Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-23 / 95. szám, szerda
iiiiiľ" mi:! ! ■ i im A Pezinoki Gép- és Traktorállomás szenei (Senec) műhelyében eddig főleg ZT 300 és a ZT 303 típusú traktorok nagyjavítását végezték. Az utóbbi időben csökken ezeknek a traktoroknak a behozatala. 1981- től a műhely dolgozói szőlőművelő gépeket is javítanak. A felvételen Vendelín Ajpek látható. (Štefan Petráš felvétele - ČSTK) Lakásátadási buktatók KOMMENTÁLJUK Tiszta számlával A megbízatási időszak a vége felé közeledik, országszerte számadást tartanak. Ott, ahol a tisztségviselők és a képviselők jól dolgoztak, az eredmények sem maradtak el. Szlovákiában a Z-akció beruházási részében a múlt ötéves tervidőszakban lakossági hozzájárulással 6,5 milliárd korona értéket hoztak létre. Ez csaknem egy milliárd koronával több mint az előző tervidőszakban volt. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Sok-sok olyan létesítményt, amely a lakosok kényelmét szolgálja. Az értékelt időszakban 5851 új létesítményt adtak át rendeltetésének, többek között háromszázötven óvodát, hetven bölcsödét, huszonhat egészségügyi létesítményt, huszonegy alapiskolát, harminchét strandfürdőt, hatvankilenc tűzoltószertárat és háromszázötvenhat szolgáltató egységet. Bővült az út-, a vízvezeték- és a szennycsatorna-hálózat. Nem egy helyen szociális gondozóházat építettek. A legtöbb helyen azt részesítették előnyben, ami a legfontosabb volt, Ragyolcon (Radzovce) például az üzlethálózat bővítését tartották elsődlegesnek. Ma már a legtöbb helyen tudatosítják, újabb létesítmény építéséhez csak akkor foghatnak hozzá, ha az előzőt már befejezték. így jártak el Gellén (Holice) is, s a falu képviselői az elmúlt öt évben kétszer vehették át a bratislavai várban az SZSZK kormányának elismerő oklevelét. Ennek a hozzáállásnak köszönhető, hogy a megbízatási időszakban a tervezett huszonöt százalék helyett csaknem harmincöt százalékkal csökkent a be nem fejezett építkezések száma. Nem érdektelen megemlíteni, hogy Szlovákiában a lakosság hozzájárulásának részaránya megközelíti a harminchárom százalékot. Számos létesítmény közös beruházás keretében készült el. A nemzeti bizottságok ülésein és a sorra kerülő nyilvános gyűléseken az eredmények mellett szóba kerül a Nemzeti Front új választási programtervezete is. Van, ahol gyermekintézményre, iskolára vagy egészségügyi központra van szükség, a lényeg az, hogy a társadalom reális igényeiből és a lehetőségekből kell minden esetben kiindulni, figyelembe véve a nyolcadik ötéves terv irányelveit. Nem szabad megfeledkezni a környezetvédelemről sem. Az irányelvek szerint erre a célra kell fordítani a Z-akció beruházási részében az előirányzott összeg tíz százalékát. A Nemzeti Front választási programja mindvégig nyílt dokumentum, változtatni, bővíteni lehet. Az új megbízatási időszakban többek között kétszázhatvanhat egészségügyi és szociális, kétszáz szolgáltató és idegenforgalmi, kétszáz- negyven gyermekintézmény, százhuszonkét sport- és honvédelmi létesítmény építésével számolnak. Természetesen minden járásban eltérőek az igények, a szükségletek, de nem szabad megfeledkezni a nem költséges létesítmények építéséről sem, mint például a gyermekjátszóterek, a zöldövezetek. Ezekben a napokban nagy feladat hárul a nemzeti bizottságokra. Nagymértékben munkájuktól függ a választások sikere, az állampolgárok elégedettsége, demokratikus jogaik érvényesítése. NÉMETH JÁNOS ...és büszke légy Gyermekkorunk egyik szép játékának lényege, hogy mindig azt kapják el először, aki ügyetlenül bújt el. Valami hasonlóval találkozunk az utóbbi években szinte rendszeresen, amikor az esztendő végén a kivitelező vállalatok a beruházóknak adják át a lakásokat. Különböző előírások, kivételek és ki tudja még minek a halmaza védi a különböző hibák és be nem fejezett munka „elkövetőit“, és így évente megismétlődik az a helyzet, hogy késik a lakásátadás, s ez csak a következő évben fejeződik be, annak ellenére, hogy az objektumot már az előző esztendő végén késznek nyilvánították. Tavaly országunk területén valamennyi építkezési formában 102 ezer lakást fejeztünk be. Közülük azonban több mint 27 ezret, vagyis a negyedénél többet nem vettek át. így tehát megint megismétlődik, hogy a kivitelező szervezetek egy vagy két hónapig, esetleg még tovább is dolgoznak ezeken az épületeken, miközben már réA gazdaságirányítási rendszerünk tökéletesítését célzó törekvések között jelentős helyet foglal el a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelésének programja. Az utóbbi időben pedig különösen sokat foglalkozunk vele, hiszen az 1981-1984-es évek, amikor a program első szakaszát hajtottuk végre, már mögöttünk vannak, sőt a második szakasz alkalmazásából is leszűrhettünk némi tapasztalatokat. De vajon milyeneket? Az eddigi eredmények kétségtelenül arra utalnak, hogy a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelését célzó program nem volt rossz elgondolás, bevezetése nagyon is szükségszerű. Ezt igazolta az elsó szakasz végrehajtása, amikor a normatív bázis tökéletesítése és kiterjesztése számos tartalékra derített fényt és a dolgozók hatékony ösztönzéséhez is hozzájárult. A program második szakaszát illetően az összegezés még ugyan korai lenne, részeredményekről azonban már mindenütt beszámolhatnak. A vállalatok szólhatnak például arról, hogy az egyes szak- és munkaterületek bértarifákba való besorolását vajon miként objektivizálták, hogyan sikerült beiktatni a munkásszakmák képzettségi katalógusaiba a műszaki haladásból és a mungen távozniuk kellett volna onnan. Természetesen ez nemcsak a lakásokra, hanem más létesítményekre is vonatkozik. De maradjunk a lakásoknál. Ez a helyzet elsősorban az új feladatok teljesítésére van kedvezőtlen hatással. Sok munkás ugyanis visszatérni kényszerül az „átadott“ épületekre és ahelyett, hogy folyamatosan dolgoznának a tervezett feladatok teljesítésén, foltozgatnak, javítanak, s a korábbi hibákat számolják fel. Ez a helyzet, amelyet egyébként többnyire a beruházók elnéznek, további kedvezőtlen következményekkel jár. Télen fűtési költségek és a lakatlan lakások karbantartásának kiadásai keletkeznek, amit a társadalom kénytelen megtéríteni, s ezen túlmenően a lakbérbevétel is elmarad. Ugyancsak fennáll az a veszély, hogy az enyveskezúek kihasználják ezt a helyzetet, és a lakatlan házakból és lakásokból - megfelelő alkalmat találva - eltulajdonítanak bizonyos berendezéseket. Közbiztonsági szerveinkkamegosztás fejlődéséből eredő változásokat. Afelől is érdeklődhetnénk, vajon hogyan vált be az egyéni értékelés módszere? Ez utóbbi kérdésre eltérő válaszokat kapnánk, mert a vezetők és a dolgozók közt egyaránt akad, aki az egyéni értékelést elfogadja, s aki bírálja. Elgondolkodtató azonban, hogy míg a vezető dolgozók nagy része az egyéni értékelést, mint a bérezés objektivizá- lásának formáját tartja számon, a munkások többsége fenntartásokkal fogadja. „Milyen véleményt ír rólam a főnököm, aki a legjobb barátom, jó szomszédom, vagy éppen a sógorom?“ - kérdezik mindannyiszor mintegy véleményt nyilvánítva. Azt, hogy az egyéni értékelést, a mesterek, a csoportvezetők egy vagy két évre szóló döntését esetenként övező kételkedések jogosak-e, nem a mi feladatunk megítélni Annyit azonban mindenképpen el kell mondani, hogy sok helyütt az egyéni értékelésben a szubjektív tényezőnek eddig - nagyon helytelenül - döntő szerep jutott. Nem vitás tehát, hogy ha a bérezés differenciálását valóban el akarjuk érni, akkor az egyéni értékelés módszerét még tökéletesíteni kell. KOVÁCS EDIT nek erről a „játékról“ egész gazdag nyilvántartásuk van. És ha ezt mind összeadjuk, majd elgondolkodunk fölötte, megállapíthatjuk, hogy az egész teljesen fölösleges költségekkel jár. Az okok egyike, hogy év közben nem egyenletes az építés üteme. Természetes, hogy az okok között szerepet játszik a beruházói felkészületlenség is, de maradjunk az előző ténynél. Például Prágában tavaly az első félévben az évi terv mindössze 4 százalékának megfelelő lakást fejeztek be, a harmadik negyedévben pedig csupán három százaléknyit. Ami azt jelenti, hogy 1985 utolsó negyedévére az évi mennyiségnek több mint a 90 százaléka jutott. így nem csodálkozhatunk, hogy az esztendő végén különböző okok miatt a beruházó 2394 lakást nem vett át. örömteli, hogy akadtak olyanok is, akik ebből a bújócskából megpróbáltak kilépni, és nem ijedtek meg az évek óta bevett szokásoktól. És így, ha néhány kerületünkben a lakásépítés terén az esztendő végén hajráztak, és az építők a lakások többségét az utolsó negyedévben fejezték be, szeretnénk elhinni, hogy a lakásátadás a résztvevő partnerek teljes elégedettségével történt. Csakhogy az a tény, hogy eközben 27 ezer lakást nem vettek át, azt bizonyítja; még sincs minden rendben. És mivel ez az áldatlan helyzet az utóbbi években rendszeresen ismétlődik, és az építők minden esztendő kezdetén elsősorban a hibákat javítják és a befejezetlen munkát számolják fel, hogy megtörténhessen az átadás, s az épületeket átvehessék használói,.úgy tűnik, hogy az írásom elején felhozott bújócska a felnőttek közül is némelyeknek tetszik. Gondoljunk azonban a gazdasági veszteségekre, és adjuk hozzá a hajrázás következtében csökkent minőségű építőipari munkát az esztendő végén. Ugyanazt az eredményt kapjuk. Ezt a helyzetet mégsem tűrhetjük a végtelenségig. A lakóházakat és a további létesítményeket ugyanis a rendes átadáskor kell a beruházóknak átvenniük. Vagyis befejezett lakásnak csak olyat lehetne minősíteni, amely használóinak is képes szolgálatot nyújtani. Ez az az út, amely lakásépítésünk minőségi javítása felé, a pénzeszközök és a kapacitások jóval gazdaságosabb kihasználásához vezet beruházásainkon. Nincs jogunk a problémákat szavak, előírások és utasítások szövevényével takargatni. Bújócs- kát játszhatunk a gyerekeinkkel, és közben minden bizonnyal csodálatosan szórakozunk. De a gazdaságban az ilyen játékok ártanak. MIROSLAV HLAVAČ hirdette a jelmondat a terem homlokfalán. A bratislavai Duna utcai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium negyven diákja kipirult arccal, csillogó szemmel várta, hogy átvehesse személyi igazolványát. A bratislavai I. városkerületi nemzeti bizottság polgári ügyek testü- lete, a Nemzetbiztonsági Testület városkerületi szerveivel közösen már több éve szervezi tizenötévesek számára ezt a kis ünnepséget.- Hetekkel ezelőtt megkaptuk a szülőknek, hozzátartozóknak szánt meghívókat és ismertették az iskolával az ünnepség lebonyolításának menetét. Néhány nappal ezelőtt kötetlen beszélgetés formájában tájékoztatták a diákokat a személyi igazolvánnyal kapcsolatos kötelességekről is. A gyerekek nagy napnak tartják ezt a mait - közölte Dávid Béla, az egyik osztály osztályfőnöke, majd elvegyült a diákok között. Itt-ott megjavította a nyakkendőcsomót, rendre utasította a türelmetlenke- döket. De amikor kigyúltak a Pionírpalota tükörtermének díszes csillárai, valamennyien figyelmesen hallgatták az ünnepi szónok szavait.- Tizenötévesek lettetek, ez az elsó lépés a felnőttkor felé vezető úton. Igaz, még nem vagytok felnőttek, ám gyerekek sem. Ma kiléptetek a névtelenségből... - mondta Vladimír Hoc, a városkerületi nemzeti bizottság nevében. A szülők büszkén néztek az ünneplőbe öltözött csemetéikre. A lányok és a fiúk pedig láthatóan megilletód- ve vették kézbe az új típusú igazolványt, bele-belelapoztak, örültek neki. PÉTERFI SZONYA Ha a főnököm a sógorom... Ismerkednek az igazolvánnyal (Gyökeres György felvétele) ÚJ SZÚ 4 1986. IV. 23.
