Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-03 / 78. szám, csütörtök

A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra B. A CSKP szociális és gazdasági stratégiájának fő irányai a 2000-ig terjedő időszakra A fö cél, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja állandóan követ, a nép életszínvonalának emelése, a lakosság anyagi és szellemi szük­ségleteinek minőségileg magasabb szinten tör­ténő kielégítése, lét- és szociális biztonságának megszilárdítása és az ember harmonikus fejlő­dése egyre kedvezőbb feltételeinek megterem­tése. E cél elérése hosszú távú gazdasági straté­giánk alapvető feladata. Ez a stratégia a szociá­lis és gazdasági fejlődés meggyorsítására épül, a társadalmi termelés intenzifikálása és haté­konyságának növelése, a munka minőségének javítása és a szigorú gazdaságosság alapján. A KGST-tagországok gazdasági csúcsértekezle­tének határozataival összhangban sokoldalúan fejleszteni fogjuk a gazdasági együttműködést és a szocialista gazdasági integrációt a szocialista országokkal, főleg a Szovjetunióval. A népgazdaság sokoldalú intenzifikálása megköveteli a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, a KGST-tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-múszaki fejlesztési programjának megvalósításába való teljes be­kapcsolódás alapján, a termelésben a hatékony szerkezeti változtatások, a tervezés és az irányí­tás javítása, a gazdasági mechanizmus kihasz­nálása, a dolgozóknak az irányításban való nö­vekvő részvétele, képzettségük és kezdeménye­zésük fokozása útján. A 2000-ig terjedő időszakban a lakosság életszínvonalának emelése, lét- és munkafelté­teleinek javítása érdekében a következőkre van szükség:-jobban össze kell hangolni az egyén és a társadalom érdekeit, növelni kell a dolgozók anyagi érdekeltségét munkájuk eredményeiben és a javadalmazás szocialista alapelveinek ér­vényesítésében elsőrendű figyelmet kell fordítani a lakosság személyi fogyasztásának további nö­vekedésére. Ezt legalább a felével kell növelni, előnyben részesítve minőségi és szerkezeti javí­tását. Meg kell gyorsítani az ipari fogyasztási cikkek, főleg a kiváló minőségű gépipari és elektrotechnikai gyártmányok eladását, s növelni kell hányadukat. Lényegesen növelni kell az import árucikkek hányadát a belpiaci kínálat kiegészítése és gazdagítása érdekében. Az ela­dást kulturáltabbá kell tenni, és bővíteni kell a fizetett szolgáltatásokat;- minőségi javulást kell elérni a közoktatás­ban, egészségügyben és szociális ellátásban. Kedvezőbb feltételeket kell teremteni a fiatal nemzedék neveléséhez és harmonikus fejlődé­séhez, s a csehszlovák nevelési-oktatási rend­szer továbbfejlesztésére kidolgozott program megvalósítása útján a felével növelni kell a fó- és a középiskolai végzettségű dolgozók számát. A gazdaságilag aktív lakosság életszínvonalá­nak emelkedésével párhuzamosan javítani kell azok szociális ellátását, akik idős koruk vagy betegségük miatt nem vehetnek részt a munka- folyamatban. Tovább kell fokozni a betegségmegelőző munkát a társadalmilag legsúlyosabb betegsé­gek elleni harcban. Tökéletesíteni kell a rokkan­tak ellátását, bővíteni az idős emberek számára létesített gondozói szolgálatot és növelni a huza­mosabb ideig beteg embereket szolgáló gyógy- intézmények férőhelyeinek a számát. Javítani kell az egészségügy ellátását korszerű diag­nosztizáló és gyógyászati eszközökkel. Bővíteni kell a fürdői szolgáltatásokat;- - javítani kell a lakásviszonyokat. Az új laká­sok építésén kívül lényegesen növelni kell a la­kásállomány-javító és -karbantartó munkák volu­menét, tökéletesíteni kell a munkák minőségét és meg kell gyorsítani a lakásállomány korszerű­sítését. Nagy gondot kell fordítani a városoknak, a társadalmi és kulturális élet központjainak fejlesztésére, biztosítani kell a megfelelő és célszerű városfejlesztési megoldásokat. Az erőt és az eszközöket a városközpontok felélénkítésé­re kell összpontosítani. Tovább kell javítani a műemlékvédelmet;- meg kell teremteni a feltételeket a szabadi­dő növeléséhez, ami a dolgozók személyiségé­nek és alkotó képességeinek teljesebb kibonta­kozását szolgálja. A szabadidő növelését úgy kell differenciálni, hogy ez jobban megfeleljen az adott foglalkozás igényességének és az érde­mek szerinti javadalmazás alapelvének;- az életszínvonal további fejlődésétől elvá­laszthatatlan a környezet alakítása és védelme. A 2000-ig terjedő időszakban fokozatosan csök­kenteni kell a levegő és a vizek szennyezettsé­gét, a szennyezés által leginkább sújtott területe­ken. Folytatni kell az ipari és a háztartási hulla­dék felszámolása problémájának megoldását, a talajerózió értékének csökkentését és az erdők egészségesebbé tételét. A nép életszínvonalának emelkedéséhez a feltételeket a népgazdaság továbbfejlesztése és a nemzeti jövedelem hosszú távú dinamikus gyarapítása útján kell megteremteni. A nemzeti jövedelemnek 2000-ig több mint kétharmadával kell növekednie az 1980. évi szinthez képest. Ezt a növekedést lényegében a társadalmi munka­termelékenység fokozásával kell elérni. E cél elérésére meg kell gyorsítani az intenzi- fikálási folyamatot, gondoskodni kell a csehszlo­vák gazdaság fokozatos műszaki és szerkezeti átalakításáról. A nemzeti jövedelem képzésében az energiaigényességnek legalább egyharma­dával, a fémfelhasználási igényességnek 40-50 százalékkal kell csökkennie. Ennek alapjává annak kell válnia, hogy a CSSZSZK népgazdaságában gyorsan alkal­mazzuk a tudományos-múszaki haladás ered­ményeit és megvalósítjuk a KGST-tagországok 2000-ig terjedő tudományos-múszaki fejleszté­sének komplex programját. A tudorriányos-mú- szaki fejlődésnek a következő területekre kell irányulnia:- a népgazdaság elektronizálása;- elsősorban a tömegtermelés komplex auto­matizálása és a rugalmas automatizált gyártás­rendszerek bevezetése;- az atomenergetika fejlesztése és az elekto- mos energia hányadának növekedése a CSSZSZK fűtőanyag- és energiatermelé­sében;- új anyagfajták kifejlesztése és nagyteljesít­ményű technológia általi gyártásuk elsajtítása;- a biotechnológiák fejlesztése és minél szé­lesebb körű felhasználása. A tudományos-múszaki fejlődés meggyorsítá­sában meghatározó szerepet kell betöltenie a gép- és az elektrotechnikai iparnak. Ezeknek az ágazatoknak - elsősorban a szocialista álla­mokkal kifejtett együttmúködés elmélyítése útján - biztosítaniuk kell a szükséges magas műszaki színvonalú gépeket és berendezéseket, a cseh­szlovák gazdaság termelési-műszaki bázisának korszerűsítéséhez, az alapvetően új technológiai eljárásokra és az új nemzedékekhez tartozó gépek alkalmazására való áttéréshez. Meg kell gyorsítani az innovációs folyamatokat, el kell érni a termékek minőségének, műszaki-gazdasági színvonaluknak s megbízhatóságuknak lénye­ges javulását, hogy összehasonlíthatóak legye­nek a világ élenjáró termelőinek gyártmányaival. Az erőforrások képzésének növelése terén elfogadott hosszú távú stratégia alapja a terme­lés dinamikájának meggyorsítása, főleg a nagy innovációs aktivitással s a tudományos és a mű­szaki ismeretek nagyfokú hasznosításával járó ágazatokban, tehát a gép- és elektrotechnikai iparban, valamint a kutatóigényes vegyiparban, ezen belül a gyógyszeriparban. A könnyű- és a fafeldolgozó ipar területén gondoskodni kell azon termelési ágak kiemelt fejlesztéséről, ame­lyek lehetővé teszik a nyersanyag-források maxi­mális hasznosítását és a dolgozók képzettségé­nek kihasználását. A nyersanyag-, energia- és alapanyagigé­nyes ágazatok fejlődését a társadalmi szükség­letek szempontjainak kell alárendelni. Gondos­kodni kell a termelés alapanyag-igényességének csökkentéséről, és jelentősen növelni kell az alapanyag-források hasznosítását az egész nép­gazdaságban. Jobban kell felhasználni a másod­lagos nyersanyagokat, és hulladékmentes tech­nológiákat kell alkalmazni. Ki kell dolgozni a csehszlovák népgazdaság fejlesztése nyers­anyagellátásának hosszú távú komplex prog­ramját. A fűtőanyag-energetikai mérlegben növelni kell az atomenergetika és a földgázipar szerepét. Az atomerőművek teljesítményét 2000-ig leg­alább 10 000 megawattra kell emelni. Az ener­getikai forrásokban, köztük az atomerőművek­ben keletkezett hőt komplexen ki kell használni. Csökkenteni kell a kőolajtermékek felhasználá­sának részarányát az energetikában. A barna­szénfejtés fokozatos csökkentésével összefüg­gésben kellő időelőnnyel kell kidolgozni a terme­lőerők fejlesztésének koncepcióját a fejtési terü­leteken. A mezőgazdasági-ipari komplexumnak a nagyfokú gazdaságosság és jó minőség elvé­nek megtartásával folyamatosan gondoskodnia kell a lakosság ésszerű táplálkozásáról, ami jelentős része az életszínvonalnak, és tovább kell növelni az önellátás mértékét az élelmiszer- gyártásban. A komplex gépesítés, a kemizálás és biologizálás útján be kell fejezni az iparszerú mezőgazdasági termelésre való áttérést. Az elektronikát széles körűen fel kell használni a termelés, a növénytermelés, az állattenyész­tés, és az élelmiszergyártás technológiai folya­matainak rugalmas irányítására. Korlátozni kell a természeti környezetet érő hatásokat, és csök­kenteni kell a veszteségeket a mezőgazdasági termények termelésének és feldolgozásának minden fázisában. Úgy kell gondoskodni a me­zőgazdasági-ipari komplexum minden alkotó elemének arányos fejlődéséről, hogy egyenletes és átfogó legyen minden intenzifikálási tényező­nek a legújabb tudományos és műszaki ismere­tek szintjén történő kihasználása. Kiemelten kell korszerűsíteni az élelmiszeripar anyagi-műsza­ki bázisát, amely a mezőgazdaság által termelt alapanyagok hatékony értékesítésének és az élelmiszerek kellő választéka, minősége, és tar­tóssága biztosításának elengedhetetlen feltétele. Hatékonyabban kell fejleszteni és megvalósí­tani az állam egységes közlekedési politikáját, intézkedéseket kell hozni a szállítási igények további csökkentésére, meg kell gyorsítani a közlekedés műszaki alapjának további fejlesz­tését és korszerűsítését. A gazdaságnak az intenzív fejlődés útjára történő áttérése megköveteli a nemzetközi mun­kamegosztás hatékonyságának jelentős növeke­dését, összhangban a KGST gazdasági csúcsértekezletének határozataival, továbbá a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával az egyes államok potenciáljának hasznosításán és konkrét fejlődési feltételein, alapuló együttmúködés elmélyítését. Meg kell valósítani az egyes szocialista országokkal és főleg a Szovjetunióval a 2000-ig terjedő időszak­ra kötött kétoldalú gazdasági együttműködési programokról szóló megállapodásokat. Fokozni kell az adott termelési ágon belüli cserét, amelytől nagymértékben függ a külkeres­kedelmi forgalom növekedése. Aktívan fejleszte­ni kell a szakosítást és a kooperációt, az együtt­működés magasabb formáit, különösen a gaz­dálkodó szervezetek közvetlen kapcsolatait, s közös egyesüléseket és vállalatokat kell létre­hozni. Egybe kell hangolni a gazdaság- és szociálpolitikát, tökéletesítenünk kell a terv­egyeztetést. Fejleszteni kell a nemzetközi szo­cialista munkamegosztást, hogy maximálisan ( csökkenjen a termékfajták jelenleg túl nagy szá­ma. Az erőket és az eszközöket hatékony, ma­gas műszaki színvonalú gyártmányok előállítá­sára kell összpontosítani. Olyan behozatali és kiviteli koncepciót kell kidolgozni, amely az inten­zív munkamegosztás útján lehetővé teszi hazai szükségleteink széles skálájának fedezését. A gazdasági kapcsolatokat a nem szocialista országokkal a kölcsönös előnyösség alapján kell fejleszteni, s jobban közelíteni az árucsere szer­kezetét az iparilag fejlett tőkés országokéhoz. A kivitel szerkezetén belül növelni kell az olyan gyártmányok arányát, amelyekben a legtöbb tudományos ismereti eredmény és szakmunka ölt testet, s ki kell használni az ipari koncepció adta lehetőségeket. Lényegesen bővíteni kell a gazdasági együtt­működést a fejlődő országokkal, főleg iparosítási A társadalmi és gazdasági fejlődés fó irányza­tainak teljesítése 2000-ig megköveteli, hogy 1985-höz viszonyítva 1990-ben 18-19 százalék­kal növeljük a nemzeti jövedelmet, és a növek­mény 92-95 százalékát a társadalmi munkater­melékenység növelésével fedezzük. Ebben az időszakban a társadalmi munkatermelékenység legalább 17-18 százalékkal nő. Lényegesen jobban kell hasznosítanunk a tüzelőanyagokat, az energiát, a nyersanyagokat és az alapanya­gokat, nagyobb megtakarításokat kell elérni min­denekelőtt a termelés anyag- és energiaigé­nyességének jelentős csökkentése alapján. Ennek érdekében: 1. Meg kell gyorsítanunk a tudományos-mű­szaki fejlesztés legújabb eredményeinek alkal- , mazását a termelésben és a társadalmi gyakor­latban. A megoldott kutatási és fejlesztési felada­tok megvalósításával maximális mértékben nö­velni kell a termelést, növelni kell a magas műszaki és gazdasági színvonalú termékek há­nyadát, meg kell hosszabbítani a termékek élet­tartamát, fokozni kell megbízhatóságukat. Inten­zívebben kell kihasználni a nemzetközi tudomá­nyos-múszaki együttműködést, célszerűbben kell élnünk a licenc-politikával és sokoldalúan támogatnunk kell az újító- és feltaláló-moz­galmat. 2. Csökkenteni kell a népgazdaság energia- igényességét. 1986-1990-ben a bruttó nemzeti jövedelem egy egységére eső fűtőanyag- és energiafogyasztást átlagosan évente 2,9 szá­zalékkal kell csökkenteni. A fűtőanyag és ener­gia felhasználásának racionalizására vonatkozó állami célprogram megvalósítása eredménye­ként 1990-ig 1985-höz viszonyítva 15,4 millió tonna fajlagos fűtőanyagot kell megtakarítani. A fűtőanyag-energetikai mérlegben fokozato­san progresszív, strukturális változtatásokat kell eszközölnünk. Gyorsabban kell fejleszteni a ter­melés kevésbé energiaigényes ágazatait, ame­lyek lehetővé teszik a fűtőanyag, az energia és a nyersanyagok gazdaságos hasznosítását, job­ban ki kell használni az állóalapokat, energiata­karékosabb technológiákat kell bevezetni, emelni kell a fűtőanyagokat és energiát termelő és felhasználó berendezések műszaki színvona­lát, korszerűsíteni őket, javítani karbantartásu­kat, biztosítani megbízható üzemeltetésüket. Lé­nyegesen nagyobb mértékben kell kihasználni a másodlagos energiaforrásokat, főleg a hőter­melésre. A nem termelési szférában és a háztartások­ban gazdaságosabban kell felhasználni a fűtő­anyagokat és az energiát. Racionálisan kell gazdálkodnunk a hővel; ennek érdekében mérni kell a hő- és a melegvízfogyasztást, a hőforráso­kat és a központi fűtőműveket automata szabá­lyozó berendezésekkel kell felszerelni. Legalább 30 százalékkal kell csökkenteni programjaikban, gépek és berendezések kivitele útján történő részvételünkkel. Ezekből az orszá­gokból növelni kell a nyers- és alapanyagok, valamint a késztermékek és a fogyasztási cikkek behozatalát. A gazdaság szerkezeti átalakításának meg­gyorsítása hatékonyságának és teljesítőképes­ségének növelése érdekében a beruházási esz­közöket elsősorban a felújításra és a korszerűsí­tésre, valamint arra kell orientálni, hogy a tudo­mányos és a műszaki eredmények a progresszív és a perspektív termelési ágakban érvényesül­jenek. Javítani kell a bővített újratermelést, főleg a beruházások egész folyamatát. Korszerű eljá­rásokat kell bevezetni az építőipari és szerelő- munkákban, ezenkívül cementet, fémeket és energiát kell megtakarítani. Növelni kell az építő­ipari kapacitásokat a műszaki ellátás, a javítá­sok, a karbantartó munkák korszerűsítésével és a dolgozók számának növelésével. A gazdaság intenzifikálási folyamatának lé­nyeges meggyorsítása megköveteli az emberi tényező jelentős aktivizálását, a dolgozók szak- képzettségének szüntelen növelését és egyes csoportjainak szükséges újraképzését. A munkaképes lakosság létszámának növe­kedése - amely a kilencvenes években megnyil­vánul - folytán keletkező munkaerőtöbbletet ész­szerűen kell elosztani. A képzett dolgozókat a perspektív hatékony termelési ágakba kell irányítani. A termelési eszközök jobb kihasználá­sával párhuzamosan meg kell teremteni a felté­teleket a munkaerőnek a terciális szférába, főleg a szolgáltató iparba történő áramlásához. Javíta­ni kell a gazdaság irányítását a szocialista gaz­dálkodás előnyeinek sokoldalú felhasználása, valamint az irányítás és a tervezés szocialista rendszerének tökéletesítése útján. Szilárdítani és fejleszteni kell a szocialista irányítás lenini elveit, elsősorban a demokratikus centralizmust. Növelni kell a vállalatok és a termelési-gazdasá- gi egységek gazdasági jogkörét és felelősségét. Sokoldalúan bővíteni kell a dolgozók részvételét az irányításban. a fűtőolajok felhasználását, a villanyáram és a hó előállítására. A népgazdaság valamennyi ágaza­tában szüntelenül csökkenteni kell az üzem­anyag-fogyasztást; a teherfuvarozásban a szállí­tás egy teljesítményegységére eső fajlagos üzemanyag-fogyasztást legalább 8 százalékkal kell csökkenteni. 3. A népgazdaság valamennyi területén lé­nyegesen jobban kell gazdálkodnunk a fémek­kel. Meg kell valósítani a fémfelhasználás racio­nalizására vonatkozó állami célprogramot és a népgazdaságban a 8. ötéves tervidőszak fo­lyamán hozzávetőlegesen 2,5 millió tonna vasfé­met és 70 000 tonna színes fémet kell megtaka­rítani. Javítani kell a színes fémek fogyasztásának normázását. Az állami célprogram által megha­tározott progresszív fogyasztási normák elérése érdekében a tervező és konstrukciós munkahe­lyeknek arra kell irányítaniuk figyelmüket, hogy a népgazdaság valamennyi ágazatában, minde­nekelőtt az építőiparban és a gépiparban módo­sítsák a termelési technológiákat, és végrehajt­sák a szükséges változásokat a termelési prog­ramokban. Intézkedéseket kell kidolgozni a má­sodlagos nyersanyagok hatékonyabb felhaszná­lására. A 8. ötéves tervidőszak folyamán mintegy 10 százalékkal kell csökkenteni a szállítást és foko­zatosan meg kell oldanunk az áru körforgásának komplex racionalizálását és a készletgazdálko­dás racionalizálását. A termelés energia- és alapanyagigényessé­ge maximális csökkentésének feladataival össz­hangban évente átlag 1,5 százalékkal kell csök­kenteni az alapanyag-költségek részarányát a teljesítményekben. 4. A hatékonyság további növelése, és Cseh­szlovákiának a nemzetközi munkamegosztás­ban, elsősorban a szocialista gazdasági integrá­cióban való nagyobb részvétele alapján a külke­reskedelmi forgalomnak gyorsabban kell növe­kednie, mint a nemzeti jövedelemnek. Megkü­lönböztetett figyelmet kell szentelni a Szovjet­unióval folytatott gazdasági együttmúködés fej­lesztésének, mindenekelőtt a gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmúködés 2000-ig szóló fejlesztési programja megvalósításának. Jobban kell értékesítenünk termékeinket a külföldi piacokon, a kívánalmaknak megfelelő­en kell irányítanunk a külkereskedelem területi megoszlását, hatékonyabban kell alkalmaznunk a kereskedelempolitikát, a gazdasági együttmű­ködést, a termelési kooperáció és a gyártássza­kosítás magasabb formáit. 5. Racionálisabban kell kihasználnunk a dol­gozók gazdag tapasztalatait és képességeit, egyre növekvő szakképzettségüket arra, hogy (Folytatás az 5. oldalon) C. A párt gazdaság- és szociálpolitikájának fő feladatai 1986-1990-ben I. A 8. ötéves terv fő irányzata ÚJ SZÓ 4 1986. IV. 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom