Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-26 / 98. szám, szombat

Újabb BT-ülés a Líbia elleni amerikai agresszióról Megerősítették a francia és az olasz légvédelmet • A Közös Piac gazdasági szankciói • Japán nem csatlakozik a megtorló intézkedésekhez (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtök este ismét a Lí­bia elleni amerikai agresszióról tárgyalt. Mint ismeretes, a BT elő­ző, április 21-i ülésén a tanács három állandó tagja - az USA, Franciaország és Nagy-Britannia megvétózta az amerikai agresszív akciókat elítélő határozati javas­latot. A csütörtöki ülésen az el nem kötelezett országok csoportja ne­vében felszólaló indiai külügymi­niszter kijelentette, a líbiai városok bombázása egy szuverén állam jogainak durva megsértését jelen­ti. A három állandó BT-tag vétójá­val a tanács felelőssége nem ér véget, mivel elsőrendű feladata a testületnek az, hogy megelőző intézkedéseket hozzon. Dizdarevics jugoszláv külügy­miniszter ugyancsak hangsúlyoz­ta, hogy az el nem kötelezett or­szágok egyöntetűen Líbia függet­lenségének, szuverenitásának és területi egységének védelmében állnak ki. Malmierca kubai külügy­miniszter emlékeztetett rá, hogy a tonkini incidenst az USA hasonló ürügyekkel robbantotta ki, mint a Líbia elleni fegyveres akciókat: A ghanai képviselő arra szólí­totta fel a konfliktusban érdekelt feleket, hogy kérjék az ENSZ-főtit- kár közbenjárását a helyzet meg­oldása érdekében. A Biztonsági Tanács francia el­nöke a csütörtöki ülés befejeztével kijelentette, a következő tanács­kozás időpontjáról a tagok közötti konzultációk után döntenek. A JANA líbiai hírügynökség kö­zölte, ezekben a napokban Tripoli kikötőjében tett látogatást a Drozd ellentengernagyról elnevezett szovjet rakétacirkáló. A hírügy­nökség azt is jelentette, a szovjet hajó baráti látogatása alkalmával a líbiai haditengerészet vezérkari főnöke ellátogatott a hajóra. A francia hadügyminisztérium bejelentette, hogy ,,a Földközi­tenger térségében fokozódó fe­szültség“ miatt az ország déli ré­szében megerősítette légvédel­mét. A minisztérium egyik képvi­selője úgy nyilatkozott, Franciaor­szág így kíván hozzájárulni az amerikai hadihajók védelméhez ,,egy esetleges líbiai támadással szemben“. Hasonló intézkedést korábban már Olaszország is ho­zott. Az Európai Közösségek Bizott­sága Brüsszelben bejelentette, nem engedélyezi Líbia számára néhány mezőgazdasági termék ki­viteli szubvencióját. Nemrég a Kö­zös Piac a szubvenciót azért aján­lotta fel Líbiának és más államok­nak, hogy megszabaduljon felhal­mozott készleteitől. A diszkriminá­ciós intézkedést most Brüsszel­ben Washington nyomására hoz­ták meg, mivel az USA nem elége­dett meg azzal, hogy az EGK „csak diplomáciai szankciókat“ hozott Líbia ellen. Japán egyelőre nem tervezi az országban akkreditált líbiai diplo­maták számának korlátozását, sem más olyan intézkedéseket, amelyekre szövetségeseit Wa­shington szólította fel. A Szovjetunióban élő muzulmá­nok küldöttsége az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövetségének tiltakozó jegyzéket nyújtott át az USA Líbia elleni agressziójával összefüggésben. A jegyzék meg­állapítja: nők, gyermekek és öre­gek barbár legyilkolásával az Egyesült Államok a terrorizmust az állami politika szintjére emelte. A szovjet muzulmánok szilárd szolidaritásukról biztosítják a líbiai népet. Genf Lezárult a leszerelési konferencia idei első szakasza (ČSTK) - Genfben csütörtökön véget ért a leszerelési konferencia idei ülésszakának első szakasza. A záróülésen résztvevő 40 or­szág képviselői előtt Viktor Iszra- eljan, a szovjet küldöttség vezető­je bírálta az Egyesült Államokat, mert katonai fölényre akar szert tenni, és akadályozza a két- és sokoldalú fegyverzetellenőrzési tárgyalásokat. A konferencia figyelmének kö­zéppontjában a Szovjetunió nagy­szabású kezdeményezései álltak Az USA kész segíteni Manilát Reagan - Aquino telefonbeszélgetés (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök csütörtökön tele­fonbeszélgetést folytatott Cora- zon Aquino Fülöp-szigeteki ál­lamfővel és felajánlotta: ha „Mani­lának nehézségei lennének, az USA kész segíteni“. A telefonbe­szélgetés az első személyes kon­taktus volt Reagan és a Marcos elnök távozása után hatalomra ju­tott Aquino asszony között. Az új Fülöp-szigeteki kormány­nak nyújtott támogatással össze­függésben Reagan a szerdán jó­váhagyott amerikai gazdasági se­gítségről is említést tett. A Fehér Ház emellett közölte, Reagan to­vábbi 150 millió dollárt kér a Kong­resszustól a Fülöp-szigetek szá­mára. Idén az USA a tervek sze­rint összesen 600 millió dollárt szándékozik manilai segélyekre fordítani. xxx A Fülöp-szigetek északi részé­ben a hadsereg és az Új Népi Hadsereg felkelői közötti legújabb összecsapások során hét ember életét vesztette, öten megsebesül­tek. A térségben azt követően rob­bantak ki hevesebb harcok, hogy a fegyveres erők széles körű parti­zánellenes hadműveletbe kezd­tek. A hét első négy napja során 57-en estek a harcok áldozatául. Az új manilai kormány hivatalba lépése után azt ígérte, párbeszé­det kezd a felkelőkkel. A hadsereg offenzívája azonban bonyolítja ezt a dialógust. Az Új Népi Hadsereg várakozó álláspontra helyezke­d ett, majd hajlandóságot mutatott a tárgyalásokra, azonban fegyver- letételre semmiképp sem haj­landó. (X vdamajiébűi NEUES;- írja a TASZSZ genfi keltezésű beszámolójában. A többi között a január 15-én Mihail Gorbacsov által vázolt program a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek 2000-ig való teljes felszámolásá­ról, vagy a minap kifejtett legújabb javaslatok, amelyek a vegyi fegy­verek betiltását sürgetik, hatékony ellenőrzési ajánlattal párosítva. A konferencián az USA és más NATO-országok hibájából ezúttal sem sikerült lényegi előrehaladást elérni a leszerelési kérdések meg­oldása területén. A leszerelési konferencia ülés­szakát június 10-én folytatják. Az ENSZ nehéz pénzügyi helyzete (ČSTK) - Az ENSZ konzultatív bi­zottsága, amely adminisztratív és költ­ségvetési kérdésekkel foglalkozik, át­tanulmányozta a világszervezet főtitká­rának jelentését a szervezet pénzügyi válságáról, s egyetértett azzal a követ­keztetéssel, hogy az ENSZ rendkívül aggasztó pénzügyi helyzetbe került. A dokumentum megállapítja, hogy a vi­lágszervezet fennállása óta pénzügyi téren most éli át a legnagyobb válsá­got. Ennek következtében kérdésessé válhat, hogy az ENSZ egyáltalán telje­síteni tudja-e majd azokat a kötelessé­geket, amelyeket az Alapokmány ír elő a számára. A válságot az okozta, hogy az amerikai kormány lényegében har­cot indított az ENSZ ellen, mivel a vi­lágszervezet a legfontosabb nemzet­közi kérdésekben Washingtonnak nem tetsző álláspontra helyezkedik. Egyesült Államok Az elnök üzenete Előre a nép érdekében, a békéért (ČSTK) - A fenti címmel közölt vezércikkében a Neues Deutsch­land tegnapi száma az NSZEP XI. kongresszusának eredményeivel foglalkozik. Az írás a kongresszusi tanácskozás két főbb gondola­tát elemzi. Az egyik a békéért folytatott harc, a másik az NDK további gazdasági fejlődése. Deutschland a Kongresszushoz ÚJ SZÚ 1986. IV. 26. Tekintettel a nemzetközi hely­zet kiéleződésére, pártunk döntő fontosságúnak tartja a háborús veszély csökkentéséhez való hoz­zájárulást - szögezi le a lap, majd hozzáfűzi: az NDK továbbra is a termékeny és tárgyszerű dialó­gust és együttműködést fogja szorgalmazni a nemzetközi hely­zet javítása, s az enyhüléshez va­ló visszatérés érdekében. A berlini kongresszuson Mihail Gorba­csov beszédében kiegészítette az atomfegyverek 2000-ig szóló fel­számolásának programját a ha­gyományos fegyverek csökkenté­sét célzó újabb javaslatokkal. Ezek az NDK-ban és az egész világon is nagy visszhangot váltot­tak ki. Az NDK kommunistáinak napi­lapja a továbbiakban megemlíti, hogy a kongresszuson megerősí­tették annak a közös nyilatkozat­nak az érvényességét, amelyet Erich Honecker és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár 1985. már­cius 12-én tett, s amely leszögezi, hogy az európai határok sérthetet­lenek, tiszteletben kell tartani az európai államok területi egységét és szuverenitását a jelenlegi hatá­rok között - ez az európai béke alapvető feltétele. A napilap emlé­keztet rá, az NSZEP kongresszu­sa megerősítette a Varsói Szerző­dés tagállamainak álláspontját az USA Líbia elleni agressziójával kapcsolatban, s kinyilvánította szolidaritását a líbiai néppel. A kongresszus egyhangúlag elfo­gadta azt a felhívást, amely a nemzeti függetlenségért, az új­gyarmatosítás és fajüldözés ellen harcoló népekkel való szolidari­tásra szólít fel. A gazdasági feladatokkal kap­csolatban a vezércikk azt hangsú­lyozza, hogy a fő figyelmet a mik­roelektronika, a robotika, a számí­tástechnika, a vegyipar és a kohá­szat fejlesztésére fordítják, s rend­kívül fontosnak tartja a népgazda­ság tervszerű irányítási rendsze­rének tökéletes működését. (ČSTK) - Reagan amerikai elnök üzenetet intézett a Kongresszushoz, s ebben a hadügyi kérdésekben terve­zett reformokról tájékoztat. Az előké­születben levő intézkedések célja az amerikai fegyveres erők „hatékonysá­gának növelése“ - hangsúlyozta Rea­gan üzenetében. Az elnök személyes utasítására az intézkedések egy része már a megva­lósítás stádiumában van. Rea­gan többek között olyan lépések tör­vénybe iktatását javasolja, amelyek „szabad kezet“ biztosítanának a Pen­tagonnak és a minimumra csökkente­nék a hadügyminisztérium ellenőrzését a Kongresszus által. Bombamerénylet Madridban (ČSTK) - Madrid központjában egy parkoló gépkocsiban felrobbant bomba négy spanyol rendőrt megölt és továb­bi hármat megsebesített. A bomba épp abban a pillanatban robbant, amikor egy rendőrautó haladt el a gépkocsi mellett. Szemtanúk szerint a robbanás károkat okozott a rendőrautóban, kitör­te a környező épületek ablakait, s bizo­nyára több járókelőt is megsebesített. A terrorcselekményért egyelőre senki sem vállalta a felelősséget. A ha­tóságok valószínűnek tartják, hogy a június 22-re előrehozott parlamenti választásokkal összefüggésben a baszk szeparatisták fokozzák aktivi­tásukat. H olnap lesz nyolc éve annak, hogy Afganisztánban a ha­ladó erők győztes forradalmának eredményeként létrejött a népi ha­talom. A nyolc rövid esztendő mégis óriási jelentőségű az afgán nép újkori történelmében: bátran mondhatni, hogy Afganisztán, a világ egyik legszegényebb or­szága, csak a sorsfordulót jelentő 1978-as áprilisi forradalom után lépett ténylegesen a huszadik századba. A nyolc év alatt megtett út rendkívül bonyolult és görön­gyös volt, de egyértelműen sike­resnek minősíthető. Belső és kül­ső ellenség állandóan fenyegette, fenyegeti a fiatal népi hatalmat. Az amerikai kor­mány és több más tőkés ország által is támogatott, Pakisz­tánban állomásozó ellenforradalmi ban­dák kezdettől fogva hadüzenet nélküli háborút folytat­nak a rendszer ellen. S tudjuk, a belső fejlődés sem volt töretlen. Az Amin-csoport felelőtlen politi­kája gyengítette a forradalmi harc élén álló Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt belső egységét, s a tömegeket is elidegenítette az új rendszertől. Áminék a kataszt­rófa felé sodorták az országot. A párt Babrak Karmai vezette szárnya tarthatatlannak ítélte a helyzetet, segítséget kért a Szovjetuniótól. Az utóbbi hónapokban Afga­nisztánban nagy jelentőségű lépé­seket tettek az ország életének támogatja a magángazdaságokat is. A legfontosabb követelmény: a mezőgazdasági termelés növe­kedjék - erre ösztönöznek a felvá­sárlási árak is. Fontos feladat az állami és a magánszektor haté­kony együttműködésének megte­remtése, s az ezt szabályozó jogi alapok kidolgozása. Januárban hagyták jóvá az or­szág elsó ötéves tervét. Ez a me­zőgazdaság mellett az ipari terme­lés növelésének is nagy fontossá­got tulajdonít, kiemelt programnak számít például az energiaipar fej­lesztése. A termelés fokozását cé­lozza a kormány március 20-i ren- delete a magánszektor fejleszté­Afgán változások Az áprilisi forradalom nyolcadik évfordulója sének támogatásáról. Jelenleg csaknem az egész mezőgazda­ság, az ipari üzemeknek pedig az 55 százaléka van magánkézen. Ezek az eddigieknél sokkal köny- nyebb feltételek között kaphatnak nagyobb állami hiteleket a fejlesz­téshez. Egy üzem az eddigi negy­ven helyett most már árutermelé­se hatvan százalékának megfelelő összegű állami hitelt kaphat, s azok a hazai vállalkozók, akik tőkéjüket az iparban kívánják be­fektetni, a termelés beindításához szükséges összegnek a hetven- hetvenöt százalékát fedezhetik ál­lami kölcsönből. Az afgán főváros, Kabul látképe demokratizálása, a forradalom tár­sadalmi bázisának kiszélesítése érdekében. Tavaly novemberben közzé tették a forradalom nemzeti és demokratikus jellegéről szóló téziseket, melyek kimondják: a legszélesebb körű együttműkö­désre van szükség az egész nép érdekében, s a különböző rétegek és csoportok képviselőit be kell vonni az állami szervek munkájá­ba. A kabuli vezetés folytatni kí­vánja a párbeszédet azon csopor­tokkal, amelyeket megtévesztet­tek, s ezért eddig ellenségesen viszonyultak a forradalommal szemben, illetve amelyek felhagy­tak ellenforradalmi tevékenysé­gükkel. A tézisek nem maradtak csak papíron. Januárban kibővítették a legfelsőbb államhatalmi szervet, a Forradalmi Tanácsot, az eddig 57 fős testület 79 új taggal gyara­podott, az egyes törzsek és nem­zetiségek képviselőit felelős kor­mánytisztségekkel bízták meg. A tézisek a rugalmas kompromisz- szumok szükségét is hangsúlyoz­zák. Nos, ez a társadalmi élet irányításának minden területén ta­pasztalható, visszatükröződik a gazdasági szemléletváltásban is. Hetvennyolc óta több százezer afgán paraszt kapott földet. Afga­nisztánt a rendkívül fejletlen ipar, a mezőgazdaságban pedig a feu­dális viszonyok jellemezték. A sú­lyos örökség, az évszázados el­maradottság felszámolása most is elsőrendű feladattá teszi az agrár­reform végrehajtását. A korábbi hibákból okulva az afgán vezetés most már nem akarja mindenáron erőltetni a földosztást (bár ez tovább folytatódik), a körülménye­ket figyelembe véve a kormány (ČSTK-felvétel) Az áprilisi forradalom óriási vív­mánya a következetes antiimperialista külpolitikai irány­vonal, amely a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, min­den haladó és demokratikus erő­vel folytatott együttműködésre épít. A kül- és belpoiitikai felada­tok elválaszthatatlanok: az afga­nisztáni-pakisztáni határvidéken szinte állandósult a feszültség, a harci cselekmények nagymér­tékben gátolják az építómunkát. Tavaly decemberben az Egyesült Államok 470 millió dollárt szava­zott meg az ellenforradalmi ban­dák támogatására. Ez a támoga­tás az amerikai vezetés ,,neoglo- balista" koncepciójának ismereté­ben előreláthatóan nem fog csök­kenni. Márpedig Kabulban több­ször is aláhúzták, a korlátozott számú szovjet kontingens kivoná­sáról csak akkor lehet szó, ha megszűnik az ország elleni hadü­zenet nélküli háború. Ha véget vetnek minden külföldi beavatkcf* zásnak Afganisztán belügyeibe, leállítják az ellenforradalmárok ki­képzését Pakisztánban. Vagyis azokat az okokat kell megszüntet­ni, amelyek a jelenlegi helyzetet előidézték, ezen okok gyökereit pedig elsősorban Washington im­perialista politikájában kell keres­ni, amely tudatosan szítja a fe­szültséget a világnak ebben a ré­szében. M a a legfontosabb feladat Af­ganisztánban a vérontás beszüntetése és a helyzet norma­lizálása az ország egész területén. Ezt szolgálja az új irányvonal, a széles körű, össztársadalmi mé­retekben kibontakozó párbeszéd, amely már meghozta elsó gyümöl­MALINÁK ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom