Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-27 / 73. szám, csütörtök

A CSKP XVII. kongresszusának vitája (Folytatás a 3. oldalról) nünk. Ezek objektív okokkal és munkánk fogya­tékosságaival függnek össze, nyíltan és őszintén beszélünk róluk. A gondok ellenére bizakodunk. Ezt arra alapozzuk, hogy társadalmunkban érvé­nyesül a párt vezető szerepe, van reális progra­munk, népünk helyesli és támogatja politikánkat. Ezen nyugszik az ország belső stabilitása, ami lehetővé teszi és egyben meg is követeli társa­dalmunk szocialista vonásainak erősítését, a szocialista demokrácia további elmélyítését, és minden téren, így a gazdaságirányításban is a változó feltételekhez való igazodást, a jobb, szervezettebb, fegyelmezettebb munkát mind az irányításban, mind a végrehajtásban. Kedves barátaink! Nagy megelégedéssel szólhatok arról, hogy pártjaink együttműködését a kölcsönös bizalom és segítőkészség jellemzi. Pártjaink, országaink és népeink kapcsolatai sokoldalúan és gyümöl­csözően fejlődnek, összeköt bennünket a közös eszme és a cél, a gazdasági, a tudományos­műszaki és a kulturális együttmüködés sok szá­la. Mindez megfelel jószomszédi, baráti, szövet­ségi viszonyunknak. Együttműködésünknek azonban még olyan számottevő tartalékai van­nak, mint a szomszédságból származó előnyök jobb kihasználása, a hatékony és űj formák feltárása, a termelési kooperáció és a szakosítás kiterjesztése. Népeink széles körű és bővülő kapcsolatai, haladó forradalmi és kulturális hagyományaink együttes ápolása, egymás szellemi értékeinek behatóbb és elmélyültebb megismerése is erősíti a kölcsönös megértést, az egymás iránti bizal­mat és barátságunkat. Ebben sajátosan fontos szerepet játszanak a Magyar Népköztársaság­ban elő szlovák és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiségek, amelyek a lenini nemzetiségi politika megvalósu­lása nyomán összekötő hidat alkotnak országa­ink között. Újra kinyilvánítjuk, hogy pártunk és kormá­nyunk a jövőben is töretlenül munkálkodik a két ország kapcsolatainak sokoldalú fejlesztésén, népeink őszinte barátságának elmélyítésén, ami egyúttal hozzájárulás a szocialista országok összefogásának erősítéséhez is. Kedves elvtársak! Álláspontunk egybeesik a nemzetközi helyzet alapvető megítélésében is. A Magyar Népköztár­saság külpolitikájának meghatározó vonása a szocialista országok egységének szilárdítása, az alkotó részvétel közös külpolitikai törekvése­ink megfogalmazásában és megvalósításában. Közösen és önállóan is a béke és biztonság megteremtéséért munkálkodunk. Az egész emberiség jövőjére kiható kulcsfon­tosságú nemzetközi feladat a béke megóvása, a fegyverkezési verseny megfékezése, a világűr militarizálásának megakadályozása, a nukleáris fegyverek felszámolása. Ez egyet jelent a szélső­séges imperialista körök, katonai-ipari komple­xumok és mindenekelőtt a fegyverkezést szor­galmazó amerikai érdekcsoportok befolyásának ellensúlyozásával és korlátozásával. Minden erőnket latba kell vetnünk annak ér­dekében, hogy növekedjen a bizalom a nemzet­közi kapcsolatokban, a békés egymás mellett élés ne csupán háború nélküli állapotot jelent­sen, hanem korlátozásoktól mentes, aktív, köl­csönösen előnyös együttműködést a különböző társadalmi rendszerű országok között. Ezért is tartjuk nagy jelentőségűnek és támogatjuk meg­győződéssel a Szovjetunió rugalmas leszerelési javaslatait, amelyek tekintetbe veszik a másik fél biztonságát is, őszinte tárgyalási és megegyezé­si törekvéseket bizonyítanak. Ha az Amerikai Egyesült Államok felelős köreiben nemcsak a szavakban, hanem a tettekben is felülkereke­dik a józan és tárgyilagos értékítélet, új lehetősé­gek nyílhatnak a tárgyalások előtt és a nemzet­közi kapcsolatokban. A Magyar Népköztársaság széles körű és aktív nemzetközi tevékenységet folytat. Legfőbb törekvésünk, hogy szorosabbra fűzzük szövetsé- gesi kapcsolatainkat a Varsói Szerződés orszá­gaival, és magasabb színvonalra emeljük a KGSŤ keretében folytatott együttműködést, összefogunk mindazokkal, akik őszinte békét akarnak. Az egyenrangú együttműködés szelle­mében építjük nemzetközi kapcsolatainkat. Tisztelt elvtársak, megköszönöm szíves figyelmüket. Kívánom, hogy a megalapításának 65. évfordulóját ebben az évben ünneplő Csehszlovákia Kommunista Pártja sikeresen váltsa valóra XVII. kongresszu­sának a fejlett szocialista társadalom építését szolgáló határozatait. JOSEF KORČÁK elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZK kormányának elnöke sát jelenti az ipari, a mezőgazdasági és az A XVII. kongresz- szus előkészítésé­vel kapcsolatban a cseh kormány is értékelte a Cseh Szocialista Köztár­saság fejlesztésé­ben az elmúlt idő­szakban elért ered­ményeket. A 7. öt­éves terv fó felada­tait teljesítettük. A városok és köz­ségek további ipari, mezőgazdasági és közlekedési létesít­ményekkel, oktatá­si, kulturális, kereskedelmi, egészségügyi és testnevelési intézményekkel gazdagodtak. Hoz­závetőlegesen egymillió állampolgár költöz­hetett új lakásba. A mai helyzetünket azonban nem idealizáljuk. Tudatában vagyunk annak, milyen feltételek kö­zött teljesítettük a tervet, milyen súlyos problé­mákkal léptünk a következő tervidőszakba. A 7. ötéves tervidőszakban nem tudtuk nagyobb mér­tékben korszerűsíteni az elavult termelési létesít­ményeket. A beruházási források és az építőipari kapacitások korlátozottsága okozta a lakásalap romlását. Ugyanez volt az oka annak, hogy nem tudtuk hatékonyabban megakadályozni környe­zetünk romlását. Csak részben tudtuk kielégíteni az oktatásügy, az egészségügy és más területek növekvő szükségleteit. A 8. ötéves tervidőszak­ban határozottabban kell megoldanunk ezeket a régi nehézségeket és aránytalanságokat. Tudjuk, hogy nem oldható meg minden egy szerre. Elérkezett azonban az ideje annak, hog^ szövetségi és köztársasági szinten is új módon viszonyuljunk ezekhez a kérdésekhez. Nincsen helye a gondatlanságnak, a halogatásnak, a hi­bák magyarázásának. A lemaradás megtiVése megengedhetetlen. Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának értelme a nép életszínvona­lának emelése. Ennek az irányvonalnak a meg­valósításában támaszt és ösztönző erőt jelent számunkra a szovjet kommunisták XXVII. kong­resszusa. Példát mutat abban, hogy az átgondolt stratégiát hogyan kell összekapcsolni a határo­zott felelősségtudattal, pártossággal, a fejlődés által felvetett kérdések bátor és alkotó megoldá­sával. Tudjuk, nincs más fejlődési út, mint a nemzeti jövedelemnek a munkatermelékenység fokozá­sán alapuló gyorsabb növelése. Ahol fejlődést értünk el az irányításban, ahol helyesen alkal­maztuk a dolgozók anyagi érdekeltségét, ott nőtt a termelés, javult a minősége és ezzel párhuza­mosan nagyobb lett az emberek elégedettsége, aktivitása és kezdeményezése. A cseh kormány által irányított ágazatokban a nemzeti jövedelem képzésének alapvető forrá­épitöipari termelés. Az ipar, főleg a közszükség­leti és a fafeldolgozó, valamint a vegyipar terme­lése jelentősen hozzájárul a hazai piac ellátásá­hoz és az utóbbi években a kiviteli feladatok teljesítéséhez is. A 7. ötéves tervidőszakban a ki­vitel értéke 156 milliárd korona volt, ebből a nem szocialista országokba irányuló kivitelé 92 milli­árd. A hazai piacra csaknem 230 milliárd korona értékű árut termeltek. Ezek a hagyományos termékek a jövőben is hatékonyan értékesíthetők nálunk és külföldön is. Továbbra is számos megoldatlan kérdéssel kell küzdenünk azonban a beruházások területén, a kapacitások kihasz­nálásában és a progresszív technika alkalmazá­sában. Ez a helyzet megnyilvánul abban is, hogy 1986 első hónapjaiban nehézségek merültek fel a tervteljesitésben. Ennek több oka van. A kive­zető utat abban látjuk, hogy határozottabban kell megkövetelni az állami terv teljesítését, a kor­szerűsítési program megvalósítását, amelyet a cseh kormány tavaly hagyott jóvá. Ennek teljesítése a szövetségi tárcáktól is függ. A mezőgazdaságban jelentős sikereket ér­tünk el, mindenekelőtt a gabonatermelésben Nagyobb figyelmet kell fordítani a termelési költ­ségekre és a vállalatok eredményei között ta­pasztalható aránytalan eltérésekre Ezen a téren nagy tartalékaink vannak. Gondot okoz a burgo­nya és a cukorrépa aránylag alacsony termése és rossz minősége. Minél nagyobb a mezőgaz­dasági termelés, annál inkább a figyelem előte­rébe kerülnek a felhasználás és a feldolgozás kérdései. A központi bizottság politikai beszámo­lója, amelyet Gustáv Husák elvtárs terjesztett elő, jogosan bírálta az ezen a területen felmerülő fogyatékosságokat. Sokkal kezdeményezőbbek­nek kell lenniük a mezőgazdasági, a kereskedel­mi és az élelmiszeripari vállalatoknak. Miért nem használhatnánk fel közösen a rendelkezésünkre álló eszközöket közös létesítmények, mélyhűtők, konzervgyárak, szárítók és gyümölcslékészitő üzemek építésére? Terveink realitása és a gazdasági fejlődésünk üteme sok szempontból az építőipar jó munkájá­tól függ. Építészeink számos alkotása az építé­szeti és a műszaki megoldások szempontjából is összehasonlítható a világ élvonalával. Nem tö­rődhetünk bele azonban abba, hogy milyen álla­potban adják át az egyes objektumokat, milyen kis mértékben sikerült csak szerkezeti változáso­kat végrehajtani az építőiparban, és abba sem, hogy a drága gépeket nem használjuk ki megfe­lelően. Gyakran bírálják a munkaszervezést és a munkaerkölcsöt. Az építőipari vállalatoktól, amelyeket bővíteni fogunk, meg kell követelni, hogy legyenek kezdeményezőbbek az üzemek újjáépítésében, a lakások korszerűsítésében, a lakások rendszeres karbantartásában és a vá­rosok történelmi magvának felújításában. Nem használhatjuk a jövőben azokat az építő­anyagokat és technológiákat, amelyek pazarol­ják a drága energiát. Emelni kell a lakótelepek, az utcák, az épületek építöművészeti megoldá­sának színvonalát, a lakáskultúrát, mivel ez is fontos eszköz abban, hogy megszilárdítsuk az emberek viszonyát városukhoz, községükhöz, szocialista hazánkhoz. Természeti gazdagságunk megőrzésének, az életszínvonalról való gondoskodásunknak egyik fontos eszköze a környezetvédelem. A kormány több lépést tett annak érdekében, hogy feltérké­pezze a helyzetet ezen a területen. Intézkedése­ket foganatosítottunk a mai kedvezőtlen helyzet javítására. Távlati programról van szó, amelynek megvalósítása kiemelt feladataink közé tartozik. A rendelkezésünkre álló eszközök felhaszná­lásával nem tudjuk egyelőre megváltoztatni a ked­vezőtlen helyzetet, kivételt a vízvédelem jelent csupán. Nem függ minden a költséges berendezések építésétől, károkat okoz a fegyel­mezetlenség és a szabályok megsértése. Ezért megköveteljük az ipari és mezőgazdasági válla­latoktól és a környezet többi szennyezőjétől, hogy kivétel nélkül tartsák meg a törvényes kötelességeiket. A nemzeti bizottságoknak a vá­lasztási programok egyik legfontosabb részének kell tekinteniük a környezetszépítést és hatéko­nyabban kell érvényesíteniük ellenőrzési jo­gukat. Az előttünk álló időszerű és távlati feladatokat csakis sokoldalúan felkészített emberek oldhat­ják meg. Ezért nagy figyelmet fordítunk a okta­tásra. A gyakorlat, főleg a gyors tudományos­műszaki haladás új követelményeket támaszt az iskolákkal szemben. Iskolarendszerünk reagálni próbál az új követelményekre. Sok bírálat hang­zik el azonban az iskolák munkájával kapcsolat­ban, több figyelmet kell szentelni ennek a kér­désnek. Semmit sem szabad elmulasztani a fia­talok egészséges fejlődéséről és érvényesülé­séről való gondoskodásban. A szocialista élet­mód kialakításában fontos szerepe van a kultú­rának és a művészetnek. Nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk a fiatalok szabadidejének eltöltésére gyakorolt hatásának Ezzel párhu­zamosan fejlesztenünk kell a tömegsportot és az aktív pihenés minden válfaját. Tovább kell tökéletesíteni az egészségügyi ellátást. Jelentős eszközöket fordítunk erre és ezért jogunkban áll megkövetelni, hogy az ellá­tás megfelelő színvonalú legyen. Erre kell irányí­tanunk az egészségnevelést. Minden joghoz kötelességek is társulnak. Valamennyiünk első­rendű kötelességei közé tartozik egészségünk védelme, mivel az ember egészsége a társada­lom legnagyobb értékei közé tartozik. Tudatosítjuk, hogy országunk társadalmi-gaz­dasági fejlesztése meggyorsítása programjának sikeres megvalósítása nagymértékben a kor­mány, az egyes tárcák, a különböző szintű nemzeti bizottságok és az állami szervek tevé­kenységétől függ. A követelményekkel és a XVI. kongresszuson elhangzott bírálattal összhang­ban intézkedéseket hoztunk a kormány szerepé­nek elmélyítésére és tevékenységének javításá­ra. Bevált együttműködésünk a kerületi nemzeti bizottságokkal a területi gazdaságfejlesztési ter­vek megvitatása során, valamint az egyes évek feladatainak és költségvetéseinek közös felülbí­rálása. Nagyobb figyelmet szentelünk a köztár­saság fejlődése kulcsfontosságú kérdéseinek, sajnos azonban az egyes problémák megoldá­sában még mindig túlsúlyban van a reszort­szemlélet. Határozottabban és következeteseb­ben kell érvényesíteni a társadalmi érdekeket. A cseh kormány több esetben bírálta a fölösle­ges papírmunkát. Ez nem szolgálja a nyilvántar­tás, az ellenőrzés, a helyzet megismerésének szükségleteit, hanem sokkal inkább gyengíti az irányítás hatékonyságát, az emberek kezdemé­nyezését és halogatja a fontos döntéseket. Rövi­den: a bürokráciáról van szó, amely idegen a szocializmustól. Egyik forrása többek között a tárcáknak az eltúlzott centralizálásra kifejtett törekvése. A központi szervek olyan döntéseket vállalnak magukra, amelyek nem alapulhatnak az adott helyzet konkrét ismeretén, s ez természe­tesen szubjektivizmussal jár. Bizonyos határoza­tokat hoztunk az adott helyzet megváltoztatásá­ra. Ezek azonban csak részeredményekhez ve­zettek. Nagyobb és tartósabb változásokat csak­is -úgy érhetünk el, ha az egész szövetség keretében egységesen járunk el. Vitathatatlan, hogy meg kell szüntetni minden fölösleges papír munkát. Ez a hatékonyabb irányítás, az admi­nisztrációs dolgozók száma csökkentésének ér­deke. Figyelmet szentelünk a gazdasági tervek ki­dolgozásának és ellenőrzésének. Ezen a téren is van mit javítanunk munkánkon. A cseh miniszté­riumoknak a szövetségi szervekkel együttmű­ködve az egységes csehszlovák gazdaság komplex irányítása érdekében jobban kell egye­síteniük erőiket, irányítási módszereiket. A 7. ötéves tervidőszakban figyelmünk középpontjá­ban állt a nemzeti bizottságok tevékenységének javítása. Jelentős erőfeszítéseket tettünk a párt központi bizottsága 6. ülésén hozott határozatok megvalósítására. Az eredményekkel nem lehe­tünk elégedettek. Kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy az önállóságot jobban kapcsoljuk össze ezeknek a szerveknek a nagyobb felelősségé­vel. Bíráljuk azokat a nemzeti bizottságokat, amelyek nem használják ki nagyobb jogkörüket, lemaradnak a szolgáltatások fejlesztésében. Ér­vényesítsük azt az elvet, hogy minden nemzeti bizottságnak az adott területi egység gazdájává kell válnia, függetlenül attól, hogy az egyes szervezeteket közvetlenül irányítja-e. Támogat­juk az arra irányuló javaslatokat, hogy a nemzeti bizottságok, mint helyi kormányok az állampol­gárok érdekében még jobban érvényesíthessék szerepüket. A városok és községek lakossága életkörülményeinek javítása érdekében a kor­mány még következetesebben ellenőrizni fogja a jóváhagyott feladatok teljesítését és szigorúan levonja a következtetéseket nem teljesítésük esetében. Biztosítani szeretném a kongresszust afelől, hogy a cseh kormány a nemzeti bizottságokkal és a dolgozókkal együtt készen áll, hogy teljesít­se szocialista társadalmunk további fejlesztésé­nek feladatait. IGNÁC JANÁK elvtárs, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára A Nyugat-szlo- vákiai kerület összes kommunis­tája és valamennyi többi dolgozója nem mindennapi érdeklődéssel szemlélte az SZKP XXVII. kongresszu­sának eseményeit. Az a lenini nyíltság, amely a szovjet kommunisták ta­nácskozását jelle­mezte és a kong­resszus által kijelölt igényes program a munkánkban mindannyiunkra ihletően hat. Büszkék vagyunk arra, hogy a következő időszakban a feladatokat a Szovjetunióval való egyre elmélyültebb együttműködésben teljesít­jük. A Szovjetunió a többi szocialista országgal együttműködve a haladás és a világbéke zászló­vivője; Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák, a gazdasági és szociális fejlődés fő irányainak tervezetével, illetve a párt alapszabályzatának módosításával kapcsolatos vita során egyértel­műen azt tapasztaltuk, hogy a kerületben dolgo­zó kommunisták és általában a dolgozók helyes­lik a CSKP bel- és külpolitikáját. E politika tartalma: újszerűen tekinteni a jövőbe és törődni a dolgozó ember jólétével. A kongresszus által kijelölt feladatok igényesek lesznek. A végrehaj­tás nem lesz könnyű feladat. Megköveteli, hogy módosuljon a szemlélet, szükségessé teszi a le­hető legalkalmasabb formák és hatékony intéz­kedések keresését, és szívós, áldozatkész mun­kát igényel. Ezért még többet törődünk a kom­munisták, a gazdasági vezetők és a kollektívák felelősségtudatának elmélyítésével a feladatok végrehajtása során. Az ilyen szemlélet érvénye­sítésének köszönhető, hogy eredményesen tel­jesítettük a XVI. kongresszus által kijelölt felada­tokat. Mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy büszkék lehetünk a társadalom egészének eredményeire, amelyek szorosan összefüggnek a CSKP céltu­datos politikájával. A 7. ötéves tervidőszakban csaknem egynegyedrésznyivel növekedett a ke­rület ipari termelése. Megkezdődött a strukturális átalakítások végrehajtása, amelynek eredmé­nyeként csökken a termelői fogyasztás és emel­kedik a termelés műszaki-gazdasági színvonala. A Szovjetunióval való tudományos-műszaki együttműködésnek és a szovjet segítségnek kö­szönhetően Jaslovské Bohunicében létrehoztuk az atomenergetikai bázist. Ez az erőmű már csaknem 43 millió megawattóra elektromos energiát szolgáltatott. Ilyen árammennyiség elő­állítására egyébként 58 millió tonna szén fel- használására lett volna szükség. Mochovcében is megkezdték egy további atomerőmű építését, amely a 8. ötéves tervidőszakban tovább erősíti energetikai bázisunkat. A Magyar Népköztársa­sággal együttműködve fontos vízi erőmüvet épí­tünk a Dunán. Ennek első turbinája már 1990- ben megkezdi az áramtermelést. Az elmúlt öté­ves tervidőszakban igényes gabonatermesztési feladatokat teljesített nálunk a mezőgazdaság. A nyugat-szlovákiai mezőgazdasági dolgozók a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 730 ezer tonnával növelték a gabonatermelést. Az állatte­nyésztésben és egyéb termékek előállításában is teljesítették a feladatokat. A XVI. kongresszu­son azt ígértük, hogyfellendítjükalencsetermesz- tést. ígéretünket - noha sok nehézségbe ütköz­tünk - a mezőgazdasági dolgozók a kutatási szféra és az új gépek segítségével teljesítették. Tavaly 5 ezer tonna lencsét termesztettek, örvende­tes, hogy nagyüzemi lencsetermesztési rendsze­rünk iránt - amelynek a Légi (Lehnice) Efsz a gesztora - a Dél-morvaországi kerületben és a Magyar Népköztársaságban is érdeklődnek. A kerületben sok pozitív változásra került sor az életszínvonalat, a kultúrát és művelődést illetően is. Tisztában vagyunk azzal, hogy az iparban, a mezőgazdaságban és más területeken jobb eredményeket is elérhettünk volna. Ezek nem mindenütt arányosak a lehetőségekkel és (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1986. III. 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom