Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-14 / 62. szám, péntek
Az SZLKP Központi Bizottságának beszámolója a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozatainak teljesítéséről, valamint a párt egyéb feladatairól Szlovákiában (Folytatás a 7. oldalról) Iáinkban ugyanis ma még jobbára a középszerűség nem kívánt légköre uralkodik, sokan megelégszenek a tanulók és az egyetemi hallgatók közepes teljesítményeivel. A tehetségek kiválasztásáról és neveléséről is ma még inkább csak beszélünk, ahelyett, hogy határozottan cselekednénk. A szülők és a szakmai közvélemény jogos bírálatai ellenére még mindig nem következett be alapvető változás a tankönyvek terjedelmében és színvonalában. Elismeréssel nyugtázzuk ugyan azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja, hogy a tanulók mielőbb megtanulják kezelni a számítógépeket, de elmondhatjuk, e téren is lassú a tempó. Jórészt egy helyben topogunk annak az elvi követelménynek a megvalósításában is, amely az oktatás összekapcsolását célozza a produktív munkával. Korunk követelményeihez képest elavult a fiatalok felkészítése a különböző munkásszakmákra. Az illetékes szervek nem lépnek föl a kívánt határozottsággal annak érdekében, hogy javuljanak a szakmai gyakorlatok vezetőinek, valamint a nevelőknek a munkafeltételei, s főleg a szaktanintézetekben növekedjék a pedagógusok szakképzettsége. A korszerű szocialista iskolában is kulcsszerepe van a pedagógusnak Éppen ezért mindent meg kell tennünk a pedagógusok társadalmi rangjának emeléséért, s azért, hogy több férfi érdeklődjék a peda- gógushivatas iránt, s ezáltal növekedjék arányuk az alapiskolákban, részben a középiskolákban is. Megérett az idő arra, hogy kidolgozzuk a pedagógusok szakmai továbbképzése korszerű rendszerének tervezetét. Oktatási rendszerünkben fontos láncszemet jelentenek a felsőoktatási intézmények, ahol jelenleg több mint 49 ezer hallgató tanúi. Ezek az intézmények ugyan rendszeresen foglalkoznak a nevelési folyamat tartalmának és formáinak megújításával, a kommunista nevelés hatékonyságának növelésével, ám az elért eredményekkel - elsősorban a végzősök felkészültségi szintjét véve alapul - távolról sem lehetünk elégedettek. A végzősök jelentős része ugyanis az életbe kilépve nem rendelkezik a kívánt politikai, szakmai tudással és erkölcsi értékekkel. Ennek több oka van. Az egyetemi oktatók eszmei-nevelő munkájának ma még nem megfelelő a hatékonysága; vannak, akik gátolják a hallgatók szélesebb körű szakmai képzését; az oktatás és a gyakorlat összehangolásának elvi kérdéseit sok helyütt nem oldják meg a mai követelményeknek megfelelően; nem megfelelő az egyetemi oktatók és a hallgatók mindennapos kapcsolata; s végül az ifjúsági szervezeteknek ma még elég kicsi a befolyásuk a hallgatók életrendjére és munkájára. A mai helyzetet meg tudjuk változtatni, s ezt mindenképpen meg is kell tennünk, hiszen a felsőoktatási intézményekben hatalmas szellemi erő található, amelyre támaszkodnunk kell. Az oktatásügy, különösen pedig a felső- oktatási intézmények irányításában sok a formalizmus és a bürokratikus elem. A bürokratikus elemek magukkal hozzák a fölösleges papírmunkát, s mindez jogos elégedetlenséget vált ki, mert gyengíti az oktatási intézmények, a pedagógusok és az egyetemi oktatók kezdeményezőkészségét, oktató-nevelő rendszerünk, valamint tudományos életünk további tökéletesítéséért kifejtett erőfeszítéseket. A fiatal nemzedék nevelése fontos és bonyolult feladat, amelynek sikere elsősorban a pedagógusoktól, szakmai és erkölcsi fejlettségüktől, kezdeményező készségüktől, ötletgazdaságuktól és felelősségérzetüktől függ. Az irányításnak mindig figyelembe kell vennie ezeket a sajátosságokat, s mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy iskoláink munkájában mind kevesebb legyen a formalizmus. Másrészt számos tárca címére meg kell jegyeznünk, hogy nem használják ki kellőképpen az iskolákkal, különösen a felsőoktatási intézményekkel való együttműködés lehetőségeit, egy helyben topognak a szakmai továbbképzés egész rendszerének megszervezésében, holott a tudományos-technikai forradalom korszakában a tanulás e formájának pótolhatatlan szerepe van a rendszeres művelődésben. Az egyetemek és főiskolák végzős hallgatóinak elhelyezésében, szakképzettségük - különösen a mérnökök - kellő kihasználásában az illetékes szervek a mainál sokkal aktívabb szerepet játszhatnának. Bátrabban és kezdeményezőbben kell bevonni a tehetséges fiatalokat az alkotó tudományos munkába és kísérletekbe. Fejlett szocialista társadalmunk további építésének folyamatában növekszik a kultúra - valamennyi, egyre bővülő ágazatának - jelentősége. A kultúra széles körű távlatokat nyújt, áthatja az ember egész életét, mindinkább az emberek belső szükségletévé válik, s nagymértékben járul hozzá az új életmód meghonosításához. Mindez azt jelenti, hogy a kultúra nemcsak alkotás és a művészet népszerűsítése, e fogalomhoz szervesen hozzátartozik a munka kultúrája, a környezetkultúra, az emberi kapcsolatok kultúrája, egyszóval mindennapi életünk kultúrája. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan tanúi vagyunk Szlovákia kulturális fejlődésének is, lett légyen szó a hivatásos művészetről, avagy a dolgozók tömeges részvételéről a kulturális alkotó munkában és általában a kulturális életben. Művészeink döntő többsége alkotásaival támogatja és megvalósítja pártunk és államunk kulturális politikáját, maga is formálja ezt a politikát. A művészeti alkotó szövetségekben és más kulturális intézményekben tevékenykedő kommunisták az elmúlt években érdemdús munkát végeztek. Mindezek ellenére e téren is sok a gond és a fogyatékosság. A kiemelkedő művészi alkotások mellett középszerű és jellegtelen művek is napvilágot látnak. Napjaink- amelyeket a dinamikus fejlődés jellemez- a kortárs irodalmi és más művészi alkotásokban nem tükröződnek a kívánt mértékben. Az íróktól és más művészektől sem várjuk azt, hogy megszépítsék a valóságot, de nem nézhetjük el azt sem, ha egyesek nihilista módon semmibe veszik napjaink fejlődését, életünk pozitív jelenségeit. Az irodalom és a művészet értékelésének döntő fontosságú kritériuma az, hogy igazat mond-e az emberekről, munkájukrór, életük távlatairól, konfliktusairól, és belső harcaikról. Annak a veszélynek a leküzdésében, amelyet a technikai haladás egyoldalú befolyása jelenthet a mai ember életében, fontos szerepet tölthet be a művészet, esztétikai és érzelmi hatása, az új erkölcs kialakításában betöltött szerepe révén. Az eszmei és esztétikai kritériumok lebecsülése teret nyújt a banális, silány alkotásoknak, miként annak tanúi vagyunk, különösen a popzenében, a tartalmatlan ós gyengécske szövegekben. A zeneszerzőktől és a szövegíróktól azt várjuk el, hogy olyan táncdalokat szerezzenek, amelyek eljutnak az emberek szívéig, és nívós mondanivalójuk is van. A művészeti kritikának egyik fő feladataként kell tekintenie a szocialista realizmus alkotó fejlesztését olyan élő módszerként, amely lehetővé teszi az ember és a társadalom reális életében megnyilvánuló bonyolult, olykor ellentmondó folyamatok igaz és elkötelezett ábrázolását. Kívánatos és fontos a népművelés, a szórakozás különböző formáinak, valamint az üdülési lehetőségek bővítése. Itt elsősorban a szabadidő aktív és sokszínű eltöltése lehetőségeinek megteremtésére gondolunk, amelyek figyelmébe veszik a lakosság növekvő kulturális és művelődési szintjét, változó igényeit és szükségleteit. Ez a tény megköveteli a falvakban és a városokban működő kulturális-népművelő intézmények egész rendszerének, munkájának átértékelését és korszerűsítését. Olyan munkaformákat kell meghonosítani, amelyek megfelelnek mai igényeinknek, életmódunknak, vonzóak a fiatalság és a felnőttek számára, s a mainál jóval nagyobb mértékben használják ki a korszerű technikai eszközöket is. E formákhoz tartozik a diszkó is, amelynek megvan a létjogosultsága. Ám ezeken a rendezvényeken sem szabad megfeledkezni bizonyos igényekről, elsősorban az ízlésről és a kulturáltságról. Társadalmunk jelentős összegeket költ városaink és falvaink kulturális hálózatának bővítésére. Ezekkel az eszközökkel azonban gyakran nem megfelelően sáfárkodunk. Általában sokáig üresen tátonga- nak az új, korszerű művelődési otthonok. Elég gyér számos új nagyvárosi lakótelep kulturális élete is. Pedig az emberek érdeklődnek a művészi alkotómunka iránt, ennek egyik bizonyítéka az amatőr művészeti mozgalom soha nem látott fejlődése. Nagyra értékeljük sokezer lelkes önkéntes áldozatkész munkáját. Munkájukban nyilvánul meg az emberiség örökös alkotóvágya. Az amatőr művészeti mozgalomban is szükséges a nemzeti bizottságok, a szövetkezetek, a szakszervezeti és ifjúsági szervezetek kezdeményező munkája, sokoldalú gondoskodása, hogy a mainál - anyagi és erkölcsi szempontból egyaránt - méltóbban értékeljük a népművelő munkáját. E követelmény jelentőségét növeli az a tény, hogy mindinkább tudatosítjuk: fejlett szocialista társadalmunk további tökéletesítése szempontjából döntő fontosságú, hogy a lakosság szabad ideje egy részét a jól megszervezett művelődésre, a szükséges továbbképzésre használja fel. Éppen ezért elengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a kulturális és az oktatási minisztérium, a Szocialista Akadémia, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetekkel, a testnevelési egyesületekkel, valamint a nemzeti bizottságokkal együttműködve mielőbb készítse el a szabadidő értelmes kihasználásának átgondolt ós korszerű koncepcióját. Minden illetékes szerv állandó és fontos feladata a műemlékek védelme és felújítása, s ez a tény megköveteli, hogy jobban törődjünk a szakemberutánpótlással, s a mainál kezdeményezőbben oldjuk meg a műemlékvédelemmel kapcsolatos anyagi és műszaki gondokat. Hazánkban töretlenül fejlődik, egymást kölcsönösen befolyásolja és gazdagítja a cseh, a szlovák kultúra, valamint a nemzetiségek kultúrája. A szocialista társadalom nemzeteink és nemzetiségeink, minA politikai rendszer me Tisztelt elvtársak! A párt a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött irányvonal szellemében az elmúlt időszakban figyelmet fordított a szocialista társadalmi viszonyokra, a szocialista rendszer tökéletesítésére, a szocialista demokrácia fejlesztésére, a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem megszilárdítására a társadalom életében. Társadalmunk szociális-gazdasági fej^ lesztésének meggyorsítása elképzelhetetlen és lehetetlen a szocialista demokrácia további elmélyítése, a dolgozók érdekeltségének lényeges emelése és a párt, valamint az állam politikájának kimunkálásában és megvalósításában való részvételének fokozása nélkül. A szocialista demokrácia egyes tényezőinek fejlesztésében a vezető erő, a politikai rendszer magva ma és a jövőben is a kommunista párt. A szocialista állam további fejlesztése feltételezi demokratikus és népi jellegének elmélyítését. A tömegek politikai aktivitásának fokozását, a szocialista politikai és jogi kultúra színvonalának emelését kell tekintenünk valamennyi állami szerv és társadalmi szervezet gyakorlati tevékenysége egyik fó irányának. Ha fokozatosan fejleszteni kívánjuk a szocialista népi önigazgatást, rendszeresen tájékoztatni kell az állampolgárokat a párt- és állami szervek, a társadalmi szervezetek határozatairól és munkájuk eredményeiről. Ez az egyik elsőrendű fettétele annak, hogy a dolgozók széles rétegeit bevonjuk az állam irányításába és igazgatásába és a közügyek intézésébe. A nép szuverenitásának megvalósítása az állampolgárok egyesítése és mozgósítása során fontos szerepe van a képviseleti testületeknek, amelyek dolgozó népünk forradalmi harcaiban, a fasizmus elleni küzdelemben, a szlovák nemzeti felkelésben születtek meg. A Szlovák Nemzeti Tanács, mint a Szlovák Szocialista Köztársaság legfelsőbb képviseleti testülete hozzájárult a szociális és gazdasági fejlesztés feladatainak megvalósításához és a CSSZSZK szocialista jogrendjének megszilárdításához. A csehszlovák államiság további megszilárdítása, a szociális és a gazdasági fejlődés meggyorsítása érdekében a Szlovák Nemzeti Tanácsnak fokoznia kell kezdeményezését és céltudatosabban kell együttműködnie a Szövetségi Gyűléssel és a Cseh Nemzeti Tanáccsal, el kell mélyítenie törvényhozó tevékenysége tervszerűségét és koncepciós jellegét. A törvénytisztelet elmélyítését, a szocialista törvényesség megszilárdítását és az állampolgárok jogbiztonságának megerősítését nehezíti a jogszabályok kidolgozásának hosszadalmas folyamata és néhány esetben az eltúl- zottan részletes módosítás, amely gyengíti a nép önigazgatási tevékenységének fejlesztését, az állampolgárok kezdeményezését és aktivitását. Ennek következtében nem elég hatékonyan érvényesül a jog, a mindennemű munka hatékonyságának és minőségének javítása során, a munka és a fogyasztás mértékének hatékony ellenőrzésében, a társadalmi igazság elveinek érvényesítésében. Jobban be kell vonni a jogalkotásba a nemzeti bizottságokat, a dolgozókollektívákat és a szakképzett közvéleményt. A kongresszus utáni időszakban javult a Szlovák Nemzeti Tanács ellenőrző tevékenysége, a jövőben azonban igényesebben kell figyelemmel kísérnie, hogy az államigazgatás végrehaj- t tó szervei hogyan érvényesítik a gyakorlatban a jóváhagyott törvényeket, határozatokat és javaslatokat. Szélesebb körben keli den állampolgár számára szavatolja és lehetővé teszi azt, hogy egyenjogúan és aktívan vegyen részt a kulturális életben, ápolja anyanyelvét és haladó kulturális hagyományait. E téren is példaként szolgál számunkra a soknemzetiségű szovjet kultúra, az ottani nemzetek és nemzetiségek egyre mélyülő barátsága, testvérisége. A szlovák nemzet, valamint nemzetiségeink életében mélységes gyökereket eresztett a kultúra és a művelődés, fejlett népi kultúránkra, gazdag kulturális hagyományainkra napjainkban is bízvást építhetünk. A szlovákiai párt- és állami szervek továbbra is céltudatosan fejlesztik és érvényesítik Csehszlovákia Kommunista Pártja kulturális politikájának lenini hagyományait, gondoskodnak a kiemelkedő művészegyüttesek és kulturális intézmények színvonalának további emeléséről, a kulturális élet gazdasági kérdéseinek megoldásáról, s elsősorban olyan új alkotások megszületésének ösztönzéséről, amelyek az egész csehszlovák népet gazdagítják. iva a kommunista párt fejleszteni a Szlovák Nemzeti Tanács szerveinek és képviselőinek tevékenységét a tömegpolitikai munkában, fejleszteniük kell kapcsolataikat a nemzeti bizottságokkal és a választókkal. Ami a nemzeti bizottságokat illeti, különösen a CSKP KB 198Záprilisi 6. ülése és az SZLKP KB ülése óta, elmélyült az egyes területi egységek gazdasági és szociális fejlesztésére gyakorolt befolyásuk. Pozitívan értékeljük, hogy színvonalasabban oldják meg a községek, városok, járások vagy kerületek fejlesztésével kapcsolatos gondokat. Az állampolgárok ezt kedvezően értékelik. A nemzeti bizottságok munkáját azonban abból a szempontból is értékelni kell, hogy milyen felelősséggel és milyen színvonalon oldják meg a mindennapi problémákat. Ezen a téren eredményesen dolgozik a Trenčíni, a Spišská Nová Ves-i Járási Nemzeti Bizottság, a Partizánskei Városi Nemzeti Bizottság, Borský Mikuláš, Hriňová, Čaňa központi községek nemzeti bizottságai és mások. Általánosságban azonban nem lehetünk elégedettek a nemzeti bizottságok helyzetével. Az állampolgárok ismételten jogosan bírálják számos házkezelóség munkájában, a kereskedelmi szervezetek tevékenységében előforduló fogyatékosságokat, a közterületek rendetlenségét stb. A kereskedelmi dolgozók kulturálatlanságá- nak, a vásárlók érdekei megsértésének esetei, a nemzeti bizottság dolgozóinak bürokratikus hozzáállása, a jogos szükség-- letek hosszadalmas kielégítése - mindez megkeseríti az emberek életét, negatívan hat a szocialista állam és végeredményben a pártunk politikája iránti viszonyukra. A nemzeti bizottságok a szocialista demokrácia fejlesztésének, a dolgozóknak az irányításban és az igazgatásban való részvétele fokozásának jelentős tényezői ma és a jövőben is. Ebből a szempontból növelni kell a helyi, járási ós kerületi nemzeti bizottságok plénumainak, tanácsainak és bizottságainak szerepét, fokozni kell a polgári bizottságok és a lakóbizottságok feladatát, jogkörét és ezáltal tekintélyét is. Jobban kell ellenőrizni a választott szerveknek és az állampolgároknak a nemzeti bizottságok apparátusát és vállalatait, el kell mélyíteni a nemzeti bizottságok revíziós tevékenységét, amely még mindig gyenge pontot jelent munkájukban. A nemzeti bizottságok apparátusában és vállalataiban olyan politikailag és szakmailag fejlett embereket kell felvenni, akik tudnak dolgozni az emberekkel és gondoskodni kell szakképzettségük állandó növeléséről. Elvárjuk, a nemzeti bizottságok' fokozott erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megvédjék, a gyermekeket és fiatalokat a negatív hatásoktól, javítják a szocialista tulajdon és a föld védelmét, fokozzák az alkoholizmus, a toxikománia és a többi társadalomellenes tevékenység elleni harcot, megerősítik a szocialista együttélést és jobban hangolják össze a kulturális, nevelő és népművelő tevékenységet. A közeledő általános választásokban jobban kell kiválasztanunk a képviselőtestületek jelöltjeit. Olyan jó képességű, becsületes és lelkiismeretes embereket kell megválasztani, akiknek tekintélyük van az állampolgárok körében, aktívan viszonyulnak ehhez a munkához és a személyes feltételekkel is rendelkeznek. A Nemzeti Front választási programjainak kidolgozása során a társadalmi érdekekből és a helyi szükségletekből kell kiindulni, figyelembe véve a reális lehetőségeket, miközben ösz(Folytatás a 9. oldalon) ÚJ SZŐ 8 1986.111.14.
