Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-19 / 66. szám, szerda
Az SZLKP kongresszusának vitája ÚJ SZÚ 5 1986. III. 19. Folytatás a 4. oldalról) A kutatási munka komplex jellegét Nyitra feltételei között a jövőben lényeges mértékben elmélyíti és tökéletesíti a Szlovák Tudományos Akadémia biológiai intézeteinek, valamint annak a közös tudomá- nyos-kutatási és realizációs munkahelynek a kiépítése, amelyet egyes kiemelt termelési-gazdasági egységekkel, főleg a nyitrai Agrokomplex termelésigazdasági egységgel hozunk létre. IVAN PLEŠKO elvtárs, az SZTA Bratislavai Kísérleti Onkológiai Intézetének munkatársa A világ más fejlett országaihoz hasonlóan hazánkban is azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben csökkent a fertőző betegségek előfordulása, illetve a fertőző betegségek miatti halálesetek száma, miközben a megbetegedéseket egyre gyakrabban a nem fertőző krónikus de- generatív zavarok idézik elő. Amellett, hogy sokan szenvednek szív- és érrendszeri betegségekben, cukorbajban, reumatikus bántalmak miatt és légzószervi betegségekben, a rosszindulatú daganatos betegségek is nagy gondot okoznak. Ezt az is bizonyítja, hogy a halálesetek 20 százaléka ilyen megbetegedések következménye (a statisztikában ez a második helyet jelenti a halált előidéző okok között), és - sajnos - sok produktív korú személy és jelentős számú gyermek is a rosszindulatú daganatok áldozatává lesz. Noha az egészségügy nálunk rugalmasan reagált erre a fejlődésre, egészségügyi rendszerünkben csak 10 éve következett be gyökeres fordulat a rosszindulatú daganatok elleni harcban. A CSKP XV. kongresszusa arra figyelmeztetett, hogy intézkedéseket kell hozni e téren. A kongresszusi határozat konkrét érvényesítését az jelentette, hogy kidolgozták a rosszindulatú daganatok elleni küzdelem komplex csehszlovákiai programját. Az SZSZK Egészségügyi Minisztériumának onkológiai programja azzal számolt, hogy lényegesen tökéletesedik a diagnosztika színvonala és ezzel a gyógyítás is. A figyelmet főleg a lakosság preventív vizsgálatára, a betegség idejében való felismerésére összpontosították. Az idejében való felismerés javítja a gyógyítás lehetőségeit. Az intézkedések progresszív vonása volt, hogy a primér megelőzésre összpontosítottuk a figyelmet, ami azt jelenti, hogy nagy súlyt helyeztünk a negatív környezeti hatások kiküszöbölésére, az emberi környezet minőségének javítására. Egy ilyen felszólalás keretei nem engedik meg, hogy beszámoljak mindarról, amit az utóbbi 10 év alatt e területen elértünk. Csak röviden szeretnék szólni arról, hogy teljessé tettük az onkológiai gyógyító létesítmények rendszerét az SZSZK járásaiban és kerületeiben, színvonalasabbá vált e létesítmények műszerekkel és anyagi eszközökkel való ellátása, szakosított kórházi osztályokat létesítettünk, és jelentősen növekedett ebben a szférában a szakképzett egészségügyi dolgozók száma és emelkedett a* orvosok szakmai színvonala. Figyelemre méltóan fejlődött a Klinikai Onkológiai Intézet is. Ez nemcsak a diagnosztizálásról és a gyógyításról mondható el, hanem a rák elleni küzdelem módszertani irányításáról is. Az SZTA Kísérleti Onkológiai Intézetében is intenzívebbé vált az alap-, illetve alkalmazott kutatás, koordináltabbá vált a munka mind a CSSZSZK határain belül, mind pedig a KGST-ben, amelynek keretei között közös programhoz igazodva dolgoznak a kutatók. Az onkológiai program végrehajtásához az is jelentősen hozzájárult, hogy Bratislavában jó munkát végez az Onkológiai Központ, amelynek létrehozásához szükség volt az említett intézetek együttműködésére. Az együttműködés a tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazásában is fontos szerepet játszott. Természetes, hogy az említett feladatok végrehajtásában az is fontos szerepet játszott, hogy a két intézet pártszervezete szorosan együttműködött. Az onkológiai program végrehajtása során - ahogy később kiderült - fontos szerepe volt annak, hogy létrehozták az SZSZK Országos Onkológiai Adatnyilvántartóját. Ez az említett központ keretében történt korszerű számítógépek felhasználásával. Az is lényeges körülmény volt, hogy rendkívül lelkesen dolgoztak az SZTA Kísérleti Onkológiai Intézetének, illetve a Klinikai Onkológiai Intézetnek a munkatársai, így viszonylag rövid idó alatt létrehozták az adatbankot, amely lehetővé teszi a betegek és gyógyítások nyilvántartását. Mindez lehetővé tette az ellenőrzés és az ellátás tökéletesítését, objektív adatokat lehetett szerezni a helyzet értékeléséhez, a betegségek gyakoriságának figyelemmel kíséréséhez. így már az is értékelhető, milyen eredményeket értünk el, illetve hogy a jövőben mely területekre kell elsősorban összpontosítanunk. Főleg az tekinthető kedvező jelenségnek, hogy folyamatosan és jelentősen csökken a nők és a gyermekek megbetegedéseinek a száma, illetve hogy a férfiaknál lassult a daganatos betegségek előidézte halálesetek számának növekedése. E téren mintha stabilizálódna a helyzet. Mindez egyértelműen bizonyítja, hogy előreléptünk a rákbetegek gyógyításában. Ez főleg az utóbbi tíz évben következett be. Pozitív változásokra kerül sor annak ellenére, hogy a betegek száma növekszik. Ha az egyes betegségtípusokat, illetve az egyes szervek megbetegedéseit és az elhalálozási arányt tanulmányozzuk, arra a következtetésre jutunk, hogy rendkívüli jelentősége van az ún. szekunder megelőzésnek. Ez lényegében azt jelenti, hogy idejében fel kell ismerni, majd gyógyítani kell a betegséget. Úgy tűnik, hogy szükség lesz az onkológiai megelőző vizsgálatok rendszerének teljes átértékelésére, optimális tesztek és intervallumok kiválasztására, a lakosság leginkább veszélyeztetett csoportjainak figyelemmel kísérésére, az egyes betegségtípusok kiemelt tanulmányozására, az idejében való gyógyítás feltételeinek biztosítására. Másrészt a fertőző betegségek gyógyítása során azt tapasztaltuk, hogy a rosszindulatú daganatok előfordulásának kérdése sem oldható meg pusztán a meglevő betegségek gyógyításával, különösen ha már egyértelműn meggyőződtünk róla, hogy külső környezeti és életmódi tényezők is közrejátszanak a daganatos megbetegedések 70-80 százalékánál. A leggyakrabban emlegetett ilyen tényező a dohányzás, amely a daganatos megbetegedések 30-40 százalékánál szerepel a kiváltóokok közt. Az SZSZK-ban évente kb. 6500 ilyen új megbetegedés fordul elő. A tüdőrák kialakulásában az esetek 90 százalékában szerepe van a dohányzásnak. Az SZSZK-ban évente kb. 2200 új tüdórákos beteget vesznek nyilvántartásba. Az étkezési szokások az esetek 30-50 százalékában, a rákkeltő anyagok jelenléte az esetek 2-8 százalékában, a szennyezett környezet, illetve a túlságosan intenzív napsütés az esetek 1-2 százalékában játszik szerepet. Más tényezők hatása kisebb. Ezek az adatok azt mutatják, hogy hatalmas lehetőségeink vannak a rosszindulatú daganatok megelőzésében. A dohányzás teljes felszámolásával is nagymértékben befolyásolhatnánk a rák gyakoriságát. Meggyőződésem, hogy kongresszusunk és a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak az egészségügyi szférában való konkretizálásával további jelentős eredményeket érünk el az egész társadalomra kiterjedő egészségügyi programok végrehajtásában. Munkánkban nemcsak a hazai tapasztalatokra és eredményekre támaszkodunk, hanem - az új irányzatokat és ismereteket figyelembe véve - más fejlett országok eredményeire is. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen korszerű koncepció nemcsak azt követeli meg, hogy rugalmasan orientálódjunk a betegségek struktúrájában bekövetkezett változásokra, hanem azt is, hogy a kutatási feladatok megfelelő része a megelőzés módszereire, a végrehajtásban elért eredmények objektív értékelésére orientálódjék. Ugyanakkor arra van szükség, hogy az össztársadalmi programok valóban váljanak az egész társadalom ügyévé. Biztosítani szeretném az elvtársakat, hogy a két intézetben dolgozó kommunisták az összes többi dolgozóval együtt és más létesítmények dolgozóival szorosan együttműködve maximális erőfeszítéseket tesznek az onkológiai program végrehajtása érdekében. RUDOLF PELIKÁN elvtárs, a Bratislavai Nehézgépipari Müvek marógépkezelöje A Bratislavai Nehézgépipari Művek termelési programja értelmében vállalatunknál tartálykocsikon kívül - leányvállalataink számára, termékeik komplettizálásához - alkatrészeket és aggregátorokat gyártunk, főleg hidraulikus hengereket, amelyek csaknem 400 hazai és külföldi megrendelőhöz jutnak el nagy választékban. A 8. ötéves tervidőszakra szóló feladatok sokkal progresszívebbek azoknál, amelyeket a 7. ötéves tervidőszakban teljesítettünk. Progresszíven állapították meg a munkatermelékenység-növelési feladatokat, amelyeket a saját termelési értékből kiindulva határoztak meg. Úgyszólván az egész termelésnövekedést a munkatermelékenység növelésével kell biztosítanunk. Olyan intézkedéseket kell foganatosítanunk a munkaigényesség csökkentésére, hogy ne legyen szükség a termelésben dolgozók létszámának növelésére. Tisztában vagyunk azzal, hogy az előttünk álló feladatok teljesítéséhez magas fokú pártos öntudatra van szükség, a feladatokat így nagy aktivitással hajtjuk végre. Vállalatunk kollektívája az elsők között válaszolt - mégpedig konkrét vállalásokkal - a prágai üzemek felhívására. A termelési feladatok teljesítése során a termelés és értékesítés intenzifi- kálására kidolgozott programhoz igazodunk. A 8. ötéves tervidőszakra eső igényes feladatok végrehajtása során elsősorban azoknak a fogyatékosságoknak a kiküszöbölésével számolunk, amelyek az előző években a tervteljesítés során előfordultak. Igaz, sok problémát már megoldottunk, pl. a termelési program profilját megteremtettük, továbbá teljesítjük a pótalkat- rész-gyártási tervet,' és korszerű raktárgazdálkodást vezettünk be, megteremtettük a műveletközi készlettárolást stb., de van még néhány terület, amelyen tökéletesítenünk kell a munkát. Elsősorban arról van szó, hogy javítani kell a termékek minőségét. Ennek érdekében vállalati minőségvizsgáló munkahelyet hoztunk létre, hogy rendszeressé tudjuk tenni a hidraulikus hengerek minőségének vizsgálatát. Az is tartalékot jelent, hogy még egyenletesebbé tehető a termelés az egyes dekádokban és hónapokban. A készletgazdálkodásban - főleg az anyagkészletek forgási idejének csökkentését illetően - is van még tennivaló elég. Hatékony intézkedéseket foganatosítottunk az állóeszközök - főleg az importgépek - jobb hasznosítására. Azért is különösen sürgető ez a feladat, mert a 8. ötéves tervidőszakban erőteljesen fejlesztjük a termelési bázist. Az igényes feladatokat elsősorban úgy tudjuk teljesíteni, hogy minél gyorsabban érvényesítjük a tudományos-műszaki vívmányokat. Szorosan együttműködünk a Nehézgépipari Művek Technológiai és Racionalizálási Kutatóintézetével, a Hegesztési Kutatóintézettel és a Szlovák Műszaki Főiskola Gépészeti Karával, aminek köszönhetően a vállalat eredményesen végrehajtja a hidraulikai részegységgyártással kapcsolatos feladatokat. Ennek eredményeként korszerűsítjük az eddigi termelési módot; három automatizált termelési rendszert vezetünk be, és ebben szélesebb körben érvényesülnek a szám- jegyvezórlésű szerszámgépek, a robotok és a manipulátorok. Azzal, hogy automatizált termelési rendszereket alkalmazunk a rotációs részegységek, dugattyúk és hengertestek gyártására, meghatározó mértékben emeljük a termelés színvonalát. A rotációs részegységek gyártását részben már tavaly automatizáltuk. A műveletkö- zi anyagmozgatást mozgó robotrendszerek igénybe vételével emeltük magasabb színvonalra. Egy akkumulátorral működtetett kocsiról van szó, amely manipulátorral van felszerelve, és ezt egy számítógép irányítja a padozat alatti ma- gasfrekvenciájtí kábel segítségével. Ilyen berendezéseket korábban csak kapitalista országokban lehetett beszerezni. Tavaly megkezdtük a Dubnicai Nehézgépgyár új termékének eredményes alkalmazását. A három új rendszer bevezetésével biztosítjuk a termelési-gazdasági egységen belül az egész technológiai rendszer átépítését. Ennek eredményeként nemcsak a munkatermelékenység növekedésével számolhatunk, hanem a munka humanizálásával is, hiszen a robotok révén kiküszöböljük a nehéz fizikai munkát. Ezenkívül a munkahelyi környezet is esztétikusabbá válik, stabilizálódik a fiatal munkaerő, hiszen érdekes, műszakilag igényes és hatékony munkát biztosítunk dolgozóink számára. Az említett fejlesztési feladat keretében azokat a problémákat is megoldjuk, amelyek a vákuumban történő elektronsugaras hegesztéssel függenek össze. Bevezetjük a vegyileg és hővel történő acélmegmunkálást, progresszívebbé tesszük a szerelést, illetve a felületkezelést. A szellemi munka automatizálása terén sem akarunk lemaradni a világszínvonalú vállalatoktól. A 8. ötéves tervidőszakban bevezetjük a műszaki tervezés automatizálásának rendszerét. Ez lehetővé teszi a tervezés, a számítások, a javaslatkidolgozás, a szerkesztés és a múszakirajz- készítés automatizálását. A konstruktőr a számítógépek segítségével tud tervdokumentációt készíteni anélkül, hogy vonalzót vagy ceruzát venne a kezébe. ,^z ilyen tervezési módszerre való áttérés minőségi ugrást jelent, amely teljesen megváltoztatja a konstruktőrök munkáját és lehetőségeit. Már megfogalmazták azt a feladatot, amelynek értelmében a 9. ötéves tervidőszakban automatizált üzemet építünk hidraulikus hengerek gyártására. Vállalatunk a következő időszakban nagyszabású rekonstrukciót hajt végre. Hogy elképzeléseink helyesek, azt a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai 1986-1990-re és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra című dokumentumtervezet is bizonyítja. A vállalatunknál dolgozó kommunisták aktívan bekapcsolódnak a kiterjedt átépítésbe. Az SZLKP üzemi bizottságának tanácskozásain rendszeresen sort kerítenek a feladatok végrehajtásának ellenőrzésére. Az egyes munkahelyek teljesítményének ellenőrzésekor úgy tűnhet, hogy minden a legnagyobb rendben van. Minden oldalról támogatják a tudományos-műszaki fejlesztést, a valóságban azonban nagy problémák is felmerülnek, és ezek nemcsak műszaki jellegű gondokat jelentenek. A rekonstrukció és korszerűsítés során ugyanis következetesen szem előtt kell tartani a beruházási előírásokat, rendeleteket, amelyek nincsenek összhangban a gyors végrehajtás követelményével. Ha az előírásokat be akarjuk tartani, a korszerűsítés és a rekonstrukció során is ugyanolyan műszaki terveket kell készítenünk, amilyeneket egy teljesen új vállalat felépítéséhez szokás. Vállalatunk azonban - a 8. ötéves terv igényes feladatainak teljesítésére törekedve - csak nagyon rövid kivitelezési határidőkkel számolhat. Ennek következtében néhol megkerülik a előírásokat, ami nagyon kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági mutatók alakulását, végső soron pedig a bérösszegeket, tehát az anyagi érdekeltséget. Úgy véljük, olyan előírásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a rekonstrukció és a korszerűsítés meggyorsítását, nem pedig olyanokra, amelyek e folyamatot fékezik. A problémák lelkiismeretes megoldására, kommunista felelősségtudattal való végrehajtására törekszünk. Végül hadd vessek fel még egy olyan kérdést, amelynek megoldása - véleményem szerint - túlhaladja lehetőségeinket; biztosítani szeretnénk vállalatunk számára a hidraulikus berendezések gyártásához szükséges, oly fontos húzott precíziós csöveket. A vállalat jelenleg magas hőfokon gyártott húzott csöveket alkalmaz, amelyeknél a felhasznált mennyiségnek csak 40 százaléka hasznosítható. Ilyen viszonyok között kb. 23 ezer tonna csőre van szükségünk. Ha megfelelő anyagot kapnánk, e mennyiségből 12 ezer tonnát megtakaríthatnánk. A durván megmunkált csövekből 12 ezer tonna fémforgácsot „gyártunk“ évente. Már konkrét lépéseket tettünk annak érdekében, hogy egy közös beruházást hajtsunk végre a Chomutovi Csóhengerdével együttműködve. Vállalatunk dolgozói szorgalmazzák, hogy a Szövetségi Kohászati és Nehézgépipari Minisztérium kedvezően bírálja el ezt a kérdést, és segítse elő a beruházás végrehajtását. Termékeink iránt nagy az érdeklődés, hiszen a hidraulikai részegységeket a népgazdaság minden ágazatában igénylik. Sokat ígérő tervet dolgoztunk ki. A kollektíva is megfelelő összetételű, dolgozóink ügyesek, rátermettek, műszakijaink képzettek, a pártszervezettség magas szintű, az öntudatos kommunisták lelkesen hajtják végre a feladatokat. Ez biztosítéka annak, hogy az SZLKP határozatait, illetve a CSKP XVII. kongresszusának határozatait - a párt- és gazdasági szervek, illetve szervezetek fokozott figyelmét tapasztalva - valóra váltjuk. Konkrét eredményekkel járulunk hozzá a városi pártkonferencia határozatának végrehajtásához, melynek célja, hogy Bratislavát olyan várossá fejlesztjük, amelyre a termelés magas fokú hatékonysága és a jó minőség a jellemző. RUDOLF SCHUSTER elvtárs, Kassa (Košice) város főpolgármestere Kassa iparának gyors fejlődése befolyást gyakorolt területünk és a nemzeti bizottság gazdasága fejlődésére is. A város növekedésével párhuzamosan növekedtek a lakosság anyagi és kulturális értékekkel szembeni igényei is. Ezek a nemzeti bizottságoktól megkívánták az új hozzáállást, hogy megteremtsük teljesítésük előfeltételeit, gyorsabban le- küzdjük a fogyatékosságokat és hatékonyabban hozzájáruljunk a város átfogó gazdasági és szociális fejlődéséhez. A CSKP KB 6. ülésén megfogalmazott gondolatokat konkretizáltuk a városi nemzeti bizottság intézkedéseinek dokumentumában, amelyeknek célja hatáskörünkben megvalósítani az említett KB-ülés határozatait. Ez az elemzés, amely a korábbi gyakorlatra épült, megerősítette, hogy a jelentősebb eredmények feltétlenül megkívánják a sémák, a rutin elvetését és a töretlen utak követését. A CSKP KB 6. ülése ösztönzött a nemzeti bizottságok munkájában a lakosság részvételének növelésére, választott szerveink és képviselőink szerepének fokozására, a munka- és a társadalmi aktivitás, s a szocialista nevelés kibontakoztatására stb. s ez munkánk súlypontja lett. Azt akarjuk, hogy a lakosság megértse szándékunkat, s önként, kezdeményezően és öntudatosan hozzáfogjon közös feladataink teljesítéséhez. Ezáltal a választott szervek és a képviselők tevékenységének munkamódszerei összefonódtak a lakosság tevékenységével. A városfejlesztési feladatok megoldása iránti megváltozott hozzáállás bizonyítható a lakótelepek lakóinak fokozott aktivitásával. A nyilvános gyűlések bevált formája mellett gyűléseket rendezünk a vállalatokban és az üzemekben is. Ezeken a nemzeti bizottság tisztségviselői mellett részt vesznek a szolgáltatások, a városi tömegközlekedés, a környezeti viszonyok stb. fejlődéséért felelő vállalatok és szervezetek igazgatói is. A kérdésekről bíráló szellemben, nyíltan beszélünk, s nagyobb lehetősége nyílik a választók tüzetesebb informálásának arról, hogy miképp teljesítettük az ígéreteket és a feladatokat, melyek (Folytatás a 6. oldalon)
