Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-22 / 94. szám, kedd

A neveléstudomány szolgálatában Ondrej Pavlik akadémikus hetvenéves mmmwmmmmmmmmmmmmmmmu- ÚJ FILMEK ­Redl ezredes (magyar) Az ismert közoktatás-politikus, a szlovák neveléstudomány kima­gasló személyisége a közelmúlt­ban töltötte be 70. életévét, ötven évvel ezelőtt kezdte meg pedagó­gusi tevékenységét mint néptaní­tó, különböző falusi iskolákban. A fiatal kommunista tanító bekap­csolódott a szlovák nemzeti felke­lésbe, a Szlovák Nemzeti Tanács oktatási megbízottja politikai he­lyettesének a funkcióját töltötte be, s már akkor az iskolák államosítá­sának előkészítésén dolgozott. A felszabadulás után oktatás- és müvelődésügyi megbízottként az egységes oktatási törvény előké­szítésén, az alapvető feltételek megteremtésén fáradozott, ezt összegezi az iskolarendszer re­formját vázoló kötetében. A felszabadulás után lassan iz­mosodó hazai szocialista nevelés- tudomány elsősorban a szovjet pedagógia eredményeiből merí­tett. Ondrej Pavlik elsőként ismer­te fel a tájékoztatás szükségessé­gét, doktori értekezése a szovjet oktatásügy és neveléstudomány fejlődését elemezte. Az új főisko­lák létrehozása és a meglevők továbbfejlesztése érdekében adta közre 1947-ben a szovjet főisko­lák rendszerét taglaló művét. A Komenský Egyetem Bölcsé­szettudományi Karának pedagógi­ai tanszékén 1947-ben kezdett oktatni, 1948-ban kinevezték egyetemi tanárnak, pedagógiai munkásságáért állami díjat kapott. Egyetemi előadásaiból keletkezett 'az elsó szlovák oktatáselméleti mű (Didaktika, 1948, 1950), ame­lyet máig az egyik legjobb ilyen tárgyú tankönyvnek tartanak. 1950 októberétől az Oktatási Mi­nisztérium első megbízottja, majd ismét az egyetemen tanít. A CSKP Központi Bizottsága 1952-ben a Szlovák Tudományos Akadémia megalapításával bízta meg, mely­nek levelező tagja lett. Jelentős munkásságot fejtett ki a tudomá­nyos élet megszervezése terén; 1953-55-ben a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia elnökeként, szá­mos új tudományos munkahely létrehozásán fáradozott. Főszer­kesztője a Jednotná škola nevű pedagógiai folyóiratnak, az Aka­démia pedagógiai kabinetjének a vezetője, majd 1957-től a Peda­gógiai Kutatóintézetben dolgozik tudományos munkatársként. Ebben az időben a politechnikai nevelés kérdései foglalkoztatják. Ekkor jelenik meg a kommunista erkölcsi nevelés teljes rendszeré­vel behatóan foglalkozó munkája, amely a maga nemében az első ilyen témájú mű a szlovák neve­léstudományban. Az erkölcsösség és az erkölcsiség kérdéseit a tör­ténelmi fejlődés vonatkozásai alapján, valamint napjaink szük­ségleteiből kiindulva vizsgálja. Például a hazafiságra és a nem­zetköziségre nevelés elméleti alapjait fejtegetve megállapítja, hogy Csehszlovákia egysége és a szocializmus megszilárdítása szempontjából a szlovák nép szá­mára a cseh testvérnemzethez és az itt élő magyar és ukrán nemze­tiséghez fűződő viszony alapvető kérdés. Hevesen bírálja az elfo­gultságot, elemzi a nacionalizmus történelmi gyökereit, s rámutat an­nak okaira, hogy az évszázados egymásrautaltság, kölcsönös se­gítség ellenére miért nem alakult ki maradéktalan jó kapcsolat a szlovákok és csehek között ak­kor, amikor végre közös államban élhettek. Marxista szemléletmód vezérli a szlovák-magyar viszony alaku­lásának elemzésében is. Mint írja, a magyar és a szlovák népet egy­aránt érő tűrhetetlen elnyomást nem látták teljes egészében a múltban. Az Osztrák-Magyar Monarchia vezető rétegei rend­szerint magyarok voltak, így a szlovák nacionalistáknak köny- nyen sikerült a kizsákmányolt szlovák népben az osztályharcot nacionalista vágányokra terelni, s egyáltalán a magyarok ellen hangolni. Rámutat, hogy a szlovák és a cseh burzsoázia saját érde­keinek védelmében együttműkö­dött a magyar burzsoáziával, ugyanakkor szította a gyűlöletet, egymás ellen uszította a népet, fokozta az itt élő magyarság nyug­talanságát a magyar nyelv hasz­nálatának tiltásával, a magyar ta­nítási nyelvű iskolák bezárásával stb. Ondrej Pavlik az összekötő erőt jelentő hagyományokat keresi és hangsúlyozza a tatár és a tö­rök betörések elleni közös véde­kezés, a jobbágyfelkelések, a munkásmozgalom közös harcai, a szolidaritás megnyilvánulásai révén. Marxista szemléletmód hatja át, amikor az itt élő magyar­ság szerepét taglalja a szocialista gazdaság és kultúra fejleszté­sében. Jelentős müvet alkotott az ifjú­ság munkára neveléséről, bemu­tatva a munkára nevelés, a poli­technikai képzés és az ifjúság pá­lyairányításának a fejlődését a fel- szabadulástól napjainkig. A hazai viszonyok ábrázolása mellett fi­gyelemmel követi a külföldi vonat­kozásokat is. Úttörő és nemzetközi visszhan­got kiváltó munkát végzett a tudo­mányos-technikai forradalom pe­dagógiai, oktatási vonatkozásai­nak elemzése terén. Az összeha­sonlító pedagógia eredményeit, különösen a szovjet és az ameri­kai iskolarendszer és neveléstu­domány köréből szerzett alapos ismereteit is felhasználta. E kérdé­sekről konkrétan, nyílt, polemikus, kritikus és önkritikus hangon szól. A felszabadulás óta érdeklődé­sének fókuszában a hazai iskola- rendszer tökéletesítése áll. Elő­ször az egységes oktatási tör­vényre vonatkozó javaslatai az irányadók, a hatvanas évek elején szenvedélyesen száll szembe az iskolarendszer átépítését dogma­tikusan és leegyszerűsítve értel­mező nézetekkel, az 1965-68- ban jelentkező áramlatokkal, ame­lyek az egységes iskolarendszert, a politechnikai képzés elveit von­ták kétségbe. A 70-es években írt tanulmányai alapul szolgáltak a párt oktatáspolitikai határozatai­nak, a csehszlovák oktatási-neve­lési rendszer továbbfejlesztését célzó 1976-os dokumentumnak a kidolgozásához. A tavasz és a zene összetarto­zik. Kassán (Košice) ezt már több mint három évtizede felismerték, hiszen a városi nemzeti bizottság, a Slovkoncert és a Kassai Állami Filharmónia az idén már harminc­egyedszer rendezi meg a Kassai Zenei Tavaszt, s tizenhatodszor a nemzetközi orgonafesztivált. Jozef Poprocký zeneszerző, a Kassai Állami Filharmónia igaz­gatója elmondta, hogy az idei ze­nei tavaszon 14 egész estés és egy délutáni hangversenyt ren­deznek. A nemzetközi orgona­fesztiválon pedig 6 koncertet hall­gathatnak meg az érdeklődők. A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitóját ma délután 16 órakor tartják, közreműködik a kassai fú­vós trió. A zenei tavasz nyitóhang­versenyét ugyancsak ma este ren­dezik, amelyen a kassai filharmo­nikusok Richard Zimmer vezény­letével Jozef Grešák, kelet-szlo­vákiai kortárs zeneszerző Amőbák című zenemüvét, továbbá Men- delssohn-Bartholdy Szentivánéji álom címú müvét adják eló. A nyi­tóhangverseny szólistája a ma­gyarországi Onczay Csaba gor­donkaművész lesz, aki 1973-ban a Pablo Casals nemzetközi gor­donkaverseny abszolút győztese volt Budapesten. A nemzetközi orgonafesztivál nyitóhangversenyére csütörtökön 20 órai kezdettel a kassai Dómban kerül sor, ahol az NDK-beli neves orgonamúvész, Amadeusz We­bersinke, Bach-, Bruhns-, Herr- mann-műveket ad elő. Az orgona­fesztivál második koncertjét a Mű­vészetek Házában tartják. Ezen a svájci Josef Bucher, a csehszlo­vák Ivan Sokol, Kamila Klugarová mutatkoznak be, valamint Oliver Dohnányi vezényletével közremű­Az utolsó tíz évben különösen nagy gonddal dolgozott a hazai pe­dagógiai lexikonon, melynek má­sodik kötete a XVII. pártkongresz- szus időszakában látott napvilá­got. E kiadvány célját abban látja, hogy segítséget nyújtson az iskola- rendszer reformjának a megvaló­sításában, a nevelés helyes értel­mezésében mindazoknak, akik akár elméletben, akár gyakorlat­ban az ifjúság képzésével, nevelé­sével foglalkoznak. Elsősorban a pedagógusokra, a népművelés és a kultúra területén dolgozókra gondolt, de az érdeklődő szülőkre is, akik szeretnék tudni, hogyan valósult meg a beiskolázás és a nevelés Szlovákia területén a legrégibb időktől napjainkig. Minden munkáját a kommunista eszmeiség, az oktató-nevelő munka tökéletesítésére irányuló törekvés, az állandó továbbfejlő­dés igénye jellemzi. Oktatómun­kájában is rendkívül igényes, nem bírja elviselni a hallgatók passzivi­tását, melynek okát nemcsak a felvételi rendszerben, hanem a főiskolai oktatók munkájának, a képzés rendjének ma sem hibát­lan voltában látja. Állandóan visz- szatérő gondolata a permanens önképzés és önművelés. Több íz­ben hangsúlyozta, mennyire fon­tos, hogy nagyobb szerepet kap­jon a munka melletti tanulás, kriti­zálja az iskolairányító szerveket, amiért csökkentik a levelező tago­zatos tanulás lehetőségeit, hi­szen az előrejutásnak a társadal­mi fejlődés minden szakaszán a főiskolát végzettek magasabb száma a záloga. Számtalanszor szót emelt a pedagógiai elmélet társadalmi megbecsültségéért, ál­landó fájdalma, hogy a tudomá­nyos kutatások eredményei nem tükröződnek kellőképpen a gya­korlatban, hogy a neveléstudo­mány megállapításait az oktatás­ügy irányító szervei nem veszik eléggé figyelembe. A méltatónak csupán egyetlen kérdése marad, amelyre nem tud válaszolni: vajon miért nem jelent meg nálunk magyar nyelven Pav­lik akadémikus egyetlen müve sem ? SZEBERÉNYI JUDIT ködnek a kassai filharmonikusok. Josef Bucher április 28-án a Dóm­ban önálló hangversenyt is ad, Bach Preludium és fuga, valamint Liszt Ad nos ad satutarem undam című művét szólaltatja meg. Ápri­lis 30-án a lengyel Maurycy Meru- nowicz, május 5-én a nyugatné­met Gisbert Schneider hangverse­nyére kerül sor a Művészetek Há­zában. A nemzetközi orgonaver­seny záróhangversenyét május 6- án szintén a Művészetek Házában tartják. Ekkor ismét a kassai filhar­monikusok, valamint Gisbert Schneider, Taskin Oray török oboa- művész és Ivan Sokol lép a pódi­umra. Telemann D’amour oboa­hangversenyét, Zimmer XI. szim­fóniáit és Reinberger 1. orgona­versenyét adják eló. Minden bizonnyal sokan kíván­csiak lesznek a világ legjobb ka­maraegyüttesének, a Moszkvai Virtuózok kassai bemutatkozásá­ra. Élményadónak ígérkezik az NSZK-beli Ulsamerov Kolégium fellépése is. Ez a zenekar elsősor­ban középkori, reneszánsz, ba­rokk és rokokó zenét játszik, kora­beli hangszereken. A kassai kö­zönség minden bizonnyal örül, hogy az idén a magyarországi Ko­dály vonósnégyest is köszöntheti városunkbán. Falvai Attila, Szabó Tamás, Fias Gábor, Devich János ezúttal Schubert-, Kodály- és De- bussy-műveket szólaltat meg Kassán. A Kassai Zenei Tavaszon az Állami Színház operatársulata két, a balett pedig egy előadást tart, s a Művészetek Házában a közön­ség *Michal Čičvák fiatal kassai festőművész azon képeit is meg­tekintheti, amelyeket a zene és a színház ihletett. SZASZÁK GYÖRGY Magyar filmnapokat rendeztek a közelmúltban a szlovák főváros­ban; műsoron szerepelt a Redl ezredes, Szabó István munkája is, amelyet a budapesti televízió né­zői már februárban láthattak. A magyar-osztrák-NSZK közös vállalkozásban készült kiemelke­dő alkotást a kritika - művészi szuggesztivitását és magas szín­vonalát tekintve - a rendező ko­rábbi filmjével, az Oscar-díjas Mephistóval rokonítja. S nem alaptalanul. Sőt, mintha a Mephis­to kérdéskomplexumának egye­nes folytatása lenne a Redl ezre­des; Szabó ugyanazzal az erkölcsi komolysággal veszi fontolóra az emberi jellem mélységeit, mint előző művében. A két alkotás kö­zötti különbség a középpontban álló két ember eltérő jelleméből adódik. Míg ugyanis Hendrik Höf- gen, a fasizmusnak behódolt karri­erista német színész a világ fölött álló művésznek tartja magát, s ez a hite készteti megalkuvásra, ha­zugságra, árulásra, és mert képte­len ellenállni a pillanatnyi sikerek csábításának, erkölcsi bukása el­kerülhetetlen, addig Redl elsősor­ban nem önmagában hisz, hanem a monarchiában, a császár min­denek fölötti voltában, s a maga feladatát a szolgálatban látja, így válik kiszolgálójává, majd kiszol­gáltatottjává környezetének. Talán az elmondottakból is ki­tetszik, hogy Szabó István ebben a munkájában az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó évtizedeinek vi­lágát idézi meg, s a politika és a történelem ellentmondásai kö­zött vergődő embert láttatja, azt ábrázolja, hogy a gátlástalan tör- tetés, karrierizmus milyen torzulá­sokhoz vezet. S bár a rendező, aki szintén jegyzi a forgatókönyvet, a film elején egy feliratban közli, hogy az alkotás nem hiteles törté­nelmi dokumentumok alapján ké­szült, a szereplő személyek min­den cselekedete fantázia terméke (munkájukat John Osborne A Pat­riot for me című színműve és századunk történelmi eseményei inspirálták), ennek ellenére hite­A kis egyszarvú Egész estés rajzfilm A kis egy­szarvú, Tosio Hirata alkotása. Hő­se egy kis mesebeli állat, Unico. Horrorba illő kalandok érik e cso­dákra képes egyszarvút, pedig jobbat érdemelne, mert szeretetre méltó, „aki“ másokat is képes kibékíteni, örömre deríteni. Fölösleges lenne elsorolni azo­kat a viszontagságokat, amelyeket az istenek haragját méltánytalanul kihívó Unico kénytelen kiállni. Ba­rátságot ajánl még a magány vá­sott ördögének is, meglágyítja a legkeményebb szíveket, a néző les, sodró erejű képekben bonta­kozik ki előttünk a bukása előtt álló, s a pusztulásba rohanó mo­narchia. S olvasmányainkból azt is tudhatjuk, hogy Redl ezredes a valóságban is élt, a monarchia kémelhárító szolgálatának vezető­je volt, akit Egon Erwin Kisch leplezett le világhírű riportjában, mint züllött, pénzsóvár vezérkari tisztet. A filmbeli Redl ezredes egy galíciai vasútállomás forgalmistá­jának szűkös otthonából indul a karrier felé az anyai útravalóval: „örökké hálásnak kell lenned a császárnak azért, amiben része­sített." És Redl hálás. Túlságosan is az. Állandóan bizonyít és bizo­nyítania kell, mert felvették, őt, a méltatlan falusi szegénygyere­ket a kivételezettek kasztjába. A kadétiskolából aztán voltakép­pen már egyenes út vezet Bécsbe, ahol a kémelhárítás vezetője lesz. Szabó mesterien teremti meg a deformálódás lassú, szinte ész­revehetetlen folyamatának állo­másait. Azt, hogyan kell Redlnek megtagadnia gyermekkori énjét, hogy hűséges lehessen a katonai kaszthoz, s hogyan vállal egy szerepet, a monarchia védelme­zőjének és megmentőjének szere­pét. Az alkotó remekül általánosít: Redl sorsában a sodródó, elvte­len, vakbuzgó ember sorsát mu­tatja fel, s ennek lélekrajzát Redl korlátlan és abszolút császárhü- ségében és -imádatában, meg­szállottságában láttatja. Sorsában pszichológiai deformálódását, el­kerülhetetlen bukását boncolgatja. Klaus Maria Brandauer most is feladata magaslatán áll; árnyaltan és sokszínűén alakítja Redl ezre­des szerepét, a csapattiszti szol­gálattól a vezérkarig és a kémel­hárítás csúcsáig ívelő pálya állo­másait, kiválóan érzékeltetve en­nek pszichológiai hátterét. Partne­rei - Armin Müller-Stahl, Gudrun Landgrebe, Gálffy László, Eperjes Károly, Bálint András, Major Ta­más és még sokan mások - kivé­tel nélkül ragyogó teljesítményt nyújtanak. szívét is. Minden baj és vész feloldódik a filmben, s talán nem is baj, ha a gyermekek azt látják, hogy a szeretetnek győzedelmes­kednie kell, hiszen azt is tapasz­talniuk kell, hogy e győzelem nem is olyan könnyen elérhető. Walt Disney stílusú figurák né­pesítik be ezt a japán mesefilmet, melynek szinte minden jelenete az amerikai rajzfilmiskola darabjainak szellemét, kedves báját idézi. Ha valami mégis jellegzetesen japán benne, akkor az csak a kis egy­szarvú csodás kalandjainak hát- borzongató megjelenítése, -ym­Tavasz és zene Rangos hangversenyek Kelet-Szlovákia központjában Klaus Maria Brandauer - Redl ezredes szerepében (japán) ÚJ SZÚ 4 1986. IV. 22.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom