Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-19 / 66. szám, szerda

Az SZLKP kongresszusának vitája (Folytatás a 3. oldalról) goknak is - a katonaiskolákban való toborzásá­val. Ennek során lépjen fokozottan előtérbe a ka­tonai szolgálat értelmének megmagyarázása, rámutatva arra, hogy a haza és a szocializmus védelme a legnagyobb tiszteletet érdemlő tevé­kenység. Pártunk munká­jának eredményei jelentős mértékben attól függenek, mi­lyen forradalmian, öntudatosan és fe­lelősséggel fognak hozzá a kommu­nisták a párthatáro­zatok teljesítésé­hez. A párt kerületi konferenciáján egészében véve pozitívan értékeltük a kerület gazdasá­gi-szociális fejlesz­tésében elért ered­ményeket. A kerület ipari termelése 16,8 száza­lékkal növekedett a 7. ötéves tervidőszakban, ami azt jelenti, hogy e téren 2 százalékkal teljesítették túl az állami tervet. A saját termelési érték tervét 800 millió koronával teljesítették túl, a nyereségképzési terv túlteljesítése pedig több mint 1 milliárd 200 millió koronát tesz ki. Noha 10,1 százalékkal növekedett a mezőgazdasági termelés, a tervet nem sikerült teljesítenünk, ami főleg azzal függ össze, hogy 1985-ben rendkívül szélsőséges volt az időjárás. A lemaradásban azonban a politikai-szervező munkában és az irányításban felmerült fogyatékosságok is közre­játszottak. Komoly problémák merültek fel egy olyan fontos népgazdasági ágazatban is, mint amilyen az építőipar. Az egész kerületi pártszervezetben szorgal­mazzuk, hogy az emberek legyenek büszkék azokra a hatalmas és forradalmi átalakulásokra, amelyekre társadalmunkban, különösen pedig a kelet-szlovákiai vállalatoknál a szocializmus időszakában sor került. Ugyanakkor hangsúlyoz­zuk, hogy a múltra való visszatekintés, a létreho­zott mű nagysága nem gátolhat meg bennünket abban, hogy a fogyatékosságokat is reálisan lássuk, hogy a lehetőségekkel és a szükségle­tekkel is tisztában legyünk. Mi azt tartjuk, hogy számunkra az lenne a legnagyobb szerencsét­lenség, ha megelégednénk a középszerűséggel, illetve azzal, amit már elértünk. Ilyen megnyilvá­nulásokkal - sajnos - még nem is olyan nagyon ritkán ma is találkozunk. Ideológiai-nevelő mun­kánkban, e munka értékelésében, de az egész pártirányítási munkában is a konkrét tetteket tekintjük a legfontosabbnak. Tehát nem elég­szünk meg azzal, hogy valaki szóban hitet tesz a párt irányvonala, a feladatok végrehajtása mellett, miközben konkrét tettei nem irányulnak a munka minőségének általános javítására, a hatékonyság növelésére, a gazdaságosság, a rend, a fegyelem meghonosítására, a tudomá­nyos-múszaki ismeretek következetes gyakorlati érvényesítésére. Az egész intenzifikációs folyamat elválasztha­tatlanul összefügg a gondolkodásmód megvál­toztatásával, a pszichológiai tulajdonságok áta­lakításával, a munkastílus módosításával. Az öntudatos munka, az erkölcs és a politikai kultúra egyre fontosabb tényezővé válik, különösen az irányítási káderek munkaterületein. Eszmei-nevelő munkánk csak akkor lesz ha­tékony, ha összekapcsolódik a társadalmi gya­korlattal, elsősorban pedig a termeléssel. Csak a termelési, irányítási és nevelési folyamatok szerves kapcsolódása vezethet az intenzifikáció gyorsított ütemú fejlődéséhez. A legkülönbözőbb fokozatokon működő irányítási dolgozóktól to­vábbra is megköveteljük, hogy nagyobb felelős­séggel munkálkodjanak beosztottjaik marxista -leninista nevelésének előmozdítása érdeké­ben. Tudatosítsa minden vezető, hogy ha akarja, ha nem, felelős a gondjaira bízott kollektíva erkölcsi-politikai állapotáért, munkafegyelméért, a fogyatékosságokkal szembeni bíráló légkör kialakításáért. Tapasztalataink az mutatják, hogy ahol szín­vonalas politikai munkát végeznek, ott az ered­mények is stabilan és kedvezően alakulnak. Az ilyen környezetben jó feltételei vannak a tudomá­nyos-műszaki vívmányok érvényesítésének, magas szintű a szervezettség és a fegyelem, az emberek felelősséggel viszonyulnak a munká­hoz. A kerületi pártkonferencián nagyra értékel­tük azokat az eredményeket, amelyeket a Kelet­szlovákiai Vasműben, a humennéi Chemlonban, a sviti Chemosvitben, a Kvakovcei Efsz-ben, a Kassai Nehézgépipari Művekben, a Vasércbá­nyában, a Krompachyi Elektrotechnikai Művek­ben, a Műszaki Főiskolán, illetve az Állatorvosi Főiskolán értek el a párt, illetve a vállalati tiszt­ségviselők. De más munkahelyek vezetőiről is csak az elismerés hangján szólhatunk. Az összes munka minőségének magas szín­vonalra emelését célzó stratégiai irányvonallal psszhangban a kerületben hozzáláttunk a gaz­dasági propaganda rendszeres fejlesztéséhez. Ezt úgy tesszük, hogy a Kárpáton-túli területen A fiatalok számára jobban emberközelbe kell hozni a katonaiskolai tanulmányok tartalmát, mutassunk rá az egyéni érdeklődés érvényesü­lésének lehetőségeire, a korszerű haditechnika megismerésének érdekességére és fontosságá­ra, az alkotókészség kibontakoztatásának és érvényesítésének jelentőségére. működő elvtársak tapasztalatait hasznosítva a legfontosabb vállalatoknál minóségkabinetet hozunk létre. Ezek viszonylag rövid idő alatt szerves részeivé váltak a pártszervezetek komp­lex munkájának, illetve a szakszervezetek és a gazdasági vezetők minőségfejlesztési tevé­kenységének. A Kelet-szlovákiai Vasműben pl. a minőségkabinet tevékenysége az egész kol­lektíva munkájának konkrét eredményeiben tük- » röződött. Hiszen csak 6000 alkalmazott részesült különböző formákkal olyan nevelésben és kép­zésben, amelynek célja a minőség fejlesztése volt. A Vasmű már 25 éve működik, de olyan jó eredményeket a minőségfejlesztésben még so­ha sem ért el. mint a 7. ötéves tervidőszak utolsó két esztendejében. Jelentős megtakarításokat értek el a selejt mennyiségének csökkentésével, illetve nagymértékben csökkent a reklamációk száma. Mind a Kelet-szlovákiai Vasmű, mind a többi vállalat összegyűjti a hasonló termelési profilú és világszínvonalú nagyvállalatok minő­séggel kapcsolatos adatait. Hasznosnak tartjuk, hogy a minóségkabinetek bírálják azokat, akik selejtet állítanak elő, és így veszteségeket okoz­nak a társadalomnak. Arról is jelentős számú információt gyűjtenek össze, hogy a megrende­lők mennyire elégedettek a termékekkel. Mind a hazai, mind a külföldi információk gyűjtésére nagy gondot fordítanak, és figyelembe veszik a megrendelők véleményét és követelményeit. A kabinetek segítségével szorgalmazzuk, hogy a minőség mércéje a termelés rentabilitása és az átvevő elégedettsége legyen. A kerületben jelen­leg 56 minőségkabinet működik különböző szín­vonalon. Munkájukra a jövőben is nagy figyelmet fordítunk, tevékenységüket tovább tökéletesítjük. El kell érni, hogy a minőség, a vállalati védjegyre való büszkeség váljon az összes dolgozó létér­dekévé. Politikailag és erkölcsileg még jobban kell támogatni azokat, akik vállalatuknál bevezetik a szervezés és a javadalmazás progresszív formáit. Kerületünkben jelenleg 1150 ilyen brigád dolgozik, együttes létszámuk 24 000. E munka­forma érvényesítésében a szocialista demokrá­ciánk elmélyítéséhez vezető utat látjuk, amelyen haladva a dolgozók bekapcsolódnak az irányí­tásba. így lehetőség nyílik az intenzív fejlesztés eredményes megvalósítására. A brigádforma bevezetése megköveteli, hogy rendet teremtse­nek a munkaszervezésben, az anyag- és ener­giafogyasztási normákban, hogy pontosan meg­határozzák a minőségi kritériumokat, és hogy igazságosabbá váljék a javadalmazás. Az új forma érvényesítésével leleplezzük a gyenge pontokat, rámutathatunk a kényelemszeretet megnyilvánulásaira, a termelést előkészítő mun­kaszakaszok vezetőinek felületességére, a kö­zépfokú irányítás fogyatékosságaira. A brigádrendszerű önelszámolás bevezeté­sében a vegyipar jutott a legtovább. A strážskei Cheryiko úttörő szerepet játszott, de a humennéi Chemlonban, a sviti Chemosvitben és a köz­szükségleti iparban is jó eredményeket értek el. A mezőgazdasági vállalatok is nagyon kedve­ző tapasztalatokra tettek szert a brigádrendszerű önelszámolás bevezetésében. Ebben az ágazat­ban 115 brigádban honosították meg az új mód­szert 2500 dolgozó bevonásával. Az úttörő sze­repét itt a Kvakovcei Efsz vállalta, és ennek is köszönhető, hogy az utóbbi 4 évben kiváló gazdasági eredményeket ért el ez a közös gaz­daság. Korábban a szövetkezet veszteséges volt, a sereghajtók között foglalt helyet, ma pedig már a Vranovi járás élenjáró efsz-ei közé tarto­zik. A mozgalomban azonban még sok az ösztö- nösség, és az eredmények többé-kevésbé a lel­kesedés függvényei. Pedig ehelyett inkább az elementáris rend meghonosítására lenne szük­ség, és minden munkahelyen tökéletesíteni kel­lene a konkrét irányítást. A kerületben rendkívül fontos az összes kom­munista, a pártonkívüliek, főleg pedig az ifjúság marxista-leninista világnézetének offenzív for­málása. Érdekes jelenséget figyelhetünk meg. Egyre többen vallják sajátjuknak a tudományos világnézetet. Növekszik a párt létszáma, és az összes munkahelyen erőteljesen érvényesül ha­tása. Ugyanakkor a Vatikán reakciós politikájá­nak, illetve az egyházi hierarchia egyes körei tevékenységének hatására növekszik a hívők egy bizonyos részének aktivitása. Olyan nyílt törekvésekkel találkozunk, amelyek célja a hívők vallásos érzésével való visszaélés és a szocialis­ta társadalom erkölcsi-politikai egységének gyengítése. E törekvéseknek céltudatosan ellen­állunk azzal, hogy hangsúlyozzuk: e bonyolult kérdés megoldása során komplex szemlélet ér­vényesítésére, az iskolákban, a családban és a munkahelyeken pedig céltudatos egyéni mun­kára van szükség. Hangsúlyozzuk, hogy minden kommunista felelős gyermekének neveléséért. Felméréseink azt mutatják, hogy az ateista fiata­lok részaránya 50 százalék körül mozog, ami - figyelembe véve a korábbi helyzetet - ered­ménynek tekinthető. Másrészt az is tény, hogy még számos probléma és fogyatékosság okoz gondot, sok még a kiaknázatlan tartalék. Globá­lis és területi hatás helyett több konkrét egyéni munkára van szükség, főleg az iskolákon. A kerületben érezzük a szocialista szellemű nevelésért reánk háruló felelősséget. Úgy gon­doljuk, hogy helytelen, ha egy 20-30 000 lakosú új lakótelepre nem terveznek ifjúsági klubot, mert a normák ilyen létesítménnyel nem számolnak. A fiatalok számára nem mindenütt nyílnak meg a művelődési otthonok kapui, amelyek vagy valamelyik üzem, vagy pedig a nemzeti bizottság kezelésében működnek. Mi a fiatal nemzedékről való gondoskodást határozottan fejleszteni kí­vánjuk. Számunkra nagy értéket jelent a fiatalok energiája, munkakedve, kockázatvállalási kedve és tudása. Kerületünkben a fiatalok élenjárnak a minőség javításáért vívott küzdelemben, és Amint azt Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, az SZLKP KB első tit­kára kongresszusi beszámolójában említette, a társadal­mi haladás hajtó ereje a szakképzett, elkötelezett ember. A mezőgazdaság­nak is nagy szüksé­ge van ilyen embe­rekre. Ez arra vezet minket, hogy a me­zőgazdasági főisko­lán elmélyítsük a kommunista nevelés hatékonysá­gát. Abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy a diákok kommunista nevelése elsődleges köteles­ségünk. / Az előirányzott oktatási-nevelési célokat ered­ményesen teljesítjük. Az iskolánkból kikerülő fiatal szakemberek döntő többsége sikeresen érvényesül a mezőgazdasági gyakorlatban, s nemcsak a terme­lési-gazdasági, hanem a politikai-társadalmi felada­tok teljesítésében is. Ez az egész pedagóguskollek­tíva érdeme, amely a tudományos-múszaki hala­dásból eredő ismeretek állandó gyarapodására, az ezzel összefüggő információrobbanásra, valamint az iskolai politikai-nevelő munka hatékonyságának elmélyítésére való tekintettel az oktatás színvonalá­nak állandó emelésére törekszik. Ez a folyamat problémákkal is jár. Az oktatók részéről politikai érettséget, eszmei fejlettséget, kel­lő szakmai felkészültséget és erkölcsi magatartást követel meg. Ezért a kommunista nevelés tökélete­sítése érdekében nagy gondot fordítunk a káder­munkára, főleg a pedagógusok politikai-szakmai fejlődésére. A jelenlegi időszakban az egész oktatási-nevelé­si folyamat javítása céljából megvalósítjuk az okta­tás átszervezésének további szakaszát. Figyelembe vesszük a mezőgazdasági vállalatok és szervezetek nézeteit is, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy elméletileg jobban felkészítsük a diákokat az embe­rekkel végzett munkára, a dolgozókollektívák veze­tésére, az ökológiai problémák megoldására, vala­mint a szocialista vállalkozó szellemmel összefüggő feladatokra. Ezeknek a követelményeknek az okta­tási program módosításával teszünk eleget, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a tantervek 20 százalékát a főiskola hatáskörében a termelés leg­időszerűbb szükségleteihez, a tudományos és politi­kai-szakmai képzés új követelményeihez igazítsuk, figyelembe véve iskolánk küldetését az SZSZK mezőgazdaságának specifikus feltételei között. Véleményünk szerint a tudományos-múszaki ha­ladás gyorsan változó feltételei között a négyéves főiskolai oktatás, főleg a növénytermesztési és az állattenyésztési szakokon, nem elegendő. Ha ezt nem egészítjük ki posztgraduális képzéssel, félúton maradunk, örömmel vesszük tudomásul végzett diákjaink nagy érdeklődését a posztgraduális kép­zés iránt, amely lehetővé teszi az adott gyakorlati szükségleteknek megfelelő szakismeretek elsajátí­tását. A mezőgazdasági és élelmiszeripari irányítási szervek posztgraduális képzésre vonatkozó meg­rendelései azonban eddig csak a végzett diákok 4 százalékát érintették. Az iskola nagy munkát fejtett ki az új tudományos ismeretek alkotásában is. Elismerést érdemelnek azok a kollektívák, amelyek alkotóan hozzájárultak a gabonatermesztés intenzifikálásához, az állatte­nyésztés technológiai fejlesztéséhez, a termelés komplex gépesítéséhez és automatizálásához, a termelési koncentráció és szakosítás elmélyítésé­hez, valamint a nagy mezőgazdasági vállalatok irányításának tökéletesítéséhez. Az elért eredményekkel azonban nem elégszünk meg, hanem állandóan ■ keressük a tudományos­kutatási munkánkban, s az új ismeretek bővítésében és kihasználásában rejlő tartalékokat. Ehhez a nem­zetközi tudományos-múszaki együttműködést is ki­használtuk a KGST-országokban múködó főiskolák­kal. Bevált például a mi iskolánk, a Rostocki Wilhelm Pieck Egyetem, valamint a Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem együttműködése a kisnyomású öntöző- rendszer kifejlesztésében és gyakorlati alkalmazá­sában, amely a beruházási és üzemeltetési költsé­gek, valamint az energiafogyasztás szempontjából sokkal gazdaságosabb. v a fiatalok síkra szállnak a robotok, illetve a mani­pulátorok bevezetéséért. A szó szoros értelmé­ben szenvedélyük az elektronika és a számító­gépek hasznosítása. Megállapíthatjuk, hogy a tudományos-múszaki fejlesztés minden lépése azt jelenti, hogy érvényesült a fiatal mérnökök, technikusok, munkások lendülete. Azonban bátrabban rá kell bíznunk a fiatalok­ra az igényes feladatok végrehajtását, mert ez alakítja a munkához és a szocializmushoz fűző­dő viszonyukat. Világnézetük alakításának, poli­tikai és erkölcsi állásfoglalásaik befolyásolásá­nak ez a legjobb formája. Azt mondjuk, hogy kerületünk az ifjúság és a fiatalok kerülete. A fiatalokra a jövőben is nagy figyelmet fordítunk, főleg a SZISZ-ben és a SZISZ Pionírszervezetében. A pártszervek és -szervezetek az ifjúságról való sokoldalú gon­doskodást nagyon fontosnak tekintik. A 8. ötéves tervidőszakban az iskola tudomá­nyos-kutatási potenciálját a mezőgazdasági terme­lés alapvető fejlesztési céljaira, főleg a talaj termé­kenységének és a fő növények termőképességének növelésére, az állattenyésztés intenzifikálására és ésszerűsítésére, a termelés energiaigényességé­nek csökkentésére, a mezőgazdasági gépek üzem- képességének javítására, a környezetvédelemre, az energia és az anyagok optimális felhasználására, s a vállalaton belüli irányítás tökéletesítésére össz­pontosítjuk. A gyakorlat azonban összefüggő, komplex egységet képező kutatási eredményeket vár tőlünk, amely nem hagyja figyelmen kívül a ter­melés, a technológia, a munkaszervezés és a gaz­daság egyetlen láncszemét sem. A kutatási tevékenységnek ezt a komplex jellegét a tudományos-kutatási és a termelési munkahelyek közti közvetlen kapcsolatok teszik lehetővé. Ezt tapasztalhatjuk a komplex agrotechnika példájában is, amelyet az Emil Špaldon akadémikus által veze­tett tudományos kollektíva a hazai és a külföldi búza- és árpafajták termesztéséhez kidolgozott, s amelyet a vállalatok konkrét üzemi feltételei között kell továbbfejleszteni. Ez arra vezetett minket, hogy a tudományos kollektívákba gyakorlati szakembere­ket is bevonjunk, ami nemcsak a kutatási kapacitást növeli, hanem a tudomány és a gyakorlat közelítését is elmélyíti. Ilyen munkát végeztek a múltban a reali­zációs csoportok a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban. Jelenleg az ilyen csoportok egy integrált munkahely keretében a Nyitrai járás mező­gazdasági termelésének intenzifikálására irányuló komplex feladatok megoldásán dolgoznak. Az utóbbi években az új tudományos ismeretek gyakorlati hasznosításában beváltak az iskola önel­számolási jellegű kapcsolatai is a termelési-gazda­sági egységekkel és a mezőgazdasági vállalatokkal. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy a térítés- mentes tanácsadói szolgálat nem elég hatékony, mert egyik felet sem teszi érdekeltté a tudományos- múszaki ismeretek gyakorlatba való eredményes átvitelében. Ezzel szemben a kölcsönös anyagi kötelezettségekre is kiterjedő szerződések növelik a kutatók és a gyakorlati szakemberek felelősségét, lehetővé teszik a tanácsadás kiszélesítését a prog­ramszerűen végzett kísérleti és fejlesztési felada­tokra. Az iskola kiegészítő gazdasági tevékenysé­gére vonatkozó szerződések terjedelme azonban még elégtelen, az adott lehetőségeket figyelembe véve a jelenleginek többszöröse is lehetne. Azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági gyakorlatot megismertessük a kölcsönös együttmüködés lehe­tőségeivel, egyszerű és érthető formában egy kiad­ványt készítettünk eló a 7. ötéves tervidőszakban elért kutatási eredményeinkről. Felkészültünk rá, hogy ezeket egyes kiemelt vállalatoknál összetett programok keretében is hasznosítsuk, s elősegítsük minél szélesebb körű terjesztésüket. A kutatási feladatok komplex megoldását jelen­tős mértékben elősegíti, hogy Nyitrán számos tudo­mányos-kutatási munkahely működik. Különösen hatékony együttműködést folytatunk az Állatte­nyésztési Kutatóintézettel. Az itt kifejlesztett kutatási eredmények közül rendkívül nagy jelentősége van a nagyobb termelékenységű biológiai anyag létre­hozásának, melynek szlovákiai viszonylatban törté­nő újratermelése lényeges mértékben növeli az állattenyésztés hatékonyságát. Az intézetben vég­zett kutatási munkát egyre szélesebb területeken folytatják. Az egyik ilyen irányzat volt az állatte­nyésztési biológiai technológiai központ kialakítása. Ez a központ az elmúlt évben kezdett működni, azzal a céllal, hogy meggyorsítsa a kutatás-f ejlesz - tés-kísérleti és gyakorlati alkalmazás folyamatát, s növelje annak hatékonyságát. E központ munkáját folytatja az idén létesített közös csehszlovák-szov- jet munkahely, melynek programja az új biotechno­lógiai módszerek tudományos kifejlesztésére és alkalmazására, az állatállomány újratermelési folya­matának intenzifikálására, a termelékenység növe­lésére, a génmérnöki módszerek alkalmazására, az öröklődés mesterségesen kiváltott és irányított vál­toztatásaira, a hatékony és gazdaságos embrióátül­tetés érvényesítésére, valamint a gazdasági állatok termelőképességét növelő egyéb biológiai eljárások kifejlesztésére irányul. Tudományos szempontból rendkívül időszerű és nagy gyakorlati jelentőségű feladatokról van szó, amelyek végrehajtása maga­sabb fokú innovációkhoz vezet az állati eredetű élelmiszerek termelésében. (Folytatás az 5. oldalon) RUDOLF BLAHO elvtárs, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkára MICHAL KOVÁČ elvtárs, az SZLKP KB tagja, a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola rektora új szú 4 ( 1986. III. 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom