Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-27 / 73. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1986. III. 27. A CSKP XVII. kongresszusának vitája (Folytatás a 4. oldalról) a szükségletekkel. Ez számos tényezővel össze­függ. Eddig még nem bontakozott ki elég határo­zottan a hatékonyságért és a minőségért, a tudo­mányos-műszaki ismeretek termelési érvényesí­tésének meggyorsításáért, az új kapacitások határidőre történő üzembe helyezéséért, a re­konstrukció és a korszerűsítés intenzív fejlesztés érdekéren való végrehajtásáért a küzdelem, ahogy azt a központi bizottság politikai beszámo­lója nagyon helyesen bírálta. Társadalmunk jelentős eszközöket fordít e problémák megoldására. Nagy figyelmet fordí­tunk arra, hogy a lehető leggazdaságosabb le­gyen az eszközfelhasználás. Elemzésünk, ame­lyet a kerületi konferencia előkészítése során készítettünk, azt mutatja, hogy - noha az elmúlt ötéves tervidőszakban növekedett az állóeszkö­zök értéke, javult az ipar gépi berendezésekkel való ellátottsága - hatékonysága egyötödrész­nyivel alacsonyabb volt. Ez főleg azért volt így, mert számos vállalatnál - pl. a šuranyi Elitexben, a Trnavai Gépkocsigyárban, a hlohoveci Slova- kofarmában és máshol - a tervhez képest 2-4 évet késett az új kapacitások üzembe helyezése. Még rosszabb a helyzet az élelmiszeripar új kapacitásainak, illetve a raktárkapacitások üzembe helyezése terén. Ezzel nemcsak jelen­tős népgazdasági károk keletkeznek, de a késés a tudományos-műszaki vívmányok érvényesíté­sét is gátolja. Ezek a tapasztalatok más tapasztalatokkal együtt azt bizonyítják, hogy a beruházási szférá­ban még mindig nem mennek úgy a dolgok, ahogy azt a párt központi bizottsága igényli. A beruházók és a kivitelezők csak nehézkesen és hosszadalmasan lépnek előre a beruházások végrehajtásában. Más fogyatékosságok is gon­dot okoznak. Azokra a hibákra gondolok, ame­lyek az erőforrások kiaknázásának hatékonysá­gával függnek össze. Nagyon helyes volt, hogy döntés született, amelynek értelmében a pezino- ki Drevoindustria farostlemezgyártó gépsort léte­sít. A gépipar azonban nem állított elő megfelelő színvonalú gépi berendezést, ezért a gépsort le kellett állítani. Az építés, az üzemeltetés és az utólagos költségek miatt keletkezett kár csaknem 2 milliárd koronát tesz ki. Ez az eset - sajnos - nem egyedülálló. Kár, hogy a Jaslovské Bohunice-i Atomerő­műben keletkezett nagy mennyiségű hőenergiát nem hasznosítják sem a kommunális gazdálko­dásban, sem a mezőgazdaságban. Ha az ener­giát csak Trnavában hasznosítanák fűtésre, kb. 90 ezer tonna kőszénegyenértékű tüzelőanyagot takaríthatnánk meg évente. Eredményeink elemzése meggyőzően bizo­nyítja, hogy minden fokozaton, a legalsóbb szint­től a legfelsőbbig tökéletesíteni kell az irányítást, fejleszteni és hatékonyabbá tenni az irányítási apparátus munkáját, és átfogóbban kell dolgozni a határozatok megvalósítása során. Túl sok a határozat. Áttekinthetetlenek, és teljesítésük nehezen ellenőrizhető. Ezt magunk is érezzük. A kerületi pártbizottságon is előfordul, hogy ugyanazzal a problémával kapcsolatban több határozatot rs hozunk, és a kérdéseket nem úgy oldják meg, ahogy arra szükség lenne. Ezért nagyobb figyelmet kell fordítanunk az alapos ellenőrzésre, a határozatok teljesítésének elmu­lasztása láttán pedig le kell vonni a szükséges következtetéseket. Bosszant bennünket, hogy a CSSZSZK kor­mányának számos, a Mochovcei Atomerőmű építésével kapcsolatos határozatát is elégtelenül teljesítik. Ez negatívan befolyásolja a munkák menetét. A mezőgazdaságban is vannak nehézségeink és problémáink. Ezt nemcsak megállapítjuk, ha­nem a megoldás keresésére, a hibák kiküszöbö­lésére is kellő gondot fordítunk. A hibák leküzdé­se során bevált a kooperációs körzetek, illetve a közös szocialista vállalások érvényesítésének a gyakorlata. Ezek a módszerek jelentősen hoz­zájárulnak a lemaradó és átlagos mezőgazdasá­gi vállalatok gazdálkodása színvonalának eme­léséhez. Kerületünkben a kooperációs körzetek tevékenységének köszönhető egyebeken kívül az is, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban a 32 lemaradó mezőgazdasági vállalat közül 27 gaz­daságilag már konszolidálódott. Ha a kooperáci­ós társulásokban érvényesítik a legjobbak ta­pasztalatait, ha kellőképpen kihasználják a gé­peket, a beruházási eszközöket és a közös szocialista vállalásokban rejlő lehetőségeket, ak­kor a tudományos-kutatási bázis és a mezőgaz­dasági szolgáltatások segítségével további lépé­seket tehetnek előre. Nyilvánvaló, persze, hogy a mezőgazdasági dolgozók lehetőségei nagy mértékben függenek attól, mennyi nagy teljesít­ményű gép, technológiai berendezés, növényvé­dő vegyszer és más eszköz áll rendelkezésükre. A Cíferi, az Ostrovi, a Vrbovéi és a Palásti (Plášfovce) Efsz kezdeményezésének köszön­hetően már hozzáfogtak egyes nagy teljesítmé­nyű talajművelő eszköz, vetőgép és más beren­dezés gyártásához. Olyan eszközökről van szó, amelyek gyártásával a gépipar nem foglalkozik. E megoldás azonban nem válhat bevett gyakor­lattá, így a központi bizottság konkrét határozatot hozott, amely arra kötelezi a gépiparban működő kommunistákat és a mezőgazdasághoz kapcso­lódó más ágazatok kommunistáit, hogy erősítsék meg a mezőgazdasági termelést nagy teljesít­ményű gépekkel. Az a tény, hogy egyes mezőgazdasági gépek és berendezések működési elve, vonóereje, üzemanyagfogyasztása nem felel meg a követel­ményeknek, a fejlett országokban elért színvo­nalnak. Hasonló a helyzet a növényvédő vegy­szerek terén is. Ezzel kapcsolatban meg szeretném említeni, hogy a cukorrépa betakarítása során 15-30 százalékos veszteségek is előfordulnak. Ez nagy mértékben a gépek minőségével függ össze. Az is további veszteségeket okoz, hogy a cukor- gyártási idény időtartama akár 120 napra is meghosszabbodik, mivel a feldolgozó kapacitás elavult. Népgazdasági szempontból nagyon fon­tos e kérdések megoldása. Az elmúlt ötéves tervidőszakban 55 ezer tonna cukorral többet gyárthattunk volna, ha csak 5 százalékkal csök­kentjük az említett veszteségeket. Már meggyő­ződtünk róla, hogy a termesztési rendszerek komplex érvényesítése jelenti a mezőgazdasági termelés intenzifikálásának egyik útját. A vág­sellyei (Šaľa) kooperációs körzetben pl. a sze- meskukorica-termelést négy év alatt több mint 40 ezer tonnával növelték, miközben minden 1 koronányi ráfordítás 2,19 korona hasznot ered­ményezett a rendszerben. Más terményeknél is hasonló gazdasági eredmények érhetők el. A mezőgazdaság eredményei sok vonatkozás­ban függenek az irányítás minőségétől és a szö­vetkezeti demokrácia kiterjesztésétől. E téren is van mit tökéletesíteni. Véget kell vetni az aktato­logatásnak, az olyan intézkedések meghozatalá­nak, amelyekkel semmit sem oldanak meg. Fon­tosnak tekintjük a mezőgazdasági igazgatósá­gok hatáskörével kapcsolatos kérdések tisztázá­sát mind a járások, mind a kerületek szintjén. Növelni kell jogkörüket az intenzifikációs eszkö­zökkel kapcsolatos döntések terén, és el kell mélyíteni kapcsolataikat az élelmiszeriparral. Hozzájárulhatunk ezzel a minőség javításához és a munka hatékonyabbá tételéhez. Elvtársak, tisztában vagyunk azzal, hogy a XVII. kongresz- szus által kijelölt, a politikai beszámolóban meg­fogalmazott feladatokat teljesítjük, ha növekszik a pártszervek és -szervezetek feladatvégrehajtá­si képessége, ha kihasználjuk az összes tartalé­kot, és megfelelő teret hozunk létre az emberek kezdeményezőkészségének kibontakozásához. Ezekre a területekre összpontosítjuk a politikai­szervező és ideológiai munkát. Törekvéseink rendszerében első helyen áll az emberek között végzett közvetlen és mindennapi munka, a köz­vetlen kapcsolatok kialakítása. Tanácskozunk a munkakollektívákkal, és megoldjuk a dolgozók •által megfogalmazott kérdéseket. A kerületben működő pártalapszervezeteket arra ösztönöz­zük, hogy céltudatos munkával minél több em­bert vonjanak be a szocialista építéssel kapcso­latos kérdések megoldásába. E követelményekkel összhangban különös figyelmet fordítunk a párttagság fejlesztésére, szociális összetételének alakulására és a párt munkásmagvának szilárdítására. Növeljük a tisztségviselői aktíva kiválasztása és felkészí­tése iránti igényeket, többet törődünk az aktíva tagjainak politikai-szakmai felkészítésével, a ká­derek jellembeli és erkölcsi tulajdonságainak fejlesztésével. Ahhoz az elvhez igazodunk, hogy minél magasabb tisztséget tölt be valaki, annál nagyobb az illető felelőssége. Törődünk azzal, hogy a kommunisták lelkiismeretesen dolgozza­nak, példát mutassanak a határozatok teljesíté­sében, végrehajtásukra legyenek képesek moz­gósítani a dolgozókat és az egész kollektívákat. A kommunisták tudjanak tárgyilagosan, nyíltan, bírálóan és önbírálattal kérdéseket elbírálni, le­gyenek képesek az égető kérdések megoldásá­ra, vegyék figyelembe a többi dolgozó hozzászó­lásait és javaslatait, tudják kiküszöbölni mindazt, ami gátolja az előrehaladást, az alkotó aktivitás kibontakozását. E felelősségteljes munkában számunkra a tanulságok kiapadhatatlan forrását jelenti a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa. A kongresszus tanácsko­zása során szerzett ismereteket alkotóan elsajá­títjuk és a gyakorlatban érvényesítjük. Kongresszusunkat biztosítjuk, hogy a kerület munkakollektívái keresik és a jövőben is keresni fogják azokat az utakat és módszereket, amelye­ken haladva, illetve amelyeket alkalmazva a le­hető legjobban végrehajtjuk a feladatokat. A prá­gai városi pártszervezet példája nyomán és a leningrádi kommunisták tapasztalatait érvé­nyesítve 65 ipari vállalatunk, üzemünk és tudo­mányos intézetünk kommunistái elfogadták az Intenzifikálás 90 programot, amelynek célja a tu­dományos-műszaki vívmányok gyakorlati érvé­nyesítésének meggyorsítása és az új módszerek bevezetése. A mezőgazdasági dolgozók sem maradnak le az aktivitásban. A XVII. kongresz- szus tiszteletére kibontakozott' az a kezdemé­nyezés, amelynek célja a gabona hektárhoza­mának 7 tonnára való növelése, illetve az öntö­zött kukorica hektárhozamának 9 tonnára való növelése. E mozgalomhoz eddig már 117 mező- gazdasági vállalat csatlakozott, örömmel tölt el bennünket, hogy a kezdeményezés már más kerületek szövetkezeteiben is visszhangra talált. Nem fogjuk leplezni a fogyatékosságokat, nem esünk az önelégültség hibájába, hanem nagy felelősségtudattal dolgozunk, hogy a kongresz- szus által elfogadott határozatok végrehajtása váljék a Nyugat-szlovákiai kerület összes kom­munistájának és többi dolgozójának ügyévé. VLADIMÍR HERMAN elvtárs, a CSKP Dél-morvaországi Kerületi Bizottságának vezető titkára A Dél-morvaor­szági kerületben az összes pártszerve­zet, minden járási pártkonferencia, il­letve a kerületi pártkonferencia megvitatta a gaz­dasági és szociális fejlődés 1986-1990-es idő­szakra szóló fő irá­nyainak tervezetét, és teljes mértékben hitet tettek a szán­dékok megvalósí­tása mellett. Tisz­tában vagyunk azzal, hogy a feladatok igénye­sek, de teljesíthetők. Hogy megfogalmazhatjuk ezt a következtetést, arra az jogosít fel bennün­ket, amit kerületünkben az utóbbi öt év alatt elértünk. A kerület ipara több mint 3 milliárd korona értékű árut adott az országnak terven felül. Ez 9 nap termelésének felel meg. Mind az állami terv legfontosabb mutatóit, mind az ex­porttervet teljesítettük. A mezőgazdaságban is hasonló jó eredményeket értünk el. Az állatte­nyésztésben magasan túlteljesítették a tervet, a növénytermesztésben pedig 5 tonnán stabili­zálódott a gabona hektárhozama. A nemzeti bizottságok által irányított vállalatoknál a CSKP KB 6. ülése után pozitívan alakult a szolgáltatá­sok fejlődése. A központilag irányított építőipari szervezetek szintén teljesítették a tervet. A CSSZSZK és a Szovjetunió 2000-ig szóló hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési programjával kapcsolatban a Brnói Ipari Építészeti Kutatási és fejlesztési Intézet dolgozói 1985 végén kidolgozták a Krivoj Rog-i kitermelő és ércdúsító kombinát építése csehszlovák részének technológiájára vonatko­zó módosításokat. E vállalás teljesítésével 21 ezer tonna szerkezeti acél megtakarítását tették lehetővé fél milliárd korona értékben. Ez azon­ban csak a közvetlen, koronában kifejezhető haszon. Különösen fontos, hogy az építés időtar­tamát 18 hónappal csökkenthetik. Mi befolyásolta kedvezően a 7. ötéves tervi­dőszakban a feladatok teljesítését? Elsősorban az, hogy a járási pártbizottságok és a kerületi pártbizottságok egész apparátusa törődött a gazdaság pártirányítása igényes kritériumai­nak érvényesítésével. Évente kétszer értekezle­tet szerveztünk a nomenklatúrálís tisztségvise­lőkkel. Azért tettük ezt, hogy a munkahelyi kol­lektívák egységes szemléletet érvényesítsenek a gazdasági irányelvek végrehajtása érdekében. Ha az év folyamán nagyobb problémák me­rültek fel, ha nem teljesítették a tervet, konzultá­ciókat tartottunk a gazdasági vezetéssel és a pártszervezetek vezetésével, illetve a bank, a statisztikai szervek, a pénzügyi igazgatás, az állami minőségi felügyelet és más tényezők bevonásával. Ennek az volt a célja, hogy elbírál­juk, mennyire hatékonyak a gazdasági vezetés intézkedései. A kerületben működő gazdasági vezetők egy részét - a vezérigazgatókat is beleértve - felhívtuk, számoljanak be a kerületi pártbizottság elnöksége előtt a párthatározatok teljesítéséről, arról, hogy a vállalatok miként teljesítik az állami tervet, illetve a CSKP KB egyes üléseinek határozatait. A járási pártbizottságok is hasonló gyakorlatot követtek. A pártszerveknek a gazdasági szférára gyakorolt hatása és a politikai-szervező munka, amelyre oly nagy figyelmet fordítottunk a munka­helyi kollektívákban, az egész ötéves tervidő­szakban megnyilvánult az eredményekben. Jól bizonyítja ezt a Dukovanyi Atomerőmű építése is, amely a maga nemében legnagyobb az országban. Ez az építkezés a szó szoros értel­mében a munkások és a műszakiak ügyességé­nek iskolájává vált. A Csehszlovák Televízió az utóbbi időszakban gyakran sugárzott e nagy mü építéséről riportokat, mostanában pedig naponta tájékoztatja a lakosságot a munkálatok előreha­ladásáról. Érdekes módon emberközelbe hozta a próbaüzemeltetés legfontosabb fázisait, az üzembehelyezés menetét, és bemutatta azt a fi­atal kollektívát, amely a szovjet specialistákkal együttműködve biztosítja a feladatok teljesítését. 1985 végén, amikor Štrougal elvtárs meglátogat­ta az építkezést, átadták neki a párt XVII. kong­resszusa tiszteletére megfogalmazott közös szo­cialista vállalást, amelynek értelmében a kettes számú áramtermelő blokkot a kongresszus meg­kezdésének napjáig próbaüzembe helyezik. Március 20-án 24.00 órakor eredményesen be­fejeződtek a második blokk próbaüzemeltetése előkészítésének munkálatai, így a Dukovanyi Atomerőműben 11 nappal a kormány által meg­határozott határidő előtt teljesítették a feladatot. A dukovanyiak most új közös szocialista vállalást adtak át, amelynek értelmében a harmadik blokk próbaüzemeltetését ez év decemberében- a kormány által meghatározott határidő előtt- megkezdik. Az egész erőmű üzemeltetésének megkezdé­sével szorosan összefügg az is, hogy mikor kezdik meg Brno hulladékhővel való fűtését. A melegvízvezeték felépítésével 175 millió köb­méter földgáz, 50 ezer tonna pakura és jelentős mennyiségű szilárd tüzelőanyag takarítható meg. A beruházás megtérülési ideje nem egé­szen öt év. A feladatteljesítésre irányuló erőfeszítések szerves alkotórészét jelenti a kollektívák kezde­ményezésének és aktivitásának kibontakozása. Az újítások és a találmányok haszna öt év alatt 6 milliárd korona volt. Ez is bizonyítja e mozga­lom erejét és hasznát. Nem örülnék annak, ha bárki is azt gondolná, hogy a kerületben egyáltalán nincsenek problé­mák. Gond, az mindig is volt, és ma is van elég. Nem voltunk és nem vagyunk elégedettek azok­kal a gazdasági vezetőkkel, akik nem törődnek a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatá­sával, akik kételkedve szemlélik a brigádrend­szerű szervezés és javadalmazás bevezetését, és ehhez nem teremtenek feltételeket, noha az új módszer több tucat vállalatnál már teljesen bevált. Vannak olyanok is, akik csak a tervteljesí­tésre kiváncsiak, miközben nem törődnek a szo­ciális program végrehajtásával. Az ilyen problé­mákat a jövőben sokkal következetesebben old­juk meg. Viszont olyan problémák is vannak, amelyek megoldása túlhaladja a kerület lehetőségeit, mi­közben a gondok nehezítik a munkánkat. Évről évre mindig szó esik a tervmódosításokról, ame­lyeket a felettes gazdasági szerveknek meg kellene vitatniuk a kerületi pártbizottsággal. Ta­valy csak a Kapoun, illetve a Saul miniszter által irányított reszortok vitatták meg velünk a szándé­kolt tervmódosításokat. Gyakran hajtanak végre olyan módosításokat, amelyeket nehéz megérte­ni, de még nehezebb megmagyarázni. Az év végén a jól dolgozó vállalatok tervét növelték, a tervteljesítésben lemaradókét pedig csökken­tették. így végül mindenki jó lett. A szó szoros értelmében a kezdeményezés­sel való hazardírozást jelenti, ha egy vállalatnál, amelyben a szocialista versenyt és a vállalási mozgalmat a terv teljesítésére és túlteljesítésére összpontosítják, amelyben az ügy érdekében közös vállalást fogalmaznak meg, kis idő múlva módosítják a tervet. Felfelé módosítják az erede­tihez viszonyítva és a túlteljesítésre tett vállalást is beleértve. Ez nem segíti elő az újrakezdési kedv növelését. Az elmúlt évben érvényesíteni kezdtük a terv kiindulási bázisának elvét. Most kiderült, hogy ezt az alapelvet sem tartják tiszteletben. Tehát tegyük fel a kérdést: mit tartanak egyes gazdasá­gi dolgozók érvényesnek? Vajon meddig nézhet­jük el az ilyen magatartást? Feltétlenül szükség van arra, hogy a párt központi bizottsága növelje a káderek iránti igényeket, és az ilyen eljárás láttán fogalmazza meg a szükséges intézkedé­seket. Kerületünkben sem értették meg egyes gaz­dasági vezetők a pártszervek erőfeszítéseinek a lényegét, amelyek a rend és a fegyelem megszilárdítására irányulnak. Sokan úgy tesz­nek, mintha ez őket nem érintené. Káderintézke­déseket kellett foganatosítani. Tizenkilenc gaz­dasági vezetőt - többnyire a kerületi bizottság nómenklatúrájához tartozó igazgatót - leváltot­tunk. összesen 1122 műszaki-gazdasági dolgo­zó kapott pártbüntetést erkölcsi vétségekért, bűntettekért, a feladatok teljesítésének elmu­lasztásáért, a párthatározatok végrehajtásának elhanyagolásáért. Folytatni akarjuk a munka igé­nyes értékelésének gyakorlatát, mégpedig a no­menklatúr káderek munkájának komplex érteke­lésével. Ennek során különös figyelmet fordítunk a párthatározatok végrehajtása során tanúsított személyes elkötelezettségre, a vezetési képes­ségekre, a nevelő munkára, a személyes példa- mutatásra, az erkölcsi tulajdonságokra, a család­ról, a gyermekek neveléséről való gondosko­dásra. Előtérbe helyezzük a tudományos-műszaki fejlesztést, az új technika érvényesítését, és teljes mértékben támogatjuk azokat, akik kocká­zatot is vállalva síkra szállnak a haladásért a termelésben is. Ugyanakkor tudatosítjuk, hogy ez korántsem elegendő, és amint azt a CSKP KB 15. júniusi úléše is hangsúlyozta, küzdelmet kell folytatni a dolgozók gondolkodásmódjáért, ma­gatartásáért és cselekvéséért, és ebben nagy szerepet kell betöltenie a színvonalasan előké­szített pártoktatásnak, a politikai nevelés házai tevékenységének csakúgy, mint a szakszerve­zeti nevelés kabinetjeinek. A meggyőzőbb gaz­dasági propaganda, a személyi és szemléltető agitáció és a tömegpolitikai tevékenység vala­mennyi eszközének mozgósítása révén járulunk hozzá ez igényes feladatteljesítéséhez. A munka­kezdeményezés fejlesztése, az anyag- és ener­giafogyasztás csökkentése és a termékek, vala­mint a termelés minőségének javítása a legfon­tosabb feladatunk. A választott szervek tagjai, a pártapparátus dolgozói és a járási bizottságok aktivistái segíte­nek a pártalapszervezeteknek munkájuk hatéko­nyabbá tételében, főleg a taggyűlések szerepé­nek erősítésével, az összes kommunista aktivitá­sának növelésével, az ideológiai munka színvo­nalasabbá tételével, valamint az ellenőrzési jog következetes érvényesítésével. El akarjuk érni, hogy az iparban működő összes alapszervezet ellenőrizze és értékelje, a vállalat miként teljesíti a másokkal szembeni kötelezettségeit. Meggyőződésünk, hogy ha az (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom