Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-22 / 69. szám, szombat

ÚJ szú 5 1986. III. 22. Jövedelmezőbb termeléssel Nagyobb támogatást kapnak a gyengén gazdálkodó vállalatok A 7. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban meggyorsult a fej­lődés. Kedvező fordulat történt az állami gazdaságok termelési és pénzügyi gazdálkodásában is. A komplex intézkedések hatására fokozatosan szilárdult a munka- és technológiai fegyelem. A komp­lex racionalizációs brigádok és a szocialista munkabrigádok na­gyobb mértékben használták fel a tartalékokat a feladatok megva­lósítására, mint a hetvenes évek­ben. A vállalatok igyekeztek meg­állni a saját lábukon. Az új szemlé­let a gazdálkodás minden szaka­szán érvényesült, ami megmutat­kozott az egyre jövedelmezőbb termelésben. Az említett terv­időszakot több mint egymilliárd korona nyereséggel zárták. A jö­vedelmezőség aránya az élenjáró gazdaságokban megközelítette vagy meghaladta a 20 százalékot. Az élenjáró gazdaságok közül ki­emelhetjük a Gabčíkovói, a Slo­venské Pole-i, a Dunatökési (Du­najský Klátov), a Komáromi (Ko­márno), a Malackyi, a Nitrianske Pravnö-i, a Liptovský Mikuláš-i, a Füleki (Fiľakovo), a Poprádi, a Kassai (Košice), és a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdaságot. Ezek a növényter­mesztésben évek óta nagy hoza­mokat értek el, az állattenyésztés­ben pedig fokozták az állatok ter­melékenységét. A jövedelmező termelést lénye­gesen elősegítette a vállalkozó szellem érvényesülése is. A válla­latok jól felszerelt műhelyeikben más üzemek számára is elvégez­ték az igényes javításokat. A Pre­šovi Állami Gazdaság közel 35 ezer nerc- és rókaprémet adott el, amelynek nagy részét a kidolgo­zás után külföldön értékesítették. A farm építésének befejezése után ezüstrókákat is akarnak te­nyészteni. A rugalmasságáról is­mert Komáromi Állami Gazdaság­ban jelentős haszonnal laskagom- bát is termelnek. Sorolhatnánk még további példákat is arra, hogy a hagyományos termelés mellett az állami gazdaságok is kísérle­teznek olyan termények és termé­kek előállításával, amelyek bevé­teléből gyorsabb ütemben fejleszt­hetik a mezőgazdasági termelést. Az év első negyedében megtar­tott vállalati konferenciákon meg­állapították, hogy az irányítás tö­kéletesítésével és a szervező munka rugalmasabbá tételével a valamikor gyengén gazdálkodó állami gazdaságok is sikeresen zárták az évet. Jelentős eredmé­nyeket értek el a Galántai (Galan­ta), az Ipolysági (Šahy), a Zselizi (Želiezovce), a Bajcsi (Bajč) és a Štúrovói Állami Gazdaságban. A dolgozók munkakezdeménye­zését felhasználva megvalósítot­ták az intenzifikációs programok egy részét. A tanácskozásokon hozott határozatokba a résztvevők konkrétan bele foglalták, hogy mi­lyen módszerek alkalmazásával javítják tovább a termelési és pénzügyi gazdálkodást. A munka­kollektívák kötelezettségvállalásai a mennyiségi és minőségi mutatók teljesítésére irányulnak. Azt is el­határozták, hogy minden lehető­séget kihasználva mennyi nyere­séget érnek el. Az állami gazdaságok tehát je­lentős nyereséggel termelnek. A határozatokból arra lehet követ­keztetni, hogy tovább haladhatnak ezen az úton. Főleg akkor, ha felfrissítik az irányító dolgozók kol­lektíváját. Olyan szakembereket állítanak a vállalatok élére, akik képesek még magasabbra emelni a termelés szintjét. Ilyen lelkes vezetőkkel beszélgettem a Gabčí­kovói Állami Gazdaságban, Ko­sz al. Felkarolják a dolgozók mun­kakezdeményezését. Ilyen össz- munkának köszönhető, hogy a ha­ladó módszereket eredményesen alkalmazhatják. Például Szlo­vákiában elsőként vezették be a borjak ketreces nevelési mód­szerét. Ennek eredményeként az elhullás aránya a lehető legkis- sebbre csökkent. A tehenek teje- lékenységéhez szintén minden előfeltételt megteremtettek. Több mint 4 ezer liter tejet fejnek évente tehenenként és a konferencia ha­tározata szerint a 8. ötéves tervi­dőszak vége felé már elérik az 5 ezer literes évi darabonkénti át­lagot. A növénytermesztésben szintén hasonló magas termelési szintet tűztek ki célul. A Prešovi Állami Gazdaság korszerű körülmények között tenyészti (CSTK-felvétel) a sarki rókákat váts Gyula mérnökkel, a gazdaság igazgatójával és Fekete Zoltán elvtárssal, az üzemi pártszervezet elnökével. A termelési értekezle­tek megtartása után arra voltam kíváncsi, hogyan érték el a több mint húszmillió korona tiszta nye­reséget és az egy hektárra jutó 25 357 korona mezőgazdasági termelési értéket, s hogyan lehet minden hektár mezőgazdasági te­rületről 1453 liter tejet termelni. Az igazgató elsősorban a szín­vonalas irányítást és a rugalmas szervezést tartotta a sikerek titká­nak. Hozzáfűzte, hogy ezt még kiegészítik a rendszeres ellenőr­zéssel. Arról van szó, hogy az igazgatósági ülésen hozott hatá­rozatok teljesítését valamelyik ve­zető naponta ellenőrzi a munka­helyeken. Ebben a gazdaságban nagyon gyakran találkoznak az irányítókkal a munkások. A párt- szervezet elnöke a hatékony párt­munkát emelte ki. Az alapszerve­zetek, a pártcsoportok tervszerű­en foglalkoznak a távlati és az időszerű feladatokkal. A taggyűlé­sek határozatába mindig belefog­lalják, hogy melyik szakaszon, mi­lyen termelési eredményeket kell elérni. Sokat foglalkoznak a mun­kafegyelem további szilárdításá­A 8. ötéves tervidőszak elején tehát az állami gazdaságok dolgo­zói a jól végzett munka tudatával látnak hozzá feladataik megvaló­sításához. Igyekezetükhöz nagy segítséget nyújt a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére indult kötelezettségvállalási mozgalom is. A Nyugat-szlovákiai kerületben gazdálkodó állami gazdaságok versenyző kollektívái több mint 25 millió korona értékű vállalással kö­szöntik a kommunisták országos tanácskozását. Ezek a vállalások a mennyiségi és minőségi mutatók teljesítésére irányulnak. BÁLLÁ JÓZSEF Kommunista, hazafi és internacionalista Jan Šverma születésének 85. évfordulójára Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1901. március 23-án született Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának jeles képviselője, a forradalmár, aki minden erejét a munkásosztály ügyének és a kommunista eszmék győzelmének szolgálatába állí­totta. Jan Šverma röviddel a CSKP megalakulása után fiatalon lépett a pártba. A kommunista mozga­lom aktív résztvevője volt, s a Csehszlovák Komszomol Köz­ponti Bizottságának tagjaként dol­gozott. A húszas évek második felében a párt a moszkvai Nem­zetközi Lenini Iskolára küldte, ahol megerősödött internacionalista meggyőződése és szívélyes kap­csolata a szovjet néppel, amely bolsevik pártjának vezetésével va­lóra váltotta a nagy októberi szo­cialista forradalom eszméit. Moszkvában, a Kommunista Inter­nacionálé VI. kongresszusán is­merkedik meg közelebbről Kle­ment Gottwalddal. Hazatérése után az új politikai irányvonal érvényesítéséért szállt síkra a tehetetlen opportunista Jí- lek-vezetéssel szemben. Az V. kongresszuson a CSKP KB Po­litikai Bizottságának tagja lett, és szakszervezeti osztályának veze­tésével bízták meg. Antonín Zápo- tockýval együtt rendkívül eredmé­nyes munkát végzett nagyon ne­héz körülmények között, amely­nek célja a Vörös Szakszerveze­tek új útjának meglelése volt. Šverma szüntelenül leleplezi a re­formistákat. Mindenütt ott van, ahol harc folyik a párt bolsevizálá- sáért, s a gottwaldi koncepció ér­vényesítéséért. Ekkor huszon­nyolc éves, Gottwald pedig har­minchárom. A gazdasági válság idején a munkásosztály sztrájk­harcainak élvonalában haladt. 1935-ben a Kommunista Interna­cionálé Végrehajtó Bizottsága El­nökségének póttagjává választot­ták. A harmincas években jelenik meg A cseh kérdés a marxizmus fényében című tanulmánya, és más munkáiban is foglalkozik a csehszlovák burzsoázia állás­pontjával, a nemzet válságos pilla­nataiban. Hangsúlyozza a mun­kásosztály, a Szovjetunió szerepét és emlékeztet a burzsoázia egy­kori hitszegésére. Nagymértékben kivette részét a kommunista moz­galom antifasiszta politikájának ki­dolgozásából és megvalósításá­ból. Az ő nevéhez fűződik a Rudé právo történetének legdicsőbb fe­jezete, amelynek 1926-tól 1938-ig főszerkesztője volt. A nemzeti felszabadító küzde­lem nehéz éveiben, amelyet a cseh nép a német fasiszták ellen vívott, a CSKP moszkvai vezető­ségében Klement Gottwald legkö­zelebbi munkatársai közé tarto­zott. Irányította a moszkvai rádió cseh és szlovák nyelvű adásait és a Szovjetunióban működő cseh­szlovák egységek politikai munká­ját. A Československé listy című lapot szerkesztette, és a moszkvai szláv bizottságban is tevékenyke­dett. Elsősorban a csehek és a szlovákok kapcsolatai egyenjo­gúsításának és a szlovák nép nemzeti szuverenitása elismeré­sének kérdéseivel foglalkozott. ,,A csehekkel folytatott közös harc, a csehek és a szlovákok közös sorsa az egységes cseh­szlovák államban ez az egész szlovák nép egyértelmű akarata. Azonban a szlovák nép ugyanak­kor azt kívánja, hogy az új Cseh­szlovákiai a csehek és a szlová­kok teljes egyenjogúságának és testvériségének elvére épüljön“ - hangsúlyozta Jan Šverma. Amikor kirobban a szlovák nemzeti felkelés, Šverma elvtársat Szlovákiába küldte a CSKP moszkvai vezetősége, hogy a párt politikai képviselőjeként segítsen a szlovák népnek. Minden erejét a felkelők szolgálatába állította. 1944 októberének utolsó napjai­ban, amikor a náci csapatok túl­erejének következtében vissza­szorították a felkelést, és a felke­lők partizánharcot folytattak, a sú­lyosan beteg Jan Šverma a többi harcossal együtt a hegyekbe vo­nul. 1944. november 10-én halt meg, a Chabenec hegyen. Csu­pán negyvennégy évet élt. TÓTH ANDRÁS A FÉRFISZABÓ Részt vesz a CSKP XVII. kongresszusán A Komáromi Állami Gazdaság a KGST-országokban a legnagyobb laskagomba-termesztő. Évi termelésük eléri a 250 tonnát. A felvéte­len Marta Majchránková gombaszedés közben. Elsősorban a fiatalokról és a szakmájáról beszél­gettem Lýdia Labaiovával, a CSKP XVII. kongresszu­sának küldöttjével, az érsekújvári (Nové Zámky) No- vodev ipari szövetkezet férfiszabójával. Hogy miért éppen ezekről a témákról? Azért, mert maga is fiatal, s pártalapszervezete megbízásából munkahelyén a SZISZ-tagok tevékenységének fellendítésével törő­dik. Szakmájáról pedig azért beszél szívesen, mert szereti.- Hogy milyennek tartom SZISZ-szervezetünk munkáját? - ismétli meg kérdésem. - Azt hiszem, jó, hiszen a fiatalok bekapcsolódnak a társadalmi mun­kába, például környezetünk szépítésébe. Ezenkívül vetélkedőket szerveznek. Kiránduláson is voltak a Vrátná völgyében. Igaz, tavaly a trenčíni divatkiállításra szer­vezett kirándulásunk nem valósult meg, mert kevés volt az érdeklődő. Pedig a szakmánkban dolgozók kíváncsiak voltak a divatújdonságokra. Ha az idén is kevés lesz a jelentkező Trenčínbe, akkor a nőszövet­ség városi bizottságával közösen rendezzük a kirán­dulást, hogy ne hiúsuljon meg. Több mint száz SZISZ-tag dolgozik az ipari szövet­kezetben. Ám korántsem mindegyikük aktív az ifjúsá­gi mozgalomban. Sót, majdnem az egyharmada teljesen passzív.- Hát igen - folytatja panaszosan Lýdia Labaiová -, sokan a munkaidő letelte után sietnek haza. Rendezvényeinkre nem találnak időt. Azt mondják, semmi érdekeset nem szervez az ifjúsági szervezet, csak a tagsági illetéket inkasszálja. Szóval csak lamentálnak. De nem ám a taggyűléseken, ott bezzeg semmit sem szólnak. Pedig szívesen hallanánk, mit akarnak. Persze, aki igazán akar valamit, az részt vesz a SZISZ-rendezvényeken. Például az asztalite- nisz-tornákon jól szerepelnek lányaink. Meg a honvé­delmi és sportversenyeken. A Remesloslužbával kö­zösen vetélkedőket, bálokat is rendezünk. A Novodev ipari szövetkezetben sok az olyan fiatal lány, aki nemrég tanulta ki a szakmáját.- Még nem minden fiatalnak van elég gyakorlata a munkában. A minőség követelményéből a terme­lésben mégsem engedhetünk - mondja Labaiová elvtársnő. - Ez a követelmény gyakran elhangzott a nyugat-szlovákiai kerületi pártkonferencián is, me­lyen magam is részt vettem. Most először voltam küldött járási és kerületi pártértekezleten, s természe­tesen kongresszuson is elsó ízben veszek részt. A tanácskozások már eddig is mély benyomást tettek rám. Nem véletlenül érte a megtiszteltetés, hogy részt vehet a XVII. pártkongresszuson. Jól végzett munká­jáért több elismerő oklevelet kapott. A kommunista pártnak 1980 óta tagja, pártbizottsági tag is, s koráb­ban a SZISZ-alapszervezet vezetőségében is dolgo­zott. Szakmáját a Novodevben tanulta ki, s a gyer­mekgondozási szabadság letelte után (egy kétéves fia van) is visszatért munkahelyére. Ez azért érdemel említést, mert sok nő a szülés után megválik a Novo- devtől, sőt még a szakmájától is. Igaz, Lýdia Labaiová gyermekét nyugdíjas édesanyja gondozza, amíg ő dolgozik. A szülés után munkahelyet változtató nők általában vidéken laknak.- Ha nem lennék elégedett a munkámmal, akkor biztosan én sem tértem volna vissza - mondja mosolyogva. - Ez a munka egyáltalán nem unalmas számomra, hiszen minden egyes darab más, méret után dolgozunk. Én a férfizakókra a gallért varrom. Ezt szépen kell végezni, mert azonnal meglátszik, ha a gallér vagy az ujjak nincsenek jól megvarrva. Az embereken akarva-akaratlanul észreveszem, hogyan van megvarrva a ruhájuk. Tegnap például az autó­buszban egy férfin olyan zakót pillantottam meg, amely nálunk készült. Elégedetten beszél arról, hogy tavaly korszerűsí­tették a műhelyeket. Azóta több bennük a hely. Szebb is lett a munkahelyük. Az a hely, ahol mindennapi munkájának becsületes végzésével és a rábízott egyéb feladatok teljesítésével járul majd hozzá a XVII. pártkongresszus által kitűzött célok megvaló­sításához. FÜLÖP IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom