Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám, szerda

A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai ÚJ SZÚ 11 1986.111.12. az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra » (Folytatás a 10. oldalról) kórházakban, az élelmiszer- és gyógyszer- ellátás normáit, ugyancsak növelni kell a gyógyszerellátást az egészségügyi köz­pontokban és a rendelőintézetekben. A gyermekek számára három éves korig biztosítani kell a térítésmentes gyógysze­reket. Tovább kell építeni a szanatóriumok és gyógyfürdők hálózatát, beleértve a gyer­mekes családok számára épülő szanató­riumokat és üdülőket, és a vállalatok profi- laktikus szanatóriumait. Hozzá kell járulni a testnevelés és a sport tömeges jellegének növeléséhez. Bővíteni kell a testnevelési és sporttevé­kenységet a lakó- és munkahelyeken, az iskolákban javítani kell szervezését. Meg kell szilárdítani a sportszervezetek anyagi bázisát. Tökéletesíteni kell az oktatási rend­szert, javítani kell a felnövekvő nemzedék eszmei-politikai, munkára való, erkölcsi és esztétikai oktatásának minőségét, és a fia­talok felkészítését a társadalmilag hasznos munkára. Javítani kell a szakemberek fel­készítését és továbbképzését. Biztosítani kell az általános és szakisko­lák reformjában meghatározott intézkedé­sek megvalósítását. Meg kell teremteni a szükséges feltételeket a diákok politech­nikai neveléséhez és ahhoz, hogy minden középiskolát végzett tanuló elsajátítson egyet a legelterjedtebb szakmák közül. Tökéletesíteni kell a fiatalok pályaválasztá­sával kapcsolatos nevelő tevékenységet. Fejleszteni kell a műszaki szakképzés rendszerét, tökéletesíteni kell a szakmun­kások felkészítését közvetlenül a termelés­ben, összhangban a tudományos-műszaki haladás követelményeivel. Tökéletesíteni kell a szakmai vezetés formáit. A főiskolai és középiskolai végzettségű szakemberek felkészítésében az oktatás hatékony módszereit és célirányos formáit kell alkalmazni. A főiskolákon széles látó­körű szakemberek képzésére kell orientá­lódni. A népgazdaságban lényegesen tökéle­tesíteni kell a szakemberek, főleg a mérnö­Növelni kell a természetvédelmi intézke­dések hatékonyságát. Szélesebb körben kell alkalmazni a kevés hulladékkal járó és hulladék nélküli technológiai eljárásokat. Fejleszteni kell az olyan kombinált termelé­si módokat, amelyek biztosítják a termé­szeti erőtorrások, nyersanyagok és alap­anyagok teljes és komplex kihasználását, és kizárják vagy lényegesen korlátozzák a környezetre gyakorolt káros hatásokat. Következetesen javítani kell a föld víz­tartalékainak védelmét. Be kell fejezni a Bajkál-tó, a Balti-, a Kaszpi-, a Fekete- és az Azovi-teriger vizeinek a védelmére hozott fő intézkedések megvalósítását. Folytatni kell a sarkköri területek, Közép- Azsia és Kazahsztán vizeinek védelmére, valamint a kis folyók és víztározók állapo­tának javítására hozott átfogó intézkedé­sek megvalósítását. Ésszerűbben kell ki­használni a vízforrásokat. Növelni kell e víztisztító létesítmények és berendezé­sek hatékonyságát. Bővíteni kell a meg­tisztított vizek és a bányavizek újbóli hasz­nosítását öntözésre, valamint a népgazda­ság egyéb szükségleteinek kielégítésére. Fokozni kell a levegő védelmét. E célból tökéletesíteni kell a technológiai eljáráso­kat, berendezéseket és a közlekedési esz­közöket, javítani kell a nyersanyagok és tüzelőanyagok minőségét, hatékony tisztí­tóberendezések bevezetésével kell elejét venni az ipari és más szennyezésnek. Biztosítani kell a földalap ésszerű ki­használását és védelmét az errózióval, földcsuszamlással, elmocsarasodással, a kiszáradással és az elszikesedéssel Tökéletesíteni kell a társadalmi termelés területi struktúráját, minden szövetségi köztársaságban és minden gazdasági kör­zetben biztosítani kell a gazdasági és tár­sadalmi fejlesztés ésszerű összehangolá­sát, javítani kell a köztársaságok és gazda­sági körzetek együttműködését az egysé­ges népgazdasági komplexum keretében. A termelőerők széthelyezésében továb­bi progresszív változásokat kell végrehaj­tani, amelyek jobban figyelembe veszik az ki és műszaki káderek kihasználását. A tu­dományos-műszaki haladás követelmé­nyeinek figyelembe vétele mellett minden ágazatban fejleszteni kell a munkások és szakemberek továbbképzésének, szakis­mereteik növelésének rendszerét. Szilárdítani kell az általános iskolák, a szakmunkásképző, a műszaki szakközépiskolák és főiskolák anyagi bázi­sát. Javítani kell a szertárak, műhelyek és laboratóriumok korszerű berendezésekkel, műszerekkel, szerszámokkal és segédesz­közökkel való ellátását. Aktívabban kell alkalmazni az oktatási folyamatban az in­formatikát és a számítástechnikát. Az öté­ves tervidőszak alatt összesen 7 millió tanuló számára kell építeni általános isko­lát és legkevesebb 810 ezer tanuló számá­ra műszaki szakiskolákat. Növelni kell a szocialista kultúra és művészet, a tömegtájékoztató eszközök szerepét az eszmei-politikai, az erkölcsi, jogi, képzőművészeti és eszté­tikai nevelésben, a szovjet emberek szelle­mi szükségleteinek teljesebb kielégítésé­ben, kommunista világnézetük kialakítá­sában. Fejleszteni és szilárdítani kell a kultúra és a művészet anyagi bázisát. Bővíteni kell a járási művelődési házak és kulturális mű­velődési létesítmények hálózatát, főleg az új városnegyedekben és vidéken. Tökéle­tesíteni kell a lakosságnak nyújtott filmszol­gáltatást, növelni kell a filmek eszmei és művészi színvonalát, főleg az ifjúsági és gyermekfilmekét, s ugyanez vonatkozik a színházi előadásokra, a hangversenyek­re és képzőművészeti kiállításokra. Na­gyobb mértékben kell bevonni a lakossá­got, mindenekelőtt az ifjúságot, a népmű­vészeti tevékenységbe. Javítani kell a köz­könyvtárak lakosságnak nyújtott szolgálta­tásait. Jobban kell kielégíteni a lakosságnak a napi sajtó, a társadalom-politikai művek, a szakirodalom, valamint a szép- és gyer­mekirodalom iránti szükségleteit. A kiadói tevékenység anyagi-műszaki bázisának megszilárdítására irányuló lépéseket kell tenni. Tökéletesíteni kell a levéltárak mun­káját. szemben. Intenzívebbé kell tenni a mező- gazdasági terület jobb kezelését és az erdősávok létesítését biztosító munkákat. Hozzávetőleg 660 ezer hektár területen kell elvégezni a rekultivációt. Szüntelenül bővíteni kell a mezőgazdasági termények és erdők károkozókkal és betegségekkel szembeni védelmét, mégpedig olyan mód­szerekkel, amelyek nem ártalmasak az emberre és a környezetre. Javítani kell az ásványi források védel­mét és komplex kihasználását. A kiterme­lés, a dúsítás és a feldolgozás során csök­kenteni kell a haszonásványok vesztesé­geit. Biztosítani kell a Szovjetunió konti­nentális talapzata és gazdasági övezete életkörnyezetének megőrzését. A városok­ban és községekben folytatni kell a zöld­övezetek létesítését és a róluk való gondos­kodást, bővíteni kell a rezervátumok, nem­zeti parkok és más természetvédelmi terü­letek hálózatát. Fokozni kell az erőfeszíté­seket a növény- és állatvilág védelmére, szaporodására és ésszerű kihasználására. Növelni kell a környezet és a környezet- szennyezés forrásai állami ellenőrzésének hatékonyságát, hatékony automatikus mű­szerekkel és berendezésekkel kell javítani ennek a szolgáltatásnak a technikai ellá­tottságát. Bővíteni kell azokat a formákat és módszereket, amelyek a társadalmi szervezetek és a lakosság e tevékenység­be történő szélesebb körű bevonását szol­gálják. A szovjet embereket a természeti kincsek megőrzése, gyarapítása, körülte­kintő kihasználása iránti felelősségre kell nevelni. Az országban tökéletesíteni kell a környezetvédelem irányítását. egyes területek gazdasági, szociális és természeti sajátosságait, valamint azt a szükségszerűséget, hogy az energiaigé­nyes termelést Szibéria és Észak-Ka- zahsztán energetikai és tüzelőanyag-köz­pontjaihoz kell közelebb vinni. Közép- Azsia, Dél-Kazahsztán és a Kaukázuson túli terület körzeteiben jobban ki kell hasz­nálni a természeti és munkaerőforrásokat. Az ország európai körzeteinek és az Ural térségének a gazdaságát mindenekelőtt műszaki korszerűsítéssel és a már megle­vő vállalatok rekonstrukciójával kell fejlesz­teni, s egyidejűleg csökkenteni kell az anyagi termelésben dolgozók számát, a te­rületi-termelési komplexumok és ipari cso­mópontok létesítését bővíteni és tökélete­síteni kell. Ágazati és területi szempontból egyaránt biztosítani kell a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő­források közötti összhangot. Az ország keleti körzeteiben továbbra is gyorsított ütemben kell növelni a termelési potenciált és a természeti erőforrások ki­használását. Ezek gazdaságát komplex módon kell fejleszteni, s arra kell törekedni, hogy a termelési és szociális infrastruktúra ágazatait előnyben részesítsék a fejlesztés során. A gazdasági körforgásba be kell kapcsolni az északi területek leghatéko­nyabb természeti erőforrásait. A nagy városokban korlátozni kell az új ipari vállalatok létesítését, a lakossági szol­gáltatásokat biztosító objektumok kivételé­vel. Jobban kell kihasználni a kis és köze­pes városok, a munkástelepülések gazda­sági fejlesztésének lehetőségeit, ezekben nem nagy, szakosított vállalatokat, üzem­részlegeket és kihelyezett műhelyeket kell létrehozni, továbbá olyan vállalatokat, amelyek a mezőgazdaság számára végez­nek szolgáltatásokat, feldolgozzák a mező- gazdasági termékeket, vagy a helyi nyers­anyagokat. Ki kell tűzni a szövetségi köztársaságok gazdasági és társadalmi fejlesztésének a következő fő irányait. Az Oroszországi Szovjet Szövet­séges Szocialista Köztársaságban 20-23 százalékkal kell növekednie az ipari termelésnek. Gyorsabban kell fejleszteni a gép-, a gáz-, a vegy- és a mikrobiológiai ipart. 1990-ig 1120-1160 milliárd kilowatt­órára kell emelni a villamosenergia-terme- lést, a kőolaj- és a gázkondenzátum kiter­melését 560-575 millió tonnára, a gázkiter­melést 640—650 milliárd köbméterre, a szénjövesztést pedig 440-445 millió ton­nára. A mezőgazdaságban az évi átlagos bruttó termelést 13-15 százalékkal kell emelni. 1990-ig a gabona termelést 140-142 millió tonnára, a cukorrépa terme­lését 31-32 millió tonnára, a burgonyáét 45-47 millió tonnára, a zöldségét 14,5-15 millió tonnára, a húsét (vágósúlyban) 10-10,2 millió tonnára, a tejét 54-55 millió tonnára, a tojásét 45-46 milliárd darabra kell emelni. Az ötéves tervidőszak alatt 1 millió 485 ezer hektárt kell öntözés alá vonni, s 1 millió 630 ezer hektár mocsaras és vizenyős területen kell elvégezni a lecsa- polást. Hatmillió hektár, lecsapolást nem igénylő területen kell elvégezni a talajjaví­tást. Erősíteni kell az OSZSZSZK európai ré­szének energetikai bázisát. Be kell fejezni a kalinyini atomerőművet és a szmolenszki atomerőmű második részének az építését. Üzembe kell helyezni a kurszki, a balako- vói, a tatárországi és rosztovi atomerőmű, valamint a gorkiji és voronyezsi nukleáris fűtőerőmű kapacitásait. Fokozni kell a munkát a kosztromai atomerőmű és a volgográdi nukleáris hőerőmű építésén. Meg kell kezdeni a krasznodari atomerő­műnek és a kolszki atomerőmű harmadik részének építését. Meg kell gyorsítani az irganajszki vizierőmű építését, üzembe he­lyezni a zagorszki átemelő és szivattyús vízerőművet, fokozni a munkát a leningrádi átemelő szivattyús vízerőmű építésén. Az OSZSZSZK nem fekete földű övezeté­ben bővíteni kell és hatékonyabbá tenni az agráripari komplexumot. Folytatni kell a széles körű lakás-, út- és szolgáltatóob- jektum-építését, javítani kell a falusi lakos­ság munkájának és életének körülményeit. Moszkvában és Leningrádban, a moszk­vai és a leningrádi területen a tudományos­műszaki haladás meggyorsítása, a nép­gazdaság hatékonyságának növelése ér­dekében jobban kell kihasználni a meglevő tudományos és termelési potenciált. A ter­melést kizárólag a meglevő üzemek mű­szaki korszerűsítése és rekonstrukciója út­ján kell növelni, a modern technológiák, a rugalmas autoamata gyártási rendszerek és a robotok széles körű alkalmazásával, a szakosítás elmélyítésével, az ágazatközi termelés fejlesztésével, valamint a munka­termelékenység növelésével, s ezzel egyi­dejűleg a munkahelyek számának csök­kentésével. Moszkvában és Leningrádban mielőbb fel kell számolni az olyan termelést és vállalatokat, amelyek fejlesztése gazda­ságilag nem célszerű. Ésszerűen, a kör­nyezetvédelmi szükségletek figyelembe vételével kell kihasználni Moszkva területét és erdősített, parkosított övezetét. Biztosí­tani kell Moszkva és a moszkvai terület, Leningrád és a leningrádi terület összefüg­gő, komplex fejlesztését. Folytatni kell Le­ningrád árvízvédelmi rendszerének épí­tését. Gondoskodni kell a tyimani-pecsorai te­rületi-termelési komplexum fejlesztésé­ről, szénbányák gyorsütemű építé­séről. Hozzá kell fogni az új kőolaj­lelőhelyek kihasználásához, meg kell kezdeni az előkészítő munkála­tokat a bauxit-és a titán fejtésével kapcsolatban. Átfogóbb módon kell ki­használni a Kola-félsziget haszonásvá­nyait. A kurszki mágneses anomália területi­termelési komplexumában a vasérc kiter­melésére és dúsítására, az elektroacél és a hengerelt anyagok gyártására új üzeme­ket kell építeni s jobban kell kihasználni az eltávolított földréteget, valamint az ércdúsí­tás hulladékát. Az orlovi acélhengermüben a hideghengeres lemezgyártásra új részle- -get kell építeni. A központi feketeföldü gazdasági területen ésszerűen össze kell hangolni a nehézipar és az agráripari komplexum fejlesztését. A Mari ASZSZK-ban, Volzsszk városá­ban kell felépíteni az élelmiszeripar, a ke­reskedelem és a közétkezetetés számára technológiai berendezést gyártó ipari komplexum alapvető objektumait. Ugyanitt kell kiépíteni a kőolajipar számára rozsda- mentes csöveket gyártó üzemet a már meglevő csóhengerdében. A gáz, a gáz­kondenzátum kitermelésére és feldolgozá­sára, valamint a kéngyártásra újabb kapa­citásokat kell üzembe helyezni ebben az ipari csomópontban, az asztrahányi föld- gázkondenzátum-lelőhely bázisán. A vol- gai-aktyubinszki partvidéki síkságon haté­konyabban kell végezni a talajjavítást. Az Uraiban üzembe kell helyezni a bas­kír, a dél-urali és a belojarszki atomerőmű­vet, a permi területi erőművet és a cselja- binszki hőerőművet. Rekonstruálni kell a magnyitogorszki kohóipari kombinát acélöntödéjének első részét és a kis ko­hókat. Gyorsított ütemben kell fejleszteni Szi­béria gazdaságát. Ebben a térségben in­tenzívebben kell bővíteni a tüzelőanyag­energetikai kapacitásokat. Intézkedéseket kell hozni az ásványi nyersanyagok és az erdők komplex hasz­nosítására, növelni kell e térség részvételét a Szovjetunió energiaigényes ipari ágazatai termelésének fejlesztésében, a feldolgozó ágazatok arányos fejlesztésében, főleg a gépipari termelés növelésében. Erősíteni kell a helyi élelmiszerbázist. Gyorsított ütemben fejleszteni kell az építőipart, az építőanyag-ipart és a közlekedést. Folytatni kell a nyugat-szibériai területi­termelési komplexum építését. Bővíteni kell a Kőolaj- és földgázlelőhelyek feltárá­sát, javítani műszaki előkészítésüket és kitermelésüket. Távolsági gázvezetékeket kell kiépíteni az ország európai területei és Szibéria déli körzetei felé. Be kell fejeznij a 2. számú szurguti területi erőmű építését és üzembe kell helyezni a nyizsnyevar- tovszki és az urengoji területi erőmű új kapacitásait. Meg kell gyorsítani a kuzbaszi szénipari vállalatok építését és rekonstrukcióját. A katuni vízerőmű az altáji műtrágyagyár és a tyumenyi vegyiüzem építését fel kell futtatni. El kell végezni a kuznyecki kohóipari kombinát rekonstrukcióját. Folytatni kell Nyugat-Szibéria déli körzeteiben a talajja­vítást és az altáji határterületen be kell fejezni az aleji, s folytatni kell a burlinszki öntözőrendszer építését. Üzembe kell helyezni a 1. számú bere- zovói területi erőmű energiablokkjait, az 1. számú berezovói szénbánya új tárnáit. Meg kell kezdeni a 2. számú borogyinói szénbánya építését, folytatni kell a 2. szá­mú berezovói területi erőmű építését s a munkát a kanszk-acsinszki területi­termelési komplexum létrehozásán. Üzembe kell helyezni a szajáni területi­termelési komplexum most épülő vállalata­inak termelő kapacitásait és meggyorsítani a szajáni alumíniumgyár építését. Az An­gara alsó folyásánál található források ki­használásával kapcsolatban ki kell-bonta­koztatni a munkát, folytatni kell a bogu- csanszki vízerőmű építését, meg kell kez­deni a Jenyiszej középső folyásánál egy erőmű építésének előkészületeit és a go- revszki ólom- és cinklelőhelyek feltárását. Meg kell kezdeni az ozerni, többféle fémet tartalmazó lelóheJy kiaknázását s folytatni kell a tugnuji szénbányák építését, vala­mint a haranorszki szénbánya kapacitásá­nak növelését. Üzembe kell helyezni a gu- szino-ozerszki területi erőművet, valamint a 2. számú ulan-udei hőerőművet. Tartósan üzembe kell helyezni a Baj- kál-Amúr vasútvonalat egész hosszában és meg kell kezdeni a szomszédos terüle­(Folytatás a 12. oldalon) XI. Környezetvédelem, a természeti források ésszerű kihasználása XII. A termelőerők telepítése és a szövetségi köztársaságok fejlesztése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom