Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-14 / 62. szám, péntek

ÚJ szú 11 1986.111.14. Az SZLKP Központi Bizottságának beszámolója a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozatainak teljesítéséről, valamint a párt egyéb feladatairól Szlovákiában (Folytatás a 10. oldalról) tett. Az SZLKP KERB által végrehajtott ellenőrzés kimutatta, hogy ezekkel kapcso­latban számos felelős irányító dolgozó tes- sék-lássék álláspontra helyezkedett. Az SZLKP KB osztályai a határozatok teljesí­tését következetesen nem ellenőrizték. A CSKP XVI. kongresszusa, a CSKP és az SZLKP központi bizottsági ülései határo­zatainak megvalósítása során a kerületi, a járási pártbizottságok, a bratislavai váro­si pártbizottság s a városkerületi pártbizott­ságai növelték azt a képességüket, hogy célprogramszerűen biztosítsák a kitűzött feladatok teljesítését. Keresték és megta­lálták azokat a formákat és módszereket, amelyekkel a párt hatékonyabban befolyá­solhatja a kerületek és a járások gazdasá­gi, szociális, tudományos-műszaki és ter­mészeti potenciáljának kihasználását. így például Bratislavában a pártszervek kezdeményezéséből 'és vezetésével né­hány jó eredményt értek el a gyártmányok minőségének javításában, a tudomány és a termelés eredményesebb egybekapcso­lásában. A Nyugat-szlovákiai kerület me­zőgazdasági dolgozói követést méltó ered­ményeket értek el a hozamok, a termelé­kenység és általában a mezőgazdasági komplexum hatékonysága növelésében. Ez döntő mértékben köszönhető a párt szervei és szervezetei szervező tevékeny­ségének, céltudatos törekvésüknek a tudo­mányos ismeretek jobb alkalmazására, a termékrendszerek komplex elterjeszté­sére, a káderek és az irányítás színvonalá­nak emelésére. A közép-szlovákiai kerület­ben a párt kezdeményezése nyomán ki­bontakozik az a mozgalom, amelynek célja a mikroelektronika tömeges alkalmazása a termelésben, az iskolákban, a nemzeti bizottságokban, a kommunális gazdálko­dásban és egyéb intézményekben. Ezzel kapcsolatban az első tapasztalatokra a žili­nai és a martini járási pártbizottság tett szert. A kelet-szlovákiai pártszervezet ta­pasztalatai szerint a pártpolitika megvaló­sításával kapcsolatban az aktivitás és a fe­lelősségérzet növelésének bevált módsze­rét és formáját képezik a párt valamennyi tagjával és tagjelöltjével évről évre tartott egyéni beszélgetések. Meg kell azonban mondanunk, hogy nem elég csupán a pozitív példa módsze­rének alkalmazása. Ez nem helyettesítheti a számadás lenini elvét, a párt szerveiben és alapszervezeteiben annak a rendszeres ellenőrzését, hogy miképp teljesítik a CSKP Központi Bizottságának határoza­tait és hogyan tartják meg a párt alapsza­bályzatát. A kongresszus elé terjesztett írásbeli jelentés is tanúsítja, hogy e tekin­tetben bizonyos javulást értünk el, a jelen helyzettel azonban nem lehetünk elége­dettek. Előfordul az is, hogy azoknak a szerve­zeteknek egyes vezető dolgozói, amelyek­ben sor kerül ilyen ellenőrzésre, nem szíve­sen hallanak munkájuk fogyatékosságairól és gyakran ingerülten is reagálnak. Nem mindenütt szokták meg az igazságos érté­kelést, a bírálatot és önbírálatot. Ez főleg a minisztériumokban és az egyéb központi szervekben megvalósított ellenőrzéseknél tapasztalható. A párt szervei és szerveze­tei mindennapos munkastílusa megszeg- hetetlen normájává és részévé kell vállnia minden szinten a tevékenység rendszeres bíráló értékelésének. A tapasztalatok meggyőzően bizonyít­ják, hogy a párt realizációs képessége alapvető növelésének egyik fő feltétele a párthatározatok teljesítésének követke­zetes ellenőrzése. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a pártszervek és apparátusuk a feladatok teljesítésének kö­vetkezetes szorgalmazása, s az illetékes káderektől a számadás szorgalmazása he­lyett inkább megismétlik a határozatokat és a problémák megoldatlanok maradnak. A szociális és a gazdasági program teljesítésére, a fegyelem, a rend és a szer­vezettség növelésére és a káderekre min­den munkahelyen gyakorolt befolyás növe­lése megkívánja a gazdasági vezetés fölöt­ti ellenőrzés jogának elmélyültebb érvé­nyesítését. Értékeljük a Központi Ellenőrző és Reví­ziós Bizottság eltelt időszakban végzett munkáját. Számos fontos kérdést vetett fel azzal a törekvéssel, kapcsolatban, amely­nek célja az alapszabályzat megtartása, a párt sorai tisztaságának szavatolása; a párthatározatok teljesítése, a párt- és a ž állami fegyelem megszilárdítása. A kommunisták személyes példamutatása Tisztelt elvtársak, Szlovákia Kommunista Pártjának ma 435 ezer tagja és tagjelöltje van. A legutób­bi kongresszus óta számuk 46 994-gyel, a CSKP XIV. kongresszusa óta pedig 180 093-mai gyarapodott. Az új tagjelöltek 64 százaléka munkás. A pártnak szilárdul a munkásmagva. Minden nyolcadik mun­kás és efáz-tag, minden második mester, minden negyedik műszaki-gazdasági dol­gozó és tanító tagja a pártnak. Szlovákiában a pártnak tovább kell erő­södnie munkásokkal, főleg a nagyüzemek­ből, szövetkezeti földművesekkel, alkotó műszaki dolgozókkal és mérnökökkel főleg azokból az ágazatokból, amelyek döntő fontosságúak a tudományos-műszaki fejlő­dés szempontjából és jelentős hatással vannak az intenzifikálás folyamatára. Viszonylag magas fokú a műszaki-gaz­dasági dolgozók szervezettsége, de nem kielégítő az összetétel szempontjából. Ala­csony fokú a tervezők, a gépszerkesztők, a technológusok, a műszaki fejlesztés és a tudomány dolgozóinak szervezettsége. Ez főleg Bratislavában érvényes. Ennek a problémának fokozott figyelmet kell hogy szenteljenek a kerületi, a járási pártbizott­ságok, valamint a bratislavai városi pártbi­zottság és a városkerületi pártbizottságok. Arra kell vezetniük a pártszervezeteket, hogy egyénileg foglalkozzanak a fiatal te­hetségekkel, politikailag formálják és felké­szítsék őket a pártba való belépésre. Ma a párt soraiban van az SZSZK min­den nyolcadik lakosa, és ez nem kevés. Az SZLKP szerveinek figyelme ezért főleg a párt sorai minőségének, eszmei és politi­kai szilárdáságának, minden kommunista aktivitásának javítására összpontosul. A párt minőségéért vívott harcot egybe kell kapcsolni a tisztaságáért folytatott küzde­lemmel, azzal, hogy a párt szüntelenül megválik a karrieristáktól, az útitársaktól, az olyan emberektől, akik cselekvésükkel foltot ejtenek a párttag becsületén. Az olyan emberek, akik csak formálisan fogadják el a párt irányvételét, de gyakorlatilag mit sem tesznek megvalósításáért, nagyon fékező­en hatnak. Nincs joguk a párttag nevével büszkélkedni azoknak, akik mindig és min­denütt alkalmazkodnak. Gustáv Husák elvtárs a CSKP XVI. kongresszusán hangsúlyozta: „A munkás- osztály forradalmi élcsapatának soraiba annak tudatában léptünk, hogy életünk értelme a nép szolgálata. Egyetlen kivált­ságunk, hogy a szocializmus további fejlő­déséért, a kommunizmusért vívott harc első soraiban állunk“. Ezt az igazságot szüntelenül beleoltjuk minden kommunista tudatába és cselekvésébe. Még jobban beleplántáljuk a tudatukba, hogy a jártba való belépéssel nem tesznek szert kivált­ságokra, hanem forradalmi kötelességek hárulnak rájuk, önként vállalják életüknek ezt az igényes rendjét. S fizettségük az ennek köszönhető eredmények kiváltotta erkölcsi sikerélmény. A CSKP KB Elnöksége kiindulva abból, hogy az egész párt munkáját napjaink és a holnap szükségeleteinek szintjére kell emelni, felmérte a CSKP alapszabályzata alkalmazásának tapasztalatait és előter­jesztette a módosításokra vonatkozó terve­zetet. Meggyőződésünk, hogy csakúgy mint a kerületi és a járási pártkonferenciák, kongresszusunk is egyetértését fejezi ki az előterjesztett tervezettel. Miről tanúskodnak a CSKP alapszabály­zata alkalmazásának tapasztalatai? Elsősorban arról, hogy az alapszabály­zat a párton belüli élet alapvető törvényé­nek fontos szerepét tölti be. Elmélyültebb a megismerése és az alkalmazása. Viszont az alapszabályzat alkalmazásában nagyok az eltérések, amikor megszegik elveit, ami­kor a szavakkal ellentmondásba kerülnek a tettek, amikor nem teljesítik a határozato­kat, amikor megszegik a törvényességet és a pártfegyelmet. A párt síkraszáll az intenzifikálás fel- gyorsításának irányvonaláért. Megvalósí­tásában azonban sok a következetlenség, a maradiság, a közömbösség. S ebből pártvonalon nem vonnak le semmiféle kö­vetkeztetéseket. Nem fordul elő az, hogy a vezető gazdasági dolgozót, aki párttag is, pártbüntetéssel sújtanák ennek az irányvo­nalnak a nem teljesítéséért! Vannak üzemek és munkahelyek, ame­lyekben selejtet, illetve rossz minőségű termékeket gyártanak raktárra, nem tesz­nek eleget a beruházási feladatoknak és az illetékes kommunista gazdasági dolgozók némák maradnak. Sót előfordul, hogy az ilyen jelenségeket még a pártbizottságok is magyarázzák és mentegetik a gyökeres orvoslás helyett. Tanúi vagyunk annak is, hogy nem telje­sítik a műszaki fejlesztés terveit, nem tart­ják meg a feladatok megoldásának és megvalósításának határidőit, a kutatás, a fejlesztés és a termelés kommunista vezető gazdasági dolgozóit mégsem vonják felelősségre a párttaggyúlések, a járási párt- bizottságok, és a felsőbb pártszervek sem, beleértve az SZLKP KB osztályait. Ez megengedhetetlen! Ideje, hogy az alapszabályzat szellemében elvszerűen fellépjünk az ilyen magatartással és üzel­mekkel szemben. Az alapszabályzat szá­munkra nem lehet holt betű, hanem élő vezérfonalnak kell lennie és szükségét kell éreznünk, hogy cselekedeteinkben igazod­junk hozzá. Éppen ezért, valamint tekintettel az új feladatokra, az alapszabályzat egyes ré­szeit módosítjuk és idöszerűsítjük. Hang­súlyozzuk a pártélet lenini normái, a de­mokratikus centralizmus ós a kollektív ve­zetés elvei következetes megtartásának, a párton belüli demokrácia, a bírálat és az önbírálat, a kommunisták aktivitása és fe­lelőssége minden oldalú fejlesztésének fontosságát. Az alapszabályzatban kifejezetten ki­emeljük, hogy a kommunista köteles töre­kedni a termelés fejlesztésére és intenzifi- kálására, a munkában példát kell mutatnia, úttörőjévé kell válnia minden haladónak, el kell sajátítania a tudomány és a technika legújabb ismereteit, növelnie kell képesíté­sét, ügyelnie kell a gazdaságosságra, a hatékonyságra, a minőségre és síkra kell szállnia az érdemek szerinti javadalmazá­sért. Meggyőződésünk, hogy a kommunisták személyes példája, elkötelezettségük, lel­kesedésük és becsületes cselekvésük ha­tásos erő a fegyelemnek, a szocialista állam törvényeinek megszegése, a társa­dalmi tulajdon dézsmálása és a hanyagság okozta haváriák elleni harcban is. A párt régi tagjai személyes találkozók alkalmából és a központi bizottsághoz inté­zett leveleikben rámutatnak különféle visz- szás jelenségekre - a közös megkárosítá­sára, a nyerészkedésre, haszonlesésre, a szolgálati beosztással való visszaélések­re. Rámutatnak azokra is, akik különféle szolgáltatásokat ós ellenszolgáltatásokat nyújtnak és egyéb negatív jelenségekre, amelyekkel szemben az illetékes vezető dolgozók liberális és opportunista magatar­tást tanúsítanák a kispolgári szólásmondás jegyében: „Ne avatkozz abba, ami nem érint!“ Meg nem alkuvóan levontuk a kö­vetkeztetéseket vezető járási tisztségvise­lők esetében is, akik megszegték a párt alapszabályzatát, a szocialista erkölcs el­veit, a fegyelmet és a rendet. Ez történt a Liptovský Mikuláš-i, a Trebišovi, a Micha- lovcei járásban és Bratislavában, valamint néhány gazdasági szervezetben is, a Slov- naftban, a Georgi Dimitrov Vegyiművek­ben, a Považská Bystrica-i Vendéglátóipari Vállalatban stb. Az utóbbi időben negatív jelenségeket állapítottak meg a Dolný Kubín-i járásban, ahol egyes volt vezető tisztségviselők el­tűrték és elhallgatták a rendetlenséget, elnézőek voltak a társadalom kárára nye­részkedő karrierista elemekkel szemben. Ezért a helyzetért nagyrészt a járási nem­zeti bizottság tisztségviselői felelnek, akik közvetlen felelősséggel tartoznak az alá­rendelt szervezetek helyzetéért és gazdál­kodásáért. Az ilyen és hasonló jelenségek azért is lehetségesek, mert megsértik a pár­ton belüli demokráciát. A bírálat ós az önbírálat nem minden pártszervben és -szervezetben kapott még otthont. A fo­gyatékosságok évről-évre felgyülemlőnek, s ezt észre kell venni a járási és a kerületi pártbizottságokon és nálunk az SZLKP Központi Bizottságában. Ebből az követ­kezik, el kell érnünk, hogy minden pártbi­zottsági tag teljes felelősséget viseljen az egész pártszerv tevékenységéért, a párt fórumán a kérdések elvszerű megoldásá­ért, s ne tűrjük el az olyan mesterkedést, hogy egyes kérdéseket - főleg a káderkér­déseket - a pártszerven kívüli csoportok vagy egyének döntsék el. A párt alapsza­bályzata mindenkire egyformán érvényes ma és a jövőben is, s aki megszegi, azt pártvonalon felelősségre kell vonni. Mindenről a káderek döntenek Elvtársak, fontos szerepet töltenek be a miniszté­riumok és a központi intézmények alap­szervezetei. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga osztályai nagyobb figyelmének köszön­hetően munkájuk javult. A központi szervek apparátusa azonban még nem harcol elég­gé következetesen számos fogyatékosság ellen. Az SZLKP KB Elnöksége bírálatnak vetette alá eayes ágazatok munkájának eredményeit. így például a tej- és a húster­mékek, fafeldolgozó és a fogyasztási ipar választékát és minőségét. A kívánatos vál­tozásra azonban csak igen lassan kerül sor. A párthatározatok nem teljesítéséért fele­lősségre kell vonni a minisztereket, helyet­teseiket, a vezérigazgatókat és további vezető dolgozókat. A pártszervezeteknek nagyobb befolyást kell gyakorolniuk e szer­vek apparátusa tevékenységében a munka stílusának tökéletesítésére és a fogyaté­kosságok kiküszöbölésére. E tekintetben fokozni kell az SZLKP Központi Bizottsága osztályainak igényességét, következetes­ségét és segítségét. A demokratikus centralizmus'és a párton belüli demokrácia elmélyítése megkívánja a párton belüli tájékoztató rendszer hatás­fokának növelését. A tájékoztatás mindkét irányában szavatolni kell az információk tárgyilagosságát, tartalmasságát és napra­készségét. Megengedhetetlen az, hogy az óhajt valóságnak tüntessék fel, s hogy a párt szerveiben elferdített adatok alapján döntsenek. A politikai döntések meghozatalának fo­lyamatában pótolhatatlan szerepe van a közvélemény rendszeres figyelemmel kí­sérésének. A nyilvános taggyűléseken, a tisztségviselők és a dolgozók találkozóin kifejtett nézeteket, a különleges szocioló­giai felmérésekből és a lakosság leveleiből szerzett ismeretanyagot fontos informatív forrásnak tekintjük, amelyet felelősségtel­jesen hasznosítani kell. A másik oldalon a nyilvánosságnak ide­jében és az igazságnak megfelelően kell tudomást szereznie a pártszervek állás­pontjáról életünk minden komoly problé­májával kapcsolatban. A pártnak érdeke a tárgyilagos tájékoztatás. Nap nap után biztosítani kell a folyamatos informálást s az információk hiteles magyarázatát, ami támogatja a párthatározatok megvalósí­tását. Sok ízben mondottuk már, hogy minden­ről a káderek döntenek. Az SZLKP Köz­ponti Bizottsága kiindulva a kongresszusi határozatból, érvényesítette azt az elvet, hogy a tisztségviselőnek posztjára történő kinevezésével a bizalmat lelkiismeretes munkával és eredményekkel kell meghá­lálnia. Az SZLKP KB és az alsóbb szintű pártszervek számos kádercserét eszközöl­tek ott, ahol a feladatokat nem teljesítették, ahol nem feleltek meg az irányítás követel­ményeinek, ahol súlyos erkölcsi és jellem­beli fogyatékosságok nyilvánultak meg. Az élet bizonyította e változások szükséges­ségét és helyességét. A kádermunkában sem gondolhatunk csak a jelenre, s nem elég azt egybevetni a mú'ttal. Az adott helyzetben, amikor a párt és a társadalom, a társadalmi és a gazdasági fejlődés meggyorsítására, az új műszaki és technológiai alapra történő átállásra törekszik, joggal várjuk el a káde­rektől a magas fokú szakmai és politikai felkészültséget, a szocialista vállalkozó­szellemet és a kor szintjének megfelelő irányítást. A legújabb ismeretek tanulmá­nyozása és elsajátítása az egész életet átfogó szükségletté kell hogy váljon. Rend­kívüli követelményeket támasztunk a káde­rek jellembeli és erkölcsi-akarati tulajdon­ságaival szemben. Meggyőződésükkel, s azzal a készségükkel szemben, hogy tudásukat és tapasztalataikat a szocializ­mus szolgálatába állítsák. A szóban forgó feladatok teljesítése, a káderek cseréje folytonosságának sza­vatolása a vezető dolgozóktól és a párt­szervezetektől megkívánja, hogy a káder­munkában elsőrendű figyelmet fodítsanak fiatal tehetségek felkészítésére és ki­emelésére az irányító tisztségekbe, főleg az olyan szakterületekről, amilyen a kiber­netika, az elektronika és a biológia, még­pedig nemcsak vállalati, hanem központi szinten is. Fontolóra kell venni azt is, hogy vajon megfelelő mértékben emeljük-e ki az olyan szakmailag rátermett pártonkívülie- ket, akik eredményeikkel bizonyították ké­pességeiket és a szocializmus iránti viszo­nyukat. A tudományos-technikai forradalom és a szocializmus tökéletesítése korszakában is vezető szerepe van a munkásosztály­nak. Ezért céltudatosabban kell gondos­kodni a legtehetségesebb munkások kivá­lasztásáról, felkészítéséről és érvényesü­léséről, lehetővé kell számukra tennünk a megfelelő képesítési szint elérését. Humánus és elvtársi a viszonyunk azok iránt, akik a társadalom javára becsületes munkát végeztek. Viszont tartós érvényű alapelvvé kell válnia annak, hogy az egyén iránti szociális figyelmesség miatt nem re­kedhet meg az irányítás színvonalának emelkedése. (Folytatás a 12. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom