. oldalon)
