Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-25 / 97. szám, péntek
/ A kádercseréről és a kádermunkáról új szú 5 1986. IV. 25. Beszélgetés Václav Šípek elvtárssal, a CSKP Észak-csehországi Kerületi Bizottságának vezető titkárával Kádercsere. Ezt a témát maga az élet veti fel. Most, az általános választások előtt különösen időszerű. A CSKP XVII. kongresszusa is nagy figyelmet fordított a káderpolitikára. Hangsúlyozta, azon emberek politikai fejlettségével, szakmai képességeivel és erkölcsi profiljával kapcsolatos igények növekedését, akik felelős tisztségeket látnak el, hangsúlyozta továbbá a káderek kiválasztásával, felkészítésével, elhelyezésével és ellenőrzésével szemben támasztott igények növekedését is. A CSKP KB politikai beszámolója konkrét adatokat tartamaz a pártban és más munkaterületeken dolgozó vezetők cseréjéről a CSKP XVI. kongresszusa óta eltelt időszakra vonatkozóan. Václav Šípek elvtárs, az észak-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkára a vitában szólt erről a kérdésről, és elmondta, hogy Csehország északi részén a két utóbbi pártkonferencia között eltelt időszakban lényeges kádercserékre került sor. Ezzel a kérdéssel foglalkozik a következő beszélgetés is. • Szeretném, ha pontosítaná, hogy milyen cserékre került sor a vezető káderek körében az északcsehországi pártszervezetben.- Ezekről a kérdésekről túlnyomó- részt nem beszélünk nyilvánosan, és néha az a hamis elképzelés uralkodik, mintha nálunk semmilyen mozgás nem volna a kádermunkában. Valaki azt írta nekünk, hogy szerinte az évzáró taggyűléseken és a pártkonferenciákon a káderek alig tíz százalékát váltották le. A kerületi pártbizottságban a kádercsere 47 százalékos volt, a tíz járási bizottságban átlagosan 37 százalékos, az alapszervezetekben pedig 23 százalékos. A kerületi bizottság elnökségének és titkárságának 17 tagjának jelenleg több mint az egyharmada, a járási vezető titkároknak pedig az ötven százaléka olyan tisztségviselő, aki két évnél rövidebb idő óta dolgozik ebben a feladatkörben. A járási bizottságok titkárai, valamint a járási ellenőrző és revíziós bizottságok elnökei közül, akiknek a száma ötven, 1983-ban csak 21 maradt meg tisztségében, vagyis kevesebb, mint a fele. Az évzáró taggyűlések után a párt- alapszervezeti elnöki tisztségben tizenhat százalékos részarányban kezdtek új elvtársak és elvtársnők dolgozni. Az elnökök több mint kétharmada öt évnél kevesebb ideje tölti be ezt a funkciót. • Az ilyen mértékű kádercserét egészségesnek, helyesnek és hasznosnak tartja?- Általában nem, de az adott, konkrét feltételek között igen. A XVII. kongresszuson elmondtam, hogy a központi bizottság támogatásával bizonyos generációs problémát oldottunk és oldunk meg. Sokan azok közül, akik a válságos időszak után léptek vezetői tisztségbe, megöregedtek, és elérték a nyugdíjkorhatárt. Illően búcsút vettünk tőlük, megköszöntük, s érdemeik szerint méltányoltuk áldozatos és becsületes munkájukat, jutalmaztuk őket. Mások, a fiatalább elvtársak mellettük már bizonyították képességeiket, tapasztalatokat szereztek és ezért felelősségteljesebb tisztségekbe helyezték őket. Voltak azonban olyanok is, akiknek további munkája az adott tisztségben nem szolgálta az ügyet. Néhányuk esetében a sablonszerűség kezdett eluralkodni, mások nem váltak be, nem tudtak megbirkózni a rájuk bízott feladatokkal, és voltak olyanok is, akik visszaéltek a beléjük helyezett bizalommal. • Hogyan járnak el önök az olyan esetben, amikor a felelős dolgozó nem tud megbirkózni feladataival? .- Differenciáltan, felelősségtudattal, de szigorúan. Káderpolitikánkat azonban nem névtelen levelek alapján folytatjuk. Nem engedjük a becsületes és bevált tisztségviselők rágalmazását, befeketítését. A jogos vádakból azonban levonjuk a következtetést. A Česká Lípa-i járási pártbizottság titkára párt- bünetést kapott, a hiányosságokat nyíltan és élesen a szemére vetettük a komplex értékelés során. Két másik titkárt - a Libereci és a Teplicei járásban - leváltottuk tisztségéből, és más, kevésbé felelősségteljes munkakörbe helyeztük. A chomutovi járási pártbizottság politikai szervező munkával megbízott titkárát nemcsak pártbüntetéssel sújtottuk és leváltottuk, hanem a pártapparátusból is el -kellett távoznia. Nem fogunk kisebb igényeket támasztani a párton kívüli szervekben dolgozó tisztségviselőkkel és vezetőkkel szemben sem. • Miben látja az észak-csehországi kerületben eszközölt kádercserék hasznát?- Bár az elmúlt években viszonylag sok kádercserét hajtottunk végre, sohasem a változtatás kedvéért változtattunk. A kongresszuson helyesen hangsúlyozták, hogy a kádereket nem értékelhetjük mechanikusan, csupán a kor szerint. A tisztség szempontjából elsősorban a teljesítőképesség és a feladatok ellátásának képessége a meghatározó. Mindig arra törekedtünk, hogy az újonnan megválasztott elvtársakat felkészítsük a rájuk bízott feladatokra, hogy meglegyenek a kellő feltételeik a további fejlődéshez, és biztosítsuk az illető jogkör megfelelő ellátását. Természetesen nem kerültük el a hibákat sem, és néhány esetben, bár ez nem jellemző, a CSKP kerületi bizottsága elnökségének módosítania kellett döntéseinket. Azt azonban megállapít- hajtuk, hogy a kádercserék a javunkat szolgálták, és a közvélemény kedvezően fogadta őket. A járási bizottságok titkárainak tisztségében végrehajtott változtatásokra azért került sor, hogy tapasztalt párt- tisztségviselőkkel erősíthessük meg a nemzeti bizottságokat vagy a kerületi bizottságot. Fiatalabb és a jövő szempontjából ígéretes elvtársakról van szó, akik számára lehetővé akarjuk tenni a fejlődést, és céltudatosan fel akarjuk készíteni őket a járás és a kerület legfelelősségteljesebb tisztségeinek betöltésére is. Ezen a téren jó tapasztalatokkal rendelkezünk. Mind az öt új vezető titkár, aki az elmúlt években lépett tisztségébe, nagy gyakorlattal rendelkezik, amelyet a kerületi bizottságban szereztek. Túlnyomó részt osztályvezetőként dolgoztak, s a munkában teljes mértékben beváltak. Sikerült megfiatalítanunk a járások és a kerület vezetői testületeit a szükséges folytonosság megőrzése mellett. Járási bizottsági titkári és az osztályvezetői tisztségben jelenleg kerületünkben elég sok fiatal elvtárs dolgozik. Kiválasztásukkor politikai és szakmai felkészültségükön kívül természetesen politikai erkölcsi profiljukra is nagy figyelmet fordítottunk. Gondoskodunk arról, hogy a felelős párttisztségekbe igazi kommunisták, a párt iránt odaadó, becsületes, dolgos, szilárd erkölcsű és jellemű emberek kerüljenek, akik természetes népszerűségnek örvendenek. • A XVII. kongresszuson elhangzott vitafelszólalásában támogatta a káderek egészséges stabilitásának gondolatát. Ugyanakkor azonban megjegyezte, hogy járási és kerületi szinten az egyes tisztségekben töltött túl hosszú idő nem kívánatos, mert sablonossághoz, sztereotípiához vezet, s egy idő után az érintettek nem képesek újszerúen megoldani a dolgokat, és kritikusan megközelíteni őket. Mivel indokolja ezt?- A pártnak minden időben tehetséges, politikailag fejlett, munkaszerető és erkölcsileg szilárd emberekre van szüksége. Az igazat megvallva soha Sincs elég belőlük, de a velük szemben támasztott igények egyre nőnek. Azonban a tisztségviselők is emberek. Megvannak a maguk előnyei, hibái és hiányosságai. Ezért a tisztségre való felkészítésükre minden szinten nagy figyelmet kell fordítani, és meg kell tanulnunk a káderekkel jól gazdálkodni, hiszen a párt aranytartalékáról van szó. Jelentősen nőtt tisztségviselőink általános és politikai műveltségének színvonala. Ez azonban önmagában még nem elég. Semmilyen műveltség nem helyettesíti a tapasztalatokat és a konkrét feltételek ismeretét. A túl gyakori kádercsere ezért az alapszervezeti elnökök esetében sem jó. Valakinek a csupán egy időszakra történő megválasztását - néhány kivételtől eltekintve - túl nagy luxusnak és a körültekintés hiányának tartom. A kádermunkát nem építhetjük arra, hogy minden esetben teljesen új embereket választunk meg. A tisztségviselőnek is szüksége van bizonyos időre ahhoz, hogy belejöjjön munkájába, megismerje a helyzetet és a feltételeket, megfelelő készségekre tegyen szert, hogy a dolgok és az emberek ismeretében a maximumot tudja nyújtani. Úgy vélem, hogy létezik valamiféle optimális idő, amely kerületi viszonylatban kettőtől négy választási időszakig terjed, vagyis öttől tíz évig. Ugyanakkor természetesen nálunk is vannak kivételek. A káderek optimális stabilitása fejlődésük elengedhetetlen feltétele. Azonban továbbra is figyelemmel kell kísérnünk őket, hogy a stabilitás ne változzon stagnálássá, amelyre a megkovesedettség, a sablonszerú- ség, a bírálat elvetése a jellemző. Nem engedhetjük meg, hogy a tisztségviselő kezét különböző személyi kapcsolatok kössék meg, amelyek az évek folyamán alakultak ki. • Mit jelent ez a gyakorlatban?- Egyáltalán nem gondolok semmilyen sematikus rotációs elvre. A kerületünkben is vannak olyan elvtársak, akik már 15 vagy több éve dolgoznak ugyanazon a helyen. Nyugdíj előtt állnak, és értelmetlen volna most más munkahelyre helyezni őket. Ezt a kérdést nyugalomba vonulásukkal kapcsolatban oldjuk meg. Másfelől viszont szükségesnek tartjuk a párt- és más tisztségviselők mobilitásának növelését. Mindenkinek, aki pártmunkás lesz, tudatában kell lennie, hogy a párttisztséget, amelyet betölt, nem a nyudíjkor- határukig bízták rá. Ez vonatkozik másokra is. A párttisztségviselő alapvető tulajdonságai közé tartozott, hogy minden nagyobb kibeszélés nélkül oda ment dolgozni, ahol a pártnak a legnagyobb szüksége volt rá. Ezt a mobilitást a párttisztségviselők mostani korosztályától is megköveteljük. Ha fiatalabb korban lépnek vezetői tisztségbe, mindig számolniuk kell azzal, hogy további fejlődésük édekében szükség lesz arra, hogy máshol is dolgozzanak. • S hogyan tovább? A kerületi pártbizottság hogyan akar eljárni a kerületi konferencia és a kongresz- szus után a kádermunka terén?- Bár valóban több helyen hajtottunk végre kádercserét, ezt a kérdést nem szoríthatjuk most sem háttérbe. Figyelmünket fóleg a fiatal tisztségviselők felkészítésére összpontosítjuk, hogy a jövőben folyamatosan, rendszeresen kerüljön sor kádercserére, nagyobb kilengések nélkül. Az alapszervezetek elnökei számára rendszeresen havi tanfolyamokat szervezünk. Úgy tervezzük őket, hogy a legfontosabb alapszervezetek elnökei minden kongresszusközi időszakban elvégeznek egy ilyen speciális célú tanfolyamot. Nem kisebb figyelmet fordítupk a választott pártszervek, valamint a párt-, állami-, gazdasági és más apparátusok dolgozóinak az elméleti és gyakorlati felkészítésére. Elmondtam a kongresszuson is, hogy az a stílus, amely az apparátus dolgozóit a hivatalnokoskodásra vezeti, és hiva-' talnokot csinál belőlük, nem nevezhető lenini stílusnak. A kommunista tisztségviselő dolgozzon bárhol, nem válhat bürokratává, hivatalnokká. Ellenkezőleg: úgy kell megszervezni a munkát, hogy minél többet tartózkodjon az emberek között, az alapszervezetekben, a munkahelyeken, megismerje az emberek gondjait, problémáit, velük éljen, és mindennapi munkájában figyelembe vegye a tapasztaltakat. Ezért a lenini munkastílusról és a pártapparátus munkájában megnyilvánuló helytelen beidegződések leküzdésének kérdéseiről már röviddel az SZKP XXVII. kongresszusa után értekezletet tartottunk a kerületi pártbizottság osztályvezetői számára, valamint az egyes osztályok és a kerületi pártbizottságok minden dolgozója számára. E kérdésekkel kapcsolatban számos konkrét intézkedést tettünk a munka javítása érdekében. Arra törekszünk, hogy munkánkban is fordulatot érjünk el a gondolkodásmódban, mégpedig úgy, hogy a XVII. pártkongresszus határozatait a lehető legjobban érvényesítsük. • Köszönöm a beszélgetést. VÁCLAV PERGL Szép munkát végeztek a cukorrépát vető gépek és emberek a Szomotori (Somotor) Magtermesztő Állami Gazdaság vécsi (Več) részlegének 33 hektáros Tábla-dűlőjében. Gazdag József felvétele Jobban oda kell figyelnünk... Milan Urban a prágai papíripari vállalat nyomdásza. A rotációs gépen, melyet kezel, naponta tíz tonnányi papír fut keresztül. Az üzemben tapétákat és az élelmiszeriparban használatos csomagolópapírokat készítenek. Harmincnyolc éves. 1974-tól dolgozik az üzemben, amely az idén csatlakozott a Prágai felhíváshoz. Nyolc esztendeje, egy súlyos baleset következtében, mindkét lába bokában eltörött.- Nyugdíjazni akartak, de kiharcoltam, hogy tovább dolgozhassak, napi hatórás munkaidőben. Persze ritkán jutok haza a műszak vége előtt. Időt kell találni a pártmunkára is - magyarázza. -Családom nincs, így leginkább csak az atlétikai tréningekre sietek. Mióta abba kellett hagynom az aktív sportolást, a Slávia női atlétikai csapatának vagyok a vezetője. • Milyen benyomásokat hozott magával a CSKP XVII. kongresz- szusáról?- Különleges érzés volt jelen lenni. Nem találok megfelelő kifejezést, az ünnepélyes szó sem tükrözi egészen a lényeget. Elsó alkalommal voltam kongresszuson, s rendkívül érdekes tapasztalatokkal gazdagodtam nemcsak az elhangzott beszámolókból, de a szünetekben folytatott beszélgetésekből is. A prágai városi pártbizottságban szinte mindenkit ismerek - az elmúlt választási időszakban a bizottság póttagja voltam - tudok az eredményekről, gondokról egyaránt. Itt azonban rengeteg ismeretlen arcot láttam, számtalan, számomra ismeretlen problémával találkoztam. Az új szempontok figyelembevételével még jobban elmélyült meggyőződésem, hogy a szocialista társadalom egyik legfőbb ellensége a formalizmus. Erről egyébként nagyon megalapozottan és konkrétan beszélt a kongresszuson Antonín Kapek elvtárs, a fővárosi pártbizottság vezető titkára. Ezenkívül František Kubeš, Ladislav Adamec, Zdenék Buchvaldek és Miroslav Válek elvtársak hozzászólását emelném ki, akik ugyancsak nagyon határozottan és erélyesen léptek fel a társadalom különböző területein észlelhető negatív jelenségekkel szemben. Érhetően ez állt hozzám a legközelebb, erre tanított édesapám is, aki gyakorlatilag - ugyancsak nyomdászként - a párt alapító tagjai közé tartozott. Én éppen húsz éve vagyok a CSKP tagja és volt alkalmam figyelemmel követni azokat a pozitív változásokat, eredményeket, amelyeket ažóta társadalmunk a párt vezetésével elért. Amennyiben most előbbre akarunk lépni, elkerülhetetlen a problémákkal való nyílt és őszinte szembenézés. Úgy érzem, hogy ehhez a kongresszus jó alapokat adott, kérdés hogyan tudjuk az elveket a gyakorlatban érvényesíteni. • Milyen konkrét feladatok várják önt munkahelyén a kongresz- szus után?- Nálunk is vannak- kiaknázatlan tartalékok. A nyersanyaggal - a papírral és festékkel - való takarékoskodás, a megfontoltabb, átgondoltabb beruházások, a jobb piackutatás - főleg a tapétákra gondolok itt - és egyebek. Ehhez ugyancsak nélkülözhetetlen, hogy a szó tetté váljon. A célok eléréséhez nemcsak az adminisztratív akadályok elhárítása, a formalizmus felszámolása szükséges, de mindenekelőtt nagyon figyelmes és aprólékos pártmunka. Nekünk kommunistáknak jobban oda kell figyelnünk az emberekre, közvetlen munkatársainkra. Meg kell tudnunk győzni a párton kívüli dolgozókat politikánk helyességéről, és arról, hogy csak közös összefogással valósíthatjuk meg a kitűzött terveket. Ehhez nagyon alapos felkészültség és tájékozottság szükséges. De az emberi gondok, problémák pontos ismerete még mindig kifizetődött! Komoly tartalékokat látok a fiatalokkal való hatékonyabb foglalkozásban is. Ez személyesen is érint, hiszen jelenleg az üzemben a SZISZ tevékenységének segítségével bíztak meg. Azt hiszem lesz egy-két intő szavam is hozzájuk. Hogy miért? Mert én nem tudom elfogadni, ha valaki egy kétszemélyes asztalitenisz „versenyt“ SZISZ-tevékenységként mutat ki az év végi értékelésben. Mégy egyszer hangsúlyozom: csak együttes erővel, lehetőleg minden tényező figyelembevételével érhetünk el jó eredményeket. GÁL JENÓ A megelőzés mindannyiunk érdeke (Tudósítónktól) — A nyugatszlovákiai kerület országútjain az év első három hónapja alatt 1511 közúti baleset fordult eló, kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában - tudtuk meg Pavol Havierník rendórszázadostól, a kerületi1 rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának a parancsnokától. - A szerencsétlenség következtében 24 ember vesztette életét, néggyel több, mint az előző év első negyedében. Növekedett a súlyos és a köny- nyebb sérülések száma is. Szomorú tény, hogy 90 balesetnél az ittasság játszott közre. A karambolok 91 százalékát a motoros járművek vezetői idézték eló, de 85 esetben a kerékpárosok és a gyalogosok voltak a szerencsétlenség okozói. Az okok között továbbra is első helyen áll a gyorshajtás - az össz- balesetek 39 százaléka -, amelyet a helytelen vezetés, az előnyszabály meg nem adása és a szabálytalan előzés követ. A balesetek több mint 60 százaléka lakott területen fordult eló. Amint a százados elmondta, ezekben a napokban fokozzák a közúti ellenőrzéseket, felülvizsgálják az üzemi teherautók műszaki állapotát és a forgalmi táblák elhelyezését, hogy a fó turistaidény beköszöntéséig mindent megtegyenek a közúti balesetek számának csökkentése érdekében.-nj-
