Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-26 / 98. szám, szombat

ÚJ szú 5 1986 IV. 26. Sok fát kell hasogatni A sajtkeszitö részleg szocialista munkabrigádjának tagjai minden percet felhasználva ügyesen dolgoznak. Az itt készített termékekre az üzem még nem kapott reklamációt A termelőkkel együttműködve Új termékekkel bővítik a választékot m If * s* i >- Kitűnő a juharfacsemeték egészségi állapota - mondja Ivan Kováč mérnök Az egyikben, amelyik - a helyi lakosok szerint - a čierna Molda­va nevet viseli, több kilométert haladtunk előre a mérsékelten emelkedő úton. Eleinte úgy tűnt, hogy erre még a madár sem igen jár, ám amikor az egyik tisztáson gólyacsapatra lettünk figyelme­sek, kiderült, hogy nem is olyan elhagyatott ez a vidék, mint gon­dolja róla az idegen. A további rétecskéken néhány megcsonkí­tott szénaboglya tanúsította, hogy az erdészek télen gondját viselik a vadállománynak. Megfigyeltük azt is, hogy a petrencék közül egyik sem volt szétszórva, hanem inkább lerágott almacsutkához ha­sonlítottak. Az erdészek elárulták a rend titkát. Nincs ebben semmi boszorkányság, csupán az, hogy minden boglya közepén ott áll a földbe ásott oszlop, ez gátolja meg, hogy a vad széttúrja vagy a szélvihar feldöntse. A völgy sokáig csendes volt, s csak néhány kilométer megtéte­le után erősödött benne a motor­zúgás és fejszecsapkodás.- Évente 20-22 ezer köbméter fát termelünk ki, amiből megköze­lítőleg 15 ezer köbméter a tűlevelű- kezdte a tájékoztatást a Marge- canyból származó, de már évek óta Somodiban (Drienovec) lakó, s az erdészetben negyven éve dolgozó Michal Vaščák. - Adunk alapanyagot a bútoriparnak, terem itt bányafa, továbbá építőanyag és tűzifa, s többek között hangszerek is készülnek a mi erdőnk fáiból. Igaz - folytatta -, ez utóbbi célra nak valót hasogatták és rakták rakásba, negyedik társuk pedig egy lovasfogattal a rönköket von­tatta. Feszültek az izmok, röpült a forgács és a fürészpor, s közben fokozatosan nőttek a farakások. Nőttek, mert a hegyoldali renge­tegből egy csörlős traktor rend­szeresen előbújt az újabb fakö- teggel. A rangidős Imrich Komora, aki már sok éve keresi ezzel a ke­mény munkával a kenyerét, di­csérte az újoncokat. - Úgy látom - mutatott feléjük van bennük kitartás, meg aztán igyekeznek is elsajátítani ennek a szakmának a fortélyait. A két újonc, az újbódvai (Nová Bodva) Bodnár Albert és a szád- udvarnoki (Zádielské Dvorníky) Miiiczky Sándor az év elején került a csoportba. Azelőtt a Tesla szep­si (Moldava nad Bodvou) üzemé­ben dolgoztak.- Megmondom őszintén - nyi­latkozott Miiiczky Sándor -, első­sorban a kereset miatt jöttünk ide. Itt ha igyekszik az ember, akkor annak eredménye is van. Nehéz munka, az biztos, a karom még nem barátkozott meg vele telje­sen, de úgy «rzem, lassan belejö­vök, megszokom.- Ugyanakkor az sem lebecsü­lendő, - szólt közbe a motorfű­résszel dolgozó Bodnár Albert hogy itt állandóan friss levegőn vagyunk. Tény, hogy nem lakunk közel, naponta sokat utazunk, de eddig nem okozott gondot az ingá­zás. Reggel az üzem autóbusza hoz, délután az visz minket. hét hektáron kell elvégeznünk. Nos, a kiültetésre kerülő csemeték jelentős részét ugyan más gazda­ságokból, a központi csemeteker- tekból kapjuk, ám ezt a mi kis kertünket egyelőre nincs szívünk felszámolni. A múltban többnyire csak innen kapta fautánpótlását a mi erdőnk, hadd szolgáljon még egy ideig. Megművelése és a nö­vényzet ápolása nem okoz gon­dot, mert ebben a termelési ága­zatban húsz állandó dolgozónk van, akik szívesen szakítanak időt az itteni munkára is - vázolta a helyzetet Ivan Kováč mérnök, a gazdaság erdőnevelési munkáit irányító szakember. GAZDAG JÓZSEF Michal Vaščák, a stószi (štós) erdőgazdaság vezetöhelyettese A szocializmust és a békét választjuk A CSSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának és a Csehszlovák -Szovjet Baráti Szövetség Csehorszá­gi Központi Bizottságának a rendezé­sében a közelgő általános választások alkalmából kiállítás nyílt a szövetség prágai Auróra klubjában. A szocializmust és a békét választ­juk elnevezésű kiállítás gazdag doku­mentumanyaga áttekintést nyújt az el­múlt évtizedek történetéről, felidézi a nagy októberi szocialista forradalmat, az első szovjetek, s hazánkban az első nemzeti bizottságok, munkástanácsok megalakulását, majd betiltásukat, a CSKP 1921. május 14-én történt ■megalakulását, a hazai és a külföldi ellenállók hősies harcát a második világháború idején, a szlovák nemzeti felkelésnek s a cseh nép 1945 májusi felkelésének mozzanatait, majd a há­ború végén a nemzeti bizottságoknak a néphatalom letéteményeseinek tevé­kenységét. Régi felvételek, plakátok elevenítik fel a népi demokratikus áta­lakulás elveit, s 1948 februárját, mely utat nyitott hazánban a szocializmus építéséhez. A következő panelek azt szemléltetik, hogy a szocialista rend­szer középpontjában az ember áll, hogy a választások a szocialista de­mokrácia és a dolgozó nép szuvereni­tása érvényesítésének egyik alapvető formája. Az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, a tudomány, az oktatásügy, egészség­ügy stb. terén 1937 és 1985 között elért eredményeket jellemző számada­tok érzékeltetik. A kiállítást az SZKP XXVII. és a CSKP XVII. kongresszusán készült felvételek s Gustáv Husák és Mihail Gorbacsov elvtárstól vett idézetek zárják. A bemutató 1986. május 25-ig te­kinthető meg. (tar) Az év elejétől új normák szerint vásárolják fel a tehéntejet a feldol­gozó üzemek. A szigorúbb muta­tók elérése nem egyszerű feladat, mert a mezőgazdasági vállalatok többségében nincsenek meg az anyagi-technikai feltételek a tej jobb gondozására. Még mindig kevés a nagy teljesítményű hűtő­berendezés és a higiéniai előírá­sok megtartása is gondokat okoz. A minőség javítása érdekében te­hát még nagyon sok a tennivaló a termelő és a felvásárló vállalatok részéről. Az első lépéseket az igénye­sebb munka feltételeinek megte­remtésére már a Milex érsekújvári (Nové Zámky) üzemében és a fel­vásárló körzetéhez tartozó mező- gazdasági vállalatoknál is megtet­ték. František Remiáš igazgató a munkakollektívával együtt azért merte vállalni a minőségi mutatók teljesítését, mert már a hetedik ötéves tervidőszakban is nagyará­nyú kezdeményezés bontakozott ki a lehető legjobb termékek előál­lítására. Törekvésük sikerrel járt, mert elnyerték a vállalati igazgató és a szakszervezet vállalati bizott­ságának vándorzászlaját. Az elis­merés tehát jobb munkára kötelezi őket. Amint elmondotta, az Érsekúj­vári és Komáromi (Komárno) já­rásból 51 mezőgazdasági vállalat­tól vásárolják fel a tejet. A terme­lők az első negyedévben 101,9 százalékra teljesítették az eladási tervet. Naponta 230-250 ezer liter tejet kell elszállítaniuk és felvásá­rolniuk. Az utóbbi időben jól szer­vezik a tanácsadó szolgálatot. A központi laboratórium dolgozói meglátogatják a mezőgazdasági vállalatok laboratóriumainak dol­gozóit és általában a tej gondozá­sát végző dolgozókat is. Az együttmüködés eredményeként az Érsekújvári Efsz-ben már két év óta első osztályú tejet állítanak elő. A minőség elérése nagyon körültekintő munkát igényel. Matej Ančin mérnök, a szövet­kezet elnöke, - akit az igazgató javaslatára meglátogattunk - el­mondotta, hogy az etetők, a fejők és a tej szállítóinak a munkáját rendszeresen ellenőrzik. Rozália Boríková laboráns havonta több­ször is mintát vesz a tejből. A mi­nőség a prémium meghatározásá­nál az egyik legfontosabb mutató. Barák László főzootechnikus a jó minőség elérését a korszerű be­rendezéseknek is tulajdonítja. Megoldották, hogy a naponta kifejt 13 ezer liter tejet 11 darab CM 1000-es és egy PACO hűtőberen­dezésben tárolják. Nagy előnyük, hogy a közeli tejfeldolgozó üzem­be gyorsan elszállíthatják a tejet. Eddig az új normák szerint is első osztályú a tejük és a literenkénti nyereség 10 fillér. Problémákat okoz, hogy a tőgymosó kendőket nem tudják naponta a kimosás után gyorsan megszárítani. Úgy gondolja, a jövőben erre is talál­nak megoldást. Akadnak tehát a járásban olyan mezőgazdasági vállalatok, ame­lyek jól felkészültek a nehezebb körülményekre. A többség azon­ban még mindig nehézségekkel küzd. A felvásárolt tej jelentős részét még mindig nem lehet első osztályba sorolni. Ezért a jó ta­pasztalatok felhasználásával tovább tökéletesítik az együttmű­ködést. Kifogástalan minőségű te­jet szállítanak az Udvardi (Dvory nad Žitavou) és a Tardoskeddi (Tvrdošovce) Efsz-ből is. Ezek jó tapasztalatait más mezőgazdasá­gi vállalatoknál is népszerűsítik. Együttműködnek a járási egész­ségügyi szolgálattal, mert az ellenőrzések azt mutatták, hogy számos mezőgazdasági vállalat­nál sok az olyan tőgy-gyulladásos tehén, amelyeket ki kellene selej­tezni. Ezeknek a teje mikrobioló­giai szempontból nem felel meg a követelményeknek. Az üzem dolgozói a lehetősé­gekhez mérten teljesítik a fejlesz­tési és korszerűsítési programot. Az innovációs program keretében gyártják a Zámčan öntött sajtot. A termelésre jól felkészültek, de Szállításra készítik a kész ter­mékeket (Gyökeres György felvételei) egyelőre gondokat okoz, hogy nincs elég csomagoló anyagjuk. Szintén nagy mennyiségű Akawi salátasajtot készítenek. Dana Ür- geová, a laboratórium dolgozója üzemszemle közben arról tájékoz­tatott, hogy termékeik megfelelnek a minőségi követelményeknek. Mária Kalinová, a sajtkészítő rész­leg szocialista munkabrigádjának vezetője elmondotta, hogy rekla­máció még nem érkezett a termé­keikkel kapcsolatban. Bodoki Fe­rencné, a tejcsomagoló részleg szocialista munkabrigádjának ve­zetője szintén a munka minőségé­nek javulását bizonyította. Elisme­résként a versenyzők közül töb­ben elnyerték az aranyjelvényt. Bajkai Rudolfné, az üzemi bizott­ság elnöke azt fejtegette, hogf a szocialista munkaversenyt egyre jobban a minőségi mutatók eléré­sére irányítják. A termelőkkel együttműködve az üzem új termékekkel bővíti a választékot. Az igazgató véle­ménye szerint az igényes felada­tok megvalósítására megvan min­den lehetőség. Ezt elősegíti a CSKP XVII. kongresszusának tiszteletére tett értékes kötelezett­ségvállalás is. A 243 egyéni és 22 kollektív vállalás mozgósítja a dol­gozókat a minél jobb minőségű munkára, a mennyiségi és minő­ségi mutatók teljesítésére. A Mo- zarella sajtféléből például terven felül 30 tonnát készítenek. Az Akawi sajt termelési tervét már december húszadikán teljesítik. Minden munkaszakaszon fokoz­zák a munka termelékenységét. BALLA JÓZSEF Tavaszi barangolás egy erdőgazdaságban Szép is, hatalmas is a stószi (Štós) erdőség. Területe megkö­zelíti az ötezer hektárt, fái pedig javarészt igen életerősek és sudár termetűek. A jegenyefenyő, lucfe­nyő, bükk és juharfa sokasága szembetűnően jól érzi magát a Bódva patak felső folyását körül­vevő hegyoldalakon. Nemcsak a szakemberek tudják, hanem mások is észreveszik, hogy ezt az erdőséget még nem károsítja any- nyira a levegőszennyezódés, mint számos más kelet-szlovákiai tár­sát. Tény, hogy előfordul benne is néhány legyengült fa, ám azok egyelőre elvesznek a gondosan karbantartott növényzetben. S mi­velhogy egészséges, rendkívül ér­tékes közkincsnek számít. Kiadós forrása az oxigénnek, orvossága a betegeknek, paradicsoma az erdei vadnak és nem utolsósorban jelentős nyersanyagforrása a nép­gazdaságnak. évente mindössze csak 25-30 köbmétert kérnek tőlünk. Stósz határában télen-nyáron folyik a fakitermelés. Ezt a munkát négy gépesített brigád végzi. Ér­dekességük ezeknek a csoportok­nak, hogy zömében falucskai (Ha­čava) és poproči emberek alkot­ják. Hagyomány ez itt, hiszen a múltban is többnyire vendég- munkások dolgoztak a stószi er­dőben. A kis tisztáson favágók szor­goskodtak, négyen Eduard Maj- cher csoportjából. Egyikük egy kézi motorfűrésszel a legallyazott szálfákat darabolta, ketten az ölfá­Egy másik völgybe, a Perčába is betekintettünk. Ott található a gazdaság mindössze fél hektá­ros csemetekertje, onnan kerül ki a fautánpótlás egy része. Ottjár- tunkkor csend honolt benne, csu­pán az enyhe tavaszi szellő bor- zolgatta a jól áttelelt aprócska fenyők és juharcsemeték sűrűjét.- A fakitermelés mellett további fontos feladatunk az erdő karban­tartása. Évente körülbelül harminc hektárnyi területet tudunk szak­szerű nevelővágásokkal és gyérí­téssel rendbe tenni, a kiirtott erdő­részek helyén pedig új erdőt tele­pítünk. Ez utóbbit az idén huszon­A minap Ján Hadvabník mér­nökkel, a Kelet-szlovákiai Állami Erdőgazdasági Vállalat 43 ezer hektáros jászói (Jasov) üzemének igazgatóhelyettesével és Michal Vaščákkal, a jászói üzemhez tar­tozó stószi erdőgazdaság vezető­helyettesével jártuk e kies tájat. Nem néztünk be a tavaszi színek­ben pompázó birodalom minden zugába - így például nem voltunk a község határában levő gyógy­fürdő parkerdőjében, sem a nyu­gati utcasoráig nyúló fenyvesben, Fábry Zoltán kedvelt sétaterén -, csupán két völgyben tettünk láto­gatást. Munkában a favágók. Imrich Komora (középen), Miiiczky Sándor (balra) és Bodnár Albert gyakorlott mozdulatokkal fűrészelik, hasogatják és rendezik a kitermelt fát (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom