Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-14 / 62. szám, péntek

Az SZLKP Központi Bizottságának beszámolója a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozatainak teljesítéséről, ÚJ szú 7 1986.111.14. valamint a párt egyéb feladatairól Szlovákiában (Folytatás a 6. oldalról) is kapcsolódniuk kell, hogy teljesítésük eredményessége a jutalmakban és bírsá­gokban is megnyilvánuljon. Az irányításban azokat az intézkedése­ket tartjuk a legfontosabbaknak, amelyek szorosan összefüggnek a dolgozók rész­vételének elmélyítésével, tökéletesítik a munkaszervezési formákat, s ösztönzik a dolgozókat a minél jobb végső eredmé­nyek elérésére. Eközben abból az egyedüli helyes elvből kell kiindulni, hogy ami elő­nyös a társadalom számára, az legyen előnyös a vállalatok számára is, s ami előnytelen a társadalom számára, azt a vállalatok is megérezzék, s legyen nyo­ma az anyagi érdekeltségben. Ilyen érte­lemben kell fejleszteni a szocialista vállal­kozást is. Hangsúlyozni kell, hogy a központi szer­veknek is sok az adósságuk a kezdemé­nyező tervezéssel szemben. Az alulról jövő kezdeményezésben tapasztalt gyenge eredmények gyökerei nem az elvben rejle­nek, hanem a nem eléggé felelős hozzáál­lásban, az ügy lebecsülésében, a helytelen érvényesítésben, valamint azoknak a for­mális munkájában, akiknek élen kellene járniuk a kezdeményező tervezés szerve­zésében. Ezért elvárjuk tőlük, hogy alapve­tően megváltoztassák a kezdeményező tervezéshez való viszonyulásukat. El kell mélyítenünk továbbá az önálló elszámolási rendszert is, mégpedig az öté­ves tervek, s az ezekből eredő gazdasági normatívumok alapján, s gondoskodni kell következetes érvényesítéséről a vállalaton belüli alakulatoknál. Enélkül nehezen kép­zelhetnénk' el a dolgozókollektívák és egyének tényleges érdekeltségének érvé­nyesítését munkájuk végső eredményei­ben. Bizonyos tapasztalataink már vannak a brigádrendszerű munkaszervezés és ja­vadalmazás érvényesítésében. A céltuda­tosan szervezett brigádok száma azonban még kevés. Létrehozásuknak ugyanis arra kell irányulnia, hogy a munkások jobban és közvetlenebbül vegyenek részt a minőség­gel és a jövedelmezőséggel, a munkaszer­vezéssel, a fegyelemmel és a javadalma­zással kapcsolatos kérdések megoldásá­ban. A brigádrendszerú munkaszervezés és javadalmazás mozgalmát éppen ebben az irányban kell aktívan támogatni minden érdekelt fél részéről. A termelési értekezlet fontossága Véget kell vetni a termelési értekezletek lebecsülésének is, s kellő jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy a politikai-gazda­sági vezetés rendszeres dialógust folytas­son a munkások, a technikusok és a többi dolgozó alapvető aktívájával. A vállalatok­nál meg kell hatványozni a kollektív szer­ződések tekintélyét és kötelező jellegét, s ezekben szilárd kapcsolatot kell kialakíta­ni a kollektíva szociális fejlődésére vonat­kozó feladatok, és a vállalat gazdasági eredményeihez való hozzájárulása között. Ezeket azonban mindkét fél részéről követ­kezetesen is kell teljesíteni. A fejlett szocializmus építésének a felté­telei között az embert nem tekinthetjük csak egyszerű munkaerőnek. Ha helyesen érvényesülnek a dolgozók irányításban va­ló részvételének a formái, erősödik bennük a tényleges gazdák és az értéket alkotók tudata. Ez lehetővé teszi, hogy meggyor­suljon a jövedelmezőségért és a befekteté­sek megtérüléséért folytatott harc. Mélyen tudatosítjuk, s a társadalmi gya­korlat is bizonyítja, hogy a gazdasági és szociális fejlesztés feladatainak a teljesíté­se szorosan összefügg az emberi tényező aktivizálásával. Szlovákia további fejlődé­sének a jövőben is alapvető feltétele lesz alkotó erőinek mozgósítása, a dolgozók politikai, szakmai és állampolgári fejleszté­sének, s főleg szocializmus iránti elkötele­zettségének teljes megnyilvánulása. Nagyra értékeljük azoknak a dolgozók­nak a példáját, akik a CSKP XVII. kong­resszusának, valamint az SZLKP kong­resszusának a tiszteletére munkakötele­zettségeket vállaltak, azokat a kollektívá­kat, amelyek tettekkel támogatják a Szak- szervezetek Központi Tanácsának a haté­konyság és a minőség javítására vonatko­zó felhívását, s amelyek Prága mintájára a tudomány és a termelés gyorsabb össze­kapcsolására törekednek. A szocialista munkaverseny erejét nagyobb mértékben fogjuk a közös szocialista kötelezettségvál­lalásokra összpontosítani, hogy egysége­sítsük a termelők és a kivitelezők törekvé­seit a minőség javításában, a műszaki fejlesztés meggyorsításában, s a beruházá­sok előirányzott paramétereknek megfelelő és határidőben történő befejezésében. Tá­mogassuk ezt a kezdeményezést, amiből közös haszon származik. Az anyagi és szellemi szükségletek kielégítéséért Elvtársak! Pártunk politikájának, s minden törekvé­sünknek az az alapvető értelme, hogy kialakítsuk a feltételeket az emberek anya­gi és szellemi szükségleteinek egyre jobb kielégítéséhez, a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, alkotó képességeinek sok­oldalú érvényesítéséhez, teljes értékű éle­tük kibontakoztatásához. Éppen ebben nyilvánulnak meg a szocializmus nagy elő­nyei, annak tényleges humanizmusa. A fejlett szocialista társadalom további építése megköveteli, hogy megértsük és a gyakorlatban is érvényesítsük a szociális fejlesztésnek és a szociálpolitikának azt az új szempontját, amely jelenleg a társa­dalmi folyamatok intenzifikálásának fontos tényezőjévé válik. Ebben a szovjet kommunistákhoz ha­sonlóan abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy az élet anyagi feltételeinek a javí­tása lehetővé teszi az emberek számára az olyan értékek alkotására való összpontosí­tást, amely értelemmel tölti meg saját éle­tüket és a társadalom életét. Az életszínvo­nal emelését és javítását tehát törvénysze­rűen összekapcsoljuk a szocialista életmód formálásával. Azt tapasztaljuk, hogy e kölcsönös összefüggés lebecsülése vagy mellőzése egyrészt a tárgyak fetisizálásához, elvont moralizáláshoz vezet, másrészt pedig tért nyit az anyagi érdekeltség szerepének le­becsüléséhez a munka szerinti javadalma­zás szocialista elvének érvényesítésében. Azonban mindkét végletet összeférhetet­lennek tartjuk a fejlett szocializmus építé­sével. A szocialista életmód formálásának az alapja továbbra is a munka, s tartalmának és jellegének progresszív átalakulása. Ép­pen ezen a területen zajlik le azoknak az érzékeny folyamatoknak a döntő része, amelyekben a szociális igazság és a szoci­ális biztonság alapelve valósul meg. A tu­dományos-műszaki haladással összefüg­gő lehetőségek egyre szélesebb teret nyúj­tanak a munka alkotó jellegének támogatá­sához, érvényesítéséhez és kihasználásá­hoz, legyen szó akár fizikai, akár szellemi munkáról, kisebb vagy nagyobb szakkép­zettséget igénylő munkáról. Erre természe­tesen céltudatosan kell hatni a komplex gépesítés intenzívebb érvényesítésével, a termelés automatizálásával, a fizikailag megerőltető, az egészségre ártalmas és az egyhangú munka részarányának csökken­tésével. A szükségletek elemzéséből és várható fejlődéséből, az adott lehetőségekből, s a források képzésének ösztönzéséből kiindulva a központi szervek a fó irányok keretében azzal számolnak, hogy a 8. ötéves tervidőszakban Szlovákiában 16 százalékkal növekszik a lakosság személyi fogyasztása, mégpedig a munka eredmé­nyeitől való szoros összefüggésben. A la­kosság pénzbevételei csaknem 18 száza­lékkal növekednek, ezen belül a munkajö­vedelmek több mint 13 százalékkal, miköz­ben a társadalmi munkatermelékenység 18-20 százalékkal növekszik. Éppen en­nek érdekében radikálisan tökéletesíte­nünk kell a munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerinti javadal­mazást, s határozottan le kell küzdeni az egyenlósdiséget. A szovjet kommunisták kongresszusán elhangzottakkal egyetértve mi is hangsúlyozzuk, hogy „ha a jó dolgozó és a lelkiismeretlen dolgozó munkáját egy­formán javadalmazzák, ez alapelveink dur­va megsértését jelenti." Ezért véget kell vetni az egyenlósdi irányzatok elnézésé­nek, s a tárcák, a termelési-gazdasági egységek, a vállalatok és az üzemek ré­széről, a szakszervezetek aktív támogatá­sa mellett, érvényesíteni kell az egyedül helyes és igazságos szocialista alapelvet- mindenkinek a munkája, a müve, az érdeme szerint. Továbbra is nagy gondot fordítunk a la­kásellátás kérdéseire. A 8. ötéves tervidő­szakban 185 ezer lakást kell felépíteni, többnyire szövetkezeti és magánerős for­mában, miközben mindkét formánál meg­növekszik az állam segítsége a lakásbe­szerzéshez való nagyobb arányú hozzájá­rulás által. Ami azonban a legfontosabb- okvetlenül el kell mélyíteni a lakások és az egész lakótérségek minőségéről és kar­bantartásáról való gondoskodást. Sürgősen elvárjuk a Szlovák Tervbizott­ságtól, a Szlovák Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottságtól, a nemzeti bizottságoktól és az építőipari szervezetektől, hogy gyorsabban felszá­molják a közületi és a műszaki ellátottság­ban az elmúlt évek folyamán bekövetkezett lemaradást, s megszűnjön a kizárólag csak lakásokból álló lakónegyedek építése. Nem lehetünk elégedettek a lakásalap kor­szerűsítésének az ütemével sem. Ezen a területen nemcsak a CSSZK-val szem­ben mutatkozik lemaradás, hanem a nem­zeti bizottságok azokat a szerény feladato­kat sem teljesítik, amelyeket vállaltak.. Szem előtt kell tartani továbbá, hogy a la­kásszövetkezeteknek egyre több lakás el­látásáról kell gondoskodniuk. Ezért tudato­sítaniuk kell, hogy a lakásszövetkezet nem hivatal, hanem önigazgatási egység. Ebből származik az a követelmény, hogy elmé­lyültebben kell dolgozni a szövetkezetek tagjaival, be kell vonni őket az irányítás és az ellenőrzés folyamataiba, a lakótömbök és a lakónegyedek konkrét problémáinak a megoldásába. Ez a lakásellátó vállalato­kat irányító nemzeti bizottságokra is vonat­kozik. Ezek munkája, s a lakásokról való gondoskodásuk címére nem kevés bírálat hangzik el a protekciózás ós más visszás­ságok miatt. A lakásgazdálkodásban, valamint a hi­vatalokban ós az üzemekben is ésszerűb­ben kell gazdálkodni a fűtéssel. Elmarasz­talóan kell szólnunk arról a lassúságról, amit e probléma megoldásában Szlovákiá­ban tapasztalunk. Végül pedig azt is szóvá kell tenni, hogy a rend és a tisztaság váljék az építők, a lakások tulajdonosainak és használóinak elementáris alapelvévé, főleg a lakónegyedekben ós a városokban. Fontos feladatnak tekintjük az egész­ségügy további fejlesztését, főleg a beren-^ dezésekkel kevésbé ellátott körzetekben. Ebben az ötéves tervidőszakban Szlováki­ában 5600 új fekvőhely létesül. A hangsúlyt elsősorban a megelőző egészségvédelem­re, a betegségek elkerülésére, s a higiéniai színvonal emelésére helyezzük minden te­rületen. Még nagyobb figyelmet összpon­tosítunk a szív- és érprogram, az onkológi­ai program megvalósítására, s az anyákról és a gyermekekről való gondoskodásra. Újabb progresszív gyógykezelési módsze­rek bevezetésével is számolunk. Bővíteni akarjuk az idős ós a tartósan beteg állam­polgárok egészségügyi ellátását, s tovább­ra is számolunk a Csehszlovák Vöröske­reszt számos önkéntes dolgozójának ne­mes segítségével. A szociális otthonok kapacitása 4500 fekvőhellyel bővül, s foly­tatni fogjuk az építkezésekkel a tartósan be­teg állampolgárok ellátására. Ebben az összefüggésben köszönetünket fejezzük ki azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik lelkiismeretesen és áldozatkészen tel­jesítik hivatásukat. Tudjuk azonban, hogy még nem kevés jogos panasz van az egészségügy szervezési színvonalára, a túlméretezett ügyintézésre, s néha a gya­korlati szakszolgáltatás színvonalára, a be­tegekhez való viszonyulásra is. Kifejezzük itt azon meggyőződésünket, hogy a felelős dolgozók az egészségügyi irányítás min­den szintjén levonják az ilyen bírálatokból a következtetéseket, s mindannyian na­gyobb határozottsággal lépnek fel a visz- szásságokkal, a betegek iránti érzéketlen viszonyulással, s az olyan viselkedéssel szemben, amely nincs összhangban a szo­cialista egészségügyi dolgozó etikájával és jellemével. A kereskedelem és a szolgáltatások po­litikai szempontból érzékeny területet ké­peznek. A kiskereskedelmi forgalom eb­ben az ötéves tervidőszakban 18 százalék­kal növekszik, s a fizetett szolgáltatásokra fordított kiadások 17 százalékkal növeked­nek. Azzal számolunk, hogy meggyorsul a tartós fogyasztási cikkek eladása, s ki­szélesedik az ipari ós az élelmiszeripari termékek választéka. El kell érnünk, hogy a piacon egyaránt legyenek hagyományos és új, olcsó és drágább termékek, a külön­böző korcsoportú emberek igényeinek és jövedelmi helyzetüknek megfelelően. Emelni kell a javítási szolgáltatások minő­ségét, s ki kell szélesíteni ezek terjedelmét minden vonatkozásban. Az áruválaszték, valamint a szolgáltatások javításához és bővítéséhez kifejezőbb mértékben kell hozzájárulniuk a helyi gazdálkodási válla­latoknak és az ipari szövetkezeteknek. Az előirányzott növekedési ütemmel együtt fő­leg a hozzáférhetőségre, a rugalmasságra és a megbízhatóságra kell helyezni a súlyt. Mielőbb el kell érnünk, hogy a termelők és a kereskedelmi szervezetek felelősség­teljesen viszonyuljanak a vásárlókhoz, s ugyancsak következetes harcot kell vív­nunk a vásárlók érdekvédelméért, a keres­kedelem becsületéért; határozottabban fo­gunk fellépni a lopás, a korrupció és más kispolgári jelenség ellen. Az Állami Keres­kedelmi Felügyelőség ellenőrzései ismé­telten azt igazolják, hogy ezek a negatív jelenségek ma sem szűntek meg, Egyértel­műen kijelentjük, hogy e fogyatékosságok fölött sem hunyunk szemet, és fokozzuk erőfeszítéseinket mielőbbi felszámolásuk érdekében! A szocialista ember harmonikus fejlődése A szocialista életmód formálásában ru­galmasabban kell reagálnunk azokra az új jelenségekre és irányzatokra, amelyek a fi­atalság, valamint a lakosság más csoport­jainak és rétegeinek szabadidő-töltésében mutatkoznak meg. Elsősorban a szabadidő aktív eltöltésére irányuló igyekezeteket tá­mogatjuk, szeretnénk elérni, hogy az eddi­ginél jobban használják ki a turistaközpon­tok, az üzemi üdülők kínálta lehetőségeket. Sok száz ilyen intézmény áll a fiatalok üdülésének, a természeti iskolák szolgála­tában. Szükséges az is, hogy az eddiginél határozottabban, egyúttal azonban átgon­doltabban használjuk ki Szlovákia kedvező feltételeit az üdüléshez és az idegenforga­lomhoz. E téren határozottabb munkát vá­runk el az idegenforgalmi kormánybizott­ságtól. Környezetünk javításában fontos szere­pe van ökológiai gondjaink céltudatos és folyamatos megoldásának. Elsősorban azoknak a beruházásoknak a tervezői és beruházói előkészületeit kell elvégezni, amelyek a 8. ötéves tervidőszakban és a későbbiek folyamán döntően járulnak hozzá a víz-, a levegő-, és a talajszennye­ződés okainak és következményeinek fel­számolásához. Az üzemek és az egységes földműves- szövetkezetek elsőrendű feladata szigo­rúbbnak és következetesebbnek lenni a környezetvédelemben, a kellő munkakö­rülmények megteremtésében. Véget kell vetniük annak a helytelen gyakorlatnak, hogy az érvényes normák és előírások megtartása helyett minduntalan kibúvókat és kivételeket keresnek. A hatékony kör­nyezetvédelemben nagy segítséget nyújt­hatnak maguk az állampolgárok és a tö­megszervezetek is. Szocialista társadalmunk további fejlő­dése szorosan összefügg a tudományos­technikai forradalom vívmányainak mielőb­bi, céltudatos kihasználásával. E létfontos­ságú célunkat csak megfelelően képzett felnőttek és fiatalok munkája révén érhet­jük el. A műveltségi szint állandó növeke­dése az egyik alapvető feladata annak, hogy növekedjék az emberi tényező szere­pe társadalmunk további fejlesztésében. A szakképzettség növelése, a rendszeres művelődés ma már egész életre szóló feladat. A csehszlovákiai oktató-nevelő rendszer további tökéletesítése tervezetének foko­zatos megvalósítása napjainkban már né­hány pozitív eredményt is hozott. Megte­remtettük a feltételeit annak, hogy minden fiatal középiskolai végzettséggel rendel­kezzék, megerősítettük az oktatás poli­technikai jellegét, a munkára való nevelés szerepét. Előrehaladást értünk el oktatásü­gyünk kellő anyagi és műszaki feltételeinek megteremtésében. Minderről az írásbeli beszámolóban részletesen olvashatnak. Nagyra értékeljük pedagógusaink, s más oktatási dolgozók áldozatos munkáját, de ezzel együtt sem mondhatjuk el, hogy a középiskolát, valamint a felsőfokú oktatá­si intézményeket végzett fiatalok felké­szültsége megfelel társadalmunk mai igé­nyeinek. A végzős tanulók ós egyetemisták egy része nem éri el a kívánt szintet, a marxizmus-leninizmus - az alkotó gon­dolkodás és a forradalmi gyakorlat e mód­szerének - gyakorlati érvényesítésében. A végzett növendékek közül sokan nem képesek napjaink ideológiai és politikai összefüggései között önállóan eligazodni, nem megfelelő a szakmai felkészültségük - különösen a korszerű tudomány és tech­nika számos ágazatában -, továbbá fizikai és szellemi teherbíró képességük sen\ Az oktatásügy területén dolgozó ktm- munistáknak és más szakembereknsk e jelenségekről komolyan el kell gondol kodniuk, miként itt az ideje annak is, hogy oktatási rendszerünkben határozottabban és minél gyorsabban lépjünk át az extenzív formákról az intenzív fejlődés útjára. Isko­(Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom