Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-21 / 68. szám, péntek

ÚJ szú 3 1986. III. 21. Közlemény a Varsói Szerződés külügyminiszteri - bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) a más államok belügyeibe való be­avatkozásra épülő imperialista poli­tika. Mindez növeli a világméretű nukleáris katasztrófa veszélyét, amely következményeképp a földön megsemmisülhet az élet. Ezzel egyidöben a szocialista ál­lamok és valamennyi békeszerető erő aktív és céltudatos nemzetközi akcióinak köszönhetően reális re­mény mutatkozik arra, hogy a hely­zet javulhat, és megerősödik a nem­zetek békés jövőbe vetett hite. A miniszterek hangsúlyozták, hogy azok a békejavaslatok, ame­lyeket a Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Tanácskozó Testületé­nek 1985 októberi ülésén Szófiában terjesztettek elő, a legsürgetőbb és legalapvetőbb jelenlegi feladat meg­oldására - az atomháborús veszély felszámolására, a lázas fegyverke­zés, mindenekelőtt a nukleáris fegy­verkezés megszüntetésére és a le­szerelésre való áttérésre - irányul­nak. A Varsói Szerződés tagállamai­nak következetes, békeszeretö poli­tikája reális lehetőségeket teremt e célok eléréséhez, a nemzetközi kapcsolatok időszerű és égető prob­lémáiról folytatott konstruktív pár­beszédhez. A genfi szovjet-amerikai csúcsta­lálkozó létrehozta a feltételeket ah­hoz, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok kapcsolataiban a jelen­legi konfrontáció állapotából a vi­szony normalizálására, az átfogó nemzetközi helyzet javítására lehes­sen áttérni. A kormányok és a nemzetek, vala­mennyi józanul gondolkodó erő közös, energikus és következetes akciói biztosíthatják a pozitív fordu latot az európai és a világméretű ügyekben, az enyhülési politika és a konstruktív együttműködés megú­julása irányában. Az ülésen képviselt államok teljes mértékben támogatják a nukleáris és a vegyi fegyverek évszázad végé­ig történő teljes felszámolásának és a csapásmérö űrfegyverek betiltá­sának a programját, amelyet az SZKP KB főtitkára 1986. január 15-i nyilatkozatában terjesztett elő. Hangsúlyozzák, ez a program rend­kívül jelentős, és kifejezik készségü­ket arra, hogy mindent megtesznek e program megvalósításáért. Ez el­hárítaná az emberiséget fenyegető veszélyt, alapvetően javítaná a nem­zetközi helyzetet és lehetővé tenné a tömegpusztító fegyverek végérvé­nyes felszámolását. A Varsói Szerződés tagállamai sürgetően felszólítják a NATO tagor­szágait, mindenekelőtt az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Fran­ciaországot, realizmusról és felelős­ségteljes hozzáállásról tegyenek ta­núbizonyságot a nukleáris fegyverek radikális csökkentéséről és azt kö­vető felszámolásukról, valamint a lá­zas űrfegyverkezés elhárításáról szóló megállapodások elérése érde­kében, amely megállapodások fi­gyelembe vennék mindkét fél, az összes többi állam érdekeit. A tömegpusztító fegyverek fel­számolását a hagyományos fegy­verzet és a fegyveres erők megfelelő csökkentésének kell kísérnie. Az ülésen képviselt államok ismét meg­erősítették elvi álláspontjukat és a leszerelésre, a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdítására irányuló javaslataikat. Sikraszállnak azért, hogy szigorúan be legyen tart­va az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve, hogy a katonai erő- egyensúly a lehető legalacsonyabb szinten legyen biztosítva. A külügyminiszterek hangsúlyoz­ták, a következő szovjet-amerikai csúcstalálkozón a legfőbb figyelmet a lázas fegyverkezés, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés megszün­tetését és a világűr militarizálásának elhárítását célzó konkrét megállapo­dások elérésével összefüggő kérdé­seknek kell szentelni. Ezen a talál­kozón megállapodás születhetne leg­alább a nukleáris kísérletek meg­szüntetésének, valamint az európai zónában elhelyezett amerikai és szovjet közepes hatótávolságú ra­kéták felszámolásának a kérdése­iről. Az ülésen hangsúlyozták annak szükségességét, hogy minden ál­lamnak szigorúan be kell tartania a nemzeti függetlenség és szuvere­nitás, az erőszak alkalmazásáról vagy az azzal való fenyegetésről va­ló lemondás, a határok sérthetetlen­sége és az országok területi egysé­ge elveit, továbbá a vitás kérdések békés rendezésének, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, az egyenjogúságnak az elvét, és más, a nemzetközi kapcsolatok általáno­san elismert normáit. 2 A Varsói Szerződés tagálla- ■ mai a leghatározottabban el­lenzik az atomfegyverek számának további növelését Európában, és sikraszállnak mind a közepes ható- távolságú, mind a taktikai nukleáris fegyverek teljes felszámolásáért ezen a kontinensen. Amellett van­nak, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok európai közepes ható- távolságú rakétáinak - mind a bal­lisztikus, mind a cirkáló rakétáknak - a teljes felszámolása az első lépés legyen ezen az úton. Ennek az intéz­kedésnek a megvalósítása megkö­veteli, hogy az Egyesült Államok vállaljon kötelezettséget, miszerint hadászati rakétáit és közepes ható- távolságú rakétáit nem adja át más országoknak, s hogy Nagy-Britannia és Franciaország nem növeli ide vo­natkozó nukleáris fegyverzetét. Ha teljesen felszámolják az Európában elhelyezett amerikai közepes ható- távolságú rakétákat, nem lesz szük­ség arra sem, hogy a szovjet meg­növelt hatótávolságú harcászati­hadműveleti rakéták továbbra is azokban az országokban maradja­nak, amelyek területén ezeket rend­szerbe állították. Az ülés részvevői úgy vélik, Euró­pának az atomfegyverektől való megszabadításához vezető hasznos lépés lenne az atommentes öveze­tek létrehozása a földrész különbö­ző területein. Támogatják az ilyen övezet létrehozását Észak-Európá- ban és a Balkánon, valamint Közép- Európában a NATO-országok és a Varsói Szerződés tagállamai kö­zött húzódó területen. Az ülésen képviselt államok síkra- szállnak azért, hogy Európában tel­jes mértékben számolják fel a vegyi fegyvereket. Ezzel összefüggésben támogatják az NDK és Csehszlová­kia, valamint Bulgária és Románia javaslatát a közép-európai, illetve a balkáni vegyifegyvermentes öve­zet létrehozására. A miniszterek úgy vélik, aktivizál­ni kell a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésé­ről szóló bécsi tárgyalásokat, hogy minél előbb kölcsönösen elfogadha­tó megállapodások szülessenek. A felek álláspontjainak közeledésé­hez hozzájárulnak azok a javaslatok, amelyeket a bécsi tárgyalásokon közvetlenül részt vevő szövetséges szocialista államok 1986. február 20- án terjesztettek elő. Az ülés résztve­vői reményüket fejezték ki, hogy ezek a javaslatok pozitív visszhang­ra találnak. A Varsói Szerződés tagállamai amellett foglalnak állást, hogy szün­telenül folytatódjon az összeurópai folyamat, és hogy erősödjön a biz­tonság és fejlődjön az együttmükö- dés Európában. A miniszterek áttekintették az eu­rópai bizalom- és biztonságerösítő intézkedésekről és a leszerelésről szóló stockholmi konferencián kia­lakult helyzetet és úgy vélik, a kon­ferencia munkáját meg kell gyorsíta­ni, hogy első szakasza egy olyan tartalmas dokumentum elfogadásá­val érjen véget, amelyet az európai biztonsági és együttmüködési érte­kezlet részt vevő államai képviselői­nek bécsi találkozója elé lehetne terjeszteni. A miniszterek azt várják, hogy a helsinki Záróokmányt aláíró orszá­gok szakértőinek Bernben sorra ke­rülő értekezlete az emberek közötti kapcsolatok kérdéseiről konstruktív légkörben fog lezajlani. Rámutattak ugyanakkor arra, hogy a szocialista államok a jövőben is következete­sen fognak síkraszállni az emberi jogok minden területen való szava­tolásáért, elsősorban az államok szuverenitásának tiszteletben tartá­sa melletti békés és szabad élethez való jog biztosításáért. A külügyminiszterek vélemény- cserét folytattak és tájékoztatták egymást a helsinki Záróokmányt aláíró országok képviselőinek kö­vetkező, idén ősszel Bécsben sorra kerülő találkozójára való előkészüle­tekről. Ennek a találkozónak lénye­gesen hozzá kell járulnia a politikai légkör javulásához és az enyhülés megújulásához Európában és a vi­lágban, elő kell segítenie az európai katonai konfrontáció szintjének csökkentését és az európai államok közötti együttműködés bővítését célzó új jelentős lépések egyezteté­sét. Hangsúlyozták, fejleszteni kell a gazdasági és a tudományos-mű­szaki együttműködést és erősíteni kell a bizalmat a gazdasági kapcso­latokban. A bécsi találkozónak megfelelő politikai ösztönzést adna, ha kül­ügyminiszteri szinten kezdődne meg. A miniszterek részletesen áttekin­tették az európai béke és biztonság megszilárdításával, az együttműkö­dés fejlesztésével összefüggő kér­déseket, és ismét határozottan ki­nyilatkoztatták: a határok sérthetet­lensége, a második világháború kö­vetkezményeképp kialakult területi és politikai realitások tiszteletben tartása az európai béke és biztonság megőrzésének elengedhetetlen fel­tétele. Elítélték a revansista erők, mindenekelőtt a Német Szövetségi Köztársaságban tevékenykedő re­vansista erők veszélyes tevékeny­ségét és hangsúlyozták, hogy a re-' vansizmus és annak támogatása - legyen az bárhol - mérgezi a politi­kai légkört, károsítja az európai nemzetek közötti kölcsönös megér­tést, és a katonai konfliktus kirobba­násának veszélyét rejti magában. 3 A miniszterek hangsúlyoz- ■ ták, meg kell gyorsítani a nukleáris és az űrfegyverekröl folytatott szovjet-amerikai tárgyalá­sokat, amelyek célja a földön folyó lázas fegyverkezés megállításának és a világűrre való kiterjesztése el­hárításának a gyakorlati megoldása. Ezeken a tárgyalásokon minden nemzet érdekében jelentős eredmé­nyeket kell elérni. A miniszterek tá­mogatják a Szovjetuniónak a tárgya­lásokon képviselt álláspontját, amely e célok elérésére irányul. Az ülésen megerősítették: meg kell akadályozni a lázas fegyverke­zés kiterjesztését a világűrre és a kozmikus térséget kizárólag békés célokra, az egész emberiség javára kell kihasználni. A nukleáris fegyve­rek jelentős mértékű csökkentésé­nek, majd felszámolásuknak az elengedhetetlen feltétele az, hogy a világűr békés maradjon. Rámutattak, hogy nagy felelőssé­get vállalnak magukra azok, akik a fegyvereknek a világűrben való elhelyezését célzó program kezde­ményezői és azok, akik csatlakoz­nak megvalósításához. Rámutattak arra a veszélyre is, amely a néhány nyugat-európai ország által javasolt ún. „európai védelmi kezdeménye­zéshez“ hasonló tervek megvalósí­tásából eredne. A Varsói Szerződés tagállamai hangsúlyozzák, halaszthatatlan a nukleáris kísérletek megszünteté­se. Ez a fontos intézkedés javítaná a nemzetközi légkört és jelentős lé­pés volna az atomfegyverek felszá­molása irányában. Felszólítják az Egyesült Államokat, szüntessen meg minden atomrobbantást, ahogy azt a Szovjetunió tette. Az ülés résztvevői üdvözlik a Szovjetunió nyilatkozatát, miszerint azt követően sem hajt végre atomrobbantásokat, hogy március 31-én lejár az egyol­dalú szovjet moratórium, egészen addig, amíg az USA nem hajtja végre első atomrobbantását. Mindent meg kell tenni azért, hogy megállapodás szülessen az összes atomrobbantás megszüntetéséről. A külügyminisz­terek sikraszállnak a kétoldalú szov­jet-amerikai tárgyalások azonnali megkezdéséért vagy Nagy-Britannia részvételével a háromoldalú tárgya­lások felújításáért, és az erről a kér­désről a genfi leszerelési konferen­cia keretében történő sokoldalú tár­gyalásokért. Egyetértésüket fejezték ki az el nem kötelezett országok azon javaslatával, hogy kezdődje­nek konzultációk, amelyek célja a légköri, a kozmikus, a víz alatti és a föld alatti atomfegyver-kísérletek betiltásáról szóló, 1963-ban kötött moszkvai szerződés érvényességé­nek a kiterjesztése lenne. A Varsói Szerződés tagállamai teljesen reális feladatnak tartják a vegyi fegyverek és a gyártásukhoz szükséges ipari bázis évszázad vé­géig történő teljes felszámolását. In­tenzívebbé kell tenni a vegyi fegyve­rek betiltásáról és e fegyverek meg­levő készleteinek megsemmisítésé­ről szóló nemzetközi konvenció megkötését célzó tárgyalásokat. Sikraszállnak azért, sokoldalú ala­pon jöjjenelc létre megállapodások arról, hogy a vegyi fegyvereket nem szabad átadni senkinek, s arról, hogy ezeket a fegyvereket nem állít­ják rendszerbe más államok terüle­tén. Az ülésen képviselt államok ezekhez az elvekhez tartják magukat és felszólítják a NATO-országokat, tanúsítsanak hasonló tartózkodást. A külügyminiszterek síkraszáll- nak az új fizikai elveken alapuló nem nukleáris fegyverek fejlesztésének betiltásáért, amely fegyverek pusztí­tó erejüket tekintve megközelítik a tömegpusztító eszközöket. Az ülésen képviselt államok meg­erősítik azzal kapcsolatos álláspont­jukat, hogy az államok, - mindenek­előtt a nagy katonai potenciállal rendelkező országok - fagyasszák be és csökkentsék katonai kiadása­ikat. Abból indulnak ki, hogy elenged­hetetlen a fegyverzetek korlátozásá­nak és csökkentésének, valamint a leszerelésnek a minden területre kiterjedő hatékony ellenőrzése, az olyan ellenőrzés, amely megfelel a felek által vállalt kötelezettségek terjedelmének és jellegének. Az ülés résztvevői szorgalmaz­zák, hogy a fegyverzet korlátozására és a leszerelésre irányuló minden egyes intézkedés ne csak nagyobb biztonságot hozzon magával, ha­nem tegye lehetővé a nagyobb esz­közök folyósítását is az emberek életkörülményeinek javítására, szá­mos ország gazdasági elmaradott­ságának felszámolására. Ennek a kérdésnek igen fontos helyet kell kapnia a leszerelésről és a fejlődés­ről szóló nemzetközi konferencián, amelyet Párizsban rendeznek meg. A miniszterek megerősítették ál­lamaiknak a Varsói Szerződés és a NATO egyidöben történő feloszla­tására és az ehhez a célhoz vezető első lépésként katonai szervezeteik felszámolására vonatkozó állás­pontját. A Varsói Szerződés tagállamai ké­szek továbbra is tárgyalásokat kez­deni a NATO tagállamaival az ide vonatkozó szerződés eléréséről, kezdve a katonai tevékenység köl­csönös korlátozásának kérdéseivel. Felújítják javaslatukat a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés meg­kötésére, amely szerződés nyitva állna valamennyi európai állam és további érdekelt országok előtt. 4 A miniszterek hangsúlyoz- ■ ták, véget kell vetni az erő alkalmazásán és a más országok belügyeibe való beavatkozáson ala­puló imperialista politikának, s e po­litika magnyilvánulásainak: az ag­resszióknak, az állami szintű terro­rizmusnak, a más államok politikájá­nak lejáratását célzó ellenséges kampányoknak és a gazdasági kap­csolatokban hozott diszkriminációs intézkedéseknek. Az ülésen képviselt szocialista or­szágok megerősítik elhatározásu­kat, törekedni fognak minden nem­zet azon jogának szigorú megtartá­sára, hogy önállóan dönthessenek saját sorsukról. Készek továbbra is aktívan hozzájárulni a konfliktus­helyzetek és az államok közötti vitás kérdések békés eszközökkel, tár­gyalások útján történő rendezé­séhez. Az ülés résztvevői rámutattak, az el nem kötelezett országok mozgal­ma, mint a nemzetközi élet befolyá­sos ereje jelentős szerepet játszik és nagymértékben hozzájárul az ál­talános béke megőrzéséhez és meg­szilárdításához, a fajüldözés, az új- gyarmatosítás, a gazdasági diszkri­mináció felszámolását célzó antiim- perialista harchoz, az egyenjogú nemzetközi politikai és gazdasági együttműködés megteremtéséhez. Sürgető feladat az új gazdasági világrend megteremtése, a gazdasá­BUDAPESTEN tegnap megkez­dődött a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének tavaszi ülés­szaka. A képviselők megtárgyalják a sajtóról és az illetékekről szóló törvényjavaslatokat, valamint az építőipar és az építőanyag-ipar helyzetét. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS hiva­talos dokumentumaként tegnap New Yorkban közzétették Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtit­kárának Argentína, India, Mexikó, Görögország, Svédország és Tanzánia vezető képviselőinek üzenetére adott válaszát. A SZOVJETUNIÓ LEGFEL­SŐBB TANÁCSÁNAK küldöttsé­ge Pavol Gilasvilinek, a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége alelnöké- nek vezetésével Kairóban találko­zott Rifat Mahgubbal, az Egyipto­mi Népi Gyűlés elnökével és az egyiptomi parlament képviselői­nek csoportjával. A küldöttség kedd óta tartózkodik hivatalos lá­togatáson Egyiptomban. A CHILEI KOMMUNISTA PÁRT felhívást intézett a fegyve­res erőkhöz, hogy ne támogassák többé Pinochet diktátort. A felhí­vás rámutat Haiti és a Fülöp-szi­getek példájára, ahol a fegyveres erők elfordultak a diktátori rezsi- mektől. gi elmaradottság felszámolása és a külföldi eladósodás problémájá­nak igazságos rendezése. Ehhez hozzájárulna az ENSZ keretében, va­lamennyi állam részvételével sorra kerülő konkrét párbeszéd, amelynek célja a legfontosabb világgazdasági problémák átfogó megoldása lenne. A Varsói Szerződés tagállamai amellett foglalnak állást, hogy a jö­vőben hívjanak össze egyetemes fó­rumot, amelyen lehetőség nyílna a gazdasági biztonsággal, az új vi­lággazdasági rend megteremtésé­vel, a kereskedelmi és tudományos- műszaki együttműködés fejleszté­sével, valamint a gazdasági kapcso­latokat bonyolító körülmények elhá­rításával összefüggő problémák át­fogó megvitatására. 5 A miniszterek hangsúlyoz- ■ ták, a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben rendkívül je­lentős a Varsói Szerződés tagálla­mai egységének és felzárkózottsá­gának szüntelen erősítése. Az ülé­sen képviselt államok ismét meg­erősítik, védelmi szövetségük rend­kívül jelentős biztonságuk és békés fejlődésük garantálása, az európai és a világbéke megszilárdítása szempontjából. A jövőben is szoro­san együttműködnek a nemzetközi ügyekben, a békét, a biztonságot és a nemzetközi együttműködést célzó egyeztetett politikájuk kidolgozásá­ban és megvalósításában. Hangsúlyozták, a társadalmi-gaz- dasági fejlesztés eredményes telje­sítése, a szocialista államok nem­zetközi pozícióinak megszilárdítása és a békepolitikájuk által kitűzött célok elérése szempontjából rendkí­vül jelentős a kölcsönös gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a KGST-ke- retében megvalósuló együttműkö­dés elmélyítése és tökéletesítése, a tudományos-múszaki haladás komplex programjának minél gyor­sabb megvalósítása. Az ülésen képviselt államok sikra­szállnak a konstruktív együttműkö­désért azokkal a kormányokkal, pár­tokkal, társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal, amelyek aggódnak á béke sorsáért, és szorgalmazzák az együttműködést minden nemzet­tel az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozása, a békés egy­más mellett élés elveinek megszilár­dítása érdekében. Hangsúlyozzák, az államok biztonságának szavato­lása jelenleg elsősorban politikai kérdés, amely kizárólag politikai úton oldható meg. A Varsói Szerződés tagállamai mindent magtesznek azért, hogy az 1986-os esztendő, amelyet az Egye­sült Nemzetek Szervezete nemzet­közi békeévvé nyilvánított, az euró­pai és az egyetemes ügyekben pozi­tív változást hozzon. A Varsói Szerződés külügymi­niszteri bizottságának ülése a barát­ság és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a bizott­ság Bukarestben tartja következő ülését. SZÓFIÁBAN tegnap megnyílt a Népi Gyűlés ülésszaka. A ta­nácskozáson részt vett Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke is. Az ülés napirendjén szerepelt az új mun­katörvénykönyv tervezete, vala­mint a Népi Gyűlés nyilatkozata a nemzetközi békeévvel kapcso­latban. LI HSZIEN-NIEN, a Kínai Nép- köztársaság elnöke tegnap befe­jezte hivatalos egyiptomi látogatá­sát, amelynek során a két ország kapcsolatairól és a közel-keleti helyzetről folytatott tárgyalásokat. HAITIN a Duvalier-diktatúra alatt a kommunista párt 300 veze­tő tisztségviselőjét gyilkolták meg. Ezt tegnap közölte Port-au-Price- ben René Theodore, a Haiti Kom­munisták Egyesült Pártja KB főtit­kára. A VÖRÖSKERESZT nemzet­közi bizottsága tegnap megkezdte annak a 197 külföldi szakem­bernek elszállítását, akiket márci­us elsején Angolában az UNITA kormányellenes szervezet hurcolt el. Ezt a hírt a bizottság genfi székhelyén közölték. PHNOMPENHBEN március 19-én kormányközi megállapt- dást írtak alá hazánk és a Kam­bodzsai Népköztársaság közöt\ Ennek alapján az 1986-1990-es években a kölcsönös árucsere eléri a 20 millió rubel értéket. NÉHÁNY SORBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom