Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-08 / 57. szám, szombat
A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK PROGRAMJA ÚJ SZÚ 7 1986. III. 8. (Folytatás a 6. oldalról) A párt a továbbiakban is lankadatlan gondot fordít a termelőerők telepítésének tökéletesítésére, amelynek biztosítania kell a társadalmi munkával való takarékosságot, az ország minden térségének komplex és hatékony fejlődését. A társadalmi munkamegosztás elmélyítése alapján minden szövetségi köztársaság népgazdasága tovább fog fejlődni, nagyobb részt fog vállalni az egész ország szükségleteinek kielégítéséből. Tovább kell javítani a már kialakult területi-termelési egységek és gazdasági kapcsolatok szerkezetét, arra kell törekednünk, hogy a feldolgozó vállalatok a nyersanyagok lelőhelyéhez minél közelebb legyenek. Jobban ki kell használni a kis és közepes városok, valamint a munkástelepülések lehetőségeit a szakosított üzemek telepítésével, amelyek a nagyvállalatok számára termékeket állítanak elő, mezőgazdasági és helyi nyersanyagokat dolgoznak fel, és a lakosságnak szolgáltatásokat nyújtanak. A párt gazdasági stratégiájának alkotó eleme volt és marad a termelőerők gyorsított fejlesztése Szibériában és a Távol-Keleten. Az új körzetek hasznosításakor rendkívüli gazdasági és politikai jelentősége van annak, hogy a termelési feladatoktól elválaszthatatlanul, hozzájuk kapcsolódva - a munkafeltételek és az emberek életkörülményeinek javítása érdekében - fejlődjék a szociális infrastruktúra. A népgazdaság fejlődési perspektíváinak meghatározásakor az SZKP abból indult ki, hogy tökéletesíteni kell a külgazdasági stratégiát, teljesebben ki kell használni a kölcsönösen előnyös nemzetközi munkamegosztás lehetőségeit, és mindenekelőtt a szocialista gazdasági integráció előnyeit. Mélyülni fognak a külgazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok, progresszív szerkezetű változásokra kerül sor a kivitelben és a behozatalban a népgazdaság hatékonyságának fokozása, valamint a stratégiailag fontos irányokban a tőkés országoktól való függetlenség biztosítása érdekében. A szocialista termelési viszonyok, az irányítási rendszer és a gazdálkodási módszerek tökéletesítése A társadalmi gazdasági fejlődés meggyorsításának elengedhetetlen feltételei közé tartozik a termelési viszonyok állandó tökéletesítése, a dinamikusan fejlődő termelőerőkkel való stabil összhangjának a fenntartása, s a közöttük kialakuló nem antagonisztikus ellentmondások idejekorán való feltárása és megoldása. Továbbra is a párt figyelmének a középpontjában fog állni a termelési eszközök társadalmi tulajdonának a megszilárdítása és gyarapítása, a termelési eszközöké, mint a szocializmus gazdasági rendszerének alapjáé. Tovább kell emelni a termelés társadalmasításának, tervszerű szervezésének színvonalát, szüntelenül javítani kell az össznépi tulajdon előnyei és lehetőségei érvényesítésének formáit és módszereit. A mezőgazdasági termelőerők fellendülése, a gazdaságok közötti kooperáció és az agráripari integráció fejlődése elő fogja segíteni a szövetkezeti és az össznépi tulajdon közeledését, távlatilag pedig összeolvadását. Ez a folyamat a szocialista tulajdon mindkét formája fejlődésének és erősödésének, a gazdaság termelőszövetkezeti szektorában rejlő lehetőségek mind teljesebb érvényesítésének eredményeként valósul meg. A párt a dolgozókollektívákban és minden dolgozóban következetesen ki fogja alakítani a közvagyon tulajdonosának érzését. Megteszi a szükséges intézkedéseket a szocialista tulajdon védelmére, arra, hogy felszámolja az önző célokra történő felhasználására irányuló mindennemű kísérletet, hogy kiirtsa a javak megszerzésének a szocializmustól idegen formáit és hogy biztosítsa az állampolgárok személyi tulajdonra való alkotmányos jogát. A párt nagy jelentőséget tulajdonít az elosztási viszonyok tökéletesítésének, amelyek aktívan befolyásolják a társadalmi termelés fejlesztéséhez fűződő kollektív és személyi érdekeltség növekedését, az emberek életszínvonalát és életmódját. Következetesen fog érvényesülni a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem leghatékonyabb elosztásának irányvonala, az az irányvonal, hogy az elosztási mechanizmus megbízhatóan vegye elejét a nem munkával szerzett jövedelmeknek, a bérezési egyenlósdinek, és mindannak, ami nem felel meg a szocialista társadalmi normáknak és elveknek. Szigorúan ellenőrizni kell a munka és a fogyasztás mértékét, erősíteni kell a kollektívák és minden egyes dolgozó érdekeltségét a minél jobb népgazdasági eredmények elérésében, okosan össze kell kapcsolni a munka anyagi és erkölcsi ösztönzőit. Időszerű feladat a csereviszonyok továbbfejlesztése, fokozni kell a gazdasági kapcsolatok megbízhatóságát, törekedni kell a kereslet és a kínálat dinamikus összhangjára, gyorsítani kell az anyagi erőforrások és a pénzeszközök forgását, meg kell gyorsítani a forgóeszközök megtérülését. Teljesebben ki kell aknázni az áru-pénz viszonyokat a szocializmusban rájuk jellemző új tartalomnak megfelelően, a termelés hatékonyságának a fokozása, a tökéletesebb elosztás, csere és fogyasztás céljából. Erősíteni kell a takarékossági rendszert, az elvégzett munka mennyiségi és minőségi rubelfedezetének ellenőrzését, alkalmazni kell a gazdasági szabályozók és ösztönzők egész eszköztárát, meg kell szilárdítani az állami költségvetést és növelni kell a rubel vásárlóerejét. Az ország társadalmi gazdasági fejlődésének meggyorsítása szükségessé teszi a népgazdaság irányításának tökéletesítését, a gazdasági mechanizmus megbízható és hatékony működését amely felöleli a gazdálkodás különböző rugalmas formáit és módszereit, ez megköveteli, hogy ezek a formák és módszerek megfeleljenek a gazdasági fejlődés változó feltételeinek és a megoldandó feladatok jellegének. Az irányítás tökéletesítésében a gazdaság szocialista tervezési rendszere előnyeinek és lehetőségeinek, a gazdasági törvényszerűségeknek mélyebb és sokoldalúbb alkalmazására kell támaszkodni, teljes mértékben számításba véve a termelőerők és a termelési viszonyok változásait, a dolgozók széles tömegei képzettségének, öntudatának, szakképzettségének és tapasztalatának a növekedését. Biztosítani kell az egyéni érdekeknek, a dolgozókollektívák érdekeinek, a különböző társadalmi csoportok érdekeinek legkedvezőbb összehangolását az állami, össztársadalmi érdekekkel, ily módon felhasználva őket a gazdasági növekedés mozgatóerőiként. Az irányítás egész rendszerének azt kell céloznia, hogy a népgazdaság minden egyes ágazata nagyobb mértékben járuljon hozzá a végcél eléréséhez - a társadalom szükségleteinek legteljesebb kielégítéséhez a lehető legkevesebb erőforrás fel- használásával. Ez a szocialista gazdálkodás megmásíthatatlan törvénye, az ágazatok, egyesülések, vállalatok, valamennyi termelési egység tevékenysége megítélésének alapismérve. Biztosítani kell az irányítás lenini elveinek mir,H«nekelőtt a két oldalának egységében értelmezett demokratikus centralizmus elvének következetes megvalósítását, ami megköveteli mind a központi irányítás hatékonyságának fokozását, mind az egyesülések és vállalatok gazdasági önállóságának és felelősségének jelentős bővítését. A vezetés központi szerveinek figyelmét mind nagyobb mértékben a gazdasági és társadalmi fejlődés stratégiai feladatainak teljesítésére, egységes politika gyakorlati megvalósítására kell szentelni a tudományos-műszaki fejlesztés és a beruházások, a népgazdasági strukturális átalakítások, a társadalmi termelés arányosságának kialakítása, az állami tervtartalékok rendszerének megszilárdítása, a termelőerők telepítése, a munka szerinti javadalmazás és a társadalombiztosítás, az árak, a díjtételek, a pénzügy, a nyilvántartás és a statisztika területén. A párt szükségesnek tartja a gazdaság- politika megvalósítási eszközeként funkcionáló tervezési tevékenység hatékonyságának növelését. A tervezés aktiv eszközként kell, hogy hozzájáruljon az ország társadalmi-gazdasági fejlesztésének meggyorsításához, a termelés intenzifikálásá- hoz a tudományos-műszaki haladás alapján, a korszerű gazdasági döntések hozatalához, biztosítania kell a gazdaság kiegyensúlyozott és dinamikus növekedését. A tervekben vezető helyet kell hogy kapjanak azok a minőségi mutatók, amelyek a tudomány és technika vívmányai alapján tükrözik az erőforrások felhasználásának hatékonyságát, az innovált termékek volumenét, a munka termelékenységének növekedését a tudomány és technika vívmányai alapján. Átfogóan kell megoldani a gazdasági és szociális feladatokat, szervesen össze kell hangolni a hosszú távú, ötéves és éves terveket, emelni kell a tervezés tudományos megalapozottságának szintjét, erősíteni kell a tervfegyelmet, elsőbbséget kell biztosítani az országos érdekeknek, határozottan meg kell gátolni az ágazati érdekek, a lokálpatriotizmus, a bürokrácia és a voluntarizmus bármely megnyilvánulását. (A program befejező részét lapunk hétfői számában közöljük). Milyen lesz az I. labdarúgó-liga tavaszi idénye? Férfi kézilabda-VB A színvonalas, a becsületes játék a tét Magyar-jugosziáv döntő Több mint háromhónapos szünet után újra itt van az ezerarcú futball, millió változattal, kétszer annyi hozzáértővel: holnap megkezdődik az 1985/86-os bajnokság tavaszi idénye. Sokat várunk tőle; évente hosz- szú esztendők óta. Hogy több örömünk telik benne. Az elmúlt idényből ugyanis mindig megmarad az emberben valami, ami nem tetszik, jobbra, szebbre vágyik. Egy dologban mindnyájan megegyezünk: a tavalyinál színvonalasabb labdarúgást szeretnénk. Attraktívabbat, bátrabbat, izgalmasabbat, hogy minden mérkőzésre emlékezzünk a következő fordulóig. Ennek természetesnek kellene lenni az élvonalban. Tudjuk azonban, hogy a legtöbbször nem így van; labdarúgásunk tavaly őszszel szürke és középszerű volt. A hazaiak megelégedtek az egy-két- gólos vezetéssel, a vendégek a szoros vereséggel, s közben a néző úgy érezte, feleslegessé vált a lelátón, kedvencei fülük botját se mozgatják érdekükben. Évek óta a gyorsaságot, a technikát (a gyors labdavezetés közbeni technikát), a folyamatos és lendületes támadójátékot hiányoljuk az I. ligás csapatoktól. Az igazi sport, így a labdarúgás sosem süllyedhet oda, hogy csak küzdelem, az ellenszenves, gólt nem kapni taktika jellemezze. A kulcs az edzők kezében van, akik harcba vezénylik „katonaságukat", megszabják a taktikát, amely nem szabadna hogy domináljon. Elsősorban játszani, futballozni kell a pályán. A taktikának mindig merésznek, férfiasnak kell lennie, mert a labdarúgásban is csak sportról van szó. Elsősorban sportról és semmi másról. Szinte havonta hoztunk határozatokat, felhívásokat: az élvonalbeli futball szolgálja a széles néptömegek szórakozását. És szolgálja? Nem. Érthető tehát, hogy egyre csökken a nézőszám. A futballisták a bajnoki meccseken nem is annyira a játékkal törődnek, mint inkább a pontszerzéssel, esetleg azzal, hogy minél kevesebb gólt kapjanak idegenben. Akik ezt az elvet vallják (a játékosok mellett az edzők és vezetők is) sírásói a sportágnak. A labdarúgás a legszebb játék, amit az emberiség valaha is kigondolt. Vonzza a futballistákat, a nézőket, s a közvéleményt. Ha szociológiai felmérést végzünk, hogy hány embert érdekel a futball, hányán beszélnek, vitatkoznak róla, hányán élnek bűvöletében, milliós számokat kapnánk. Az I. liga színvonala azonban nincs arányban a nézők érdeklődésével. Ez nem véletlen. Ha ugyanis megszámlálnánk, hogy hány csapatnak van ideális feltétele a működéshez, a szám több tízre rúgna. Ha azonban megkérdeznénk, hogyan használják ki a feltételeket, úgy, hogy nyugodtan elmondhassák, színvonalas labdarúgást játszanak, az egyik kezünkön is megszámlálhatnánk az együtteseket. Sőt, még maradna szabad ujjunk is. Miért ez a nagy különbség a lehetőségek és a valóság között? A válasz kézenfekvő. A feltételek megteremtésében nagyon is igényesek vagyunk, ám a játékosokkal, edzőkkel, vezetőkkel szemben már nem annyira. Néha bizony nevetséges a lojalitás. Az egyesületekben valahogy leszoktak a következetes, igényes és disztingvált gondolkodásmódról. És ez megmutatkozik pályán kívül is. Nemcsak a labdarúgásról van szó, hanem a fiatal nemzedék neveléséről is. És ez nem kis dolog. Sok fiatal gondol a futballra. És sok ezren nem tudnak élni nélküle. Sikerül-e megmagyarázni futballistáinknak, hogy manapság a néző válogatós? Elég két-három érdektelenül játszott meccs és a szurkoló meggondolja, hogy jegyet váltson, hogy családját otthagyva feláldozza-e szabad idejét a gyakran érdektelen látványért. Már régen elmúltak azok az idők, amikor a futball volt az egyetlen és legolcsóbb vasárnapi szórakozás. Az élvonalbeli labdarúgókat a tavaszi idénytől semmi (?) sem gátolja a maximális edzésben, a becsületes játékban. Mivel minden elmélet any- nyit ér, amennyi a gyakorlatban megvalósul belőle, most már csak remélni lehet, a csapatok jobb, szellemesebb, élvezetes játékra fognak törekedni. Nem marad más hátra, mint abban bízni, hogy az I. liga tavaszi idénye jobb lesz az őszinél. Izgalomban bizonyára nem lesz hiány, mert a minden kezdeményezést megölő középszerűség következtében annyira kiegyenlített a táblázat, hogy minimálisak a pontkülönbségek a csapatok között. A 4. Olomoucot például csak négy pont választja el a 15. Č. Budéjovicétől. A néző azonban nemcsak izgulni akar. örülni is. A szép és modern játéknak, a góloknak. Nem vagyunk túlságosan derűlátók. De a szurkoló sosem hagy fel minden reménnyel. Nem várunk csodákat a tavaszi idénytől, hiszen a háromhónapos szünet nagyon kevés ahhoz, hogy lényeges változások történjenek labdarúgásunkban. De üdvözöljünk minden olyan edzőt, aki elsősorban játszani küldi pályára csapatát, nem pedig ellenszenves taktikával a pontszerzés érdekében; üdvözöljünk minden olyan futballistát, aki az első perctől az utolsóig képes hajtani, minden olyan bírót, aki nem adja be derekát semmilyen külső nyomásra, és aki a vendégeket is „pártolja“ néhanapján; és becsüljünk minden olyan nézőt (egyre fogyatkoznak), aki elítéli a sportszerűtlen, durva játékot, az alattomos labdarúgást. Tudjuk, a futballban minden mindennel összefügg. Éppen ezért egy apró következetlenség elég ahhoz, hogy az elképzelésekből és tervekből csalódások legyenek; éles lesz a harc a bent- maradásért és a bajnoki címért, a kupákban való szereplésért. Jó lenne, ha a szövetség nemcsak nézne, hanem látna is. Mert a múltban minden gyanús esettel kapcsolatban bebizonyította, hogy semmit sem lehet bizonyítani. (T. V.) India - Csehszlovákia 1:1 (ČSTK) - Delhiben az első két egyes mérkőzéssel megkezdődött az India - Csehszlovákia Davis Kuba tenisztalálkozó: Krisnán- Šmíd 6:4, 6:2, 7:5. Šmídnek nem ment az adogatás. Mečíŕ - V. Amritraj 6:0, 7:5, 6:4. A 30 fokos hőséghez meglepetésre a csehszlovák teniszező alkalmazkodott jobban. Ma a párosok mérkőzésére kerül sor. Csütörtökön este mindkét elődöntő csoportban befejeződtek a küzdelmek a Svájcban folyó férfi kézilabda VB-n. Eredmények - I. csoport: Jugoszlávia - NSZK 19:17, NDK - Spanyolország 19:21, Szovjetunió - Svájc 24:15. 1. Jugoszlávia 5 5 0 0 112:95 10 2. NDK 5 3 0 2 109:92 6 3. Spanyolország 5 2 1 2 92:87 5 4. Szovjetunió 5 2 0 3 1 04:109 4 5. NSZK 5 2 0 3 88:97 4 6. Svájc 5 0 1 4 82:107 1 II. csoport: Magyarország - Dél- Korea 34:28 (16:16), Izland - Svédország 23:27, Románia - Dánia 16:18. 1. Magyarország 5 5 0 0 122:108 10 2. Svédország 5 4 0 1 112:93 8 3. Izland 5 2 0 3 114:117 4 4. Dánia 5 2 0 3 107:117 4 5. Románia 5 1 0 4 78:93 2 6. Dél-Korea 5 1 0 4 132:137 2 Az azonos helyen végzett csapatok helyosztókat játszanak, amelyekre tegnap a késő esti órákban került sor. A döntőt ma 16.30 órakor Zürichben Magyarország és Jugoszlávia vívja. Az első hat helyezett részt vehet az 1988-as olimpián. A 7.-14 -ig végzett csapatok a B-csoportos VB-n indulhatNem lesznek gondok? Mivel a múltban a DAC labdarúgó- csapata tavasszal nehezen lendült játékba, most olyan értelemben tervezték a szakvezetők a téli felkészülést, hogy már az I. liga kezdetén megfelelő formában legyen az együttes. A formá- bahozás időszaka azonban nem úgy sikerült, ahogyan elképzelték, mert a jugoszláviai portyán irreális pályákon nem tudták lemérni a dunaszerdahelyi- ek (D. Streda) hol tartanak játékosságban és amikor hazajöttek, itthon is havas, jeges pálya fogadta őket. Az őszi idény legsikeresebb szlovákiai csapatában minden bizonnyal az ősz- szel szerepelt játékosok kapnak lehetőséget. Bertalan továbbra is sérült, nem valószínű, hogy az idén pályára lép. Ha az utóbbi hat fordulóban veretlen DAC hazai pályán olyan sikeres lesz, mint ősszel volt, nem kell félnie a kieséstől. Még egy hír a DAC háza tájáról: a futball nagy szerelmese, Weisz Mihály helyett (több mint egy évtizedig állt a DAC élén) Nagy József lett az egyesület elnöke. (ie) nak, míg a 15.—16. helyezettek a C- csoportban. A 13.-16. helyért: Csehszlovákia - Algéria 24:19 (9:8), Kuba - Lengyel- ország 23:27. 13. Csehszlovákia 3 3-0 0 74:64 6 14. Lengyelország 3 2 0 1 77:69 4 15. Kuba 3 1 0 2 71:78 2 16. Algéria 3 0 0 3 66:77 0 I. jégkorong-liga (r-zsi) - Tegnap négy csapat helyosztó mérkőzéseket, négy pedig a kiesés ellen játszott az I. jégkorong-ligában. A Gottwaldov lett az 5., a Plzeň pedig a 7., mert másodszor is legyőzte ellenfelét. Ma és holnap az elődöntő visszavágóira (Pardubice - Košice, Jihlava - Litvinov) kerül sor. Vasárnap a bajnokság négy sereghajtója (Slovan - Kladno, Brno - Č. Budéjovice) is jégre lép. Az 5. helyért TRENČÍN - GOTT- WALDOW 3:9! (2:0, 0:6, 1:3). Gólütők: Medŕik, Talpaš, Hazlinger, ill. Burič 2, Santárius 2, Václavíček, Pele, Jiskra, Radévič, Dobiášek. A 7 helyért: PLZEŇ - SPARTA 6:5 (3:0, 3:2, 0:3). Gólütők: Hauer 2, Ba- ďouček, Černý, Körinek, Kampf ill. Vlček, Látal, Doležal, Kastner, Jána. A kiesés ellen: SLOVAN - Č. BUDÉJOVICE 6:3 (1:2, 3:0, 2:1). Gólütők: Bezák 2, Jaško, Pukalovič, Králik, Bereš, ill. Ťoupal, Ondrejec, Lala. KLADNO - BRNO 1:7! (0:1, 1:5, 0:1). Gólütők: Kopecký, ill. Otoupalík 3, Nekola, Kron, Florián, Hŕstka. A sorrend: 1. Č. Budéjovice 9, 2. Brno 8, 3. Slovan 7, 4. Kladno 6 pont. ■ Mexikó 1:1 (1:1) arányú döntetlent játszott Los Angelesben Dánia junior válogatottja ellen. Góllövők: Negrete, ill. Simonsen. ■ A kerékpáros Békeverseny 39. évfolyamára eddig 15 ország jelezte részvételét. ■ Inzellben a gyorskorcsolyázó VK-n az NDK-beli Karin Enke világcsúcsot futott az 1500 m-es távon 2:03,23 p-cel. ■ A VÍTKOVICE férfi asztaliteniszcsapata bejutott a BEK-döntóbe, miután Ostravában 5:1-re legyőzte a Gdansk együttesét.