Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám, szerda

A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fó irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedó időszakra (Folytatás a 9. oldalról) lentősen bővíteni kell a földgáz- és kőolaj- származékok szállítására alkalmas hálózat építését, valamint a fogyasztókhoz vezető mellékelágozásokét. Szélesíteni kell az érckoncentrátumok és a szén csővezeté­kes hidraulikus szállításának az elterjesz­tését. Biztosítani kell az ipari szállítás átfo­gó és arányos fejlesztését. Bővíteni kell A beruházások fő feladata a nép­gazdaság azon állóalapjainak lét­rehozása és gyors felújítása, ame­lyek a társadalmi termelés fejlesz­tését a szociális feladatok teljesí­tését és az építőipari termelés ha­tékonyságának alapvető növelését szolgálják. Az ötéves tervidőszak folyamán a nép- gazdasági beruházásokat 18-22 százalék­kal, a szállítási munkák volumenét 16-17 százalékkal kell növelni. Fokozni kell a beruházások haté­konyságát, tökéletesíteni újratermelési és technológiai szerkezetüket. Az anyagi, a pénzügyi és a munkaerőforrásokat min­denekelőtt a már meglevő vállalatok mű­szaki korszerűsítésére és rekonstrukciójá­ra, valamint a tudományos-műszaki hala­dást és a szociális feladatok teljesítését meghátározó létesítmények építésére kell összpontosítani. Biztosítani kell, hogy a 12. ötéves terv­időszakoktól a létesítményeket határidő­ben építsék fel és helyezzék üzembe. Lé­nyegesen csökkenteni kell a párhuzamo­san épülő létesítmények számát, a meg­szabott szintre kell korlátozni a megkezdett és befejezetlen építkezéseket. Lényege­sen csökkenteni kell a be nem szerelt berendezések készleteit. A termelőkapaci­tások építését csak a régi vállalatok terme­lési lehetőségeinek teljes kihasználása mellett, s csak akkor lehet megkezdeni, ha a feltételezett építés körzetében elegendő munkaerő áll rendelkezésre. Ugyanez vo­natkozik az új területek iparosítására és azokra az esetekre, amikor elengedhetet­len követelmény az alapvetően új techno­lógiák bevezetése. Csökkenteni kell az üzembe helyezett kapacitások egységére jutó fajlagos építési költségeket. Lényege­sen növelni kell a beruházások minőségét. Meg kell valósítani a termelési objektu­mok komplex építését, gondosan ügyelni kell arra, hogy idejében építsék fel és adják át a lakóházakat, a járulékos és kulturális létesítményeket, amelyeket a tervek tartal­maznak. Következetesen tovább kell ipa­rosítani az építőipari termelést, s ezt az előregyártott elemek felhasználása útján egységes ipari-építési folyamattá kell változtatni. At kell térni a közművesítési és technológiai berendezések komplex szállí­tására a nagy blokkokból álló építkezések esetében. Meg kell gyorsítani az olyan haladó technológiák, géprendszerek és mechanizmusok kifejlesztését és beveze­tését, amelyek az építési és szerelómun- kálatok gépesítését biztosítják, főleg az öregebb vállalatok rekonstrukciója során. Az építkezések befejező munkáinál a ha­gyományos munkafolyamatokat korszerű ipari módszerekkel kell felváltani. Hozzá­vetőleg 25 százalékkal kell csökkenteni a kétkezi munka mennyiségét. Lényege­sen növelni kell az építőipari minisztériu­mok hatáskörébe tartozó vállalatoknál a speciális építőipari technika gyártását. a szállítószalagos, a pneumatikus-konté- neres, a kötépályás szállítást, valamint az ipari szállítás más folyamatos és speciali­zált formáinak kihasználását. A távközlési szolgáltatásokat 26-28 százalékkal kell növelni. A tudomány és a technika legújabb eredményei alapján tovább kell fejleszteni országunk egységes automatizált távközlési rendszerét és nö­velni kell megbízhatóságát. Javítani kell a felhasznált építőszerkeze­tek és anyagok szerkezetét, jobban kell kihasználni a hengerelt anyagok, a műa­nyagok, a gyanták, a polimerek, a prog­resszív farostos termékek, kerámiák és más nem fémes anyagok hatékony fajtáit. Biztosítani kell a hengerelt vas 14-16 százalékos, a cement 10-12 százalékos és a fa 12-14 százalékos megtakarítását. Az építőipari termelés szervezé­sét javítani kell. Folytatni kell az építő- és szerelővállalatok összevonását, az irányí­tás fölösleges láncszemeinek felszámolá­sát, bővíteni kell az építő- és szerelőtrösz­tök önállóságát, növelni kell felelősségüket a kapacitások és objektumok idejében tör­ténő átadásáért és a gazdasági tevékeny­ség eredményeinek javításáért. Jobban kell érvényesíteni a munka korszerű formá­it és módszereit, fejleszteni kell a brigád­rendszerű szerződéses kivitelezésű mun­kaformákat, össze kell vonni a brigádokat és tökéletesíteni kell tevékenységük szer­vezését. Növelni kell az építőipari szerve­zetek mobilitását, hogy ezek képesek le­gyenek rövidebb határidőn belül felépíteni a létesítményeket a lakatlan és távoli vidé­keken. Növelni kell a tervező és építési szerve­zetek felelősségét a beruházások tudomá­nyos-műszaki színvonaláért. Az öregebb vállalatok műszaki korszerűsítésében és rekonstrukciójában fokozni kell érdekeltsé­güket. Folytatni kell a tervezés és a költ­ségvetési terület tökéletesítését. Minőségileg javítani kell a beruházás mű+ szaki-gazdasági megindoklását, a tervdo­kumentációt, növelni kell azon tervező szervezetek és szervek felelősségét e fela­dat teljesítéséért, amelyek biztosítják a szakmai elbírálást. A tervekben számolni kell a progresszív tudományos-műszaki is­meretek, az anyag- és energia-takarékos technológiák és berendezések, a területkí- méló megoldások, szerkezetek és anya­gok, valamint a termelés és a munka progresszív módszereinek széles körű al­kalmazásával, s ezzel párhuzamosan kö­vetkezetesen csökkenteni kell a termék- egységre jutó fajlagos alapanyag-, tüzelő­anyag-energetikai és munkaerő-ráfordí- tást. Ezen az alapon csökkenteni kell a 12. ötéves tervidőszak beruházási terveiben az építőipari költségvetés fajlagos mutatóit, ebből az építő- és szerelőmunkákét orszá­gos népgazdasági átlagban 4-5 száza­lékkal. Javítani kell az építészeti és városren­dezési megoldások minőségét. Fejleszteni kell a tervező és kutató szervezetek szako­sítását, fokozni kell a szerzői felügyeletet. Szélesebb körben kell alkalmazni a terve­zés automatizált rendszerét. Az ágazatban az egységes műszaki po­litika megvalósítása terén növelni kell a Szovjetunió építőipari állami bizottságá­nak felelősségét. Az építőiparban 16-17 százalékkal kell növelni a munkatermelékenységet. béremelését, s meg kell kezdeni az egész­ségügyi és a kulturális dolgozók fizetésé­nek fokozatos emelését. Tökéletesíteni kell a tudományos kutatóintézetek, konstruk­ciós, technológiai és tervező szervezetek dolgozóinak javadalmazását, bérüket az új technika és a progresszív technológia kifej­lesztése és gyakorlati alkalmazása terüle­tén elért eredményeiktől kell függővé tenni. Tökéletesíteni kell a bérek területi irányítá­sát. A Távol-Keleten és Kelet-Szibériában tevékenykedő munkásoknak és más dol­gozóknak a folyamatos munkára való te­kintettel bérkiegészítést kell adni. A második és harmadik műszakban dol­gozó munkások és más dolgozók anyagi ösztönzését el kell mélyíteni, és a vállala­tok és szervezetek eszközeiből szélesíteni kell a nekik nyújtott kedvezmények és előnyök rendszerét. Jelentős mértékben tökéletesíteni kell a munka normázását, s ezt szoros össz­hangba kell hozni a munkaszervezés for­máinak tökéletesítésével, a munkáért való jutalmazással és a munkahelyek felméré­sével. Szélesebb körben kell alkalmazni a műszakilag megindokolt normákat és normatívákat, folyamatosan felül kell vizs­gálni ezeket az új technika, a korszerű technológiák és munkaszervezés beveze­tésére való tekintettel. A kolhoztagok átlagos havi mun­kadíjának 18-20 százalékos eme­lését kell biztosítani, s a növekedést össze kell kapcsolni a mezőgazdasági ter­melés növekedésével, minőségének és hatékonyságának javításával. A társadalmi fogyasztási alapo­kat 20-23 százalékkal kell növelni, s eze­ket ésszerűen kell kihasználni a társadalmi és gazdasági feladatok megoldására. Tö­kéletesíteni kell a társadalmi-fogyasztási alapok elosztásának formáit. Azokat a dol­gozó kollektívákat, amelyek kiváló eredmé­nyeket érnek el a termelés hatékonyságá­nak növelésében, előnyben kell részesíteni a lakásszükségleteik kielégítése, pihenési feltételeik javítása, gyermekeiknek a gyer­mekintézményekbe való felvétele során és egyéb szociális vívmányok érvényesíté­sekor. Bővíteni kell a gyermekes csalá­doknak nyújtott támogatást és javí­tani kell a nők élet- és munkakörül­ményeit. Fokozatosan, az ország egyes területei szerint meg kell hosszabbítani a gyermekükről gondoskodó anyák részle­gesen fizetett szabadságát a gyermek másfél éves koráig, miközben hat hónapig terjedő időre pótlólagos fizetés nélküli sza­badságot igényelhetnek. Fejleszteni kell a szakosított terhességi tanácsadók háló­zatát, meg kell hosszabbítani a szülési szabadságot a gyermek megszületése előtt és ugyancsak meg kell hosszabbítani a fizetett szabadságot a beteg gyermekről való gondoskodás idejére. Meg kell szüntetni a kis létszámú csalá­dokban élőkre vonatkozó adót, s ez az ifjúházasok esetében a házasság megkö­tésétől számított egy évig lenne érvényes. A lakásszövetkezetekbe való felvétel és a családiház-építés során bővíteni kell a fi­atal családoknak nyújtott kedvezményeket. Fejleszteni kell az ifjúsági lakáskomplexu­mok építését, e lakások jövendő tulajdono­sainak a munkában való személyes rész­vételük mellett. Az elkövetkezendő években minden gyermek számára helyet kell biztosítani az óvodákban és bölcsődékben, s javítani-kell ezekben az intézményekben a neveles feltételeit. Hozzávetőleg 3 millió gyermek számára kell óvodát és bölcsődét építeni. Folytatni kell a napközis iskolák, pionír­táborok, pionír- és diákpaloták (-házak), sportiskolák és más gyermekintézmények hálózatának fejlesztését. Fokozni kell a háborús veteránokról, az érdemes dolgozókról, a munkaképtelen polgárokról és az elesett katonák családjai­ról való gondoskodást. Tökéletesíteni kell a nyugdíjbiztosítást. Tovább kell emelni a munkások és alkal­mazottak legalacsonyabb öregségi és rok­kantsági nyugdíjait, valamint a kolhoztagok korábban megállapított nyugdíjait. Tökéle­tesíteni kell a nyugdíjasoknak nyújtott szo­ciális szolgáltatásokat. Bővíteni kell azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a kereske­delmi, a közétkeztetési és szolgáltató vál­lalatok, valamint az egészségügy nyújt a magányos öregeknek és munkaképtelen polgároknak közvetlenül otthonukban. Bő­víteni kell a nyugdíjas és rokkant-otthonok hálózatát, javítani kell felszereltségÜKci es ezekben az otthonokban növelni kell az étkeztetésre, a gyógyszerekre és más szükségletek kielégítésére meghatározott fogyasztási normákat. Lényegesen javítani kell ezeknek az intézményeknek a mun­káját. Folytatni kell az állami kölcsönök tör­lesztését. A lakosság reáljövedelmei emelésének feladatával összhangban következetes kis­kereskedelmi árpolitikát kell megvalósí­tani. Tökéletesíteni kell az állami kiskeres­kedelmi árak és díjszabások rendszerét, ezekben jobban kell kifejezni a társadalmi­lag szükséges költségeket, a termékek és szolgáltatások minőségét és használati tu­lajdonságait. A különböző árucsoportoknál biztosítani kell a gazdaságilag és társadal­milag indokolt árrelációkat. Egyes termé­kek árait olyan arányban kell csökkenteni, amilyen mértékben nő előállításuk haté­konysága, illetve csökken az önköltsége és aszerint, amilyen mértékben a szüksé­ges áru- és pénzügyi források felhalmo­zódnak. Az árfegyelem megtartását szigo­rú állami és társadalmi ellenőrzés alá kell vonni. Javítani kell a szovjet emberek lakás- körülményeit. összesen 565-570 millió négyzetméter alapterületű lakóházakat kell felépíteni. Több lakóházat kell építeni az új, gazdaságos típustervek alapján, a lakások belső területi kiképzésének tökéletesítésé­vel. Biztosítani kell a városok és más települések beépítésének komplex jellegét. Lényegesen bővíteni kell annak lehető­ségét, hogy a dolgozók lakás- és életkörül­ményeinek javítására felhasználják a lakásépítési és szociális-kulturális alapo­kat, amelyek az egyesülések, vállalatok és szervezetek kollektíváinak munkaeredmé­nyei alapján jönnek létre. Hozzá kell járulni a szövetkezeti és egyéni lakásépítés fejlesztésének meg­gyorsításához. Több lehetőséget kell bizto­sítani a dolgozóknak a lakásépítő szövet­kezetekbe való belépésre, a saját eszkö­zökből, a kölcsönökből és vállalati alapok­ból történő egyéni lakásépítésre. Biztosíta­ni kell számukra a vállalatok és szerveze­tek segítségét. Az újonnan épülő területeken, főleg északon, Szibériában és a Távol-Keleten el kell érni, hogy az állami beruházási alapokból előnyben részesítsék a lakások és járulékos létesítmények építését. Intézkedéseket kell hozni a lakásépítés bővítésére vidéken. Létre kell hozni vidé­ken az ifjúság és a szakképzett káderek stabilizálásához elengedhetetlenül szüksé­ges feltételeket. Fejleszteni kell a kommunális gazdaságot. Bővíteni kell a gáz beveze­tését, tökéletesíteni kell a központi fűtés és a központi vízellátás rendszerét, s ugyan­csak a csatornázási rendszert a városok­ban és más településeken, javítani kell ellátottságukat, növelni a zöldövezeteket és tökéletesíteni a higiéniát. Szélesebb körben kell bekapcsolni a lakosságot a kör­nyezetszépítésbe. Javítani kell a lakás- és kommunális gazdálkodási szervek munkáját. Növelni kell a polgárok felelősségét a használatuk­ba adott lakások jó állapotáért. Állandóan tökéletesíteni kell az egészségügyi ellátást és ^ lakos­ság pihenésének feltételeit. Fokozni kell az egészségügy megelőző szerepét, javítani kell az orvosi ellátás minőségét és fokozatosan át kell térni az egész lakosság évenkénti szűrővizsgálatának rendszerére. Fejleszteni kell a gyógyító-megelőző in­tézmények hálózatát, a több célt szolgáló és szakosított kórházak, rendelőintézetek és gyógyító-diagnosztikai pavilonok építé­sével. A vidéki járások orvosi ellátásának tökéletesítése érdekében folytatni kell a já­rási kórházak és egészségügyi központok építését. Előnyben kell részesíteni az egészségügyi központok, a gyermekkórhá­zak és szülészetek hálózatának fejleszté­sét. Az ötéves tervidőszak folyamán új kórházakat kell építeni, összesen 350 ezer ágy kapacitással, s annyi egészségügyi központot és rendelőintézetet kell átadni, hogy ezek naponta 900 ezer beteget le­gyenek képesek ellátni. Fel kell újítani a régebbi egészségügyi létesítményeket. Javítani kell a gyógyszerellátást, az egész­ségügyi intézményeket korszerű diagnosz­tikai és gyógyítást szolgáló technikával kell ellátni. Nagyobb mértékben kell kihasznál­ni a vállalatok és szervezetek azon alapjait, amelyek a kollektívák erőfeszítéseinek kö­szönhetően jöttek létre, mégpedig e válla­latok és szervezetek munkásainak, dolgo­zóinak, egészségvédelmét szolgáló létesít­mények építésére és fejlesztésére. A józanságot a szocialista életmód nor­májává kell tenni. Határozottan harcolni kell az italozás és az alkoholizmus, vala­mint az egészségre káros szenvedélyek ellen. Növelni kell a második világháborús rok­kantak számára épült kórházakban, a szü­lészeteken, a központi, városi és járási (Folytatás a 11. oldalon) X. Szociális fejlesztés, a nép életszínvonalának emelkedése Biztosítani kell a nép életszínvo­nalának további emelkedését, mind teljesebben kell kielégíteni a szov­jet emberek növekvő anyagi és szellemi szükségleteit. El kell mélyíte­ni a szociális intézkedések hatását a ter­melés fejlesztésére, hatékonyságának nö­velésére. Következetesen növelni kell, a fogyasz­tás szintjét, tökéletesíteni kell struktúráját, javítani kell a lakosság élelmiszerekkel és nem élelmiszeripari áruval való ellátását. Az ötéves tervidőszakban 18-22 százalék­kal kell emelni a kiskereskedelmi áruforga­lom volumenét. A munkások és a többi dolgozó átlagos havi bérét 13-15 százalékkal, vagyis 215-220 rubelre kell emelni. Hatékonyab­bá kell tenni a munka jutalmazásának rendszerét, a dolgozók javadalmazását szorosabban össze kell kapcsolni munka­eredményeikkel, határozottan fel kell szá­molni az egyenlősdiség elemeit, növelni kell a munkában jelentkező fogyatékossá­gokért és hanyagságért visélt anyagi és erkölcsi felelősségüket. A népgazdaság egyes ágazataiban és a dolgozók különböző kategóriáiban javíta­ni kell a bérrelációkat, tekintettel az elvég­zett munka bonyolultságára és körülmé­nyeire. Növelni kell a mérnökök munkájá­nak társadalmi megbecsülését és tekinté­lyét. Növelni kell a művezetők, konstruktő­rök és technológusok szerepét és tekinté­lyét, erősíteni kell munkájuk anyagi és erkölcsi ösztönzőit és a munkához való alkotó hozzáállásukat. A népgazdaság termelő ágazataiban szakaszonként, a szükséges feltételek ki­alakítása és a források megteremtése sze­rint kell végrehajtani a munkások és dolgo­zók bértarifáinak és alapfizetésének eme­lését. Be kell fejezni a pedagógusok és más oktatásügyi dolgozók már megkezdett IX. Beruházások ÚJ szú 10 1986.111.12.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom