Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-14 / 62. szám, péntek

Az SZLKP Központi Bizottságának beszámolója a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozatainak teljesítéséről, valamint a párt egyéb feladatairól Szlovákiában (Folytatás a 11. oldalról) A CSKP KB Politikai Főiskolájának ka­rától elvárjuk, hogy a párt kádereinek felké­szítésében szüntelenül tökéletesíteni fogja a nevelés és az oktatás folyamatát, hogy végzett hallgatói készek legyenek a politi­kai vezetésre, a korszerű irányításra és a pártmunka eredményességének növelé­sére. Őszinte elismeréssel nyugtázzuk azt a segítséget, amelyet a párt káderei neve­lésében az SZKP KB Pártfőiskolája és Tár­sadalomtudományi Akadémiája nyújt ne­künk. Ezzel egyidejűleg hangsúlyozzuk an­nak szükségét, hogy ezt a segítséget job­ban kell hasznosítani a politikai munkában. A kongresszus után hozzáfogunk a ká­derek komplex értékeléséhez. Ez nem me­rülhet ki csupán a káderek potenciáljának felmérésével, hanem elsősorban maga­sabbra kell emelni a káderekkel szemben támasztott igények mércéjét. Pártunk egész történetében bizonyította, hogy elegendő, a dolgozó népből szárma­zó, a néppel összeforrott tehetséges, párt­hű káderrel, erélyes szervezővel rendelke­zik. A párt ezért megbirkózott még a legne­hezebb feladatokkal is. Meggyőződésünk, hogy a bolsevik eti- kájú, munkaszeretó, erélyes, becsületes, a párthoz és a szocializmushoz hű embe­rek céltudatos felkészítésével és felhasz­nálásával olyan kádereket formálunk, akik nem siránkoznak, hanem harcolnak a tár­sadalmi fejlődés meggyorsításáért. Tisztelt elvtársak, végül hangsúlyozni szeretném, hogy Szlovákia kommunistái azzal az elszánt akarattal járulnak a CSKP XVII. kongresz- szusa elé, hogy áldozatkészen, következe­tesen teljesítik a kongresszuson kitűzendő valamennyi feladatot. Szlovákia Kommu­nista Pártja, úgy mint eddig, a jövőben is törekedni fog Csehszlovákia Kommunista Pártja egységének további elmélyítésére és megszilárdítására. Pártunk, amely nemsokára megünnepli megalakulásának 65. évfordulóját, népünk bevált vezére és további győzelmeinek ihletóje. Mi, szlovákiai kommunisták az új feltételek között, az igényes feladatok telje­sítése során mindent megteszünk, hogy a CSKP jól szervezett, megbízható osztagát képezzük. Szüntelenül szem előtt tartjuk, hogy a párt ereje a néppel való legszoro­sabb kapcsolatában, a dolgozók legszéle­sebb rétegei életének tüzetes ismeretében, a kommunisták szavainak és tetteinek egy­ségében rejlik. Ezért az „Arccal a tömegek felé!“ közismert jelszót nemcsak továbbra is időszerű jelszónak tekintjük, hanem poli­tikai gyakorlatunk tartós módszerének is. A következő fejlődési időszakban is csak az a párt tesz eleget történelmi küldetésé­nek, amely valóban a tömegek élcsapata. A Szovjetunió Kommunista Pártja szá­munkra a tapasztalatok és a tanulságok kimeríthetetlen forrása. Az egész szovjet népet mozgósítja a szocialista társadalom valamennyi fejlődési folyamata felgyorsítá­sát és tökéletesítését célzó grandiózus tervek megvalósítására. Az SZKP XXVII. kongresszusa számunkra a forradalmi el­méletnek és gyakorlatnak, az alkotó leni- nizmusnak az iskolája. A Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával szilárd egységben még nagyobb bizton­sággal és derűlátással lépünk előre. Egyértelműen támogatjuk a Szovjetunió, a szovjet kommunisták politikáját, amelyet oly meggyőzően és határozottan tolmá­csolt Gorbacsov elvtárs, az SZKP KB főtit­kára - az atomháború elhárításának, a le­szerelésnek, a tartós és megbízható béke megőrzésének politikáját. Újra ismételjük: korunk kulcskérdése az atomháború elhárítása, a leszerelés, a tar­tós megbízható béke biztosítása. Népünk a múltban is híve volt s örökre híve marad a népek békés egymás mellett élésének, együttműködésének és barátságának. Számunkra, akik a társadalmi fejlődés szé­les horizontú terveit dolgozzuk ki, a béke létfontosságú és elsőrendű vágyunk. A világ átalakulásáról, az ember és az emberiség felszabadulásáról szóló marxis­ta-leninista tanításhoz igazodó kommunis­tákként, az erőnkbe vetett hittel, az ügyünk igazába vetett meggyőződéssel tekintünk előre. Építő munkánkkal, a szocializmus szilárdításával és tökéletesítésével hozzá­járulunk szocialista társadalmunk további fejlődéséhez. Éljen és virágozzon a testvériségben élő nemzetek és nemzetiségek szülőföldje - a Csehszlovák Szocialista Köztársaság! Éljen hős népünk, munkásosztálya, szö­vetkezeti parasztsága, dolgozó értelmisé­ge, fiatal nemzedéke! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, a ma és a jövő harcainak vezető ereje! Éljen és erősödjön Csehszlovákia és a Szovjetunió népének testvérisége és együttműködése! A békéért, a szocializmus és a kommu­nizmus világgyőzelméért! (Alcímek: Új Szó) Új szovjet javaslatok az atomkísérletek betiltására Rea9an megbízottja Közép-Amerikában » — PHilirt Mahih 37 márnk tfirrnrifttfl tPVPlrPnucónót Mihail Gorbacsov válasza a „hatok“ (ČSTK) - A TASZSZ szovjet hírügynökség tegnap közzétette az SZKP KB főtitkára válaszának teljes szövegét, amelyet Argentína, India, Mexikó. Tanzánia, Svédország és Görögország vezetőinek üzenetére adott, Mihail Gorbacsov a választ Raul Alfonsin argentin elnöknek, Radzsiv Gandhi indiai kormányfőnek, Miguel de la Madrid mexikói, Julius Nyerere tanzániai elnöknek, Ingvar Carlsson svéd miniszterel­nöknek és Andreasz Papandreu görög kormányfőnek küldte meg. Ennek a szövege a következő: Mély sajnálatomat fejezem ki amiatt, hogy már nincs közöt­tünk Olof Palme, aki egy aljas gyilkos merényletének áldoza­tává vált. Az 6 tragikus halála fájdalmasan érintette mindazo­kat, akiknek drága a béke, amelynek megőrzéséért Olof Palme fáradhatatlanul küzdött. Tisztelt uraim! Őszinte köszönetemet feje­zem ki önöknek a szovjet veze­tés nevében azért a következe­tességért és céltudatosságért, amellyel a lázas fegyverkezés korlátozására és a nukleáris há­ború elhárítására törekednek. Véleményünk szerint az önök közös igyekezete teljes mérték­ben megfelel annak a feladat­nak, amely az országok és né­pek konstruktív és alkotó együttműködésének megterem­tését célozza. Különösen napja­inkban érvényes ez, amikor e kérdés magának az emberi­ségnek a sorsát érinti. Az atomfegyverek nélküli ál­talános biztonság gondolata, amely az önök levelében kifeje­zésre jut, teljes mértékben összhangban van a mi koncep­ciónkkal. Véleményünk azonos abban is, hogy a nukleáris kísérletek leállítása fontos lépés lenne, és azzá is kell válnia, azon az úton, amely elvezet ahhoz, hogy az emberiséget megmentsük a lá­zas fegyverkezéstől és ennek minden káros következményei elöl. Nyilvánvaló, nem véletlen, hogy önök is ismét éppen most hangsúlyozzák ezt a kérdést, hi­szen rövidesen lejár az atom­robbantásokra egyoldalúan el­rendelt szovjet moratórium. Az az időtöbblet, amelyet az ameri­kai kormánynak adtunk javasla­taink elbírálására, a végéhez kö­zeledik. Ezt az intézkedést ugyanis nem tudjuk a végtelen­ségig egyoldalúan meghosz- szabbitani. Azáltal, hogy már a nyolcadik hónapja nem haj­tunk végre atomrobbantást - sem kísérteti, sem békés rob­bantást - már amúgy is bizo­nyos korlátozásokat hajtottunk végre mind katonai, mind pedig népgazdasági szempontból. Az önök felhívásával kapcso­latban, hogy a Szovjetunió és az Egyesúlt Államok ne végezzen semmilyen atomrobbantást az elkövetkező szovjet-amerikai csúcstalálkozóig terjedő idő­szakban, kijelentjük: a Szov­jetunió március 31-e után sem hajt végre semmilyen nukleáris robbantást egé­szen addig, amíg az USA meg nem valósítja az első ilyen kísérletet. Az ellenőrzés kérdésével kapcsolatban ismét hangsú­lyozni szeretném: a Szovjetunió nagy Jelentőséget tulajdonít en­nek. Érdekeltek vagyunk úgy n- is abban, hogy a megállapodá­sokat feltétlenül tartsák meg, s hogy erről minden résztvevő meggyőződhessen. A nukleáris kísérletek betiltá­sával párhuzamosan az ellenőr­zés nemzeti műszaki eszközök­kel, valamint nemzetközi intéz­kedésekkel, szükség esetén pe­dig helyszíni ellenőrzéssel is biztosítani lehet. Javasoljuk az amerikai félnek, állapodjunk meg arról, hogy mindkét fél megfigyelőinek kölcsönösen, a vonatkozó kérelmezés alapján nyújtsunk lehetőséget a nem egyértelmű események színhe­lyének meglátogatására, s így felszámoljuk az esetleges olyan kétségeket, hogy az ilyen ese­tek nincsenek-e összefüggés­ben az atomrobbantásokkal. Az önök ajánlatát, hogy segítséget üzenetére nyújtanak a nukleáris kísérletek leállításának ellenőrzésében, beleértve a helyszíni ellenőrzést is, készek vagyunk kihasználni, természetesen akkor, ha a má­sik fél is elfogadja. Természetesen a kísérletek problémájának teljes megoldá­sához olyan szerződés szüksé­ges, amely nemzetközi jogi ala­pokon tiltaná be az atomfegy­ver-kísérleteket. Javasoljuk, az ilyen szerződés kidolgozásának érdekében halaszthatatlanul kezdődjék meg a munka, s fel kell újítani, vagy meg kell kez­deni a megfelelő tárgyalásokat - két-, három-, vagy sokoldalú párbeszédet - oly módon, hogy ezeket ne kapcsolják össze más kérdésekkel. Azok számára, akik attól félnek, hogy e tárgya­lásokon az ellenőrzés problé­mái a háttérbe szorulnának, ja­vasoljuk, hogy e konzultáció­kon már a kezdettől fogva az ellenőrzés kérdései is napiren­den legyenek, annak érdeké­ben, hogy a lehető legrövidebb időn belül átfogó megállapodás szülessen. Biztosíthatom önöket, a Szov­jetunió a maga részéről to­vábbra is minden szüksége­set megtesz annak érdekében, hogy az atomkísérletek leállítá­sának kérdései a gyakorlati megoldás síkjára kerüljenek, s elérjük a nukleáris arzenálok teljes felszámolását. Tisztelettel: Mihail Gorbacsov KOMMENTÁRUNK------­(Č STK) - Philip Habib, az amerikai elnök új közép-amerikai különmegbízottja tegnap San Sal­vadorba érkezett. Innen Guatema­lába, Costa Ricába és Honduras- ba utazik, hogy az ottani vezetők­kel is tárgyaljon az ún. nicaraguai kérdésről és népszerűsítse az Egyesült Államok „hajlandósá­gát“ a probléma „diplomáciai“ tárgyalásokkal való megoldására. Az út valódi célja azonban, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét elterelje a szuverén Ni­caragua elleni amerikai tervekről és semlegesítse egyes közép­amerikai politikusok egyet nem ér­tését azzal az amerikai tervvel, hogy további összegekkel támo­gatják a nicaraguai ellenforradal­márok terrorista tevékenységét. Daniel Ortega nicaraguai állam­fő szerdai sajtóértekezeletén kije­lentette, az amerikai Kongresz- szusban folytatott vita az ellenfor­radalmároknak nyújtandó segít­ségről törvénytelen és erkölcste­len. Az amerikai kongresszus ez­zel megsérti a nemzetközi jog el­veit, mivel lényegében a terrorista politika formáiról és módszereiről vitatkozik, melynek célja a nicara­guai sandinista forradalom elnyo­mása. Reagan elnök nyomást gyako­rol a kongresszusra, hogy hagyjon jóvá 100 millió dolláros összeget a nicaraguai ellenforradalmárok terrorista tevékenységének pén­zelésére. Botrányba fulladt Herut-kongresszus (ČSTK) - Botrányba fulladt, és tegnap idő előtt befejeződött az izraeli jobboldali Herut párt kong­resszusa. A három napig tartó fizi­kai és szópárbajok után a tanács­kozást feloszlatták anélkül, hogy bármilyen határozatot jóváhagytak volna és nem választották meg a párt új irányító szerveit sem. A Herut a jobboldali Likud-tömb vezető ereje, s a Munkapárt után a legnagyobb izraeli politikai párt. A mostani tanácskozásnak kel­lett volna eldöntenie, ki legyen Menahem Begin utódja az elnöki tisztségben. Begin 1983-ban mondott le a miniszterelnöki hiva­talról, de névleg megtartotta ma­gának vezető tisztségét a pártban, amelyet Samir külügyminiszter csak ideiglenesen látott el. Hár­man vívták a harcot a pártelnöksé­gért: Samir külügyminiszter, Da­vid Levy építésügyi és Ariel Sá­ron kereskedelmi miniszter. A Heruton belüli ellentétek je­lentősen befolyásolhatják az izra­eli belpolitikai fejleményeket. A kormányzó nagykoalícióról szó­ló megállapodás értelmében ugyanis a Munkapárt elnökétől, Simon Peresztől az idén október­ben a Likud vezető képviselőjé­nek, vagyis a Herut párt elnöké­nek kell átvennie a miniszterelnöki tisztséget. S panyolország négyéves NATO-tagság után továbbra is megmarad az atlanti tömb keretein belül. Röviden így foglalható össze az ibériai országban kedden tartott népszavazás eredménye. A mintegy 29 millió választásra jogosult állampolgár közül mindössze 17 milliónyian járultak az urnák elé - tehát hozzávetőleg 60 százalékos volt a részvétel -, hogy feleljenek a szavazócédulán szereplő kérdésre: az or­szág tagja maradjon-e a NATO politikai szer­vezetének, avagy sem. Tegnapi, még nem végleges adatok szerint a szavazók 52 száza­léka voksolt a NATO-tagságra, míg csaknem 40 százalékuk a kilépés mellett foglalt állást. Gyakorlatilag tehát több mint 8 millió szavazat elég volt a kormánynak ahhoz, hogy elérje célját: fenntartsa Spanyolország NATO-tag- ságát. Felipe González szocialista párti kormánya nyilvánvaló sikerként könyvelte el a szavazás kimenetelét, viszont ellenzéki pártvezetók, köztük Geraldo Iglesias, a Kommunista Párt (Spanyolország) főtitkára szerint a sovány győzelem felér a kormány erkölcsi vereségé­vel. A NATO brüsszeli központjában felléle­geztek az eredmények hallatán és az Egyesült Államok külügyminisztériumának illetékese is sietett tolmácsolni kormánya elégedettségét a NATO-tagság fenntartását jelentő spanyol „igen“ kapcsán. Brüsszel, Washington és természetesen a madridi kormány is elégedett. González négy évvel ezelőtt alighanem megsértődik, ha valaki azt állítja róla, hogy majdan nem fogja ellenezni országa NATO-tagságát. 1982 nya­rán - az őszi választásokat megelőző kam­pányban - éles hangú beszédekben ítélte el az akkori jobboldali kormányt, amely Spanyol- országot beléptette az agresszív katonai tömb­be. Mihelyt azonban pártja megnyerte a parla­menti választásokat, és ö került a miniszterel­nöki székbe - nem kis mértékben NATO- ellenes magatartásának köszönhetően - szin­Spanyol referendum A félelem szavazatai te egyik napról a másikra feladta az atlanti tagságot helytelenítő véleményét, s három év leforgása alatt a tagság feltétlen híve lett. Választási ígéretét azonban nem dobhatta sutba, hiszen ezzel szavahihetőségét tette volna kockára - s így kénytelen-kelletlen, halogatások után ki kellett tűznie a referendum időpontját. A kormányfő és kabinetjének tagjai minden lehetséges alkalmat kihasználtak arra, hogy a tagság mellett agitáljanak. Leggyak­rabban két dologra hivatkoztak. Elsősorban arra, hogy az esetleges kilépés a francói időkhöz hasonló elszigeteltségbe taszítaná az országot. A másik érv szorosan összefüggött az elsővel, és így hangzott: az ország január elseje óta tagja a Közös Piacnak, s Nyugat- Európa elvárja, hogy Spanyolországot ne csak gazdaságilag, hanem katonailag is szoros szálak fűzzék hozzá, vagyis tágabb értelem­ben a NATO-hoz. A kormány taktikája a referendum előtt egyértelmű volt: azt az érzést kelteni a szava­zókban, az esetleges nemmel egyúttal az or­szág „halálos ítéletét“ is aláírják, és spanyol­hon visszazuhan a diktatúra éveihez hasonló izolációba. Ezzel összefüggésben az előzetes választási eredmények tegnapi közzététele után nem véletlenül fogalmazott úgy az egyik ellenzéki politikus, hogy a kormány tulajdon­képpen a „félelem szavazataival“ győzött. A szocialista párti kabinet az utóbbi napok­ban minden eszközt bevetett a közvélemény megdolgozására. A népszavazás napján pél­dául a lapok nem közölhettek előzetes közvé- .jménykutatási adatokat, nehogy ezzel is a „nemet“ mondók táborának a malmára hajtsák a vizet. Azt viszont engedélyezték, hogy 24 órával a szavazás előtt a sajtó közölte Lord Carrington NATO-fótitkár interjúját, amelyben óva intett a NATO-tagság elutasítá­sától és ő is a spanyol elszigetelődés ecsete­lésével próbálta beleegyezésre bírni a közvé­leményt. A referendum lezajlott és Spanyolország­ban egyelőre minden marad a régiben, legalább is az év végéig. Ekkor újból urnák elé járulnak a szavazók - parlamenti választások lesznek. Az 1982 decembere óta kormányzó baloldali Spanyol Szocialista Munkáspárt szá­mára az lesz az igazi erőpróba. A mostani népszavazás valamiféle „főpróbának“ tekint­hető, ami nem egészen úgy sikerült, ahogy Gonzálezék elképzelték. Most kissé felléle­gezhetnek ugyan, de szerény győzelemük óvatosságra inti őket a hátralevő hónapok­ban. P. VONYIK ERZSÉBET ÚJ szú 12 1986.111.14.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom