Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-22 / 94. szám, kedd

ÚJ szú 3 1986. IV. 22. Líbia kész részt venni a terrorizmus elleni harcban Erőszakhullám Észak-írországban A líbiai fővárosban és más városokban a múlt heti amerikai bombázás után tovább normalizálódik a helyzet. Fokozatosan visszavonják az egyes bizton­sági intézkedéseket és az utcákon helyreáll a megszokott forgalom. A felvé­telen: Tripoli központjának egyik utcája. (Telefoto - ČSTK) Triki ENSZ-nagykövet nyilatkozata • Az el nem kötelezettek küldöttsége Tripoliban • További bírálatok Washington címére (ČSTK) - Ali Triki, Líbia állan­dó ENSZ-képviselője a CNN ame­rikai televíziós társaságnak vasár­nap adott interjújában visszautasí­totta az USA kormányának provo­katív vádaskodását országával szemben, miszerint részt vesz a nemzetközi terrorizmusban. Hangsúlyozta: Líbia határozottan ellenzi a terrorakciókat és más országokkal együtt kész részt venni az ellenük való harcban. Viszont ugyanígy nem hagy fel a palesztin nép vagy Dél-Afrika népe igazságos harcának támo­gatásával. Ali Triki egy másik televízós nyilakozatában, amelyet az ABC társaságnak adott, felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az USA állítása szerint a légitámadás katonai cél­pontok ellen irányult, a valóság­ban azonban polgári célpontokat ért. A légitámadásokról a Penta­gon által terjesztett filmmel azt próbálták igazolni, hogy a táma­dás szovjet vadászgépeket ért, valójában azonban Tripoli és Benghazi polgári repülőterein semmisítették meg a szállítórepü­lőgépeket. Líbia kész lehetővé tenni a légitámadás nemzetközi kivizsgálását. Triki ismételten ha­tározottan cáfolta, hogy Líbiának bármi köze lenne a nyugat-berlini bombamerénylethez, melyet az USA ürügyként használt a légitá­madáshoz. Egy kérdésre vála­szolva közölte, Moamer Kadhafi volt a támadás egyik - ha nem legfontosabb - célpontja. A wa­shingtoni kormány sosem titkolta, hogy szeretné félreállítani ót. A tá­madás azonban nemcsak Líbiá­ban, hanem az egész arab világ­ban fokozta Kadhafi népszerűsé­gét. Ugyanígy az el nem kötele­zettek mozgalmában is növeke­dett a rokonszenv Kadhafi iránt, amit bizonyít az a döntés is, hogy a mozgalom koordinációs irodája azonnal küldöttséget menesztett Líbiába és az ENSZ-fótitkárhoz, akinek a delegáció átadta az el nem kötelezettek felhívását a Líbi­ával szembeni provokatív katonai akciók azonali megszüntetésére. Az el nem kötelezettek Baliram Bhagat indiai külügyminiszter ve­zette delegációja - tagja volt még Jugoszlávia, Kuba, Szenegál, Ghana és Kongó külügyminisztere - vasárnap érkezett Tripoliba, s találkozott Kadhafival, majd teg­nap New Yorkba utazott. xxx A Magyar Televízió A Hét című (ČSTK) - Néhány napos vi­szonylagos nyugalom után Ulstert újabb erőszakhullám kerítette ha­talmába. A legnagyobb észak-ír városok, Belfast, Londonderry és Portadown katolikus negyedeiben ismét lakóházakat, középületeket és autókat gyújtottak fel. A félkato­nai protestáns szervezetek szél­sőségesei által végrehajtott akci­óknak egyre gyakrabban egyházi és oktatásügyi létesítmények a célpontjai. A rendőrség az utóbbi három hétben rábukkant a protes­táns ultrák két titkos fegyverraktá­rára, felszámolta robbanóanyagot gyártó illegális műhelyüket, terro­rista akciók megszervezésére vo­natkozó utasításokat tartalmazó kézikönyveket kobozott el és az unionista bandák több mint 20 ve­zetőjét letartóztatta. A helyzet olyannyira kiélező­dött, hogy a brit „biztonsági erők“ műanyaglövedékeket voltak kény­telenek bevetni a protestáns harci osztagok ellen. A protestánsok mostani zavargásait az unionista pártok vezetőinek uszító felhívásai indították el, akik azzal fenyege­tőztek, hogy ,,kormányozhatatlan tartománnyá“ teszik Ulstert, ha a brit kormány nem hatálytalanítja az (r Köztársasággal az Észak­írországról megkötött szerződést. Ez a dokumentum csak tanácsa­dói, jelképes beleszólási jogkörrel ruházza fel a szomszédos Írorszá­got Ulster ügyeibe és gyakorlatilag nem korlátozza az Ulster feletti londoni önkényt. Levált a Mirről a Progressz 25 műsorában vasárnap este közve­títette azt az interjút, melyet a tele­vízió stábja a teheráni repülőtéren forgatott Líbia és Szíria külügymi­niszterével, valamint az iráni kül­ügyminiszter első helyettesével. A politikusok határozottan elítélték az USA Líbia elleni agresszióját. Kamal Hasszon Manszur líbiai külügyminiszter hangsúlyozta, az agressziót előre kitervelték. A vi­lág azonban nem hitte, hogy az USA képes lesz megsérteni a leg­alapvetőbb nemzetközi jogi nor­mákat. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó felhagyni agresszív tetteivel. Ha a világ ezen nem lesz képes vál­toztatni, az USA várhatóan más országokat is megtámad. Faruk Sara szíriai külügymi­niszter kijelentette, mélységesen elítélendő a polgári célpontok elle­ni minden támadás. A vétlen Líbia ellen pedig egy olyan nagyhata­lom intézett rakétatámadást, amely állandó tagja az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának. Hangsúlyoz­ta, az amerikai bombázás nem döntheti meg sem Kadhafit, sem a líbiai rezsimet, mivel élvezik a nép támogatását. xxx Világszerte újabb és újabb bírá­latok hangzanak el az Egyesült Államok címére a Líbia elleni ag­resszió miatt. A hét végén ezrek tüntettek Barcelonában, a brit te­rületeken levő amerikai támasz­pontoknál, Brüsszelben és az NSZK-ban, a Bréma melletti garl- stedi amerikai laktanyánál. Elítélte a Líbia elleni agressziót Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsá­nak elnöke Jasszer Arafattal, a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet végrehajtó bizottsága elnö­kével Berlinben megtartott találko­zóján. Indonézia külügyminisztere mint a nemzetközi jogi normák és az ENSZ Alapokmányának meg­sértését, a világ békéjének és biz­tonságának veszélyeztetését ítél­te el az agressziót. (ČSTK) - A Progressz 25 auto­matikus teherűrhajó tegnapra vir­radóan levált a Mir űrállomásról, majd bekapcsolódtak a fékező be­rendezései, s ezt kővetően ala­csonyabb Föld körüli pályára állt rá és a légkör sűrű rétegeibe érve megsemmisült. A Progressz 25-öt március 19- én bocsátották fel és két nappal később kapcsolódott a Mir-Szojuz T-15 orbitális úrkomplexumhoz. Minden előírt műveletét - beleért­ve a szállítmány kirakását, az üzemanyagtartály feltöltését és az ivóvíz átszivattyúzását - teljesítet­te. Az automatikus teherűrhajó motorjainak segítségével több esetben is pályamódosítást hajtot­tak végre. Véget ért a Belga KP kongresszusa A hét végén London központjában az amerikai nagykövet­ség előtt több mint 10 ezer ember tüntetett és követelte a Nagy- Britanniában levő amerikai támaszpon­tok felszámolását. Elítélték a Líbia elleni amerikai légitáma­dást, s úgyszintén a Thatcher kormány beleegyezését abba, hogy az amerikai légi­erő az agresszióhoz a brit területeken levő támaszpontokat használta. London­ban a rendőrök kb. 150 tüntetőt letartóz­tattak. (Telefoto - ČSTK) (ČSTK) - A Belga Kommunista Párt XXV. kongresszusa vasár­nap a központi bizottság megvá­lasztásával és határozat elfogadá­sával befejezte munkáját. A titkár­ságot és a politikai bizottságot ké­sőbb fogják megválasztani. A határozat leszögezi, hogy nagyszabású változások mentek végbe a társadalomban egyes ha­gyományos iparágak válsága, másrészt a tudományos-technikai forradalom következtében. A ha­gyományos értelemben vett mun­kások, különösen a nehézipari munkások száma erősen meg­csappant. Ezzel szemben alapo­san megnőtt a műszaki értelmiség aránya a közvetlen termelésben és a szolgáltatásokban. Mint a ha­tározat fogalmaz, a dolgozóknak ez a rétege nem ismerte fel: mind ideológiailag, mind érdekeit tekint­ve a modern munkásosztályhoz tartozik. A határozat megállapítja: vissza lehet szorítani a jobboldalt, ha a pártnak sikerül mozgósítania és egységbe tömörítenie mindazo­kat, akik kárvallottjai a válságnak, azokat, akiket sújt a vásárlóerő csökkenése, az új szegénység gondja. A sikerhez nagyban hoz­zájárulna az, ha a szocialista párt és a szakszervezetek akcióegysé­gét a KP a dolgozók tartalmasabb és általános egységévé bóvít- hetné. A határozat szükségesnek tart­ja, hogy Belgium, mint a Közös Piac tagja sürgesse: a nyugat­európai közösség foglaljon állást az Egyesült Államok agresszív po­litikája ellen, valamint az úrfegy­verkezési tervek ellen is. A Szov­jetunió javaslatai jó lehetőséget kínálnak a kölcsönös leszerelésre - szögezi, le a határozat. Chilei dezertőrök (ČSTK) - A Pinochet-rezsim fo­kozódó válságáról tanúskodik az a tény, hogy a megtorló alakulatok soraiból egyre többen szöknek meg. Juan Antonió Arcé 21 éves fiatal egyike azoknak, akik nem hajlandók folytatni a saját népükkel szembeni erőszakot és ezért meg­szökött a chilei katonai rendőrség kötelékéből. Arcé csatlakozott a diktatúra megdöntéséért harcoló Manuel Rodriguez Hazafias Front­hoz. Mexikóvárosban tartott sajtó- értekezletén ismertette az újság­írókkal a Chilében kialakult belpoli­tikai helyzetet. A sajtóértekezleten cáfolta a Pinochet-diktatúra hamis híreszteléseit, miszerint ót az em­lített hazafias front tagjai rabolták volna el és állítólag meg is gyil­kolták. A Mir-Szojuz T-15 fedélzetén tartózkodó Leonyid Kizim és Vla­gyimir Szolovjov űrhajósok a ter­vekkel összhangban végzik teen­dőiket. Tegnap ellenőrizték a sze­mélyzet életkörülményeit biztosító rendszer egyes blokkjait, újabb megfigyelések sorozatát hajtották végre és több felvételt készítettek az Atlanti-óceánról. Az űrrepülés a telemetrikus adatok és az űrhajósok beszámo­lója szerint normálisan folytatódik. Az űrhajósok egészségesek és közérzetük jó. Közös ellenség (ČSTK) - Az afgán határ menti törzsek közelmúltban megtartott dzsirgája megerősítette a határ menti törzsek tagjai és az afgán nép közötti megbonthatatlan egy­séget - szögezte le az Afganisztá­ni Népi Demokratikus Párt KB Po­litikai Bizottsága a testület soros ülésén. Nagyra értékelték, hogy a határ menti törzsek legfelsőbb szintű gyűlésükön kifejezték készségü­ket a közös ellenség, az amerikai imperializmus és a pakisztáni had­sereg elleni harcra és követelték, hogy az imperialista erők azonnal állítsák le az Afgán Demokratikus Köztársaság elleni hadüzenet nél­küli háborút. Újabb Tomahawkok (ČSTK) - A Pentagon azt terve­zi, hogy az amerikai haditengeré­szet további hajóit szereli fel To­mahawk típusú szárnyasrakéták­kal - közölte a Kiodo japán hírügy­nökség. A 90-es évek derekáig a tervek szerint 198 amerikai hadihajót szerelnek fel nukleáris robbanófe­jekkel ellátott rakétákkal. Jelenleg 92 hadihajón találhatók ilyen típu­sú rakéták. Az atomfegyvereket hordozó hadihajók legtöbbje be­hajózik a japán kikötőkbe is, ame­lyek közelében amerikai katonai támaszpontok vannak. Cí vdümaiiőbrjl „Reagan-doktrína A jelenlegi amerikai kormányzat nyilvánvalóan az ún. Reagan- doktrína következetes érvényesítése mellett döntött, irta tegnap a moszkvai Pravda hasábjain Jurij Zsukov szemleíró. Ciprusi probléma KIPRIANU NEMZETKÖZI KONFERENCIÁT JAVASOL (ČSTK) - Szpirosz Kiprianu ciprusi államfő válaszolt a ciprusi probléma megoldását célzó már­cius 29-i ENSZ-javaslatra. Az in­dítvány szövetségi állam létreho­zásával számol a szigeten, de né­hány elvi jelentőségű kérdést megoldatlanul hagy, többek között a török csapatok kivonását, vala­mint a Ciprus függetlenségére és integritására vonatkozó nemzet­közi garanciák kérdését is. Kiprianu válaszában leszögez­te, hogy a ciprusi kormány a meg­osztott szigetország problémáinak az átfogó megoldását sürgeti és nem egyezhet bele abba, hogy az indítvány nem foglalkozik éppen olyan kérdésekkel, amelyeket Ni­cosia a legfontosabbaknak tart. Ezért a ciprusi kormány egy ENSZ-védnökség alatt megtartan­dó nemzetközi konferenciát java­sol, vagy pedig Szpirosz Kiprinau találkozóját Rauf Denktassal, a ciprusi törökök képviselőjével. A ciprusi államfő a hét végén vitatta meg a szigetország politikai pártjainak vezetőivel és a görög kormány képviselőivel Athéban az ENSZ-javaslatra adandó válaszá­nak végleges változatát. Cikkében felhívja a figyelmet arra, hogy a „Reagan-doktrína“ semmiképpen sem eredeti. Az Egyesült Államok hasonló politikát próbált keresztülvinni már koráb­ban is, rögtön az októberi forrada­lom után a Szovjet-Oroszország elleni fegyveres intervencióval, amely szégyenletes kudarccal végződött. Az Egyesült Államok a hatvanas években katonai esz­közökkel próbálta Vietnamban megvalósítani „a kommunizmus feltartóztatásának“ hasonló mód­szerét. Ez az intervenció is csődöt mondott. Washington ezt követő­en mindenekelőtt titkos felforgató tevékenységre összpontosított, és zsoldosbandákat toborzott, ame­lyeket amerikai vezetők arcátlanul „a demokrácia harcosainak“ ne­veztek. A titkos hadműveletek sem hoz­ták meg az amerikai részről óhaj­tott eredményt. Washington ezért egyre gyakrabban saját fegyveres erejét veti be, amelyek küldetése a „rendteremtés“ a világban, szö­gezi le Jurij Zsukov. Ennek szem­léletes példája az április 14-ről 15- re virradóan Líbia ellen végrehaj­tott agresszió. Míg a primitív erődemonstráció hatással van sok átlagamerikaira, akiket már régen megfosztottak attól a lehetőségtől, hogy tárgyila­gos információkhoz jussanak és a mindenható Amerika állítólag győzelméről szóló hazugságokkal etetik őket, ugyanakkor Nyugat­Európában a kijózanodás jelei ta­pasztalhatók. Az európai NATO-országok kormányai nem támogatták az USA Líbia elleni katonai akcióját. Nyugat-Európát Amerika-ellenes tüntetések hulláma rázta meg az elmúlt napokban és nem véletlen, hogy még olyan „mérsékelt“ arab országok is elítélték az amerikai agressziót, mint Egyiptom és Szaúd-Arábia. A Tripolira és Benghazira kilőtt rakéták bumerángként ütöttek vissza a „neoglobalizmus“ doktrí­nájának kiagyalóira. Vajon Wa­shington megfelelő következteté­seket von le ebből? Megérti-e, hogy az atomkorban a kalandor­politika és az erőszak stratégiája kudarcra van ítélve? A válaszok ezekre a kérdésekre nyilván attól is függnek majd, hogy a békeerók milyen erős és egységes ellenál­lást tanúsítanak ezen őrült straté­giával szemben - fejezi be Jurij Zsukov.

Next

/
Oldalképek
Tartalom