Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-23 / 95. szám, szerda

ÚJ szú 5 1986. IV. 23. Új áruház a láthatáron Decembertől várja a vásárlókat Már nem sokáig veszi körül állványzat az épületet A válás nem magánügy A házasságok megszilárdítása társadalmi feladat Kassa (Košice) az idén új áru­házzal gazdagodik. A városköz­pontban magasló Slovan szállo­dával szemben már befejezésé­hez közeledik az impozánsnak és korszerűnek ígérkező új létesít­mény építése. A mész- és festék- szagú falakat ugyan még kőműves­állványok veszik körül, ám úgy látszik: már nem sokáig. Nem sokáig, mert mostanában szinte napról napra sokat változik az épület külseje és főleg belseje. Az építkezésen mostanában naponta közel kétszázötvenen szorgoskodnak, s már pusztán ebből a tényből is arra lehet követ­keztetni, hogy a fő kivitelező, a Kassai Kohóépítő Vállalat állni akarja szavát - legkésőbb június végén szeretné átadni a beruhá­zónak az új épületet. Igaz, a bejá­ratnál található tájékoztató táblán az áll, hogy ennek már tavaly szeptemberben kellett volna tör­ténnie.-Az eredeti átadási határidő valóban kitolódott, ám nyugodt lelkiismerettel állítom, hogy nem a mi hibánkból. Ha munka közben nem történt volna egy-két kisebb, ám az építés menetét mégis hát- . ráitató tervváltoztatás, akkor min­den bizonnyal ma előbbre len­nénk. Persze, egy ilyen nagy épít­kezésen, melynek költsége meg­haladja a 130 millió koronát, a kivi­telezőnek indokolt esetben figye­lembe kell vennie a tervező és a beruházó tervváltoztatási javas­latát, illetve kérelmét. Nos, itt az eredeti tervhez képest a lépcső­ház változott, valamint a klímabe­rendezés műszaki kivitelezése - mondta Michal Ladik mérnök, a kohóépítő vállalat 20-as számú üzemének igazgatója. A DARGOV áruház építői az utóbbi hetekben minden másnap hosszabbított műszakban dolgoz­nak, s szombaton sem igen pihen­nek. Napjuk egy rövid munkaérte­kezlettel kezdődik és azzal is ér véget. Ezeken a vállalat vezetősé­gét nemcsak az építésvezető kép­viseli, hanem rendszerint ott talál­hatók az egyes üzemek anyagbe­szerzői, közgazdászai és igazga­tói is. A reggeli röpgyűlésen a napi teendők ismertetése szerepel, a délutánin, illetve az estin az aznap elvégzett munka értékelé­se. Külön-külön értékeli a csopor­tok és az egyének teljesítményét. Amint az a Ján Kotos vezette lakatos-brigád tagjaival folytatott beszélgetésből kiderült: ezt a munkairányítást az építők he­lyesnek tartják. - Aki jól elvégzi munkáját, az a fizetéshez hetente még száz korona célprémiumot kap: aki kitünően, annak százöt­ven korona üti a markát, s aki példás minőségben túlteljesíti fel­adatát, annak kétszáz korona célprémium jár - újságolták a sze­relők. - Megéri tehát túlórázni és jól dolgozni-tették még hozzá. Azt is elmondták, hogy nincs bajazépí- tőanyaggal, az anyagszállítás fo­lyamatos. A minap Karol Buriannak, a ko­hóépítő vállalat 90-es üzeme igaz­gatójának és Borissza Józsefnek, az üzem ellátási osztálya vezető­jének a társaságában néztünk szét az építkezésen. Csütörtök volt és aznap este hat óráig tartott a munkaidő.- A mi üzemünk a befejező munkálatokat végzi. Jelenleg kö­zel száz szakmunkásunk dolgozik itt, köztük lakatosok, bádogosok, viljgnyszerelők, asztalosok, fes­tők, mázolok, csemperakók. Rövi­desen újabb csoportokat vezénye­lünk ide, hiszen most van a leg­több teendő - tájékoztatott az igazgató. Az alagsorban, ahol majd az élelmiszerüzlet lesz, a szakem­berek a betonfalak faburkolatát ragasztották, illetve szerelték.- Reggeltől sokat megcsináltak- hangzott a kis ellenőrző csoport véleménye. A földszinti termekben a padló- burkolatot rakták le. Egy emelettel feljebb a villanyszerelők, Gazsi Vince és társai szorgoskodtak- a feketére festett mennyezetet beborító hatalmas méretű fehér „rácson“ - a villany- és telefonve­zetéket, valamint a korszerű klí­maberendezés csőrendszerét ta­karó műanyag-konstrukción- szerelték a világítótesteket és a hangszórókat. A második emelet egy üres, fehérre meszelt hangárra hason­lított. Természe­tesen, a meny- nyezet itt is feke­te és alatta már üzemképes álla­potban van a fe­hér „rácsszerke­zet“. - Itt már csupán a műa­nyagpadló önté­se van hátra és utána beleköl­tözhet a textilüz­let, hordhatja az állványokat, a pultokat és az árut- állapították meg a szakem­berek. A harmadik emelet ajtajait zárva találtuk. -Ezt a részt, vagy­is a raktárhelyi­séget már befe­jeztük és átadtuk a beruházónak- tájékoztattak a vendéglátók. A tetőtér irodahelyiségei szin­tén átadás előtti állapotban fogad­tak, míg a leendő üzemi konyhá­ban még javában dolgoztak a csemperakók. Szép munkát vé­geztek - kezük nyomán a csillogó, fehér kerámialapocskák mértani pontossággal sorakoztak a falon. Az étteremben aznap a padló gumiburkolatának ragasztása lett volna soron, de...- Ezt nem ragaszthattuk ide- mutatott Peter Ochotnícky épí­tésvezető a gumitekercsekre.- Sajnos, középen annyira hullá­mos, hogy erre a célra nem felel meg.- Már intézkedtünk és minden bizonnyal már holnap megérkezik az újabb, remélhetőleg hibátlan burkolat - jegyezte meg Borissza József. Kassa most épülő új áruháza a város járókelőinek szeme láttára nőtt ki a földből és veszi fel végleges alakját. Falain kívül és belül egyelőre még az építők sü- rögnek-forognak, ám több jel arra utal, hogy már nem sokáig. A kivi­telezők június végére ígérik a munkák befejezését. Ha szavu­kat megtartják, akkor nem lesz semmi akadálya annak, hogy a Brnói Kereskedelmi Tervezőiro­da tervei alapján épülő nagyáru­ház ez év decemberében meg­nyissa kapuit a vásárlóközönség előtt. GAZDAG JÓZSEF A gyermekek nevelésének legkedvezőbb előfeltételei a há­zasság révén alapított család­ban alakulnak ki. A gyermekek családi nevelésének kedvező feltételeit csak a rendezett csa­lád biztosíthatja, amelyben az érdekek összhangja, a családta­gok jogainak kölcsönös tisztelet- bentartása, a kölcsönös segít­ségnyújtás iránti igyekezet ural­kodik. A szülőket ugyanakkor az a fontos társadalmi feladat ter­heli, hogy folyamatosan és kö­vetkezetesen gondoskodjanak nevelésükről és eltartásukról, s olyan irányban befolyásolják magatartásukat, hogy a gyerme­kekből egészséges és öntudatos állampolgárok váljanak. Ezáltal áll a család a társadalom figyel­mének előterében, s ezért segíti a társadalom a családokat gaz­dasági és nevelő intézkedései­nek egész rendszerével, amely a család nevelő funkciójának el­mélyítését, s a gazdasági funkci­ójának támogatását szolgálja. A Családjogi törvény szabá­lyozza a házassági viszony alapvető tartalmát és a házas­társak jogait és kötelességeit. A házasságot a férfi és a nő állandó és harmonikus együtté­léseként értelmezve elrendeli, hogy a férfi és a nő a házasság­ban azonos jogokkal és azonos kötelességekkel bír. Kötelesek együtt élni, egymáshoz hűsé­gesnek lenni, egymásnak köl­csönösen segíteni, és egészsé­ges családi környezetet kialakí­tani. Ezen kívül a törvény elren­deli azt is, hogy mindkét házas­társ képességei és lehetőségei szerint köteles közösen gondos­kodni a családi szükségleteinek kielégítéséről. A család szük­ségletei kielégítésének tekinten­dő a gyermekekről és a közös háztartás vezetéséről való sze­mélyes gondoskodás is. A há­zastársak alapvető jogainak és kötelességeinek meghatározá­sával a törvény megteremti a há­zastársak harmonikus együttélé­sének feltételeit. Szocialista társadalmunk azonban annak ellenére sem helyezkedik elutasító álláspontra a válással szemben, hogy nem kevés eszközt és igyekezetet fordít a házastársak állandó és harmonikus együttélése megfe­lelő anyagi és szociális előfelté­teleinek megteremtésére. A há­zasság végül is értelmét veszti ott, ahol a házastársak kölcsö­nös kapcsolatai annyira meg­romlottak, hogy a házasság már nem teljesítheti társadalmi kül­detését, s ez még akkor is bekö­vetkezhet, ha a házastársaknak kiskorú gyermekeik vannak. An­nak ellenére, hogy a válások és a következményeik kedvezőtle­nül befolyásolják a gyermekek nevelését - főként azért, mert csonka családok alakulnak ki - nem lehet minden egyes vá­lásban negatív társadalmi jelen­séget látni. Az olyan feldúlt há­zasságokban is, amelyekből kis­korú gyermekek származnak a házasság felbontása gyakran az egyedüli megoldás, amely le­hetővé teszi a gyermekek szá­mára, hogy kiszabaduljanak ab­ból a nem megfelelő nevelési környezetből, amelyben gyakran tanúi a folytonos házastársi ve­szekedéseknek. A válás azonban nem lehet a házastársak magánügye. Szo­cialista társadalmunk a házas­ságot nem tekinti szerződéses viszonynak, amelyet a házastár­sak bármikor felbonthatnának kölcsönös megegyezésükkel. A Családjogi törvény nem enge­délyezi a házastársak kölcsönös megegyezésén alapuló válását. A házasságot válással kizárólag a bíróság szüntetheti meg, mint az állam objektív szerve, amely a törvény alapján megítéli, hogy a házastársak közti viszonyok komolyan megromlottak-e, s hogy a házasság teljesítheti-e még társadalmi küldetését. Még akkor is, ha teljesítve vannak a házasság felbontásának tör­vény által meghatározott feltéte­lei, s ezzel a válás lehetősége adva van, meg kell állapítanunk, hogy a társadalom a házasság felbontását olyan végső intézke­désként fogja fel, amelyet pre­venciós és nevelő jellegű intéz­kedésekkel kellene megelőzni. Jelentősek ebből a szempont­ból a törvény követelményei, melyek szerint az állami szervek a társadalmi szervezetekkel és az állampolgárokkal való együtt­működésben kötelesek elősegí­teni a házasság és a család megszilárdítását, főként a há­zastársi és családi viszonyok ál­landóságát és szilárdságát meg­bontó okok megelőzésével. A Családjogi törvény elítéli a házasság iránti könnyelmű vi­szonyt s megállapítja róla, hogy ellentétes a társadalom érdekei­vel. Ezért a házasság felbontása csak a társadalmilag indokolt esetekben engedélyezhető. A váláshoz nem elégséges az, hogy a házastársak közti vi­szony megromlott. A törvény szerint a válás csak az olyan súlyos esetben engedélyezett, amikor a házasság már nem teljesítheti társadalmi küldeté­sét. Amennyiben a házastársak­nak kiskorú gyermekeik vannak, a házasság társadalmi küldeté­sét elsősorban a házasság gyer- mekneveló funkciójának biztosí­tása szempontjából kell vizsgál­ni. Ezért követeli meg a törvény a bíróságtól, hogy a házassági bontóperben való döntése meg­hozatalánál vegye figyelembe a kiskorú gyermekek érdekeit is. Ha a bíróság megállapítja, hogy a házastársak közt megromlott viszony nem befolyásolja nega­tívan a kiskorú gyermekek neve­lését, el is utasíthatja a bontóke­resetet, mert ebben az esetben a házasság teljesíti társadalmi gyermekneveló funkcióját. Ha a bíróság arra a következtetésre jut, hogy a házasság felbontása elkerülhetetlen, tekintettel a há­zastársak közt megromlott vi­szonyoknak a gyermeknevelés­re kifejtett negatív hatására, el­választja a ~ házastársakat. Ugyanakkor dönt arról is, hogy melyik házastársnál lesznek biz­tosítva a kiskorú gyermekek ne­velésének kedvezőbb feltételei, s ennek alapján dönt a gyerme­kek elhelyezéséről. A bíróság egyben megállapítja a gyerme­kekre járó tartásdíj összegét is. A jelenlegi bírósági gyakorlat rendszerint abból indul ki, hogy az anya hatékonyabban tudja ellátni a gyermekek nevelését, s ezért az esetek többségében a kiskorú gyermeket a válást követően az anyánál helyezi el. Ha az egyik szülőnél sincsenek teljesítve a helyes nevelés elő­feltételei, a bíróság kivételesen más személyek (pl. nagyszülők) gondozásába utalja; esetleg in­tézkedik a gyermek intézeti ne­velésének biztosításáról. A gyermeknek az egyik szülő­nél való elhelyezésével nincs megfosztva a másik szülő a gyermek nevelésének jogától, nevelő tevékenysége csupán korlátozva van azzal, hogy a gyermek nincs az ó gondozá­sában. Az elvált házastársak gyermekei ún. csonka családok­ban nevelődnek. Szükséges, hogy a társadalom a nevelési intézményei és eszközei révén segítsen ezeknek a gyermekek­nek nevelésében, s kiegészítse azzal, amit a teljes családokban élő gyermekek kapnak mindkét szülőjüktől. OĽGA PLANKOVÁ kandidátus, egyetemi docens Karol Burían és Borissza János naponta többször ellenőrzi a munkát (A szerző felvételei) Munkában a lakatosok, készül a lépcsőház

Next

/
Oldalképek
Tartalom